Sosem értettem Marty McFly és a doki miért akartak megszökni a nyolcvanas évekből, másnéven minden idők leg-szuper-állat-baróbb évtizedéből. Neonszínű divat, Duran Duran és Bravo... Most hogy így átgondoltam, talán mégis Mártiéknak volt igaza.

Felesleges megpróbálni letagadni, hogy a nyolcvanas évek legjellemzőbb mozis vadhajtása nem az afgán neorealizmus, hanem a slasherfilmek voltak. Sean Cunningham 1980-ban toccsant bele a véres tócsába a Péntek 13-mal, és sikerének hatására a slasherhullám, a kedvenc hullám vasúton, megállíthatatlanul végiggördült az évtizeden. A legdurvábban persze a nyolcvanas évek legelejét termékenyítette meg (azt hiszem ebben a kritikában előfordul majd még pár nemierőszak-metafora), ám 83-ra, a Sleepaway Camp elkészültének évére, a slasherláz kifulladni látszott. 85-ben majd a Rémálom az Elm utcában ad neki újabb löketet, és valami olyasmi írható a Sleepaway Camp számlájára, amivel Wes Craven klasszikusa szintén megpróbálkozik majd (utóbbi köztudottan jóval nagyobb sikerrel): a slasher-formula megcsavarásával, vadabbá, egzotikusabbá tételével.

Az idei évben ez a kérdés foglalkoztatja igazán az Oscar-díj rajongóit. A legtöbb kategóriában az esélyek tulajdonképpen elég jól defináltak, azonban éppen a két legfontosabban tűnik úgy hogy nem bírnak egymással az éllovasok. Ti mit gondoltok? Fincher vagy Hooper? TSN vagy TKS? Bening lefiniselheti a Hattyút? Deakins végre hazavihet egy szobrot? Ja és legfőképpen: nyerhet e díszlettervezői  Oscart egy melegpornó kulisszája???

Ne feledjétek már csak kettő és felet kell aludni és minden kiderül! Ugye ti is itt lesztek velünk és együtt szorkulunk és bosszankodunk a liveblog alatt?

Ez a mexikói kannibálfilm állítólag a tavalyi év egyik legjobbja, és most hogy az amerikai forgalmazása beindul, valószínűleg hamarosan világszerte is beszerezhető lesz.

Egy korszak ér véget az alábbi videóval. Jon és fivére Al Caplan ezzel a videóval zárják a Schwarzenegger eposzt. Videóik közül mi is megosztottunk veletek kettőt: a Terminator 2: The Opera és a Commando: The Musical egyaránt elnyerte a tetszésetek. A Caplan testvérek ezen kívül megzenésítették a Conan és a Total Recall filmeket is. Utolsó remekük a nagyszerű Predator film musical változata. Remélem jönnek majd az újabbnál újabb projektek, mert humoros, zenés videóikkal képesek voltak színt vinni szürke hétköznapjaimba. "If it bleeds, we can kill it!"

Íme Boyle színdarab-adaptációjának előzetese - a Frankensteint a napokban kezdi játszani a National Theater, a főszerepben a Sherlock-szériából ismert Benedict Cumberbatch és Jonny Lee Miller. A bárót és a szörnyeteget estéről estére felváltva  alakítják majd.

Tudom mire gondolnak, és igazuk van: önként és dalolva szaladtam bele ebbe az ökölbe.  Pontosabban Nicolas Cage meglehetősen szőrös ujjbegyeibe. Az történt ugyanis, hogy Michael De Luca (akinek produceri munkái között sok minden előfordul a Penge 2 és a Közösségi háló által behatárolt területen) és René Besson (aki azzal írta be magát a Filmtörténet Nagy Könyvébe, hogy lehetővé tette a Bosszú mindhalálig elkészültét) rávették, hogy csináljanak egy filmet. "Jó lesz, Nick!" lelkendeztek a producerek. "Tisztára olyan lesz, mint a Szellemlovas! Csak kocsikkal! Meg 3D-ben!" kacsintottak a lelkesen bólogató Patrick Lussier felé (aki néhány MacGuyver és Hegylakó epizódon és a méltán... khm... közismert Doctor Who tévéfilmen (héééé! - WF) kívül csak olyan apróságokat vágott, mint például a Sikoly sorozat) Amikor Cage kicsit értetlenebbül reagált erre a felvetésre a szokásosnál, hozzátették: "Hiszen tudod, ő csinálta a Véres Valentin 3D-t! Meglátod, jó lesz!"

A filmiparban semmi sem szent, úgyhogy nem kell különösebben csodálkozni azon sem, hogy Ching Siu Tung hongkongi szuperklasszikusának, a Kínai kísértethistóriának (A Chinese Ghost Story, 1987) most elkészült a re-make-je. Szerencsére Wilson Yip a rendező, generációjának egyik legtehetségesebbje - aki teheti nézze meg máig legjobb filmjét, a Bullets Over Summer-t.