Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Alice Csodaországban

2010.03.07. 12:12 Parraghramma.

Tim Burton legújabb egészestés filmje, az Alice Csodaországban minden bizonnyal erősen meg fogja osztani a nézőket, lesznek, akiknek nem fog nagyon tetszeni, és lesznek, akinek nagyon fog tetszeni. Utóbbi csoportba inkább fiatalabbak fognak tartozni, előbbi csoportba meg olyanok, aki már idősebbek, többet láttak, és elsajátított képességeik közül nem feltétlenül hiányzik az olvasás. Megrögzött Burton hívek bármelyik csoportban lehetnek majd.


Mert hát igazából azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy nagyon is szerzői film. A túlzott, karikírozott díszletek és figurák valószínűleg azért oly kedvesek a rendezőnek, eddigi életműve során azért használja minduntalan ugyanazt az erős stilizációt, mert hiszen igazi szenvedélye és hivatása az animáció. Nem is kell olyan sokat utána olvasni: ő a híres Disney stúdió animátoraként kezdte a pályafutását. Legyen az élőszereplős képregény adaptáció vagy musical, legyen az inváziós filmek felé tett tiszteletteljes és egyben komikus főhajtás vagy katalógusszerű mesekeverék, szereplői mindig is pár vonással definiálható, éppen ezért mondhatni szükségszerűen meseszerű és nem reális szereplők. Akik – ráadásul – valamilyen szinten szinte mindig a mese vagy valamilyen alternatív világ és a valóság között rekedtek meg.  Tim Burton már a történeteinek megválasztásánál törekedik ennek a kettősségnek, ennek az ambivalenciának a megjelenítésére, ábrázolására, szemezgessen Mary Shelly, Roald Dahl vagy Washington Irving munkásságából, adaptáljon orosz népmesét vagy észak-amerikai képregényt.

Ám azt is hozzá kell tenni, hogy Tim Burton ugyan nagyon szereti a meséket, de igazából nem a mesélés a legfontosabb neki. Hogy ez az animációs gyökereivel, vagy mással milyen összefüggésben van, szerintem nem tudom, de vélhetőleg nem hiába illetik úgy a rendezőt, mint akinek a stílus sokkalta fontosabb a szubsztanciánál. Sokkalta, gondoljunk csak a díszletekre. Vagy valami másra. A gótikus hangulat, ami árad a filmjeiből, hogy sokszor idézi önmagát korábbi filmjeiből, sokszor foglalkoztatja ugyanazokat a kedvenc színészeit, történeteinek egyszerűsége mellett egy igencsak jellemző nyelvezetet teremt. Gunyorosan azt is mondhatnánk, hogy mindig majdnem ugyanazt mondja, majdnem ugyanúgy. Persze, akik szeretik, pont ezért szeretik.

Ugyanakkor, hogy őszinte legyek, arra a következtetésre jutottam, hogy az Alice Csodaországban nem is nagyon szerzői film. Hanem inkább műfaji film, méghozzá Disney-film! Az eredetileg matektanár Lewis Carroll már több mint száz éve írta meg az Alice Csodaországbant, amiből több mint ötven éve már csinált filmet a Disney, és most az Oroszlánkirály forgatókönyvírónője, Linda Woolverton dolgozta át újra. De lehet, hogy a több mint ötven évvel ezelőtti Disney filmet dolgozta át. Vagy nem olvasta az eredeti mesét…

Az eredeti mesének, meglátásom szerint, az volt a lényege, hogy egy álom, amiben nincs történet. Ami sodródik. Ami csupa forma és minta szerkezet, struktúra nélkül. Amiben nincs semminek tétje. Nem jártam Angliában, pláne nem a viktoriánus időkben, de akadnak vélekedők, akik azt mondják, hogy a sok fontoskodó állat és udvari lelenc és lehetetlen, abszurd és nyakatekert helyzet és párbeszéd nem csupán a kisgyermekeknek nyújt felhőtlen szórakozást, hanem mesélés közben az apukának és akár az anyukának is, akik  a szövegben ráismerhetnek a Rózsák háborújára vagy a korabeli politikai szellemiség bumfordiságára. Úgy mondják: szatirikus az Alice Csodaországban. Lewis Carroll meséje így szólhatott egyszerre azokhoz, aki néha nagyon el szeretnék felejteni, mi a különbség az íróasztal és a holló között, és azokhoz, akik még éppen csak kapizsgálják.


Az eredeti „csúcspontja” (idézőjelesen) egy tárgyalás, aminek egy ellopott lepény rejtélye szolgáltat alapot. Tim Burton – vagy Linda Woolverton? – filmjében a gonosz királynő legelső jelenete egy elcsent süti köré épül. Persze, a béka inas nagyon vicces, ahogy letagadja, hogy ő volt, mert a szája szélén közben ott a süti egy darabja. Be kell valljam, nevettem ezen.

