Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

2013 legjobb magyar könyvmegjelenései

2014.01.09. 08:00 Rusznyák Csaba

TOP 10 (sorrend nélkül)

fehartat.jpg

Scott Turow: Ártatlanságra ítélve
A krimiirodalom egyik legemlékezetesebb femme fatale-ját Turow írta meg ehhez az 1987-es könyvhöz – pedig a nő még azelőtt meghal, hogy a sztori elkezdődne. Az ügyész főhősnek a törtető perszónával való félrelépése súlyos és végeláthatatlan lelki, erkölcsi, pszichológiai és jogi következményekben gyűrűzik – a szerelmi tragédia, a bírósági thriller és a korrupciós dráma tele van komplikált karakterekkel és morális ambiguitással, ami pont az ellentéte John Grisham egyértelmű, fekete-fehér világának. (Agave)

James Ellroy: Fehér jazz
Durván és nyersen szubjektív szempontból, lehengerlő erővel és eszköztelenséggel előadott noir-pokoljárás az ’50-es évek Los Angeles-ében. Bár az LA Quartet legjobb darabja marad a lélekpusztítóan gonosz és mocskos A nagy sehol, a Fehér jazz stilisztikai bravúrja szoros második – ideje volt, hogy itthon is megjelenjen. (Kritika hamarosan.) (Jaffa)

konzlev.jpg
China Miéville: Konzulváros
A népszerű sci-fi toposzok szerint, ha valaha földönkívüliekkel futunk össze, akkor vagy azonnal egymás karjaiba borulunk, vagy szintén azonnal irtani kezdjük egymást (általában utóbbi, mert az izgalmasabb). Miéville nem lenne önmaga, ha nem látná sokkal komplexebben a helyzetet: a Konzulváros kérdése nem az, hogy ellenségek leszünk vagy barátok, hanem hogy egyáltalán képesek leszünk-e felfogni egymás szándékát, és el tudjuk-e kerülni, hogy egy civilizáció akaratlanul, a puszta létezésével és természetével elpusztítson egy másikat. Intelligens, gondolatébresztő és katartikus könyv. (Agave)

James S. A. Corey: Leviatán ébredése
Az év egyik meglepetése volt az álnév mögé bújó Daniel Abraham és Ty Franck Térség-sorozatának első kötete. A Leviatán ébredése egy tökös, grandiózus, noirba és horrorba is belekapó űropera, két jól megírt, egymással jól felépített morális konfliktusba kerülő főhőssel, észveszejtően jó fináléval. Külön bravúr, ahogy az űroperát a cselekmény terének korlátozásával (Naprendszer) „kicsivé” (és ezzel realisztikusabbá) teszi, ugyanakkor megtartja a zsánerre jellemző monumentalitást. (Fumax)

oceanmindent.jpg
Richard Stark: Mindent vagy mindent
Bár nem ez a legjobb regény, ami a metodikus, kérges lelkű antihős, Parker félresikerült balhéit meséli el (eleve, a csaknem fél évszázadig futott, briliáns sorozat második, alapvetően kevésbé erőteljes etapjából származik), mégis muszáj szerepelnie a listán. Már csak azért is, mert a kiadó azóta két újabb részt is piacra dobott (és jól tudjuk, hogy egyetlen ország krimikultúrája sem lehet egészséges a Parker-könyvek nélkül). Ha ehhez az kellett, hogy ebből a sztoriból egy középszar adaptáció készüljön Jason Stathammel, legyen, együtt tudok élni vele. (Sorozat Könyvek)

Neil Gaiman: Óceán az út végén
Gaiman legjobbja (igen, jobb, mint az Amerikai istenek), és az év könyve. Csak így, lazán. (Agave)

szellemtanc.jpg
John Scalzi: Szellemhadtest
A Vének háborúja folytatása, ha nem is olyan jó, mint elődje (bár paradox módon tömörebb, kiegyensúlyozottabb szerkezetű), mesterien zsonglőrködik az abban felvetett témákkal, és mélyíti el az annak utolsó harmadában feltett kérdéseket. Faji arrogancia, kozmikus háborúk végtelen sora, égető morális dilemmák és súlyos identitászavarok: akinek a teste mesterséges, a tudata pedig egy halott árulóé, az mennyire lehet önmaga? Scalzi sorozata azóta még két (hasonlóan remek) résszel gazdagodott itthon (Az utolsó gyarmat, Zoe  története). (Agave)

