Utolsó kommentek

  • Androsz: @pragmaP: Ismerem, amiről beszélsz, de ennek a könyvnek a fordítása teljesen rendben van, nem emlé... (2019.09.13. 17:59) FlashForward - A jövő emlékei
  • Carada: @Carada: Módosítanom kell a fenti kommentemet: nincs kétségem a plágiumot illreően. Érdemes összeh... (2019.04.07. 00:34) Üzenet az űrből
  • Carada: Kölyökkorom egyik meghatározó filmje volt az Üzenet az Űrből. A liabe diók, a keresztvitorlázatú h... (2019.04.07. 00:07) Üzenet az űrből
  • ipartelep: @Gábor Miski: Igen, így van, Rusznyák csaba nagyon melléfogott a "megfejtésével". A The Endlessből... (2019.01.03. 23:55) Resolution
  • Gábor Miski: @Rusznyák Csaba: Logikusnak tűnt ez a magyarázat, amíg meg nem néztem a rendező duó The Endless c.... (2018.08.23. 23:00) Resolution
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Szombati tanic (Titanic 3. nap)

2009.03.29. 20:00 Parraghramma.

Röviddel a múzsa vizitációját követően odafordultam a négyeshatoson a szintén fesztiváli élményeit emésztgető, kedves leányhoz, hogy megkérdezzem, mit szól a címben szereplő kis szójátékhoz. Az arcán hirtelen átfutó, jeges döbbenet biztosított afelől, hogy Laár András és Sas József szellemiségének esszenciális ötvözetétől nem szabad tágítanom. A rátarti felhasználó-barátságtalanság hasonló lelkülete vezérelhette a finn Odalenn készítőit. Valószínűsíthetően a Titanic rendezőinek kegyes gesztusa, hogy ezt az opust hajnali tízre fűzték be: körülbelül ilyesmi lehetett volna Uwe Boll vizsgafilmje, ha történetesen Stephen King egy kiadatlan, korai novelláját álmodja vászonra. De tényleg, ez valami szörnyen szar.



Helyszín kórház, szereplők a mumusok által migrénig kergetett kislány, az őt agyvizsgálatra kísérő apa, a további tomográfiai procedúrák mellett érvelő, csini nővérke, egy unszimpi menedzser, a fekete biztonsági őr meg egy sejtelmes hajlesz. Áramkimaradás, liftbeszorulás, mindenki-más-eltűnése, működésképtelen órák, mogorva manifesztációk, tépelődések, ilyesmik. Valahol valóban értékelendő, hogy Pete Riski a legkisebb kockázatot sem vállalva kanalazta össze a szóba jöhető kliséket, hogy mind a sokk-effektek, mind az elhalálozási sorrend, mind a tizedik percben borítékolható végkifejlet vonatkozásában ritka figyelmet tanúsított még a szívbeteg nézők iránt is (filmtörténelem második legdevalválódottabb gegje szerintem lassan újra erény), ám Varró Attila hangalámondása nélkül egy időtlen kínszenvedés lett volna ez a 87 perc. A titokzatos rémlények első nyíltszíni támadását követő, heves viták egyik sorát például az addig megszokottnál két árnyalatnyival blazírtabban sikerült felkonferálni, a mondat pedig az volt, hogy „Tömegpszichózis – a seggem.”

Elképzelhető, hogy Attila munkásságának volt némi köze a vetítés során kórusban felharsanó derűhöz.



Beyonderrel egy-egy „sajtos croissant” után (olyankor hol vannak a fogyasztóvédelmisek, amikor egy sajtreszelékkel behintett, elfuserált pogácsát sóznak rám eme néven kilókilencvenér?) ültünk neki a második fogásnak, ami már nem csak nyomokban tartalmazott szórakoztató összetevőket. A szintén az Északi fények szekcióba nevezett, szintén finn Szauna az 1595-ös Nagy Északi Háború végeztével deklarálandó, homályos határvonalat húzza meg – bűn és bűnhődés között. A naiv térképészt és jóval többet látott, lelkiismeretileg jóval terheltebb bátyját Antti-Jussi Annila direktor ha nem is a leghatározottabb dramaturgiával, de roppant eltökéltséggel veszejti el, finoman kihasználva az alapszituációban rejlő lehetőségeket. Adrien Lyne vagy éppen Guiseppe Tornatore hasonszőrű munkái után egy ilyen allegorikus cselekmény-vezetés puszta formalitásnak tűnhet (igen, ez valóban nem véletlen szófordulat volt), egy leheletnyi, ám felesleges számszerű utalás ellenére azonban Annila nagyon jól keveri kártyáit. A helyenként igazán félelmetes Szauna nem erőlteti túlságosan a szimbolikáját, a megjelenített lélektani folyamatok pedig pont ezért olyan szuggesztívek – még ha a finn rendező sokkal mohóbb és türelmetlenebb is, mint Tarkovszkij.



