Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Filmkritika: BLACK CHRISTMAS (Kanada, 1974) *****

2007.12.03. 16:48 Wostry Ferenc

John Carpenter túl sok minden jót tett le elénk az évek során ahhoz, hogy csak úgy, egyik percről a másikra elküldjük az anyjába. Arról viszont nem lenne illendő hallgatni, hogy breaktrough filmjének, a Halloween (1978)-nek ötlete egy kanadai fiatalember, Bob Clark fejéből pattant ki, aki Michael Myers színrelépése előtt uszkve öt-hat évvel avatta be elképzeléseibe Carpentert. Ezt utóbbi sem tagadja - ellentétben egy, jelenleg igen népszerű filmrendezővel, aki a legkisebb lelkifurdalás nélkül, és a legnagyobb pofátlansággal toldozza-foldozza össze munkáit korábbi, kevésbé ismert filmek jeleneteiből. Hogy ő ki? A monogramja megegyezik azzal, ahogyan az amerikaiak a fülpiszkálót hívják.

Clark, aki addig csupa első osztályú horrorfilmet rendezett (Dead of Night, Deranged, Children shouldn’t Play with Dead Things), és később Porky’s című, elsöprő sikerű tinivígjátékával megváltotta a jegyét Hollywoodba (csak azért, hogy ott huszadrangú komédiák (Csőre töltve, From the Hip) készítésével tengesse napjait) receptje egyszerű volt. Adva van egy őrült (és akkor még finoman fogalmaztam) gyilkos, aki egy viszonylag zárt közösség tagjait tizedeli.

Carpenter odáig volt a maga pofátlan egyszerűségében egyedülálló ötlet vizuális/narratív lehetőségeitől. Egészen addig a nihilista horror ilyetén ábrázolásának egyetlen példánya készült, Mario Bava 1972-es filmje, az Ecologia nel Delitto, amelyben egy csinos földterület birtokjogáért ölték egymást halomba a potenciális örökösök. Az olasz mesterrendezőnek ez a klasszikus munkája mérföldkő az erőszakábrázolás terén (Bava az elviselhetőség korabeli határait már korábbi filmjeiben is feszegette, pl. Sette Donne per L’Assassino), és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a slasherfilmek első, kiforrott - és legjobb - példánya.

Bob Clark pedig az ő tehetséges “tanítványa”. Mai szemmel nézve persze nem sok eredetit találunk a történetben, de akkoriban a motiváció nélküli őrült gyilkos (mára persze unalomig ismert) horror-toposza - főleg H. e., Halloween előtt - újszerűnek hatott. Ráadásul Clark filmje majdnem olyan jó, mint Carpenter über-klasszikusa.

Jingle bells: karácsony van Kanadában, meg persze mindenhol, ahol egy bizonyos vallás kártékony magja gyökeret vert. Jess-t (Olivia Hussey) valami egészen különleges ajándékkal lepte meg a Jézuska: rájött, hogy terhes. A lány felvilágosult fajta, karrierista is rááadásul, így nem sokat teketóriázik, és az abortusz mellett dönt. A gyerek apja, Peter (Keir Dullea - 2001 Űrodisszeia) érthető felháborodással fogadja a lány elhatározását, és ennek hisztérikus hangot ad. Jess azonban magasról tojik a fejére, és csak még jobban megerősíti magát döntésében.

A leánykollégiumban, ahol Jess lakik - és amely az itthoni móditól eltérően nem a munkásszállóknál csak egy fokkal jobb embergyűjtő, hanem tágas, sokszobás ház - ünnep lévén, a csajok csomagolnak; várja őket az otthon melege. Egyszerre egyik társuk apja tűnik fel a küszöbön, és a gyereke holléte után érdeklődik. A lányok nem tudnak számára kielégítő magyarázattal szolgálni, hiszen ők is úgy tudják, hogy Clare hazautazott…

A lányok barátnőjük eltűnését hallva meglehetősen idegesek lesznek, de a totális pánik akkor keríti csak igazán hatalmába a házat, mikor egy magát Billy-nek nevező eszement kezdi őket obszcén telefonhívásokkal riogatni. Billy beszédstílusa kissé intenzívebb a szokásosnál: ha az ember őt hallgatja, olyan érzése támad, mintha egyszerre több ember lenne a vonal túlsó végén - férfiak, nők, egyebek. Billy ordít, sír, sikít, vonyít, ám a hívásai végén megnyugadni látszik, csak hogy Margot Kidder (később Lois Lane a Superman -ban) fülébe susoghassa: “Meg foglak ölni”.