A legújabb Alice Csodaországban tulajdonképpen folytatása az eredetinek, Alice szinte felnőtt, már közelebb van a húszhoz, mint a tízhez, épp megkérnék a kezét, amikor megpillantja a fehér nyulat. Aki egy látszólag valóban létező világba vezeti. Ahol kalandos küldetés várja, ami nem kevesebbről szól, mint hogy a gonosz királynő önkényuralmát megszüntesse, amihez nem kevesebb, mint egy félelmetes sárkánylény legyőzése kell. Szertelenség és rétegelt nyelvezet, könny-tó és homár-humor helyett célorientáltság, közvetlen példázatosság és instant Szent György misszió következik hát. Pedig talán igazán kíváncsi voltam, hogy egy találomra csapongó, csupa fura dolgokból összehányt meséből milyen filmet csinál Tim Burton. Hát, ilyet csinált.

Azt azért mindenképpen meg kell jegyezni, hogy technikailag ez a félig rajzolt félig valóságos szereplőket felvonultató film talán jobban elmossa a két világ közti határt, mint a rendező bármelyik korábbi munkája. A háromdét viszont annyira éreztem feleslegesnek, hogy néha levettem a szemüvegem. Ilyenkor ugyanazt láttam.


A film kitalált karakterei alkalmanként morbidak, de nem túlságosan, hogy a fiatalabb nézők ne féljenek (ez egy Disney film!), bizonyos szereplőket furfangosan gyúrt egybe (Kalapos és Árpilis Bolondja, meg a Király és a Királynő, például), a Fakutyából Csupaszáj Macska lett, és az igazi színészek sem kutyák! Mia Wasikowska nagyon hiteles Jeanne d’Arc Alice szerepében, Johnny Depp szinte lenyűgöző (eléggé bizarr a kontaktlencséje), de a legjobb egyértelműen Helena Bonham Carter (ő a gonosz Vörös Királynő), aki teljesen zseniális. Ez biztos nem kicsit köszönhető a szinkronnak, mert Für Anikó nem kicsit Mallory Knox-osra vett hangja el lett találva.

18 komment

Címkék: fantasy filmkritika 3csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr241815889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Henrik_ 2010.03.07. 14:04:38

Elolvastam vagy háromszor, erre a következtetés(ekre) jutottam.
1: Parra másnaposan írta
2: Megalkuvó, komformista vált belőle
3: Elrabolták egy közeli hozzátartozóját és azzal zsarolják
4: Ellopták az értelmező szótárát
4: vagy nem értem
A filmre kíváncsi vagyok.

mizrolist 2010.03.07. 15:20:35

Parra írt egy olyan kritikát, ami érthető és nincs tele bonyolult körmondatokkal? Nem 2012-ben lesz a világvége, hanem most van...

:D

Freevo · http://delta.blog.hu/ 2010.03.07. 15:36:31

Azt hiszem, ez az eddigi legjobb, legtartalmasabb írás, amit az Alice Csodaországbanról olvastam. Köszi, Parra!

Pikszi · http://afeketezongora.blogspot.com/ 2010.03.07. 15:44:32

Az első bekezdés állításai alighanem az őket tartalmazó írásműre is érvényesek.:)
(@_Henrik_: szerintem 3.)

elefes 2010.03.07. 16:35:35

Ez volt az első Parra-írás, amit végig tudtam olvasni! Nem volt kisebbrendűségi érzésem, hogy nincsenek lexikon- és szótárimplantátumaim.
A filmtől pedig nagyon ideges lettem. Úgy tűnt, mintha, az első félóra után az alkotóknak is elment volna a kedve az egésztől. Unalmas, üres, a szereplők sem tudnak mit kezdeni az egésszel. Kínosan éreztem magam a nézőtéren, pedig nagyon szeretem Burton munkáit.
Legutóbb a Mutant Chronicles-nél éreztem hasonlót, ugyanezt a nyűglődést, ugyanezt a kínós érzést.
Azután azon töprengtem, hogy Burton hol baszhatta el és miért. Az első gyanúm az volt, hogy az eredeti mese is egy ordenáré faszság, és lássuk be, marha unalmas. De ez feldolgozás is és folytatás is egyben, szóval a lehetőség megvolt rá, hogy némi értelmet vigyenek belé és adjanak neki valami épkézláb történetet. Tény, hogy a forgatókönyv rettenetesen lapos, de Burton általában egyszerű meséket csinál (leszámítva az Ed Woodot és a Nagy halat), általában az érzelmekre szokott hatni. Itt mégsem tette.
Azután arra jutottam, hogy ez csak egy meló, noha a téma miatt azt hinnénk, hogy ez bizony éppen neki való, szívvel-lélekkel csinálja hát. De Burton legkevésbé saját filmje, a Majmok bolygója is egy teljesen vállalható. jóféle sci-fi-(fantasy)-akció volt, szerintem semmi probléma nem volt vele, sőt, nyomokban még Tim Burtont is tartalmazott.
Ez a temérdek digitális marhaság sem jellemző rá, noha alkalmazza, de ha csak lehet, normális díszleteket használ. Itt a figurák jó része sem börtönös, hanem diznis.
Szerintem ez a film nincs befejezve. Burton azt nyilatkozta, hogy még a múlt héten is ezerrel melóztak a filmen, és furcsa volt, hogy Danny Elfman főcímzenéjéből kivették azt a kurva idegesítő gyerekkórust, pedig a filmzenealbumon még rajta van.
Pedig benne volt a lehetőség. A végére különösen mérges vagyok, az utolsó húsz perc, ahogy van egy förtelem, a sárkány rettenetesen hitvány és

