Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Filmkritika: JÖJJ ÉS LÁSD! (Idi is smotri, szovjet, 1985) *****

2008.02.18. 18:00 Parraghramma.

A legtöbb háborús film értelmezését, üzenetét sitty-sutty el lehetne intézni Mr. Mackey nyomasztóan létjogosult lakonizmusával. „War is bad, mmmkay?” A kereskedelmi-, illetve államérdek, vagy – urambocsá – a szuverén művészi önkifejezés csitíthatatlansága azonban gondoskodik arról, hogy ez a – borzasztóan látványos, ugyanakkor népmívelésre, kötelező érvényű ideológiák közvetlen terjesztésére könnyedén hadra fogható – zsáner lankadatlan hévvel termelje ki a kétségtelen, kollektív szuperigazság, a nemzeti tuti megmondásának másfél-két órás színtereit. Miért is rossz? Mennyire rossz a háború? És persze: hogy mi miért is vagyunk jobbak az ellenséget képező rosszaknál.

Az ilyetén, szórakoztatóan nevelő filmek futószalagon történő gyártásában a diadalmas kommunizmus sztálini államapparátja minimum akkora rutinnal bírt, mint a gaz kapitalisták. Ám amennyiben az ember nem a sokat szenvedett, orosz nép fia, és különösebb fogékonyságot sem tanúsít a vásznakat keleti fronton visszavonuló, katonai egységekhez hasonlatos szakszerűséggel felperzselő, megrendelésre szállított nemzeti pátosz iránt, akkor szelekcióra kényszerül. Az imigyen homloktérbe kerülő, őszintébb, radikálisabb, formabontóbb alkotások közé sorolható Elem Klimov Jöjj és lásd! című opusa. Az 1985-ös keltű moziban fennkölt, heroizáló manírból darabra annyi van, mint taposóaknán a lábnyom, a rendező ellenben a néző ápolt, sebtelen ábrázatát brutálisan bátorkodik az abszurd, az iszonyatos, a… – vagy további, hatásvadász jelzők helyett egyszerűen nevezzük nevén a bestiát: – a háború kellemetlenül valóságos miliőjébe tunkolni. Bele. Jól.

Hitte és (interjúban) vallotta, hogy a Szovjetunióban egy rendezőnek kutya kötelessége háborús filmet dirigálnia. Eme obligát megjelenítési szándék előtt valóságos kincsesbányaként rémlett fel a rapszodikusan változó, sokat látott orosz-német front. Az eredetileg repülőmérnök végzettségű Klimov (1933-2003) a belorusz tóhátságok és mocsárvidékek közé helyezi történetét, oda, ahol a gyermeki odaadás a németek lelkes népirtó munkássága (628 fehérorosz falu lett a germán tüzek martaléka, templomostul, istállóstul, csontostul, bőröstül) és a honvédő partizán ténykedés láttán se perc alatt törik meg, és amortizálódik zsibbadt, traumatikus döbbenetté.

Floria (későbbi, homoerotikus félreértések elébe menvén: ő fiú) mostanában léphetett az első ikszbe, és nem akarja tovább koptatni a kemény, otthoni ülőgarnitúrákat. A partizánhadtestek regionális toborzásakor önfeledten, rajongva hagyja maga mögött a szülői házat, az őt zokogva marasztaló anyját, valamint testvéreit, és a hazáját védeni igyekvő, méltóságteljes köztudat indikátoraként kapja vállára militáns ösztöneit. Csak nem egy demagóg, monumentalista, nagyeposzi mű főhősének diadalútja veszi kezdetét?

Mondhatni: nem igazán. A frissen besorozott Floria naiv, idióta vigyorában az őszinte öröm, a büszkeség, a hazafiasság, egyáltalán: az emberség tökutoljára tapasztalt érzése artikulálódik. (Az események lélekerodáló természete a forgatásra is rányomta bélyegét. A Floriát testesítő, fiatal Aleksei Kravchenko pszichés épségének megőrzése érdekében Klimov a horrorisztikusabb jeleneteket megelőzően a gyermek hipnózisával próbálkozott… sikertelenül.)

