Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Superman

2012.07.29. 17:00 Rusznyák Csaba

superman781.jpgMár attól elámul az ember kicsit, ahogy a filmet egy elegánsan félregördülő függöny nyitja, feltárva a vásznat, és utat engedve a fantasztikumnak, a „valóságnál nagyobb”-nak, valami olyannak, amihez foghatót a néző aligha látott korábban. Mert az Acélember első nagyszabású mozis kalandja korának egyik leggrandiózusabb filmes vállalkozása volt. Csak a főcím és a stáblista drágább volt, mint az akkori produkciók többsége, és akkor még meg sem említettük az alig 10 percet a színen töltő Marlon Brandót és legendás, 4 millió dolláros gázsiját. A méregdrága speciális effektusok? Az már egy egészen más dimenzióba helyezte a filmet. És nem árt erre emlékeztetni a mai nézőket, akik a modern képregényfilmeket a 2001-es X-Mentől és a 2002-es Pókembertől datálják. Persze, azok indították el az áradást – de a Superman nélkül talán nem is lett volna minek áradnia, és egyébként is, máig vissza- visszanyúlnak annak struktúrájához. Kérdezzétek csak meg Christopher Nolant.

A Warner tényleg mindent megtett, hogy a világ egyik legnépszerűbb képregényhősének szélesvásznú bemutatkozása a legek filmje legyen, bár a projekt beindítása nem ment problémák nélkül. A producerek első választása a rendezői posztra Steven Spielberg lett volna, de ő a Cápa sikere után rögtön fejest ugrott a Harmadik típusú találkozásokba. Ezután a Bond-kalandokat, köztük az egyik leghíresebbet, a Goldfingert vezénylő Guy Hamiltont környékezték meg, de amikor a produkció Olaszországból Angliába vándorolt (mert Brandót az olaszok körözték obszcenitás vádjával Az utolsó tangó Párizsban után), ő az ottani adószökevény státusza miatt azt mondta, hogy kösz, de inkább nem. (Ez volt Brando ’78-ban: elvertek rá 4 milliót, költöztették miatta az egész forgatást, és leszarták, hogy a rendező nem tudja követni.) Aztán az Ómen után végre leszerződtették Richard Donnert, aki öt perc alatt kikukázta Mario Puzo terjedelmes, röhejesnek bélyegzett forgatókönyvét, és az egészet újraíratta Tom Mankiewicz-csel. És még ez volt a könnyű menet.

superman782.jpgDonnerék vért pisáltak, mire megtalálták Supermant, azaz Christopher Reeve-et. Szinte nem volt olyan színész Hollywoodban, akit ne kerestek volna meg, vagy aki ne lobbizott volna a szerepért. Schwarzenegger, Stallone, Charles Bronson, Christopher Walken, Nick Nolte, Robert Redford, Burt Reynolds, James Caan (a sor megy a végtelenségig) mind szóba kerültek, és több száz ismeretlen színészt is meghallgattak. De kifizetődött: Reeve eggyé vált a karakterrel, hibátlanul megtestesítette annak emberfelettiségét, emberségét, megjelenési és morális tökéletességét. Lehet, hogy sok mást nem ért el a karrierje során (mondj egy filmet guglizás nélkül, aminek ő a főszereplője, de nem repül benne), de nem sokan ejthetnek ki a szájukon olyasmit, hogy „I AM Superman” úgy, hogy annak súlya is legyen. (Brandon kicsoda? Ne röhögtess.)

És a léc magasan volt: a sebezhetetlen kryptoni jövevény halhatatlan mítosza akkor már évtizedek óta szerves része volt az amerikai popkultúrának, és szép számmal megélt televíziós feldolgozásokat – de Donner filmje ragadta ki igazán a képregényes környezetből. Ráadásul úgy, hogy az alapvetően elszállt történetet, amennyire lehetséges volt, megtartotta a valóság talaján. Urambocsá: a film csaknem egy órája, amiben a főhős még nem Superman, sokkal jobb, mint a második (erre még visszatérünk) – drámai, emberi, erőteljes, átélhető. Pedig nem egészen úgy indul: egy távoli, Krypton nevű bolygón nyitunk, ahol Jor-El (Marlon Brando) hiába figyelmezteti társait, hogy otthonukra pusztulás vár. A próféta, akire senki sem hallgat, egy űrhajóba helyezi fiát, Kal-Elt, és a Föld felé küldi, ahol a Nap erejének köszönhetően csodálatos képességek birtokába kerül, és halhatatlanná válik. Fajtája talán utolsó képviselőjét a Kent család neveli, majd felcseperedve Metropolisba repül, hogy harcoljon az igazságért – és ott szembekerül a bűnözőzsenivel, Lex Luthorral, aki több millió ártatlan élet kioltására készül.

