Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Raymond Chandler: Örök álom

2011.06.28. 07:00 Rusznyák Csaba

Az Örök álom az egyik legszövevényesebb és legkomplikáltabb olyan krimi, aminek még csak nem is a cselekményt sűrítő rejtélyek sora a lényege. Raymond Chandler első regénye egy keserű és cinikus történet az immorális Amerikáról, ami rég maga mögött hagyott minden erkölcsi értéket, és lassan, de biztosan emészti fel azokat, akik még ennek ellenére is ragaszkodnának hozzájuk. Mint Philip Marlowe, aki Dashiell Hammett névtelen nyomózója, a „Continental Op” és Sam Spade mellett a cinikus magándetektívek legtöbbet emlegetett archetípusa.

Marlowe a gazdag Sternwood család fejének megbízásából kezd nyomozni egy lányaival kapcsolatos zsarolási ügyben. Az öreg már kézzel-lábbal a sírban van, csak katonás makacssága tartja a tudatát ezen a világon – mielőtt elpatkol, szeretne biztos lenni benne, hogy a családi név nem szennyeződik be. Marlowe-nak fel van adva a lecke – Sternwood két romlott lánya, Carmen és Vivian a körülöttük rajzó alvilági figurák nélkül is térdig gázolnának az erkölcsi fertőben. Így viszont a hullák is szaporodni kezdenek, Marlowe pedig elmerül egy pornográfiával, korrupcióval és gyilkossággal teli, pokoli világban.


Chandler a hardboiled krimi hajnalához képest kicsit későn érkezett (hozzá kell tenni, sok pályatársától eltérően őt nem az önkifejezés, hanem a pénzkereset sarkallta az írásra) – Hammet Véres aratása már 1929-ben megjelent, hogy a mocskos sikátorokban torkokat metsző aljas gengszterekkel alternatívát kínáljon az addig domináns „úri kriminek”, Chandler pedig csak négy évvel később kezdett publikálni a Black Mask című ponyvamagazinban. Első Marlowe-novelláját, a Finger Mant 1934-ben írta, és ezt követte még három, mire az Örök álom, amihez ezekből a novellákból több cselekményelemet is felhasznált, a boltokba került 1939-ben.

Marlowe-nak így előképe mindkét klasszikus, már említett Hammett-karakter, de a nyilvánvaló hasonlóságok mellett van köztük egy nagyon fontos különbség, ami az Örök álom morális vetülete szempontjából esszenciális. Spade és főleg a Continental Op maguk is bőven megkérdőjelezhető eszközökkel és szemléletmóddal dolgoznak, az őket körülvevő mocskos világ láthatóan otthagyta rajtuk a lenyomatát. Utóbbi karakter addig manipulálná az Örök álom bűnben élő karaktereit, amíg mind egy szálig halomra ölnék egymást, közben keresne némi zöldhasút, és a szeme sem rebbenne. Marlowe ezzel szemben sziklaszilárd erkölcsi értékrenddel bír, hisz a tisztességben, az adott szó erejében, a megbízója iránti maximális lojalitásban, és Chandler mindezt rögtön az első oldalon nyilvánvalóvá teszi, ahogy hősét egy középkori lovaghoz hasonlítja.

Az írót az érdekli, hogy mire megy egy férfi a lovagiassággal egy korrupt, velejéig romlott világban: az Örök álom egy morális apokalipszis után játszódik. Mindenki hazudik, szerepet játszik, zsarol, öl, és másokon élősködik, és az erkölcsi értékekkel együtt maga a város is az enyészet felé tart, egy olyan hely benyomását keltve, ami valaha nagyszerű lehetett, de most már csak beteges árnyéka önmagának. Legyen szó akár a Sternwoodok vagyonát évekkel korábban megalapozott, mára használaton kívüli, rozsda rágta, holttesteket rejtő olajmezőkről, az egykori pompás hotelből lett alvilági kaszinóbarlangról, vagy a rothadó bérházról, aminek koszos lépcsőházát hajléktalanok lepték el, mindenhol a hanyatlás jelei vannak. „Oszlásnak indult szörnyűség”, ezekkel a szavakkal festi le a történet egyik femme fatale-ja (merthogy mindjárt három van belőlük) az egyik hullát, de mondhatná ezt akár a nagyvárosról is.