Ambíciói beteljesületlenül felejtődnek el egy fagyos-mocskos taktikai megbeszélésen: kénytelen az erdei táborban maradni, a férfias csatározásoktól kedvtelenítő távolságban. Megismerkedik a helyi, nála érettebbnek tetsző Glasha-val (ő lány), akivel groteszk idillben kovácsolódik össze (Klimov finom arányérzékkel adagolt szürrealizmusának köszönhetően a zivatarban hancúrozó páros pajkos, önfeledt percei is keserédes, poszt-apokaliptikus hangulatba fulladnak), majd menekül tova. Deszantos náci egységek elől, a lakosság lápban rejtező-éhező hírmondóihoz.

A deheroizáló cselekmény önmagában még nem zárja ki annak a lehetőségét,  hogy egy propagandisztikus celluloid transzparenssel van dolgunk. A szabatos erkölcsi pozicionálás (hősiesen honvédő, partizán fehéroroszok, illetve fajelméleti meggyőződésből és élvezetből tömegmészárló németek) és a több értelemben is retrospektív, Hitler emblematikus megnyilvánulásaiból szemezgető, archív felvételek igénybevétele is ilyesféle alkotói szándékot sejtet. (A játék- és dokumentumfilm közötti átjárhatóság Klimov korábbi munkáiban, a Sport, sport, sport!-ban, valamint a Raszputyin életét megörökítő Agóniában is formanyelvi kísérlet tárgya.) Mi több, az autonóm szerzőiségbe vetett hit akkor is könnyedén meginoghat, amikor Floria – az eredetileg Kill Hitler!-re (…) keresztelt filmben – a Führer megbarnult fotójára didaktikusnak tetsző tébolyodottsággal szegezi puskáját.

Az explicit borzalmakban bővelkedő Jöjj és lásd! azonban a trendi oktatófilmeken túlmutató, időtlen remek.

Nemcsak a nyers, költőietlen hazafiasságnak, az ártatlanság elvesztésének, az intézményesített terrornak, az őrület túlharsoghatatlanságának a filmje – noha e létélmények embertelenül expresszív, vérpatakos képében is sokáig sajgó emlékként nehezedik nézőjére. Egyben az értelmét, viszonyítási fogódzóit vesztett ítélkezés megkerülhetetlenségének mozgóképi kiáltványa is. Nincs rossz – mert jó sincs. Vesztes, az van, de hogy győztes is volna? A bűnösség mértéke alapján történő kategorizálás felesleges. A Gonosz kifürkészhetetlen.

A filmet továbbá annak könyörtelen érzékletessége óvja meg az elhamarkodott verdikttől. Klimov kínosan közvetlenre, emberközpontúra plánozta a Jöjj és lásd! személytelen, totális háborúját. Testvérfilmjéhez, a Tarkovszkij rendezte Iván gyermekkorához hasonlatosan (ahol szintúgy egy vékonyka kiskorú perspektívájából tolmácsoltatik, mit is jelentett a 40-es évek első felének irtózata), nála is nagyközelik és közelik dominálnak, ám ő a kamerába nézés valami olyan szuggesztív módszerét alkalmazza, ami a biztonságos rokonszenvezésnél sokkal intenzívebb befogadói attitűdre kötelez. A hangsávra egy bomba utóhatásaként fellopakodó, monoton zúgással, a fájdalmasan precíz maszkmesteri teljesítménnyel és a lefegyverző alakításokkal felvértezve a szimmetrikus portrék, a tajtékos monológok egyfajta, szalonszagú teatralitáson messze-túli, bizarr, mégis rabul ejtően realisztikus esztétikai minőséget hívnak életre. Ami a cím – elsőre PR(opaganda)-szerűnek tűnő – instruktív jellegét teszi kényszerítő erejűvé.

Itt és most csak a szavakon, ráción túli háború van, és az annak intim ölelésében koravénné aszalódó, kamerába meredő, katatón tekintet. Ez a tekintet már nem vádol, nem von kérdőre, még csak nem is sajnálkozik – ezek megfogyatkozott erején, értelmi és érzelmi repertoárján felüli gesztusok.