És állja a szavát. A kollégiumban lakók létszáma hamarosan erősen fogyni kezd, hiába kezd nyomozni az ügyben a műfajveterán John Saxon (Tenebre, Rémálom az Elm utcában), helyi rendőrfőnökként, Billy-t nem lehet megállítani. Jess végső elkeseredésében egymaga néz szembe az őrülttel…

Lehet, hogy valaki Michael Myers-ra bukik. Vannak, akik Jason-t komálják. Freddynek is széles a rajongótábora. Az én kedvencem mégis Billy. Mert ő a legőrültebb. Az a néhány telefonhívása mélyen beágyazódik az emlékezetedbe, és miközben hallgatod, a frász maratont fut a hátadon, libabőröd pedig megkeményedik. Kb. olyan audiohatást produkál, mint Mercedes McCambridge az Ördögűző ben (ő adta a démon számtalan hangját), csak veszettebbül, fékezhetetlenebbül.

Ám Jessben többé-kevésbé ellenfelére akad. Hussey - és vele együtt majd minden szereplő - alakítása a későbbi tinihorrorok agyatlan szereplőiétől eltérően rétegezett és átgondolt, amely persze részben a kimunkált forgatókönyvnek köszönhető. Főleg Kidder játéka élvezetes, aki nagy vehemenciával adja a mocskos szájú (és szexis) koleszelnököt. Bob Clark rendezése, amely többek között a már korábban említett Dead of Night-on, a hetvenes évek egyik legjobb horrorfilmjén csiszolódott (The Night when Johnny came Home címen is ismert), pazar. Rögtön a film elején egy olyan un. POV (Point of View - valakinek a szemszögéből) fahrttal indít, amelynek párja (koppintása?) a Halloween szintén első, és egyben leghíresebb-hírhedtebb jelenete.

Később sem lazít: annak ellenére, hogy a film nagy része ugyanazon a helyszínen, a kollégiumban játszódik, sikerül a tér változatos kihasználásával-bemutatásával a maximális hatást elérnie. Ha kell, nagyvonalú totálok segítségével jeleníti meg a ház veszélyeit, máskor meg ügyes kameramunkával teremt klausztofób hangulatot. A film nem túl véres, de rendkívül intenzív, és az értő stratégiával elhelyezett “beijesztései” kivétel nélkül hatásosak. A fináléra a fenyegetettség érzete szinte elviselhetetlenné válik. Clark nagyon tudott rendezni - akkoriban. A végkifejlet hideg nihilizmusa pedig szép, mint egy áramütés.

Szóval azon a bizonyos napon, mikor már kibontottátok az ajándékokat, és szeretteitek, arcukon halvány mosollyal, szemükben az együttlét meghitt könnyeivel átadják magukat Szent Karácsony hangulatának, csúsztassátok be a videóba a Black Christmas-t. Csak hogy az ünnep feledhetetlen legyen.

 

Kanada, 1974. Rendezte: Bob Clark. Producerek: Gerry Albeid és Bob Clark. Forgatókönyv: Roy Moore. Fényképezte: Reginald H. Morris. Vágó: Stan Cole. Zene: Carl Zittrer. Szereplők: Olivia Hussey, Margot Kidder, John Saxon, Marian Waldman, Andrea Martin, James Edmond és mások.

63 komment

Címkék: horror filmkritika 5csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr96250957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vegyeskazetta · http://vegyeskazetta.blog.hu 2007.12.03. 17:40:46

Quentin Tarantinonól van szó, ugye? A Reservoir Dogs sajnos jelenetről jelenetre megegyezik egy ázsiai akciófilmmel.

Chavez 2007.12.03. 17:54:09

Ezt a fülpiszkálós dolgot régen sem értettem! Hogy hívják az amik azt a szart? Nem earpick-nek?

vegyeskazetta · http://vegyeskazetta.blog.hu 2007.12.03. 17:55:53

cutie? :)
tudja a franc, de Tarantino a nagy nyúló, az biztos.

