Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Képregényes világtörténet 1.

2009.07.03. 13:25 Beyonder

Larry Gonick (ejtsd: gánik) igencsak elhivatott és kitartó ember: 1977-ben eszébe jutott feldolgozni a világtörténelmet képregényes formátumban, és alig 32 év alatt sikerült is teljesítenie a küldetést. (A befejező kötet, amely 2008-ig tárgyalja a világ eseményeinek folyását, idén októberben jelenik meg Amerikában.) Nevezett úriembernek egyébként a tudományos ismeretterjesztés a specialitása, a The Cartoon Guide sorozatában olyan témákkal foglalkozott eddigi pályafutása alatt, mint a genetika, a fizika, a kémia vagy épp a statisztika. A reáltudományok iránti vonzalmán nincs mit csodálkozni, lévén, hogy a Harvardon végzett matematika szakon, ennek tükrében viszont meglepő, hogy milyen kiváló affinitással nyúl a teljesen más tárgykörbe tartozó történelemhez.

Ahogy a
Biblia manga kapcsán már fejtegettem, a képes formában történő ismeretterjesztés korántsem új találmány, de nem is kell oly messzire visszanyúlnunk, hogy hasonló kiadványra találjunk példákat. Saját gyerekkoromból egy Rajzos zenetörténet című kötet ugrik be egyből, amelyet nem egyszer és nem kétszer olvastam ki, annak ellenére, hogy a klasszikus zene sem akkor, se azóta nem hozott túlzott izgalomba. A képes formátum és a humor mégis emészthetővé, sőt kifejezetten kellemes olvasmánnyá tette a könyvet. Felteszem, egy mai, az adatokkal és dátumokkal zsúfolt történelemkönyveknek még a látványától is irtózó ifjú gyermek számára hasonló élményt jelenthet a Képregényes világtörténelem, ami így aztán tökéletesen alkalmas rá, hogy felkeltse az érdeklődést a téma iránt. Tegyük még hozzá azt is, hogy az átlagamerikai az ókorban játszódó hollywoodi filmekből gyűjti be a korszakra vonatkozó információit, lévén, hogy arrafelé a tantervben egyáltalán nem szerepel az ókor, így aztán Gonick dolgozata Amerikában talán még hasznosabb is, mint nálunk.
 
Az író-rajzoló felkészültsége, tudása több mint imponáló, nem a száraz történelmi adatokat sorolja, követve a szokásos kronológiát, hanem könnyed formában, de mégis kellő alapossággal mélyed bele az emberiség művelődéstörténetébe. Igaz, az első kötet nyitányában még sehol sincs az ember: Gonick a Nagy Bummal indít, és részletesen bemutatja az élet kialakulásának folyamatát. Amit persze még az „valódi tudósok” sem ismernek igazán, a könyvnek ez a része így aztán inkább csak hipotézisek gyűjteménye, igaz, ezt Gonick a saját magáról mintázott, az egyes fejezeteket felvezető narrátor segítségével be is vallja. A szerző, egyébként nem túl cizellált, humora itt még nem érvényesül annyira, nem is könnyű viccesen prezentálni a sejtosztódást, vagy az ordovícium-kori izgalmakat.

A törzsi társadalmak kialakulásának története már több verbális és vizuális ziccert kínál, Gonick egy 8 éves gyerek számára is érthető módon, és egy felnőtt számára is élvezhető formában mutatja be a civilizáció születését, és itt már a poénok sem annyira kínosak. A dolgozat akkor működik a legjobban, amikor Gonick társadalmi, kulturális és egyéb folyamatokat mutat be, magyarán van ideje és tere egy-egy témának több oldalt szentelni. A történelmi események zanzásítása során néha viszont elvéti az arányokat (a kötet végén Nagy Sándor mindössze 3 oldalt kap, miközben az Athén vs. Perzsa sztorit több fejezetben dolgozza fel.) A „történelmi események” kitétel itt persze tágan értelmezendő, hiszen a források szűkössége miatt Gonick kénytelen sokszor mítoszokhoz, legendákhoz nyúlni, viszont általában jelzi is, ha fenntartással kezelendő forrásokhoz fordul. Feldolgozza az Ószövetség egy részét is, úgy hogy közben megpróbálja a mítoszokat lenyesegetni a sztoriról és csak a vélhetően valóban megtörtént eseményeket bemutatni, illetve a Bibliából kiolvasható, de érthető módon kevéssé reklámozott részleteket (vérfertőzések, és egyéb nyalánkságok) ismertetni a rajzos lábjegyzetekben. 