SPOILER!

senki nem vette észre a szereplők közül, hogy a Fehér Királynő is geci???

SPOILER VÉGE

toroloco 2010.03.07. 18:31:55

OFF
Fura mód csak az első hozzászólásból derült ki, hogy ki írta a posztot.
Általában Parraghramma posztjainak legkésőbb második bekezdésétől rángógörcsöt kapok.
Most meg igen jónak és élvezetesnek találtam. Mi a fene a kedves szerző tud "jól(?)" is írni.
ON
A lányom, nagykamasz, Burton és Depp geek, most jött meg a filmről.

Következő képp jellemezte a filmet.

Nagyon atomul nézett ki de a sztori elég béna volt. Olyan lett mint egy Disney, biztos, hogy mindenkinek emészthető legyen.
3D nem igazán volt.
A szinkron és elsősorban a szereplők neveinek a fordítás elég gáz volt.
Igazából nem sok köze volt az Alice-hez.

Kicsit meg is volt sértődve.

nuklearis_baromfi · http://nuklearispillanatok.blogspot.com 2010.03.07. 21:18:24

Még nemláttam a filmet, de:

"a Fakutyából Csupaszáj Macska lett...)

Szerintem nézz utána, haver. Gúgel, meg minden...

terran 2010.03.07. 22:16:09

@Beyonder:

lol
ez az egyik legjobb CH-s videó lett

jó az irodája is :d
a zeneszerzőn meg sírtam a röhögéstől

K.Leslee 2010.03.07. 22:39:01

@_Henrik_:
Vagy valaki erőszakkal kényszerítette a jelszavak megadására és átvette a személyazonosságát.

skaven 2010.03.08. 00:21:19

a voros kiralyno miatt mar megeri megnezni. aki mast mond... haaat... "halal rea!" :)
en egyebkent jol szorakoztam rajta, de a 3d tenyleg nem ad hozza semmit.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2010.03.08. 09:25:58

@tttttt: ;-)

@Pikszi: mivel az első bekezdés nem szól semmiről, ezért alighanem bármire érvényes...

.m.

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2010.03.09. 16:46:50

Miért nem nyomtátok ki Index-címlapra? Úgy örültem volna, ha Parrára is rászállnak az idegbeteg Tim Burton-hívő kommentelők, akik nekem, de főleg saját maguknak bizonygatták habzó szájjal, hogy igenis ez a leglegleg Burtn-film:

index.hu/kultur/cinematrix/kritika/2010/03/03/depp_zsenialis_de_3d_csak_a_cimben_volt/

Sajnos ez a Tim Burton már nem a régi Tim Burton... :(
Remélem, a Frankenveenie-vel azért visszatér az Ollókezű Edward-Beetlejuice-Batman visszatér-Álmosvökgy-Sweeney Todd-Halott menyasszony vonalra, én azokat a filmjeit szerettem!

Leo Decimus 2010.03.10. 10:59:08

Miért van az az érzésem, hogy ez a cikk olyan, mint az iszapos szemű pontyok előtt csaliként meglóbált radioaktív kukac?:)

K.Leslee 2010.03.19. 20:08:09

Azért vicces, hogy Johnny Depp pont ugyanúgy sétál, mint a Karib-tenger kalózai-ban. Már nem tudom, hányadszorra alakít ilyen figurát, de már kicsit unalmas. Nem tudom, érdemes-e megnézni, főleg azután, hogy Tim Burton CGI-re cserélte tehetségét.

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2010.03.24. 18:43:07

Parra is back, én bírom az oldskúl kritikáid, csak azokat nem értem. De szeretem. Ezt meg értem is és tecccik is. Menő lett, GZ. A film meg torrent akkor.
süti beállítások módosítása