Csak egyvalamit tud: invitálni.




35 komment

Címkék: háborús filmkritika 5csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr43338565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chavez 2008.02.18. 18:20:46

Szép volt Parra! Csak sajnos a filmre sehol sem nem bírok ráakadni. Pedig már régóta mennék és látnám.
A taposóaknás poén nálam nagyot szólt. Saját?

gerike kis g-vel · http://oidipus.deviantart.com/ 2008.02.18. 18:29:28

Egész élvezhető cikket sikerült összehoznod. grt érte.

I love you Madeleine · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.02.18. 18:31:19

Ááá, dehogy, de mán nem emléxem, honnan, kitől loptam. (Eredetileg a Rambónál akartam eldurrantani - ahol ráadásul nem is lóg ki stilárisan - dehátugye az a köcsög Hamlet elhappolta a cikket. Az Ádáz!) A monográfiában pedig megfeledkeztem rolla...

Inglis néven keress rá ( come and see )

torrent-finder.com/open/4-MiniNova/Come+And+See

Chavez 2008.02.18. 18:44:15

Hálám az aknamezőn át is üldözni fog! :)

wurlitzervilmos 2008.02.18. 19:48:32

A Mokép szovjet filmes dvd-sorozatának egyik következő darabja lett volna a Jöjj és lásd, ha nem hagyták volna abba a sorozatot sok-sok évvel ezelőtt. Gondolom ezt abból, hogy több lemezen is rajta volt a film előzetese. Megéri egyébként berendelni külföldről, nagyon jók az interjúk. A főszereplő fiút immár (normálisnak tűnő!) felnőttként lehet viszontlátni. A cikk pedig méltó lett a filmhez, megyek mégegyszer elolvasom :)

bobbyperu · http://twitter.com/bobbyperublog 2008.02.18. 20:45:46

pár évvel ezelőtt egy filmklub után a tanárom elnézést kért minden egybegyűlttől, majd kijelentette: ez után a film után képtelen megszólalni / órát tartani. szóval éppen "jókor" jött ez az írás:)

Balfake 2008.02.18. 21:11:29

Már a rambolás alatt akartam mondani, hogy a végre-valahára fékezett habzású ILUM egész jókat tud írni.

ElChe · http://bigblue.reblog.hu/ 2008.02.18. 21:11:58

A szovjet háborús irodalomnak is voltak különlegességei, én Vaszil Bikovra hívnám fel mindenki figyelmét. A Hajnalig élni például nagyon jó. Az ő írásából készült Sepityko filmje, a Kálvária, szinten ajánlott.

beaver.eater 2008.02.18. 21:18:22

A "9. század" c. orosz filmet láttátok. Az mondjuk speciel Agfanisztánban játszódik, és eléggé realista... finoman szólva...

Jeff 2008.02.18. 21:31:04

A 9. század tényleg jó film. Ezt meg már töltöm, a piratebay-en van DVD verzió, orosz nyelven angol felirattal.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2008.02.18. 21:44:20

Aszta. Ez a film brutális hatással volt rám gyerekkoromban. Beleégett az agyamba az a kép mikor az anya menekül a faluból és hátranéz...

Pink Freud 2008.02.18. 22:21:10

Nekem is van egy csomó "beégett képem" gyerekkoromból, ahogy endike fogalmaz. Néha eszembe jut a film és azt kívánom, bárcsak sose láttam volna. Aztán meg az jut eszembe, ha ekkora hatása van, talán a gyerekeimnek is meg kell majd mutatnom egyszer.
A történelemtanárom azt mondta, hogy többet ér mint bármilyen háborúellenes beszéd, de még a dokumentumfilmeknél is hatásosabb.