Chavez 2007.12.03. 18:23:35

Aha, kösz! Ezt nem tudtam!

vegyeskazetta · http://vegyeskazetta.blog.hu 2007.12.03. 19:01:37

van egy bootleg dvd, qt első filmje van rajta (my best friend's birthday), illetve ami megmaradt belőle. ezen a dvd-n láttam egy filmet, amit asszem egy filmfőiskolás csinált: osztott képernyőn egymás mellé tette az ázsiai eredetit, és qt filmjét :))) a vége egy interjú qt-vel, amiben iszonyú idegesen és ingerülten magyaráz. de lényegében elismeri a plágiumot.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.03. 19:35:42

Most kivételesen bánom hogy így kezdtem a cikket, mert nem akartam hogy Tarantino-irányba menjenek el a kommentek (ugyanis ki nem állhatom a csávót), de most már mindegy. Egyébként a City On Fire az, amiről a Reservoir Dogs-ot lopta. A Black Christmas az összes Tarantino-filmnél jobb!

virtualdog 2007.12.03. 20:34:24

"Most kivételesen bánom hogy így kezdtem a cikket, mert nem akartam hogy Tarantino-irányba menjenek el a kommentek (ugyanis ki nem állhatom a csávót), de most már mindegy. Egyébként a City On Fire az, amiről a Reservoir Dogs-ot lopta. A Black Christmas az összes Tarantino-filmnél jobb!"

Így jár, aki rejtvényt ad fel és ráadásul Tarantino a megfejtés! :D "Mentő" hozzászólásod utolsó mondata pedig garantálja, hogy a következő húsz komment is Tarantinoról szóljon. :D (Azért ha már előjött: a City On Fire kurva jó, érdemes nem ázsia-fanatikusoknak is megnézni, de én a Reservoir Dogsot is nagyon bírom speciel... mégiscsak más a hangulata és máshol van a hangsúly.)

Viszont a Black Christmashoz közben kedvet kaptam. :)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.03. 20:36:04

Garantálja a további kommenteket. ;)

virtualdog 2007.12.03. 20:43:08

Én persze kész vagyok segíteni a derék főszerk úrnak... :D

Amúgy van 2006-os verzió is a filmből (vagy csak a címét kölcsönözték?), íme:
www.imdb.com/title/tt0454082/

groundwalker 2007.12.03. 21:33:42

Hú akkor ez a 2006-os micsoda, mert már örültem hogy végre hozzájutok egy régi filmhez amiről írtok és még felirat is van hozzá. :( Fenébe, ezek szerint mégse. De ha már "kölcsönkértem" megnézzem, hátha jó (4,4 - hát :D).

Beyonder 2007.12.03. 21:44:19

Carpenter WF fogalmai szerint lopott, QT - az én fogalmaim szerint - nem, mert máshová helyezte a hangsúlyokat és a saját stílusához igazította az alapötletet. Tessék egyszer szemellenző nélkül is végignézni a filmjeit. Azzal meg a 21. században ne jöjjünk már, hogy bizonyos beállításokat (pl.: mexican standoff) csak egyvalaki használhasson. A jó dolgokat átveszik egymástól a rendezők-írók, így volt ez 50 éve és így lesz 50 év múlva is. És az ázsiaiak ugyanannyit (ha nem többet) "lopnak", mint az amerikaiak.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 04:33:14

Ez olyannyire gyenge érvelés, hogy ihaj. Nem bizonyos beállításokat vesz át, hanem majdnem a teljes filmet. "Máshová helyezi a hangsúlyokat"... Nem, ez az egész dolog nem kritikai kritériumokon múlik, hanem hogy valakit mennyire zavar a lopás ténye. Csak azért, mert a kiskedvenced csinálta, és erről tíz évvel azután értesültél, hogy a rajongója lettél, ezt nem tudod feldolgozni. Ki is viseli azt a bizonyos szemellenzőt?