Ami Gonick történelemszemléletét illeti, nagyjából azon a nyomon halad előre, amin az általunk is ismert történelemkönyvek, tehát kezdve Babilontól Egyiptomon át a görögökig, kisebb nagyobb kitérőkkel, úgy hogy eközben a különböző fejezetek között (értelemszerűen) ugrálnia is kell az időben. Az említett aránytévesztéseket leszámítva, ügyesen zsonglőrködik a rengeteg történetszállal, érthető stílusban, élvezetesen mesél, és nem spórol az iróniával sem. Tekintve, hogy az emberiségnek már ez a korszaka sem éppen egy békés virágünnep volt, hanem háborúk, vérontások sorozata, a távolságtartásra szükség is van. Külön dicsérendő, hogy bár a kötetek egyik célközönsége a fiatalság, Gonick nem hallgatja el a történelem brutálisabb epizódjait, csak letompítja egy-két ügyes verbális vagy képi poénnal.

Gonick rajzai egyszerű fekete-fehér karikatúrák, amelyek tökéletesen megfelelnek a célnak. A fejezeteket általában egy egész oldalas panorámaképpel nyitja, de utána főként az egy-két vonással megrajzolt figurákra koncentrál, statikus, „beszélőfejes” panelek viszont alig vannak, szinte mindig mozgásban vannak a szereplők. Egyedül az utolsó fejezet lóg ki a sorból, ott mintha Gonick elfáradt volna, mert sokkal vázlatszerűbbnek, elkapkodottabbnak tűnnek a rajzok.

A magyar kiadás egyszerű puhafedeles, kemény kötésben jelent meg, az első 7 fejezetet egyetlen 350 oldalas kötetbe sűrítve. (Azóta kijött a második kötet is, hamarosan arról is megemlékezünk.) Kepes János fordítás kitűnő, egyedül az kifogásolható, hogy több ókori nevet az angolos alak szerint magyarított, nem pedig a létező magyar átiratokat használta. Mindent egybevetve a kiadvány nem csak a 8 évnél idősebb gyerekeknek ajánlható, mint kedvcsináló a komolyabb történelmi munkákhoz, de az idősebbeknek is, merthogy annak is szolgálhat újdonsággal, aki anno szorgalmasan bemagolta a történelemtankönyveket, ráadásul az elsőtől az utolsó panelig szórakoztató, könnyed olvasmány.

Következzen végül néhány bulvárosabb fun fact a könyvből, illusztrációként arra, hogy Gonick a részletekre is figyel, avagy 9 dolog, amit a Képregényes világtörténetből tudtam meg:

  • az átlagos Homo Erectus napi 4 órát dolgozott, a többit rituálékkal és lazulással töltötte
  • a világtörténelem első sörfőzői (és csaposai) nők voltak
  • a sumérok közös termékenységi orgiákat tartottak, így a gyerekek egyszerre születtek, télen, amikor volt idő a gondozásukra
  • a suméroknál a többférjűség bűnébe eső nőknek téglával verték ki a fogait
  • az egyiptomi papok titkos szerkezettel mozgatott, beszélő Ámon-szobrokat építettek 
  • a manna egy sivatagi rovar váladéka
  • az ókorban senki sem szerette jobban a csinos fiúkat, mint a spártai férfiak (ez a 300-ból valamiért kimaradt)
  • a 300 spártai katona mellett az ő 900 szolgájuk is elesett Thermopülai-nál, ez meg a legendákból maradt ki
  • a Dionüszosz kultusz első változata még kecskék, birkák és csecsemők pusztakezes szétszaggatását írta elő


Larry Gonick: Képregényes világtörténet - A Nagy Bummtól Nagy Sándorig.
Kiadó: Nyitott Könyvműhely, 2008. 350 oldal. Kötés: kemény kötés. Ár: 3 980 Ft



 

17 komment

Címkék: történelem ismeretterjesztés képregénykritika 4csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr401224365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Beyonder 2009.07.03. 14:36:04

Bár nem elegáns az önkommentelés, hadd hívjam itt fel elsőként a figyelmet a Magyar Hírlap vonatkozó kritikájára: ilyen szánalmas, demagóg, vérbuta képregényellenes megnyilatkozást nem olvastam Bölcs István emlékezetes cikke óta:
www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=169935

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.07.03. 14:59:46

@Beyonder: Elolvastam, de nem stimmel a meghatározás, az MH írása nem kritika. Azt ugyanis egy szóval sem említi Csendes Csaba (őrizzük meg az ő nevét is az utókornak), hogy akár csak belenézett volna a kötetbe, és a felütésen kívül egyetlen betűt sem veszteget a műre. Felejtsük el, és ne üssük le a kínálkozó magas labdákat.