Wave 2008.02.18. 22:40:09

Epp nehany hete lattam a filmet, es azt kell mondjam, fajdalmasan szar. A doglodo Szovjetunio propagandafilmje arrol, mit is varhat az orosz nep a nyugattol. Ha valaki nem ertene, ezt nehanyszor ki is mondjak, de nem am sebtiben.
Sekelyes dialogusok, gagyi hatasvadaszat (a naci-feleseg homart eszik mig a falu lakoira ragyujtjak a templomot); es egyetlen valos figura sincs ebben a maratoni filmben. Az eroszakot egy horrorfilm monoton naturalizmusaval nyomjak a kepedbe, es a tema miatt jo darabig ugy erzed, te vagy a bunko, ha nem azonosulsz. Pedig csak azert nem, mert egy gyenge propaganda-munka.
Szoval a helyetekben inkabb a Ket fogoly cimu filmet toltenem le, ha mar orosz es haboru.

_Henrik_ 2008.02.18. 22:57:37

Az " egymillió légy nem tévedhet" részt hiányolom a hozzászólásodból csak.

nezolaca · http://feketenap.wordpress.com 2008.02.18. 22:57:44

hehh, apám egyik kedvenc filmje. Ráadásul egyszer berúgott a rendezővel :D

I love you Madeleine · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.02.18. 23:44:54

Hé, Hullám.

SPOILER

A németeket csak azér nem égetik meg élve a ruszkik, mert nem bírják kivárni.

A toborozáskor majdnem ugyanúgy veszik igénybe a helybeliek vendégszeretetét a hazaiak, mint kicsivel később a németek.

Saját, kényszerből behódoló honfitársait lopják a partizánok.

E

T

C

SPOILER OFF

Arról pedig nem Klimov tehet, hogy _ez_ történt köbö _így_, és arról sem, hogy ezeknek a megjelenítéséhez a horror azon minősége illik a legjobban, amitől te (tán a frankfurti iskola intelmei szerint?) undorodsz.

Természetesen, kezelhető propagandaként a film (lásd eredeti cím), de semmiképpen sem korlátoltan korszakos, a karakterológiai oppozíciót sem sajátítja ki - és, lássuk be, a propagandánál azért nem árt, ha a múviba _van_ valaki, akivel, illetve akinek dülledt kebellel tülkült eszméivel boldog ábrázattal azonosulhat a moziból kifele szédelgő, meg-jól-manipulált istenadta.

bajla · http://bajla.blogter.hu 2008.02.18. 23:58:49

végre valaki, aki látta és írt róla. remek írás. egyik kedvenc filmem. még gimnazista koromban láttam a moziban. megrázó volt. azóta én se találom sehol.

Köbli Norbert (törölt) 2008.02.19. 02:49:11

torrentről letölthető. de ez sajnos illegális. tehát kizárt mindnyájunk számára.

Rá Dios 2008.02.19. 07:23:46

Klimov igazi nagymester volt. Elismerték otthon, mert felimerték nagyságát, de a mindenkori hatalommal nehezen boldogult. (vagy az vele...) Az Agónia sokáig tiltva volt, a 70-es évek végén külföldiként is szinte csak meghívásra lehetett bejutni a ritka vetítésekre. A kilencvenes években, pályatársával, Nikita Mihalkovval ellentétben, nem tudott átállni a (mégoly' nagyszerű) kommerszre, arra, hogy finanszírozók kegyét keresse.
Örülök, hogy Elem Klimovot ma is sokan becsülik.

Fat Abbot 2008.02.19. 07:23:56

Így van! A letöltés lopásnak minősül, így aztán a magyar feliratot már fölösleges is belinkelni.
home.of.donsystem.hu/index.php?fnev=J%F6jj%20%E9s%20l%E1ss%21.zip&action=letolt&datum=1158038354&status=send

Aleksei Kravchenko 2008.02.19. 08:05:38

Kéretik a nevemet magyar szövegben Alekszej Kravcsenkó formában írni, köszönöm.

PPatrik · http://kicsivu.freeblog.hu/ 2008.02.19. 08:32:21

Elem Klimov egy másik klasszikusa nem került szóba, pedig említésre legalábbis méltó lenne: Hurrá nyaralunk! Ja igen, gyerekfilm, groteszk, vicces, kihagyhatatlan. Más műfaj, de pont a műfajváltásokkal lehet Klimov az, aki.

I love you Madeleine · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.02.19. 09:27:06

Köszönöm a lexikális kiegészítéseket, de óóó, ha tunnátok mennyi minden maradt ki (Romm munkássága ellenpontként - nála inaskodott, ugye, a ruszki monumentalizmus 2 korszaka, meg mittoménmégmik).