Lawrence Block: Tánc a mészárszéken
Akik azért ölnek, mert az szórakoztatja őket, és mert megtehetik: Scudder, New York magányos, sötét lelkű, kérlelhetetlen magándetektíve/bosszúálló angyala ezúttal a város snuff-filmes alvilágának undorító mocskában merül el. Mert megint csak ő hajlandó tenni a fertő ellen, az ugyanis mindenki más számára rég része a Nagy Alma természetes közegének, és már és észre sem veszik – vagy ha igen, elfordítják a fejüket. Scudder nyomoz, öl, aztán inna, hogy könnyebb legyen; de persze, nem lenne az. Mesteri, esszenciális noir, akárcsak a korábbi részek. (Agave)

kektovis.jpg
Christopher Moore: Te szent kék!
Vicces, őrült, pokolian szórakoztató történelmi fantasy-komédiás háttér Vincent Van Gogh 1890-es öngyilkosságához. A Te szent kék! nagyjából úgy viszonyul a XIX. század végi Franciaország festő- és művészparadicsomához, ahogy a Biff evangéliuma viszonyult Jézus Krisztus életéhez. Hol pofátlan és profán, hol kifinomult és intelligens humorral, izgalmas és ötletes természetfeletti szálakkal, szenzációs főgonosszal, ritka érzékletesen megrajzolt femme fatale-lal, illetve a korszak és a hely iránti hatalmas odaadással. (Agave)

Mark Lawrence: Tövisek császára
Már az első könyv, a Tövisek hercege is egészen pofás, szokatlanul véres és kemény fantasy volt, de a második (Tövisek királya) és a harmadik résszel a trilógia látványosan szintet lépett, és a kezdetben öncélúnak tűnt erőszakorgiát kifuttatta egy történetszövésileg, műfajilag és morálisan is komplex, izgalmas és zavarba ejtő karaktertanulmánnyá. Vérzuhatagból megváltástörténet, fantasyből sci-fi. Szép. (Fumax)

Plusz, az év…
…magyar regénye: Egyszervolt, mert vicces, frappáns, ötletes urban fantasy, és mert a lehető legjobb értelemben magyaros.
…visszatérése: Finoman szólva nem vagyok oda azért, amit Stephen King az utóbbi huszonegynéhány évben írt (nem, a Doctor Sleepért sem), de a Minden sötét, csillag sehol végre tényleg egy remek sztorigyűjtemény: gonosz, félelmetes, sorsszerű és főleg: érett és bölcs.
…hiánypótlása: A Pusztító színre lép. A XX. század második felének egyik leghíresebb amerikai ponyvasorozata még csak alig 43 éve startolt el, úgyhogy nem is értem, hová sietnek vele annyira, de azért jó, hogy van.
…csalódása: A másik szárnysegéd. Jó, a Budapest-sorozat sem volt hibátlan, mégis, a Szent Korona második világháború alatti hányattatásait az alapján is illett volna jól megírnia Kondornak. Sajnos a stílus (lassú, nyögvenyelős, mesterkélt) tönkrevágta a választott műfajt (kalandregény). Nagy kár érte.
…újrakiadása: Sok-sok igényes újrakiadás volt idén, a háromkötetes, keményfedeles, Alan Lee illusztrációival ellátott Gyűrűk Urának mégsincs vetélytársa.

32 komment

Címkék: toplista top 2013

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr655747357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsoca87 · http://kilencesterv.blog.hu/ 2014.01.09. 09:01:34

Az LA Quartet "sorozat" összefüggő történetben, vagy csak tematikailag? Azért kérdezem, hogy fontos-e megjelenési sorrendet követni olvasásban.

Rusznyák Csaba 2014.01.09. 09:10:26

@Zsoca87: Minden könyv külön sztori, de valamennyire történetekben/karakterekben is összefügg. Nem muszáj, de a teljes élményért jobb sorrendben olvasni.

kaamir 2014.01.09. 09:18:02

Nálam az Endymion felemelkedése van a toplista élén.