Marlowe nem sokáig képes állni a sarat: kénytelen szembemenni saját nézeteivel, gyilkosságokat tussol el, fontos információkat hallgat el a rendőrség elől – a körülmények hatására lassan, de biztosan erodálódnak elvei, és mire a hazugságok, halálesetek és átverések gyors forgatagában lesz annyi ideje, hogy egyáltalán észrevegye mindezt, már csak egy rezignált sóhajjal tudja nyugtázni, hogy ez a játszma nem a lovagoké. Morális kódjának teljes bukása a krimik történetének egyik legkeserűbb, legpesszimistább záró monológjához vezet. Egy olyan ember szájából hangzik el, aki, hiába keményöklű, hideg és a végletekig professzionális (a lakásába belopózott, meztelenül ágyában fekvő nőt éppolyan indifferens módon szereli le, mint az életét fenyegető nehézfiút), hosszú idő után szembesül vele, hogy a világ körülötte elkorcsosult, ő pedig, a maga értékrendjével diszfunkcionálissá vált benne. Elkeseredetten hajtja le két dupla skót whiskey-jét, de „nem használ semmit”.

Chandler egyes szám első személyben, rendkívül részletekbe menően mesél. Hosszú, akkurátus leírásainak köszönhetően minden helyszín életre kel, és bár ezzel olykor csaknem túlzásokba esik, ügyesen kompenzál egyrészt eleven, rafinált dialógusaival (Marlowe hidegvérű, szarkasztikus megjegyzései és replikái bármilyen írónak becsületére válnának), másrészt azokkal a furfangos késleltetésekkel, amiket épp ezek tesznek lehetővé. Mint amikor a főhős egy gyilkosság helyszínére érkezik, és a hulla mellett ott találja az egyik Sternwood lányt is, egy székben ülve. Már jó másfél oldalt eltölt a szoba, az említett szék és a lány testtartásának pontos leírásával, mire „eszébe jut” megjegyezni, hogy egyébként egy zöld, drága fülbevalót visel – és mást semmit.

Ebből is látszik, hogy az írót a tényeknél jobban érdekli a körítés. A sok karaktert, azok többnyire rejtélyes motivációit és a köztük lévő homályos kapcsolati hálót bonyolító cselekmény néha csaknem teljesen zavarossá válik, azt pedig Chandler sosem magyarázza meg egyértelműen, hogy ki és miért tette el láb alól Sternwoodék sofőrjét (ezzel Howard Hawks és írói is küszködtek a könyv filmre adaptálásakor, így hát megkérdezték a szerzőt, aki bevallotta, hogy fogalma sincs). Az Örök álom, noha telis-tele van izgalmakkal és fordulatokkal, sokkal inkább egy immorális tanmese, mint egy hagyományos értelemben vett krimi, és a történet klasszikus „whodunit” eleme is sokkal hangsúlyosabb erkölcsi, mint cselekményszempontból. Ne lepődj meg, ha magadat is mocskosnak érzed, miután elolvastad.

27 komment

Címkék: krimi könyvkritika noir

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr393016426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nathaniel Arthur Parrott 2011.06.28. 08:08:17

Magyarul, vagy angolul érdemes-é elolvasni inkább?
Igyekszem beszerezni mielőtt megnézném a filmet, csak nem tudom, hogy melyik nyelven érdemes. :)

Rusznyák Csaba 2011.06.28. 08:17:12

Én csak magyarul olvastam. A fordítás remek.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.06.28. 08:46:17

Gimnazista koromban ezeket a Marlowe-könyveket olvastam a strandon. Nem tudom milyen eredeti nyelven, mert magyarul is kiváló, igaz, akkoriban még magyarul is jól író emberek fordítottak. Amúgy igazi, klasszik film noir, leírva.