A nevekért szorri, bocsáss meg, Alekszej, korrigálva lesznek. Az ortográfia tulajdonnevekre vonakozó passzusai is csak héba, no meg hóba vannak birtokomba'. (Pedig Tarkovszkij nevét valamilyen valószerűtlen mákkal sikerült korrektül levésnem. Úgy látszik, most ennyire voltam jó Fortunánál.)

2008.02.19. 10:22:40

Fasza cikk. Ötcsillagos.

Joshua 2008.02.19. 13:16:26

Örülök, hogy említést tettél az "Iván gyermekkoráról" is... bár a témától eltekintve a két film nem is lehetne különbözőbb: Tarkovszkij műve inkább tűnik egy szomorú, de mégis szépségesen szép álomnak Klimov "nyersessége" mellett - és persze nagyon más a pszichológiai hátterük/érzelmi indíttatásuk is.

Jöhetne még sok ilyen, nem feledve Eizensteint sem...:)

I love you Madeleine · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.02.19. 13:58:43

Nem is tom, előbb egy A History... kritika kéne, nem? ;-)

Jól mondád, hangvételében, formanyelvében, pszichológiai ívében tökre másabb "Iván", mint "Floria" (Tarkovszkij marhavagonnyival poetikusabb filmje egyébiránt köbö majdnem annyira brutálisan implicit, mint amennyire Klimové direkt), de hát elröppent jó két évtized a két fogantatás között, és "Húsz év nyúvév, az húsz év!" Tény, hogy nem a legjobb analogon, de hova az értés, az okosság illúziója, ha hivatkozás jelleggel még esse említem meg?

(Jut eszembe - ha már önkényesen átértelémezve is, de - citáljuk Müller Petit:
"Lövöldözés, csak (vak)tölténnyel
Üvöltözés bele a semmibe
Arccal a falnak, szembe a ténnyel
Hogy halott vagy, nade hogy ennyire?")

TheBerzerker 2008.02.19. 15:37:11

Jó írás. Most kedvem is támadt megnézni. De amugy a címben az is az nem sima i akarna lenni? Igaz nem régen kezdtem csak el tanulni oroszul de az oroszban az és=i.

Dr. No 2008.02.20. 14:34:20

Ha már okoskodunk, szerintem a magyarban használatos "Igyi i szmotri" átírásnál lenne a legjobb maradni.

Dr. No 2008.02.20. 14:51:06

"probably the most true to life war movie ever" Író (magyar átírás szerint) Oles Adamovics, magyar olvasható tőle a Hatinyi harangok, amiből több részletet felhasznált a forgatókönyv írása során.

I love you Madeleine · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.02.20. 15:22:54

Jó. Akkol annál maladok. De maj csak mingyá. (Külön engedéj kell ám a Felenctől, hogy az embel átfilkájja, ami hibás. Legalábbis egyszel oldas csúnyán lebaszott a lelkem... Vagy aszt csak szelettem volna?)

És köszönöm a jálulékos okosságokat is!

Chavez 2008.02.20. 15:29:19

Csúnyán laccsolsz kolléga!

_Henrik_ 2008.02.20. 19:10:51

Melt kína mosodás. Még szelencse, hogy nem kopolsó gyáltó, vagy lódoktol, esetleg selif. :-D

clive. 2009.07.30. 11:29:04

Sose lesz DVD-n kiadva?:(

flippant 2013.04.06. 19:34:25

Állat film! Én sajnos mikor a tvben adták nem tudtam megnézni mert csak felnőtteknek szólt és anyámék elküldtek lefeküdni. Nővérem megnézte és másnap beszélt róla. Irigykedtem rá, hogy nem láthattam a filmet.

Most néztem meg és állat film! Nagyon jó film! Mondjuk ezerrel át van itatva propagandával, de gondolom máshogy nem lehetett kiadni (cenzúra). De az akkori kornak megfelelő filmekhez képest nagyon ász és túl durva - sőt- horrorisztikus volt!
süti beállítások módosítása