RoFä 2007.12.04. 07:25:15

Gyerekek, ha C. Walken seggében elfért az aranyóra, akkor itt is elfér a lopós tékás, meg tik is egymással :D

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 07:28:11

Nyugi, ez nem komoly, ezt mi úgy kéthavonta lejátszuk egymással. :)

Sheepee 2007.12.04. 08:35:35

ha lop hát lop.. de legalább jól csinálja :)

moRtiZ 2007.12.04. 08:49:58

"Lehet, hogy valaki Michael Myers-ra bukik. Vannak, akik Jason-t komálják. Freddynek is széles a rajongótábora." Sőt még Leatherface-t is hozzá lehet csapni a listához, és kedvelem is mindegyiket. Mégis számomra messze a legjobb kreatúra az összes közül, Clive Barker fantasztikus agyszüleménye: Pinhead. :)

Olvasnék is szívesen Hellraiser kiritkát itt az oldalon, ha már úgyis ilyen kulthorrorok vannak terítéken elég sűrűn. (Bár 1987-el azért elég kései darab :))

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 09:09:32

Lesz Hellraiser, valamikor a jövő év elején, sőt, nemcsak az első rész, hanem mind a... hét? vagy nyolc? epizód. Anno a sokkmagazin.hu website-on volt Hellraiser kritikánk, de a film hazai dvd-forgalmazója levetette, be akart perelni minket ha nem tesszük. Nyilván nem a filmet szidtuk, hanem a dvd-kiadást. :)

Linkovic Csumoszky · http://geekz.blog.hu 2007.12.04. 09:22:38

Nem lehetne azt a kritikát kitenni a Geekz-re? ;)

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2007.12.04. 09:32:07

a City on Fire és a Reservoir Dog két tök különböző film!

Beyonder 2007.12.04. 09:33:37

Mindenki előtt nyitva áll a "lopás" lehetősége, de ha ilyen egyszerű jó filmeket kopipésztelni, akkor miért van az, hogy szinte egyedül QT az, aki össze tudja úgy mixelni a stílusokat és idézeteket, hogy abból élvezhető végeredmény lesz? (Oké, te nem élvezed, de több millióan igen.) Hol vannak QT követői? Az egy szem Guy Ritchie is gyakorlatilag a múlté.
Lehet túl.B.izarr itt Eco-t emlegetni, de az ő mondását ellopva ("két klisé nevetséges, száz klisé megható, mert megérezzük, hogy a klisék egymással is beszélnek megújhodásukat ünnepelve")én úgy gondolom, hogy 1 idézet (az átértelmezés igénye nélkül) lehet lopás, 100 idézet 100 különböző helyről(lásd: Kill Bill) viszont nem az, mert valami új jön létre.

Beyonder 2007.12.04. 09:38:11

ringsider: ja, csak a többség nem látta Lam filmjét, így el lehet velük hitetni, hogy QT egy az egybe lemásolta. Lenne kedvem összehasonlító elemzést írni a két filmről, csak nem tudom hol jelenhetne meg. :D

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 09:53:32

Rendeld meg ebayről az 1994-es Film Threat 16. számát, amiben Chris Gore összehasonlítja a két filmet és amley után Tarantino úgy volt kénytelen nyüszíteni a különböző riportokban, mint egy kutya...

Az tényleg jó ötlet, hogy te írj egy ilyen cikket, biztos objektív lenne...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 09:55:52

Az meg hogy Tarantino filmjei élvezetesek... Életemben nem unatkoztam úgy, mint a Pulp Fiction-ön, és még akkor is talky shit lenne, ha a "royal with cheese"-dialógot meg a "felhagyok a hivatással mert égi jelet kaptam"-jelenetet nem egy az egyben a BArry Levinson TIN MEN-jéből lopja ki.

Kurva kreatív a csávó, tényleg...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 09:57:46

Újra csak azt tudom mondani: nem kritikai kategóriákban kell itt gondolkodni, hanem abban, hogy kinek mennyire szúrja a lopás a szemét. Tudom, ha a Tarantino csinálja, akkor az "posztmodern"... Pffff.

Beyonder 2007.12.04. 10:35:51

Annyira azért nem érdekel a téma, hogy még fizessek is érte... de ha pdf-ben megvan valakinek, szívesen elolvasom azt a cikket.

Asszem itt a fogalmakkal van a gond: nálad mást jelent a lopás, mint nálam. Szerintem naivitás (habár abból kétségkívül a legbájosabb fajta:)azt gondolni 2007-ben, hogy lehetnek "eredeti" ötletek és alkotók. Minden megvolt már egyszer, már csak remixeljük a régit. Akkor is, ha nem is tudunk róla. Minden képeben ott van egy régi. De ezek kurva nagy közhelyek, nem is folytatom.

