Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Sons of Anarchy - 5. évad

2012.12.15. 08:02 Dr. Sick Fuck

soa.jpgCharming városában semmiféle bűn nem kerül megbocsátásra, gaztett vagy sérelem feledésre. Akik szeretteiket temették el, akiket megaláztak és kisemmiztek, előbb vagy utóbb következetesen behajtják a számlát, kerül, amibe kerül.

A Sons of Anarchy ötödik évadja újabb következetes, férfias lépés a legsötétebb végzet felé.

A sorozat legfontosabb karakterei mindig is ellentmondásos figurák voltak, de a folyamatos fenyegetések és konfliktusok miatt egyre látványosabban torzulnak a jellemek, és Kurt Sutter egyre leplezetlenebb módon, a maguk legbelső valójában, ordas gecikként ábrázolja a szereplőket. A SAMCRO lendületes tempóban fogyatkozó tagsága immáron nem italozó-motorozó-csajozó keménycsávók vagány dalárdája, csupán Harley-Davidson típusú motorkerékpárok felett tulajdonviszonnyal rendelkező, bármilyen aljasságra kész, agresszív bűnözők érdekszövetsége. Végleg odalett a testvériség és a barátság, csak feszültség, undor és remegve vigyázott, mocskos titkok maradtak. A nagy becsben tartott halálfejes color a helyzet jelenlegi állása mellett már semmit se számít, ezt az MC-t a legjobb esetben is csak a közös veszteségek traumája és a külső ellenségek által gerjesztett félelem tartja egyben. Jax egyetlen olyan cselekedete, ami lojalitásról tett volna bizonyosságot, sokkal inkább fakadt hideg számításból, mint bajtársiasságból: bár vállalhatatlanul ocsmány húzás lett volna, ha az egyik veterán tagot kiszolgáltatja a suvickos pofázmányú, sima modorú keresztapának, szemrebbenés nélkül tette kockára testvére életét, mert faltól-falig ki akarta játszani a helyzetben lévő lehetőséget – hogy méltó bosszút állhasson a nevelőapján.

Az ötödik évadra a tengernyi forró szarban való kétségbeesett vergődés, a rezzenéstelen arccal végrehajtott gyilkosságok és a temetések váltak közösségformáló élménnyé. The damage done. Jax, Tig, Bobby és társaik valószínűleg már azt is bánják, hogy valaha biciklire ültek.

A sorozat legnagyobb erénye, a szerzői szemlélet primátusa egyre nyilvánvalóbb. Kurt Sutter számos showrunnerrel szemben nem inog meg, ha a dramaturgia természetes folyásának utat engedve kell a végletekig kiéleznie egy konfliktushelyzetet, és naposcsibeszarnyit sem aggályoskodik, amikor az általuk elkövetett bűnök brutális következményeivel kell szembesítenie a fő karaktereket. A nyitóepizódban a vezérmocsokként tündöklő Tigre mért oly kegyetlen csapást, mint korábban senki másra. Ezután szívszakasztó módon, mélyen méltatlan körülmények között végzett az egyetlen valóban szimpatikus figurával, Opie-val, hogy a következő rész zárójelenetében bemutatott virrasztást az eddigi legfelkavaróbb himnusszá emelje a sorozat történelmében. Egyszerre volt undorkeltő és katartikus a Clay immáron visszavonhatatlan bukását, klubból való kizárását hivatalossá tévő aktus. A sarokba szorított Jax annyira aljas módon tett erőszakot Wendyn, és oly tárgyilagos eltökéltséggel játszotta az intrikust, hogy mindörökre elveszítette a néző együttérzését. Arra pedig, amit Otto művelt, igen nehéz volna szavakat találni; a sorozatok történelmében még nemigen vittek színre hozzá hasonló brutális állatot, akinek már tényleg semmi, de semmi nem számít.

És hát a lyányok, a lyányok – mondjuk úgy, hogy ebben a csapatban a lyányok sem kifejezetten angyalok.

Ha maradt még őszinte szenvedély és tiszta érzelem a sorozatban, az csakis a hátborzongatóan remek zenei szerkesztésnek köszönhető. Kurt Sutter számára a gondosan megválogatott dalok lényegesen fontosabb elemei a narratívának, mint a párbeszédek, és rettentően érti, milyen zenét toljon be a kulcsjelenetek alá. Ízlése korántsem hibátlan, de markáns és következetes, és az adott – meglehetősen szűkös - keretek között akár még eklektikusnak is nevezhető. A gépzsírtól és olajtól szagló, mocskos városi western második soundtrackje az ötödik évaddal együtt jelent meg, és a Vol.1-hoz hasonlóan simán ott van az év legjobb filmzenéi között (azért nem a legjobb, mert az a Nashville, de erről inkább egy önálló bejegyzésben).