superman783.jpgA szenzációs atmoszférájú, terjengős kryptoni bevezetés ugyan eltávolítja a nézőt a realitás talajáról, de csak azért, hogy megágyazzon a sztorinak, és előrevetítse a későbbi fantasztikumot. Utána viszont Donner megáll, hogy megvizsgálja, ki ez a jövevény, milyen hatások érik, mik formálják, hogyan válik azzá, akivé mindenki tudja, hogy válni fog. A felnövést és az azutáni önkeresést a forgatás után nem sokkal elhunyt Geoffrey Unsworth operatőr (2001: Úrodüsszeia) gyönyörű képekben örökítette meg. A Kent család farmja buja, zöld, jellegzetesen amerikai vadságot és szabadságot árasztó vidéken terül el – a John Ford szélesvásznú vizuális csodáit idéző képekből, amik mellesleg hatásos kontrasztot képeznek a kies, pusztuló Krypton korábbi tájaival, csak úgy árad a comicok jelmondata: „Truth, justice and the american way.” De nem irritáló, zászlólengető, elvakult vadpatrióta módon, nem úgy, ahogy manapság szokás. A néző szájbarágás és példabeszéd nélkül is érzi, hogy mi inspirálja a főszereplőt.

Nevelőapja halála után eljut a Magány Erődjébe, ahol Jor-El végül felfedi előtte múltját, és instrukciókkal látja el a jövőjére nézve. Itt már kapunk példabeszédet, de olyan szépen illeszkedik a történet szövetébe, a jelenet hangulatába, hogy nem zavaró: sőt, gyönyörűen ragadja meg a karakter lényegét, hogy nem „csak” egy hős, hanem annál sokkal több. Követendő példa, inspiráció, mindannak a jónak a megtestesülése, ami megvan az emberiségben, és mindannak is, ami még nincs meg, de meglehet. Erről szól ez a karakter, és igen, ezért kényszerül mindenki szinte járhatatlanul vékony jégre, aki róla mesél: a témából vastagon szivárog a giccs. De Donnerék tudták, mit csinálnak, tudják, hol a határ. A komponista, John Williams egy kicsit már kevésbé tudta, híres fanfárjai kicsit túl magasztosak, túl dicsőségesek, bár azzal nem vádolhatók, hogy nem illenek az Acélemberhez. (Eredetileg egyébként Jerry Goldsmith lett volna a zeneszerző, de végül nem ért rá. 1984-ben vigasztalódhatott a Supergirllel – elnézést kérek ennek a filmnek a megemlítéséért.)

superman786.jpgAmikor elhagyja a Magány Erődjét, Clark Kent már Superman, és nevéhez méltón egyetlen nap alatt megmenti későbbi szerelmét, Loist, az USA elnökét, és még mindig bőven jut ideje arra, hogy rács mögé juttasson néhány bűnözőt, akik gaztetteik kitervelésekor nem számoltak egy repülő és golyóálló hőssel. Donner szépen csöpögteti a humort és iróniát a történetbe, nem feledkezik meg a romantikáról sem: szépelgő giccs helyett Lois és a főszereplő kapcsolatát finom poénokkal, kétértelmű utalásokkal tölti meg, így a szerelmi szálat végig egyfajta kellemes báj lengi körül. De nem hiába mondják, hogy egy film csak annyira jó, amennyire a gonosztevője.

A Superman tökéletessége Gene Hackman Lex Luthorán bukik, méghozzá elég nagyot. Az Acélember méltó képregényes nemezisét két idiótával körülvett bohócként ábrázolják, aki mintha egy James Bond paródiából lépett volna elő. A debil rakétahajkurászós jelenet sem segít. Hackman láthatóan élvezi ugyan a szerepet, és még néhány vele kapcsolatos poén is ül, de a feszültség gyorsabban tűnik el a filmből, mint ahogy Superman körberepüli a Földet. Apropó… a világ egyik legszarabb befejezése. Superman anélkül is elég, sőt, túlságosan tökéletes és legyőzhetetlen, hogy vissza tudja fordítani az időt – azzal, hogy erre is képessé teszik, minden döntés, minden küzdelem tétjét megölik. Akik olvasták, Mario Puzo kiselejtezett forgatókönyvét, a „campy” szóval írták le – lehet, hogy mégis maradt belőle valami a kész filmre? Mert ha ez nem campy, akkor nem tudom, mi az. És lehet így is filmet csinálni – de nem egy olyan csodálatos első óra után, mint a Supermané. Ami ettől persze még nem lesz rossz. Csak basztatja az embert, hogy mennyivel jobb lehetett volna.

21 komment

Címkék: scifi filmkritika kaland képregény adaptáció

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr204684868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bucbuc 2012.07.29. 19:38:47

Jó, majd megkérdezzük christopher nolant. Ok.