Objektivitás: hogy is van az a Nagyítás - Deep Red párhuzam? :) (Nem, szerintem az sem lopás.)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.04. 10:49:28

Nagyítás - Deep Red: ne emlékszem a Filmvilág amit leközölt a szakdolgozatomból, abban volt Deep Red? Mert akkor ott kell hogy legyen amit a párhuzamról írtam. *ÉN* elismerem, ha ilyesmit látok. :)

Rinsider: erről ugattam a kommentek elején is...

virtualdog 2007.12.04. 10:54:46

Tanulság: mindenki nézze meg a City On Fire-t és szálljon be a vitába! (De főleg nézze meg. :D)

Qurntin Tarcsad, Tino! 2007.12.04. 16:39:40

Nem értek egyet azzal, hogy ne lehetne újat kitalálni már, csak a régi cuccokat mixelgetni. Azzal kiegyezem, hogy a tendenciák manapság mást mutatnak, de hogy is tagadhatnánk meg tárgyszerűen a jogot bárkitől, hogy meglepetésből villantson egy nap?

Egyébként egy igazán jelentős, elvi újítókorszakkal párhuzamosan akár a régebbi ősötletek "kreatív újrahasznosítása" is érdekes opció sokszor. Ez önmagában is képzavarnak tűnik? Gondoljunk az élienekre, és vegyük észre, hogy a film csodálatos bezártság-fetisizmusára mára kész ötlettoposzok települtek, lásd Descent, meg Wilderness, egy tömött pipa után talán még a Lostot is ide tudnám habisztizni. Ezek a múvik lényegében abból élnek, hogy az Alien rámutatott, milyen faszán el lehet adni a bezártságot mint rendíthetetlen narratív "base-stance"-et.

A Black Christmas felkeltette a' érdeklődésemet,
de Billynek üzenem, hogy kurvára jobb, ha ezek után tényleg úgy mondja a tutit a telefonba, hogy összefossam magam, különben a kedves Főszerkesztőnél fogok panaszt tenni.

Egy gondolat az Eco idézethez, amit valaki már ennél szerintem frappánsabban is megfogalmazott - szerző ismeretlen - de én is bírom Ecót.

Egy embertől lopni: plágium, száz embertől lopni: kutatás.

Quentin Tarantinót én nem mától, hanem évek óta kibaszottul unom, azóta sztoikusan várom a Grindhouse letöltésére/megnézésére szólító vágy ébrezdezését, még nem történt meg. Egyébként az egyik szerintem legjobb projektje, a True Romance nem hajaz szerintetek nagyon a Preacher képregényre? Lehet hogy Garth Ennis is "lopott", hiszen a képregény 95-ös, a film 93-as.

Jesse 2007.12.04. 16:43:55

Addendum, a hasonló elemek kapcsán: szőke, kemény csajszi, életveszélyes viszontagságok, folytonos meneküléskényszer, mindig-mindenhol-dugni-akarunk-szerelem.

bobbyperu · http://twitter.com/bobbyperublog 2007.12.04. 19:02:56

nem akarom megzavarni a tarantino-konferencia "lopott-e a fülpiszkáló"-szekciójának munkáját, de szóvaltehátakkor a black christmas-kritikáról/filmről is hallhatnánk valami véleményt?

virtualdog 2007.12.04. 19:34:52

Kezdheted te is! (Nekem még csorog. :))

rettentó 2007.12.05. 10:47:36

OFF: "Jingle bells: karácsony van Kanadában, meg persze mindenhol, ahol egy bizonyos vallás kártékony magja gyökeret vert." Ez irónia volt?
ON: Tényleg nehéz ma már eredetiségről beszélni. Én sem vagyok Tarantino-rajongó, de ha valaki, ő - legalábbis újjaban - bevallja, hogy remake-el (nem lop). A Grindhouse ugye direkt ilyen projekt, ordít róla. A Kill Billről is. Ezzel az előzetes tudással kéne értékelni a filmjeit.
Mellesleg számos be nem vallott remake készült Hollywoodban, és készül a mai napig (pl. Ez történt egy éjszaka -> Tuti dolog). Ehhez képest Tarantino tisztességesen idézget és munkásságával legalábbis felhívja a figyelmet elfelejtett trashfilmekre, amikről az ide író uraknak se nagyon lenne fogalma.
Vitatkozzunk csak QT-ről, kellett neked beleírni a kritikába! :-)

virtualdog 2007.12.05. 11:16:10

"újabban"