Chavez 2009.07.03. 15:35:16

Ez ilyen jó lenne? Akkor be fogom szerezni, az tuti. Csak kicsit borsos az az ár. :s

Csaba meg maradt volna inkább csendes.

tárhejj · http://atarhely.hu 2009.07.03. 15:45:13

Nem lehet rossz :) Hát igen, az ára :S

Dike 2009.07.03. 15:56:31

@tárhejj: Első ránézésre tényleg nem olcsó, de a "méretéhez" képest nem is különösen drága, 80-100 oldalas képregények, puhakötésben nem nagyon vannak 2000 alatt :( A színes-szagos Batman- Arkham elmegyógyintézet meg a maga 120 oldalával 2900 ft.

Nolik · http://www.nolikantal.com 2009.07.03. 16:19:52

@Beyonder:
Most sírjunk vagy nevessünk a Csendes Csaba cikken? Egy, "mellesleg" a Harvardon végzett matematikus vállalkozását így becsmérelni? Tőmondatokba tömöríteni többnyire sokkal nagyobb szellemi, mint körmondatokba fulladni.

A poszt viszont nagyon jó, gr . A képregénybe a Könyvfesztiválon belelapoztam ,már akkor is elgyöngültem, csak át kellett csoportosítanom az erőforrásokat, de előbb-utóbb feltétlenül beszerzem.

Bazsiahegyről 2009.07.03. 16:31:20

nekem a görögös rész van meg, az kifejezetten poénosra siekrült

biododírium 2009.07.03. 16:55:01

Még márciusban megláttam egy boltban az első részt. (Ha jól emlékszem négy részes.) Nagyon megvettem volna, de csak a többivel együtt. Mondták, hogy arra még várnom kell. Megvárom, mert már nem egyszer futottam bele olyanba, hogy sose jött meg a folytatás, a "fél-sorozatokat" meg nem kedvelem, ha már pénzt adok érte.

viktor134 2009.07.03. 17:14:18

megvan, kifejezetten jó, azóta töri szakos ismerőseim (egyetem) is kölcsön kérték. :)

ügyfélszolgálatos 2009.07.03. 18:02:50

@Nolik: Olvasd el a cikknél látható kommenteket is.. Valaki ajánlja, hogy a japánokat vegyék alapul mer' ott van oktatás. Na igen, de ott nagyon erős a képregény, a mesteri művektől a gagyi horror-pornóig.

xstranger 2009.07.03. 18:47:10

A kepregenyt szeretik leszolni pedig kulon muveszeti ag, miert neznenk le mondjuk a szinten tomorito leegyszerusito filmhez kepest?

Nekem a Biblia van meg sok szaz oldalon, ez a valtozat:

www.eztolvasdel.hu/covers/1783_cover.jpg

www.pif-collection.wiki-pif.com/auteurs/poivet_bible.jpg

Jobb kepeket nem talalok rola, de ezeket A4-es meretben kell elkepzelni.

Leboman 2009.07.03. 19:14:10

Emlékszem, régen nagyon olvasgattuk az osztálytársakkal. Csak akkor Rettentő töri címmel árulták. A könyvtárosnő ki is akadt rajta a szlengszavak miatt.

Chavez 2009.07.03. 19:45:29

Ez a Gonick úgy látom tényleg figyelemre méltó. Most már biztos, hogy muszáj lesz begyűjtenem ezeket.

elefes 2009.07.04. 00:48:08

Az utolsó fejezetet leszámítva - ami tényleg összecsapottnak tűnik - piszkosul jó képregény. Mondjuk egy szuszra olvasni nem tanácsos, mert elég sűrű.
És nem mellesleg mocskosul perverz figura ez a Gonick, az őrült tudós-narrátor mesélője csak a dugáson kattog évmilliókon(milliárdokon) keresztül.

yoghürt 2009.07.04. 03:43:59

A könyv zseniális. nem nyolc vagyok, de pont háromszor annyi, és mindkét kötetet végig élveztem.
Ha pedig X + 8 év múlva odaadom majd a gyerekemnek, akkor majd nem is lesz olyan sok az a négyezer forint...
süti beállítások módosítása