A Sons of Anarchy MC dicstelen, erőszakban tobzódó története korántsem záródott le az ötödik évaddal, bőven van még benzin a tankban. A főszereplők totális elfajzása még nem teljesült be, az új karakterek pedig komoly dramaturgiai lehetőségekkel kecsegtetnek (Nero szándékai és valódi potenciálja nem teljesen tisztázott, a bosszúszomjas rendőrbíró figurája pedig éppen csak a névjegyét tette le), de a narratíva kibontakozásával immáron bizonyos, hogy a SAMCRO napjai megszámláltattak (Sutter még két évadot tervez). Mert bármilyen vadul is űzik a koromfekete vasdisznókat, bűneik utolérik őket; elkerülhetetlen számukra az apokalipszis, amit legjobb esetben is csak a vakszerencsének köszönhetően úszhatnak meg egyes kiválasztottak. Más út nincs is előttük, hiszen rég elvesztett méltóságukat csak halálukban szerezhetik vissza, megváltást másként nem remélhetnek.

Isten irgalmazzon az ő lelküknek, mert Kurt Sutter nem fog; de az bizonyos, hogy legvégül lejátszik egy sötét gospelt elkárhozott fiaiért.

12 komment · 1 trackback

Címkék: akció dráma tévékritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr864965694

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Sons of Anarchy - 5. évad 2012.12.15. 12:18:11

Kurt Sutter egyvalamihez nagyon ért: a dramaturgiai szarkeverés az ő művészete. Az előző évad tulajdonképpen egy belépőjegy volt Charming apokalipszisébe, a morális temetőbe, ahol nem minden sírra jut virág. Kissé naiv és szkeptikus voltam az előző sze...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

McCl@ne 2012.12.15. 13:43:51

Rohadt jó cikk, és minden idők legjobb sorozata! Már megvadulok a következő évadig, de persze szokás szerint jön az újranézés addig.
Sutter egy zseni. Shield-nek is neki kéne állni, azt mondják, van ilyen szinten. Aki ismeri mindkét sorozatot, nem írna erről pár szót?

Dr. Sick Fuck 2012.12.15. 13:50:17

@McCl@ne:
A főszerkesztő urat kellene megkörnyékezned ebben az ügyben, ő az expert.
Amúgy a Shield tényleg disznó volt, a dagonyázó varacskos fajtából.

superben 2012.12.15. 14:00:36

A cikkel teljes mértékben egyet értek, ezzel együtt a sorozat már egyáltalán nem köt le úgy, mint az elsõ 3 évadban. Jax "mingyá minden csudálatos lesz" ígéreteitõl pl. már a falramászom.

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu/ 2012.12.15. 14:26:21

@superben: Jó, de végre már ő is rájött, hogy nem lesz :).

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.12.15. 15:51:40

@superben: jax a mélypontja a sorozatnak az a vicc benne. :D

endberg 2012.12.15. 18:58:15

hát, nem tudom, azért szerintem nem ennyire fényes a helyzet. Sutter persze kavarja, de időnként a nagy kavarás közben annyira következetlen, hogy az már fáj, és a nagy karakteralázás közben beáldozza a sztorit. Nem tudom máshoz hasonlítani, csak a Shieldhez, mivel nagyon sok a hasonlóság bennük, de a SoA a Shieldhez képest egy sokkal egysíkúbb, motoroscsizmába bújtatott szappanopera. (a Shield pl. elérte azt, hogy úgy taszította a karaktereket a pokolra, hogy közben rettentően emberiek, és fájóan megérthetőek maradtak). Ráadásul a SoA sokkal kevesebb karaktert mozgat, vagy legalábbis sokkal kevesebb fajta karaktert. Persze, lehetne egy sima, csupa ellenszenves, vagy csak semleges, kis és nagypályás szarkavaróról szóló sorozat, de akkor meg feleslegesek az akciórészek, meg a tökösmotoros részek. Mindezek tetejében az utolsó évad ugyan sok történést hozott, de valójában ugyanott topogtak a karakterek, mint a 4.ben. Időről irőre elhangzottak ugyanazok a párbeszédek, ugyanazok a szenvedések (plussz a keményfiúk minden részben minimum egyszer bociszemmel közölték egymással, hogy I love you man!). Lehet, hogy ha nem Jax a főszereplő, akkor jobban élvezhető lett volna az egész, de a színész egyszerűen nem tud felnőni a bonyolultabb karakterhez. Tapló vagány, lázadó motorosnak jó volt, számomra még mindig az az érzelmi karakteri csúcspont, amikor talán a 3. évad végefelé, Jax követi a fiát a piacon keresztül, és látja, hogy milyen élete lenne, ha nem a klub határozná meg az életét... ehhez fogható feeling szerintem nem volt azóta sem,

superben 2012.12.15. 22:29:35

Viszont a The Shieldnek most már én is nekidurálom magam.

Dr. Sick Fuck 2012.12.16. 01:26:49

@endberg:
Gemma. Ő a válasz mindenre.
nem írtam le, de: ő a kulcs. Az egész 7 évados sztori az ő bosszúja.

Maya-- 2012.12.16. 17:02:28

én mégcsak az 5-dik évad 11-es résznél tartok, s eddig Jax-el semmi gond nincs. sőt, nagyon jó. tetszik. megnézem még a maradék két részt. s akkor majd kommentezek bővebben :)..s ha nem ront magán ez a két rész alatt, akkor nagyon megvédem.
kurva jó cikk. és abban maximálisan egyetértek, hogy nagyon ott a zene! minden elismerésem.
süti beállítások módosítása