Maya-- 2012.07.29. 20:11:58

miutan meghalt en neztem egy par filmjet, koztuk ezt is. o az eletben is egy superman volt, mert eleg sokat elt meg a balesete utan. inkabb tenyleg repulos volt, de emlekszem egy filmjere, ahol egy karoraval jarkal a multba, s vissza..
amugy ez a Superman nagyot uthetett akkoriban a mozikban.

Bambano 2012.07.29. 21:32:12

most nekifuthatsz a Smallville-nek :)

bucbuc 2012.07.29. 22:10:17

Én kórházban voltam, mikor először hallottam erről a filmről.

Egy vak srác mesélte izgatottan hogy mekkora király látvány volt benne (később vesztette el a látását).

Azóta is ő jut eszembe erről a filmről.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2012.07.29. 22:38:35

A Hátsó ablak felújított változatában játszott (már tolószékesen).

trance_girl 2012.07.30. 00:18:43

Nagyszerű film. Ennyi év után sem vesztett semmit a bájából és gyakorlatilag minden mai szuperhős mozi alapja: van benne romantika, pátosz, feszültség és camp.

goodjohnwin 2012.07.30. 01:11:24

Reeve számomra kedvenc filmje a Halálcsapda (Death trap www.imdb.com/title/tt0083806/), amiben Michael Caine-el játszik együtt - kiválóan.

A Superman, mint képregényhőst sem szeretem, így a filmeket sem értékelem nagyra, bár mindet láttam (legalább tudom, miről beszélek).
Szerintem az átlagember szemszögéből éppen a Superman teszi röhejesen hihetetlenné az egész műfajt, a repkedéssel, a "szemüvegben nem ismerem fel" alteregóval és a gyerekes jellemrajzzal.

nemecsek ernő áruló 2012.07.30. 07:33:18

Volt a 10 lemezes Anniversary DVD csomagon egy újravágott Superman 2, ahogy azt Donner eredetileg elképzelte, mielőtt dobták őt. Már leforgatott jelenetekből újravágta az egészet. Néhol érződik, hogy nem ártott volna egy pót-forgatás, abból dolgoztak, amijük van, de azért mondjuk, hogy egész jó lett. Nekem kifejezetten tetszett, hogy azzal nyit, hogy Lois szemüveget rajzol Superman képére az újságon, aztán kiugrik az ablakon, Clark pedig átöltözés nélkül megmenti, tehát láthatjuk, hogy a világ legjobb nyomozó-riportere nem egy agyhalott picsa, mint a többi feldolgozás sugallja. Az viszont rohadtul nem tetszett, hogy ott is bejátszották ezt az idővisszatekerős baromságot, nagyon nem kellett volna, ha Donner tényleg így képzelte el, az elég gáz! Ráadásul Clark visszamegy a redneckhez verekedni úgy, hogy az nem is emlékezhet rá. Teljesen szükségtelen volt, mert a konklúzió

SPOILER ALERT!!!

az erejét elveszítő Zod tábornokról már benne volt abban a verzióban is. Szóval nem vágtam, ez miért kellett.

Llew 2012.07.30. 08:39:56

Az a baj, hogy a második fele, meg Luthor figurája annyira lehúzza, hogy csak az maradt meg belőle, a jó indítás nem. Illetve annak ellenére, hogy nem vagyok egy látvány őrült, ennek a trükkjei nekem már 15 éve is ezer évesnek tűntek.

Guglizás nélküli Reeve film:
valami 18-19. századi kosztümös hajós kaland, ahol a kapitány "az úr adta az úr elvette, dobjátok a testet a tengerbe" szövegel intéz el egy temetést.

[corristo] 2012.07.30. 09:22:28

én először a kettőt láttam (VHS korszak, heló, azt néztük, amit éppen sikerült beszerezni valakitől :DDD), és azután az első rész iszonyat kiábrándító volt. miért nem lő lézert a szeméből? minek van az első óra, amikor nem is rendes superman? mikor jön már superman? miért nem jön már? :DDD
a második részt ma is többre tartom. hiszen abban van lézer, meg rendes supervillainok, nemcsak a bohóc lex luthor.
viszont a klasszikus superman theme song számomra máig _a_ szuperhős theme song.

jocibmx 2012.07.30. 09:28:19

Még kiskölyök koromban láttam valamikor, akkor hátast dobtam tőle, ma már nem üt akkorát, de jópár jelenkori szuperhősfilmnél még mindig mérföldekkel jobb :D

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.07.30. 11:14:49

én szerettem, sőt a mai napig szeretem ezt a filmet, pedig a nagy S-ért nem vagyok oda különösebben, sőt...