Nem tudom, hogy anno mennyire vallotta be Tarantino, hogy honnan "idézett" annyit, fentiek szerint nem, ma persze már azt mondja, igen, de az tény, hogy Amerikában rengeteg ember nézett meg őmiatta ősrégi szamurájfilmeket, wuxiákat, kung-fu, Shaw Brothers filmeket, sőt mintha olvastam volna, hogy valami cégben is benne van a keze (legalábbis reklámilag mindenképp), ami ilyen témájú dvd-ket importál az USA-ba (és ezen dvd-kre rá is van írva az ő neve). Szóval akár lop, akár idéz, akár tiszteleg, az tény, hogy tisztességes "térítő" munkát végez.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.05. 12:26:31

rettentó: idáig vitatkoztunk, miért most értél haza?

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.05. 12:49:43

Ja, és nem irónia volt - irónia az, ha mondok egyvalamit, és az ellenkezőjét értem alatta.

Just for the record: minden vallást utálok.

shittérítő 2007.12.05. 13:26:53

A vallásokat utáló vallást én is ismerem, egyik személyes kedvencem.

virtualdog 2007.12.05. 13:51:29

Ügyes húzás, Feri, ilyen vitát kirobbantani ennek a filmnek a kapcsán is... Tudom én ám, hogy direkt csinálod... :D (de azért hajtok egy kis vizet a malmodra és kommentelek.)

Egyformán nem értem a keményvonalas vallásosakat és a keményvonalas ateistákat: honnan tudna bármelyikük is bármi biztosat?! Felesleges állást foglalni. Azt illetően például senki sem foglal állást, hogy Hét és feledik Richárd mikor született, mert pontosan utána lehet nézni. Minek pont abban állást foglalni, aminek nem lehet utána nézni?

A kártékonyság meg megint más témakör, és jó mély, úgyhogy szerintem nem volna érdemes itt most belegázolni.

Chavez 2007.12.05. 13:53:57

Ha már ez ilyen off topik, akkor beszélgessünk a hüvelygombáról!

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.05. 13:55:25

Jajj de okos gyerek vagy Ramiz, hogy álljon beléd a Shiina Ringo... Ideje egy újabb cikknek, ezt szétoffoltátok.

Joshua 2007.12.05. 15:06:30

\"Az olasz mesterrendezőnek ez a klasszikus munkája mérföldkő az erőszakábrázolás terén (Bava az elviselhetőség korabeli határait már korábbi filmjeiben is feszegette...\")

Szvsz ezeket korábban megtette már helyette Pasolini, Bunuelről nem is szólva. Az ő alkotásaik persze nem tartoznak a slasher kategóriába (bár az \"Un chien andalou\" a maga korában igenis töltött be hasonló szerepet, ld. pl. az úri közönség rekacióját:), mindazonáltal a filmvászonról sugárzó (ráadásul a hiedelemmel ellentétben korántsem mindig stilizált) erőszakosság terén messze felülmúlják az említett művet.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.05. 15:31:00

Ez úgy ahogy van nem igaz. Bunuel és Pasolini filmjei közül max. a Salo durvább, de az 75-ös film, míg az Ecologia nel delitto (Reaziona a catena) 71-es. Hogy a Chien Andalou-ban széjjelvágják egy birka(?) szemgolyóját... nos, ettől még nem esek hasra.

Bava mesteremberes (=két lábbal a földön álló, totálisan non-sznob, technikailag mindenkinél nagyobb tudású) hozzállása a filmkészítéshez, páratlan vizuális érzékével párosulva (a Sei Donne Per L'assassino máig az egyik leggyönyörűbb film amit valaha forgattak) számomra sokkal kedvesebbé teszi az említett uraknál. Nyilván botorság lenne olyasmit mondanom, hogy Bava filmtörténeti jelentősége nagyobb Pasolininél vagy Bunuelnél, hiszen ez tényleg nincs így, mindenesetre műfaji jelentősége jelentősebb, és jómagam a filmjeit sokkal jobban szeretem.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.05. 15:46:05

Ja, és hogy mindkettőnk érvelését megbombázzam: Herschell Gordon Lewis? :)

Joshua 2007.12.05. 16:30:18

Feri,

A kérdéses "szemgolyó szétvágás" 1929-es... a korszak átlagos mozinézőjének érzékenységét tekintve ez sokkal nagyobb "ugrás" volt, mint bármi más előtte és utána. De ez csak egy kiragadott példa, ti. a film egész képi világából süt az elfojtott, sötét agresszió.