Raul75 2011.06.28. 10:13:54

Szerintem Marlowe monológjai a legjobbak benne.

Balakin · http://balakin.blog.hu/ 2011.06.28. 10:26:52

A filmet szeretem, Bogart iszonyat cool benne, a könyvet is régóta tervezem, most már még jobban :D jó írás!

Rusznyák Csaba 2011.06.28. 10:32:30

@Balakin: Mindenképpen olvasd el. A könyv egészen másra fut ki, mint a film (arról is lesz cikk), több szempontból is.

endberg 2011.06.28. 10:38:12

Én Hamettet olvasgattam eredetiben, de kutyanehéz szleng van benne. Még szerencse, hogy az interneten minden van: www.miskatonic.org/slang.html

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.06.28. 10:49:04

imádom a könyvet, grat az íráshoz az is nagyon tetszett.

Annyira szeretném, ha Marlowe-t egyszer Clive Oven még eljátszaná filmben. Sztem nagyon jó lenne a szerepben.

Rusznyák Csaba 2011.06.28. 13:59:39

Én az Európa kiadását olvastam (ami széthullik az ember kezében, nem ajánlom), amihez a régi fordítást használták fel. Van valami bájos abban, ahogy egy olyan könyvet olvasol a XXI. században, amiben a '30-as évek végi amerikai utcaszlenget a '60-as évek Magyarországának fordítása igyekszik visszaadni :)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.06.28. 14:07:19

@Rusznyák Csaba: az biztos, azok a fordítások az igaziak.
Nekem is olyan van.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.06.29. 01:20:49

Örülök, hogy végre ilyesmiről is olvashatok itt :) Amiről nem írtál, pedig engem a leginkább megfogott Chandler regényeiben, az a rá nagyon jellemző, tipikus melankolikus hangulat.
A hosszú álomban (nekem már csak ez marad)pedig tényleg folyamatosan érezni a "halálszagot", ahogy ott van mindenütt. Marlowe szerintem nem adja fel az elveit, hanem végig ura marad a helyzetnek, és mindig azt teszi, ami a legjobb az adott pillanatban.
Lesz a többi Chandler regényről is hasonló írás? Szerintem hiánypótló lenne, én is már jó rég olvastam ezeket :)

Rusznyák Csaba 2011.06.29. 08:30:26

@Santino89: Fel nem adja az elveit, de hogy ura a helyzetnek, az erős túlzás. A végére rájön, hogy az elveivel már nem sokra megy ebben a világban.
Ez a keret. Első oldal: Marlowe egy lovag. Utolsó oldal: "Magam is része voltam ennek a mocsoknak."
És igen, tervezek még ilyen cikkeket, Chandlerről és másokról is. Idővel.

Yooha · http://indafoto.hu/yooha/lego_architecture 2011.06.29. 14:33:56

Nem Hosszú álom a magyar címe? Én így emlékszem. És nagyon szerettem a történeteket.

Rusznyák Csaba 2011.06.29. 14:52:51

@Yooha: Először Örök álom címen jelent meg, aztán a későbbi kiadásokban Hosszú álom lett, de mikor az Európa újra piacra dobta pár éve, visszatértek az Örök álomhoz.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2011.07.01. 20:05:32

@Rusznyák Csaba: Úgy emlékszem, hogy a Hosszú álomban még nem kerül igazán szorult helyzetekbe Marlowe, de fene tudja kicsit összekeveredik már a fejemben a könyv, meg a film.

Jobban is hangzik, mint a Nagy Alvás :D

Sok sikert a további cikkekhez! Kik lesznek azok a mások?

scorsesefan 2011.07.02. 09:51:50

Nagyon jó könyv. Legyen a Hosszú búcsú is!!!