Rusznyák Csaba 2014.01.09. 09:25:59

@kaamir: Nálam még az egész Endymion-sorozat pótlásra vár. Talán az egyetlen bazinagy lemaradásom tavalyról (meg még pár évvel korábbról).

ghavin 2014.01.09. 09:35:49

Az Ad Astra haláláról mi a véleményetek?

lojzi1 2014.01.09. 11:06:47

A Konzulvárossal azért megszenvedtem rendesen.
Szerintem is inkább az Enymion lenne ide való.

superben 2014.01.09. 11:21:45

Micsoda kellemes meglepetés, könyves listára nem is számítottam. A Gaiman valóban varázslatos. Tövisek császárát, Fehér jazz-t és a teljes Scalzi sorozatot még pótolnom kell. Miévilletől a Kraken-t olvastam, ami jó, de néhol azért igencsak recseg-ropog.

Endymionnal az a bajom, hogy az első kötet zseniális, nagyon változatos, de mégis egységes stíluskavalkádja után a későbbi kötetek egyre gyengébbek. A negyedik kötetre épp ezért még mindig nem tudtam rávenni magam.

szepi79 2014.01.09. 12:44:49

@superben: szerintem a második könyv volt a legkuszább. ahhoz képest a 3. váratlan pozitiv csalódás volt, most kezdtem az utolsó részt. elég lassan indul, de egy ismerősöm szerint a vége "epikus" lesz.

Rusznyák Csaba 2014.01.09. 12:51:28

@superben: A Konzulváros sokkal jobb, nem olyan darabos, széteső.

westhammer · http://whufc.blog.nepsport.hu/ 2014.01.09. 12:56:40

A legjobbakból jópárat megvettem, el is olvastam, de pl. bármennyire rajongója vagyok Gaimannek, az Óceánt még nem vettem meg, talán majd most.

A Szellemhadtest nekem is nagyon tetszett, ugyanúgy mint a Leviatán ébredése, bár utóbbi helyére én inkább Cronintól A Tizenketteket (A szabadulás-trilógia 2. kötete) raktam volna be a listára.

koimbra · http://filmdroid.blog.hu/ 2014.01.09. 12:59:05

Egy jó ponyvát tudtok ajánlani?:)

Rusznyák Csaba 2014.01.09. 13:06:52

@koimbra: So sorry, mi itt csak a magasirodalom elitjéből válogatunk!

Mészáros Laci 2014.01.09. 13:38:47

...James Corey ugye álnév, és valójában magyar szerző van mögötte?

Rusznyák Csaba 2014.01.09. 13:40:16

@Mészáros Laci: James Corey álnév, és valójában az a két nem magyar szerző van mögötte, akiknek a nevét a cikkben leírtam.

Mészáros Laci 2014.01.09. 14:41:08

@Rusznyák Csaba:

(bakker, most buktam le, hogy nem olvastam a cikket, csak a képeket néztem :-)

superben 2014.01.09. 15:27:04

@szepi79, első ezen a néven: A 3.-al az a bajom, hogy az első formai és tartalmi komplexitása után az "csak" egy szimpla kalandregény.

@Rusznyák Csaba: És a Perdido-t olvastad? Mert mostanában azzal szemezek.

lojzi1 2014.01.09. 15:40:53

@superben: igen, pontosan ezt éreztem, sima, lineáris történet, felcserélhető kalandokkal, bár egészen kiváló részletekkel.