A Salo "nyomai" pedig már ott voltak Pasolini korábbi munkáiban is, pl. a Porcile a kannibál főszereplő mellett embereáldozó papokat és nácikat is felvonultat - ez azért lássuk be, elég súlyos alapállás volt - 1969-ben. Amúgy nem igazán szeretem a kérdéses taljánt, szerintem igencsak elvetette a sulykot kései korszakában.


Bava említett filmjét amúgy még egyetem alatt (vagyis jó régen:) láttam, és egyetértek, hogy a vizuál valóban több, mint emlékezetes . Itt azonban a felvetés a (nem feltéltenül direkt megnyilvánuló) erőszakosság fokára, nem pedig a kivitelezés művészi igénnyességére vonatkozott.

Bár, megjegyzem, azon is el lehetne vitakozni, hogy az adott korszak kontextusába helyezve Bava-e az invenciózusabb (és irányt mutató) alkotó, vagy pedig a Bunuel/Dali páros... Azért az Andalúziai kutyában látható Michelangelot idéző "muscular motion" stílusú "fényfestészetre" elég kevés hasonló színvonalú példát lehetne felhozni...persze "isteni" Andrej barátunk filmjei kivételével.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.05. 16:50:01

"Itt azonban a felvetés a (nem feltéltenül direkt megnyilvánuló) erőszakosság fokára, nem pedig a kivitelezés művészi igénnyességére vonatkozott. "

Ahogy mondani szokták, egyet kell értenünk abban, hogy nem értünk egyet, ugyanis még látens aggresszió szempontjából is erősebbnek érzem a Bava filmet (ez már persze személyes preferenciák függvénye) - újra csak: nem a Salóval hasonlítgatom össze, az még Pasolini ouvre-jében is elkülönül. :) Nem jó film, de a hatása, az brutális.

"Bár, megjegyzem, azon is el lehetne vitakozni, hogy az adott korszak kontextusába helyezve Bava-e az invenciózusabb (és irányt mutató) alkotó, vagy pedig a Bunuel/Dali páros... "

Bár nyilván nem létezik filmművészeti vákuum, itt kemény különbséget kell tennünk, és Bunuel/Dali-t meg Bavát külön tárgyalni. Ezért írtam a korábbi hozzászólásban, hogy Bava **műfaji** jelentősége nagyobb. Bunuel/Dali nem műfaji filmeket csinált, hanem szürreális auteur-ök voltak, Bava viszont EGYMAGA beindította az európai horrort a háború után az I VAMPIRI-vel és a LA MASCHERA DEL DEMONIO-val, 63-ban újra egymaga elindítja a giallót a SEI DONNE PER L'ASSASSINO-val, 71-ben pedig a slashert a REAZIONE A CATENA-val. Ennél jelentősebbnek műfajilag már lenni sem lehetne.

virtualdog 2007.12.05. 21:52:48

"Jajj de okos gyerek vagy Ramiz, hogy álljon beléd a Shiina Ringo... Ideje egy újabb cikknek, ezt szétoffoltátok."

Nem hinném, hogy többet offoltam, mint bárki más (mondjuk te) :D azonkívül az utolsó néhány post beszélgetés például közted és Joshua között, akár off, akár nem, nekem például tök érdekes volt (érdekesebb, mintha mindenki csak hallgatott volna a Black Christmas felett, amit amúgy, úgy tűnik, aránylag kevesen láttak...). De mindegy. :)

Bajtai András · http://bajtaiandras.hu 2007.12.06. 02:43:14

Sajnálom ezt a sok kommentet bizonyos értelemben, hogy mindenki Tarantinót szapulja, ahelyett hogy a Black Christmasről menne a pofázás, ami szerintem is sokkal-sokkal jobb-jobb slasher, mint Carpenter Halloweenje... A kritika pedig frankó, öröm volt olvasni.