Case · http://streetartbp.hu/ 2011.07.03. 19:51:32

Uhh, ezt egy élmény volt olvasni. :) Imádtam/imádom a Marlowe könyveket, hibátlan korrajz és karaktertanulmány az összes, ahol tényleg nem a tényeken, meg rejtélyeken van a hangsúly, hanem az egészet átlengő hangulaton és a szereplőkön. Annak idején Chandler miatt szoktam rá az amcsi detektívregényekre, mára megvan minden ami valaha is megjelent magyarul, Charlie Chantól a Gardner regényekig, de végül az igazi nagy szerelem Dashiell Hammett lett persze, a Véres Aratás pedig az all-time kedvenc könyv. Szóval... Hammett cikket, Hammett cikket! :D Úgyis méltatlanul kevesen ismerik már manapság.

Case · http://streetartbp.hu/ 2011.07.03. 19:52:41

Hopp, most veszem észre, hogy volt is már Véres Aratás cikk még decemberben, csak az év végi hajtásban lemaradtam róla úgy néz ki.

besucher 2011.07.04. 18:42:04

Ezek a Marlowe-könyvek a kedvenceim! Még dalt is írtuk róla az együttesemmel! A Hosszú álmot érdemes középszintű tudással angolul olvasni. A rövid tőmondatok remekül értetőek, nagyon hangulatos. A "nagy" könyvesboltokban pár ezer forintért hozzá lehet jutni, és érdemes!

taxilovearsenal (törölt) 2012.09.04. 10:58:51

Most olvastam pár év után másodjára el a könyvet, tervezve, hogy az összes sorra kerül, meg előbb-utóbb a film is.
Az új, Európa kiadó által megjelentetett példány, ahogy mások is jelezték, szétesik az ember kezében, ami azért is kellemetlen, mert a korábbi, albatrosz kiadó által megjelentetett példányok sem a tartósságukról váltak híressé...

Imádom ezt a könyvet. Olyan szinten kiváló atmoszféra, karakterek és helyszín jellemzi, ami a legnagyobbak közé emelhet egy regényt.

Két dolog:

1) szerintem sem adja fel Marlowe az elveit, de ismét nagyot csalódik a világban.

2) ki ölte meg Sternwoodék sofőrjét? ugye az urban legend úgy szól, hogy maga Chandler sem tudta a történet végére, de én hajlok az öngyilkosságra, ami a könyvben is elhangzik.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.09.04. 11:03:38

@taxilovearsenal: SPOILER!!

Beverték a fejét valami durunggal hátulról, vagy rosszul emlékszem???
Akkor meg öngyilkosság nem lehetett.

taxilovearsenal (törölt) 2012.09.04. 11:35:53

@doggfather:

SPOILER

Valami olyasmi a sztori, hogy a sofőr lelövi a Carmen Sternwood-ról "pornográf" képeket készítő Geigert, és elviszi magával a fényképezőből a negatívokat. Joe Body, aki ugye át akarja venni Geiger buisness-ét, és azért figyeli meg a könyvesboltost, ezt látja, követi a sofőrt, rendőrnek adja ki magát, és közelről fejbe vágja. Itt gondolhatunk arra, hogy Brody öli meg a sofőrt, azaz löki a mólóba, de Marlowe úgy gondolja, h ő nem gyilkos típus.
Bár ha jobban belegondolok, a halottkém meg azt mondta, hogy nem megfulladt, hanem a fejsérülésbe halt bele, szal valszeg Marlowe tévedett, és Brody nyírta ki.

taxilovearsenal (törölt) 2012.09.05. 10:21:21

@doggfather:
Ha már így benne vagyunk, te hogy értékeled Carmen Sternwood karakterét? Nekem nehezemre esik látni benne a femme fatale-t, de lehet, hogy rosszul értelmezem a fogalmat :-)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.09.05. 12:11:02

@taxilovearsenal: hát nehéz kérdés, igazából még csak nincs is annyit a színen, hogy ez igazán kérdés lehessen. Az és kész. Az író így kezeli. Annyira nem nagyon van rá oka szerintem, de ez kell a műfajhoz.

taxilovearsenal (törölt) 2012.09.05. 17:35:40

@doggfather:
Szerintem egy femme fatale komplexebb karakter, nemcsak "öl", de lehet, hogy én értelmezem a dolgot félre.
süti beállítások módosítása