Perdido nekem a legjobban tetszett a magyarul megjelentek közül.

szepi79 2014.01.09. 16:10:40

@superben: ez igaz, de legalább követhetőek az események. az elsőben nekem az nem tetszett, hogy nem volt benne 1 normális női karakter se, kizárólag a most nagyon divatos "biodíszlet" szóval lehetne őket jellemezni. Lamia egy Ripley-klón volt, amikor akciózásra került a sor, egyébként meg csak a gyerek inkubátora szerepet töltötte be. plusz az öreg költő karaktere is annyira unszimpatikus volt, hogy a sztorijának az olvasása közben komolyan fontolgattam, hogy abbahagyom az egészet. de a kis történetek többsége nagyon is jól volt megírva, szóval végigolvastam, és nem bántam meg.

scorsesefan 2014.01.09. 18:51:46

Mindig az ördöggel megvolt? Nálam befért a legjobbak közé.

superben 2014.01.09. 19:15:47

@szepi79, első ezen a néven: Jó női karakter szerepeltetése nálam nem elvárás, ha azt a történet nem igényli. Jó karakterek legyenek és kész. A költö karaktere pedig egy kurva jó karakter. Az, hogy szimpatikus legyen nálam ugyancsak nem elvárás. Patrick Bateman, Julien Sorel, Jadviga, ezek mind borzalmasan antipatikus, irritáló karakterek. De ettől még az Amerikai pszichó, a Vörös és fekete, vagy a Jadviga párnája mind remekművek.

jocibmx 2014.01.09. 20:49:58

A sci-fik között a Leviathán ébredése mindenképpen kiemelkedik, de volt még más jó űropera is tavaly, pl. a Napok Háza Alaistair Reynoldstól.
Nekem nagyon bejött még a Ready Player One is egyébként. :)

szkristof92 2014.01.09. 22:20:12

Borzaszótan örülök, hogy kihozták a Fehér jazz-t, tökéletes karácsonyi ajándék volt számomra. :)

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2014.01.10. 10:00:19

@Rusznyák Csaba: Scudder iszik??????? ezt a részt még nem olvastam, de ez akkor most spoiler?????

virtualdog 2014.01.10. 10:46:26

@Zsoca87: Szerintem mindenképpen sorrendben olvasd, egyrészt a karakterek jellemváltozása igen fontos és izgalmas (hasonlóan a legjobb krimisorozatokhoz, Dróttól Kemény zsarukon át sok másikig), másrészt az írói stílus és a regények cselekményvezetése is lassanként változik meg. Az elsőt és az utolsót fényévek választják el. Hamarosan írunk róluk! :D

@Ghavin: Én nagyon sajnálom az Ad Astra-t, a kedvenc hazai kiadóm volt, minden megjelenésük izgalmas, igényes volt! :(

@superben: A legjobb Miéville azok közül, amit olvastam (Perdido, Armada, Kraken).

Rusznyák Csaba 2014.01.10. 11:12:15

@ringsider: Ez elég szerencsétlen elírás volt...

waces · http://blog.waces.hu 2014.01.11. 09:47:43

moore mondjuk annyira se vicces, mint egy infarktus. a biff evangeliuma meg szo-szo, bar ezerszer elcsepelt poenok/karakterek voltak benne. ez meg annal is gyengebb.
a tobb iviszont tenyleg jo (meg ha nehany inkabb csak a hype miatt - pl leviatan vagy szellemhadtest)

szepi79 2014.01.13. 13:43:55

@superben: ízlések és pofonok ugye :)

alapvetően nálam nem baj, ha egy karakter antipatikus, amennyiben nem ő a főhős, akivel bizonyos szintig azonosulnom kéne. Hoyt atya se volt túl szimpatikus, de ő legalább esendő és gyenge volt, vele találtam kapcsolódási pontokat.

az életszerű női karakter sem fontos, amennyiben nincs fontos szerepük - itt volt. ilyenkor valahogy többet várok egy románctól, mint ami a kibrid és Lamia között volt (mármint a "mindketten jól nézünk ki, tehát basszunk"-ra gondolok).

Atkakukac1989 2014.01.13. 21:07:29

Sajnálom, hogy Mo Yan - Szeszföld című regénye nem került be a legjobbak közé. Esetleg a futottak még kategóriában. Amellett, hogy kiváló története van, még a magyar fordítás is kimagaslóan jó, ez pedig becsülendő, főleg amilyen gyatra fordítások megjelennek manapság.

Aki még nem is hallott róla, rohadtul ajánlom. Egyébként ez a lista nagyon jó, sok könyvet olvastam belőle, de nem annyit, amennyit akartam.

A Hyperiont és társait még nekem is pótolnom kell.
süti beállítások módosítása