RoFä 2007.12.06. 17:17:54

Ramiz 2007.12.05. 13:51:29

Áhá, te is úgy vagy ezzel, hogy:

"Istenem, ha vagy! Mentsd meg lelkemet, ha van."

RoFä 2007.12.06. 17:21:31

A Salo hatása, amikor én láttam, az volt, hogy a nézők több mint fele elhagyta a vetítőtermet.

A hivatkozott gialloknál ez hogy lenne? Magamon nem tudom tesztelni, mert természetesen Pasolinit is végigültem, nagyobb trauma nélkül. De létezhet annál sokkal betegebb is, ugyanis sajnos az a film kurvára sültrealista.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.06. 17:38:10

Most mi hogy lenne a giallóknál?

RoFä 2007.12.06. 17:52:51

Megint nem tudtam fogalmazni? Bocs.

Szóval hogy Bava filmjeiről hányan mennének ki a teremből.

(Nem mintha annyira számítana).

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.12.06. 18:13:34

A REAZIONE A CATENA a legkeményebb filmje, annak még szerintem ma is meglenne a hatása. A SEI DONNE...-ban az első gyilkosság brutalitása megrázó.

Persze Bavánál voltak sokkal szadistább rendezők (Bavának elsősorban az esztétika számított.) Arra pl. kiváncsi lennék, hogy egy NEW YORK RIPPER (Fulci) vetítés után hányan maradnának a teremben...

clive 2007.12.06. 19:26:20

Nekem MArio Bava mesterről az a véleményem hogy az ő jelentőségét akár abban is le lehetne mérni hogy közvetve vagy közvetlenül többet merítettek tőle mint bármely más filmrendezőtől. ezen fellül csomó műfajt is elindított,megújított de ezt Feri jobban tudja:)

virtualdog 2007.12.06. 19:52:01

Fulci és a "szemfixációja"... hát igen, elég durva hatása tud lenni a közönségre. :D

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2008.10.25. 10:17:52

Feri, Ramíz vagy bárki!
Most néztem meg a Blood and Black Lace-t, az egész filmben smemi kirívó brutalitás nem volt! Lehet valami vágott verziót néztem?:-S
A film egyébként egy kis csalódást jelentett, a nagyon szép és erőteljes fényképezésen és díszletezésen kívül teljesen közepes számomra, még akkor is ha tudom, hogy minden giallo ennek a köpönyegéből bújt elő...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.10.25. 10:19:40

A BLOOD AND BLACK LACE-ben szerintem már az első gyilkosság is elég brutális, mikor összeveri a csajt... 1963!!!

valakién 2010.12.25. 12:41:11

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Mindenkinek!!!

Nagyon jó írás!! A filmet sajnos még nem láttam, de ezek után úgy érzem pótolni fogom.

agent.ricsko 2012.02.29. 23:06:22

A Deranged-et biztos Clark rendezte?
Egyébként az egy nagyon jó film, de sajnos szerintem én csak vágott verziót láttam belőle. Rosszul emlékszem, hogy arról is olvastam bővebben itt az oldalon korábban?

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2012.03.01. 04:15:36

@agent.ricsko: sose higyj az imdb-nek. köztudott, és az igazán jó műfajtörténeti könyvek írják is, hogy producere és társ-rendezője volt a DERANGED-nek, csak levetette a nevét a stáblistáról. De pl. ő is írja, hogy Bob Clark társrendező volt www.monstersatplay.com/review/dvd/d/deranged.php

agent.ricsko 2012.03.02. 01:08:47

@Wostry Ferenc: Köszi az infót! Egyébként azért lepődtem meg ezen most, mert emlékszem, miután sok éve először láttam a Black Christmas-t, azonnal pótoltam a korábbi Clark horrorokat is, de a Deranged-hez egész más úton jutottam el. A napokban újranéztem, reméltem, hogy ezúttal a vágatlan verziót sikerül, de szerintem nem az volt. Amúgy valóban van benne valami megfoghatatlan, fura plusz, ami Clark filmjeinek egyik legnagyobb erőssége is volt, ezért kérdeztem az imdb-s infók ellenére, kijelentés helyett. Kösz még egyszer!
süti beállítások módosítása