A bűn mélysége szekció: Na Hong-Jin: Az üldöző. Dél-Korea tavalyi slágere lefitymáló üzenet az europid mainstreamnek. Züllött figurákkal csordultig pakolt, muzeális thriller alapszitu elvetemült hangnemi váltásokkal, mely közönségsiker ÉS zaftaddikt geektől a diegézis titkait elmélyülten fürkésző teoretikusig igen sokakat sarkallhat elismerő csettintésre. Az eltűnt kurvái után nyomozó, korrupt strici (ő volna a protagonista) és az annak alkalmazottait kalapáccsal és vésővel amortizáló kliens fogócskájának az elsőfilmes Hong-Jin időben, térben igen szűk korlátokat szab, kicsit ennek is köszönhető, hogy a narratíva (második megtekintésre már gyanúsan konzekvensnek tetsző…) esetlegességei minimum elnézhetőek. Mindenképpen kiemelendő Az üldöző humora, ami még Bong Joon-Ho jobb pillanatait is megidézi – nem is egyszer –, ideértve a Hollywoodi előadásban általában affektáns, emitt mégis eleven, természetes helyzetkomikumokat, merő arckifejezéseket (még ahogy pofozkodva verekednek, abban is van valami komolyan esetlen, valami mesterkéletlenül mókás), vagy például az empatikus társadalombírálatot, melynek keretében bohém flegmasággal tudják le többek között azokat az erőszakos rendőri visszaéléseket, amik miatt hét évad óta tesznek éjt nappallá Jack Bauerék. Dőreség volna figyelmen kívül hagyni az eme, örömtelibb szakaszok közé ékelt erőszak-futamokat, melyek addig vannak kitartva egyenként, mint Oh Dae-su alagsori magánszáma – bárminemű stilizáció nélkül.


It’s hammer time!

9 komment

Címkék: riport titanic filmfesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr851033629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Köbli Norbert (törölt) 2009.03.29. 21:05:19

parra újra a címlapon! gratula!

Hitchiker 2009.03.29. 21:23:26

tényleg nem tudom mennyire ismered a cikkben elsőnek említett film hátterét de igazak az általam hallottak akkor nem kell véresen komolyan venni a horror történetét inkább csak mint egy paródiát

ezt arra alapozom hogy a filmben látható szörnyek nagy része ugyanazok mint Lordi nevű finn metál banda tagjai és ha jól tudom akkor a rendező (vagy valamilyen egyéb irányító a stábban) szintén tagja a zenekarnak és csak mint egy stílus gyakorlatot csinálta a filmet
annak meg már csak a leírások alapján is sikerült (érdemes kép szerint rákeresni a bandára ami egyébként eurodivíziós dalfesztivált is nyert 2006-ban)

legalábbis szerintem persze lehet hogy tévedtem (mint ahogy a fentebb említettek sem biztosak csak így rémlik)

Flashzee · http://www.flashzene.com 2009.03.29. 21:25:16

Jó ez a Geekblog, címlapra való!

RoFä 2009.03.29. 21:53:30

Az mekkora volt, az alagsor... Meg kell nézzem megint. "Áthelyezhető-e tizenöt év képzeletbeli tréning a gyakorlatba? Igen" :)

szvbrk 2009.03.29. 23:26:43

tegnap ment meg a felsobb ero,az zsenialis volt, javaslom a masodik vetites elcsipeset

Ollaorama · http://eztettemma.blog.hu/ 2009.03.31. 10:01:44

"A helyenként igazán félelmetes Szauna nem erőlteti túlságosan a szimbolikáját"

hat pedig pont ez a szar a filmben. foleg a vegen, hogy kurvara szimboleumozik. mert a tobbi jo.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.03.31. 11:03:28

@Ollaorama: nem azt mondtam, hogy nem erőlteti, hanem hogy nem túlságosan. (Ettől függetlenül még én is tévedhetek. Állítólag... :-) A film erős közepes, szerintem a citált daraboknak, pl a Puszta formalitásnak nyomába sem ér, de ha nem hangzik el az a bizonyos lakosságra vonatkozó, statisztikai adat (SPOILER no, meg ha nem bohóckodnak a transzfesztita motívummal a keresztbe öltöző kislánynál...SPOILER), akkor talán te sem vitatnád annyira, amit jelen esetben. (Amúgy tökre jogosan.)

@Hitchiker: nézd, a nézőtér nevetése MINDIG Varró tolmácsi megoldásaihoz volt köthető. Attól nem lesz valami paródia, hogy szar, (illetve de, de az egy másik szint) a tomográf után elővett bőrjakós röfögvények, az a magascével terrorizáló szellem, az orrkarika, megafaszomtuggyamik kibaszottul kiszámíthatóvá tették a cuccot - ami eme spekulációknak megfelelően, szépen RACIONALIZÁLTA is cselekménye valószerűtlen 90%-t. Kvázi ahhoz már nem volt elég balls a bandába', hogy a karikaturizmust valóban bevállalják. Olvastam anno, hogy dalfesztivál, meg metáller arcok ígymegúgy, de sem kedvem, sem időm nem volt visszaolvasni a cikkíráskor. Azmegmijemmá, hogy akkor élvezhetek csak egy filmet - a nem teljes mellszélességgel felvállalt - alkotói szándék értelmében, ha tudom a castot, hogy a 4., 7. és 8. zombi két éve szalonpogózva sarkallta smselésre a népesség degeneráltabb hányadát Magyarországon?

Hogy-hogy Magyarországon??? Mármint a hú: mán kú'ttúra bő'ccsőjébe...

Amúgy bizonyos szempontból el kell fogadnom az álláspontodat: ez az egész jurovíziós dalfesztivál az öntetszelgő mainstream paródiája. Nevetni kéne rajta - csak ott nem Varró a konferanszié... és nem is Dagi Ed...

www.youtube.com/watch?v=4S41uiAx8i4


.m.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.03.31. 11:11:43

@Parraghramma.: azt a bizonyos f betűt két gunyoros hahota közöztt transzformáljátok nyugodtan v-re.