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2012.07.30. 12:45:00

Egyetértek a kritikával a mai napig a legjobb Superman film és ott a helye a legjobb képregényfilmek között is, hissz enyire emberien még nem mesélték el egy képregényfigura történetét. Egyedüli bánatom nekem is az, hogy szörnyen félre értelmezték Luthort. (ellenben Kevin Spacey zseniális Luthor volt ő mentette meg az amúgy elég unalmas Superman Returnst)

A második is tetszett, de ott számomra rontotta az összképet a campy, slapstick jelegű poénok. A Donner féle újravágott verzió jobban tetszett, de azon érződik, hogy azért ez még sem egy befejezett film.

Ami hasonlóan jól sikerült az még az Allstar Superman egy viszonylag új rajzfilm, a jelen cikk tárgya mellett én ezt tartom a legjobb a Superman filmnek.

NickelADeón 2012.07.30. 13:55:20

Nem tudom, miért, nekem rém unalmas volt mind, az új ugyanúgy, mint a régiek.

lojzi1 2012.07.30. 14:42:03

Viszonylag fiatalon láttam, de akkor sem hatott meg, ez egész amolyan erőltetett izmozás volt, Lex Luthor tényleg komolytalanná tette az egészet.

Tudok egy filmet gugli nélkül: valamilyen 'falu' volt a címe, rettentő gagyi horrorfilm volt. Nem bírtam sokáig nézni.

mr.roper 2012.07.30. 21:42:24

Reeve-nek 94' körül megjelent egy Joe Montegnaval közösen forgatott thrillere(a flamex forgalmazta) amiben egy rendőrt játszott aki lesérült és tolószékbe kényszerült. És azért volt a film különösen bizarr mert azt hiszem, hogy ez a tv movie pár hónappal a lovasbalesete előtt került videóra. és ezt guglizás nélkül írtam! :-)) amúgy a Hátsó Ablak a hallmark jellege ellenére nekem viszonylag tetszett... amúgy Reeve játszott még a Nagy Anthony mellett a Napok Romjaiban is, persze csak mellékszerepben. De tényleg Ő a megkerülhetetlen és Örök SUPERMAN.

David Sumner 2012.08.06. 10:54:53

Reeve-től Google nélkül: Halálcsapda, A tengeri farkas - lenne, ha nem a forgó szemű Charles Bronson volna a tényleges főszereplője.

Majdnem teljesen egyetértek. A második félidő után egyértelműen lejjebb megy a film, de az első szakasz annyira csodálatos, különösen a búzamezős búcsú vagy Jonathan Kent halála, hogy arra szavak nincsenek. Nem vadászik a hatásra, eléri azt a film magától is. Totálisan ellentétes a bohóc Luthorral és Otisszal szemben.

De egyvalamit máig nem értek, és ezt komolyan kérdezem: Mitől olyan szar a visszapörgetős befejezés? Superman elvesztette a nőt, akit szeretett, mióta a világ a világ, nemes lelkű volt, hát fogta magát, és repült. Teljesen beleillik a személyiségébe meg a képességeibe. És mivel a nevelőapja tanácsát fogadta meg a biológiai apa tanácsa helyett, szépen bemutatta, hogy lehet, hogy emberfeletti, de azért lélekben megmaradt ő embernek, jó pásztornak stb.

Rusznyák Csaba 2013.06.21. 23:22:05

@David Sumner: Nem az a baj, hogy ő meg akarja tenni, hanem hogy a forgatókönyv képessé teszi rá. Ha bármikor ripsz-ropsz visszaforgathatja az időt, akkor onnantól kezdve SEMMINEK nincs tétje.

Rusznyák Csaba 2013.06.21. 23:23:00

Ja, meg egyszerűen debil az egész. Forgasiránnyal ellentétesen repüli körbe a Földet, és ettől visszafordul az idő??? getthefuckout

chuck-d 2013.06.22. 00:00:57

@Rusznyák Csaba: ráadásul nem sokkal előtte még két ellentétes irányba repülő rakéta is gondot okozott neki, csak az egyiket tudta elkapni, mert még ő sem olyan gyors. kivétel bármikor, amikor olyan gyors akar lenni, hogy egy pillanat alatt megkerülje a Földet, többször. szerintem az igazi időutazó Lindelof lehetett, aki visszament berakni ezt a faszságot a forgatókönyv végére.

David Sumner 2013.06.22. 07:47:26

@Rusznyák Csaba: Mivel azóta újranéztem az első részt és láttam a második rész Donner Cutját, úgy már valóban hülyeség, hogy ha az alkotók kétszer is arra játszottak (most az hagyjuk, hogy Donner vágása milyen hevenyészett), hogy "ha baj van, pörgesd vissza a Földet", akkor az nagyon egyszerű, de leginkább piti húzás, és eléggé le is gyilkolja a kalandot meg az izgalmat.
süti beállítások módosítása