 |
Vendégbloggerünk (de azért reméljük, hogy rendszeresen visszanéz majd hozzánk), Farkas Dávid palettánkon hiánypótló írása a 2011-es év egyik legsikeresebb animéjéről.
Goro Miyazaki néhány évvel ezelőtt a Földtenger varázslója című filmjével enyhén szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Más stúdióknál ilyenért ha fejvesztés nem is jár, de az illető jó időre búcsút mondhatott volna az egyéni rendezésnek. Ő viszont kapott egy második esélyt, hogy bebizonyíthassa rátermettségét, és azt, hogy nem csak apja árnyékában képes élni és alkotni. Legújabb filmjét, a 2011-es From Up On Poppy Hill-t elnézve úgy tűnik, élt is a lehetőséggel.
A Földtenger varázslója nem is annyira anyagilag volt nagy bukás (persze szinte minden más Ghibli-film köröket ver rá a bevételeket tekintve), a legnagyobb csalódást az okozta, hogy sem a szakma, sem pedig a közönség nem fogadta kegyeibe. Az IMDb-n például 6.5-ön áll, a kritikák jó része pedig közepesnek ítélte a filmet. Goro Miyazakinak nyilván nem volt egyszerű apja, japán egyik legjobb direktorának nyomába érni, és ez a plusz teher, no meg az, hogy apja egyáltalán nem nézte jó szemmel, hogy ő rendezi meg a filmet, rá is nyomta a bélyegét a végeredményre. Egyes források szerint a mindenáron a tökéletességre törekvő Hayao Miyazaki még felkészületlennek tartotta fiát egy ilyen horderejű feladatra, és amíg tartott a forgatás, nem is nagyon beszéltek egymással. A From Up On Poppy Hill viszont már egy jóval tapasztaltabb rendező munkája, aki tanult korábbi bakijaiból, ennek hála a végeredmény klasszisokkal jobban sikerült.
Egymástól független történetekben/fiktív világokban létező popkultúrális ikonok összeboronálása nem Alan Moore-nak jutott először az eszébe, sőt, többen is évtizedekkel megelőzték őt. Az egyikük Mike W. Barr volt, aki egy 1987-es Detective Comicsban megírta Batman és Sherlock Holmes találkozását. Persze nem véletlenül pont akkor: a Sötét Lovag 1937-ben, vagyis pontosan fél évszázaddal korábban bukkant fel először a sorozat lapjain, és a DC valami különlegessel akarta megünnepelni a jubileumot. A The Doomsday Books című sztoriban Moriarty egyik leszármazottja kever akkora galibát, hogy Batmannek, Robinnak, Elongated Mannek (nem kell szégyellned magad, ha nem tudod, ki az) és a mindig rosszkedvű Sam Bradley-nek (ha őt sem tudod, hogy ki, akkor viszont kell), vagyis a kiadó nagy „nyomozó” karaktereinek Gothamtől Londonig kell hajkurászniuk őt. 
Félszázadik kiadásához érkezett a geekuniverzum legendás cikksorozata! Ennek ünnepi apropójából megkértem nagyra becsült kollégáimat, hogy egy csak most, csak itt, csak nektek specielben fejtsék ki, mi volt számukra az utóbbi idők legjobb képregényfüzete. Van, aki nem tudott kizárólag csak egyet kiválasztani, van, akinek még egyet sem sikerült, de a lényeg, hogy íme, itt vannak a személyes bestofok. Mindenki olvassa el őket, mert kikérdezzük! 
Utolsó kommentek