Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Halálhegy - A Dyatlov rejtély

2013.11.05. 06:00 Nemes András

the-dyatlov-pass-987298l.jpgTisztességes horrorrajongó mára a "valós események alapján" állításra unott legyintéssel, a talált kamerás filmek puszta említésére pedig heveny arcidegrángással reagál. Ritka az olyan történet, amely önmagában is indokolja a csontig rágott koncepciót, még ritkább, mikor a végtermék élvezeti értékei előítéleteink felülvizsgálására késztetnek minket. A Halálhegy (Devil's Pass) ugyan korántsem váltja meg a műfajt, sőt, biztosan lesznek, akik tömény baromságnak titulálják majd, nem éppen forradalmi, de abszolút tisztességes kivitelezése, helyenként kifejezetten ötletes megoldásai, szinte végig visszafogott, a feszültséget szépen fenntartó cselekménye mégis rendkívül szórakoztatóvá, ha nem is felejthetetlen élménnyé teszik.

Lássuk az alapsztorit, ami ebben az esetben tényleg, bizonyíthatóan, teljesen biztosan, de most komolyan megtörtént.

1959-ben, az akkori Szovjetunióban kilenc egyetemista fiatal (alapban slasher-felállás) túrázni indult egy bizonyos Halálhegy (tényleg ez a neve) nevű isten háta mögötti helyre, ahol később már csak alul öltözött holttesteikre bukkantak rá az eltűnésük után keresésükre induló csoportok. Az eset azóta is felderítetlen, teljességgel megmagyarázhatatlan, a halálok körülményei pedig nagyon finoman szólva is rejtélyesek: a fiatalok külsérelmi nyomok nélkül szenvedtek bordatöréseket, volt, amelyiküknek hiányzott a nyelve, néhány test radioaktivitást mutatott, a lehetséges magyarázatok között pedig medvetámadás, titkos katonai kísérlet és agresszív földönkívüliek is szerepeltek - mindenkinek ajánlom, nézzen utána az esetnek, kész horror. 

Nem csoda hát, ha Renny Harlin rendező (Die Hard 2, Utánunk a tűzözön) fantáziát látott a projektben, az már annál inkább, hogy forgatókönyvírója, Vikram Weet láthatóan vette a fáradtságot, és utánanézett az eseményeknek, a valós tényeket pedig beépítette a sztoriba, (némiképp homályos) magyarázatot adva rájuk, holott a film arról is szólhatna, hogy amerikai fiatalok fogaikat csattogtató három méteres vérjetik elől rohangálnak valami oroszországi hegyen.

Szereplőink nem túlságosan, de egy hangyányit azért mégis eredeti figurák, nem irritáló tinihorror-karakterek, hiszen Vonnegutot idéznek, és nem kizárólag a dugás és piálás vágya, hanem határozott cél hajtja őket a helyszínre: dokumentumfilmet kívánnak forgatni az incidensről. A baljós előjelekre is logikusan reagálnak (tehát: rohadtul le akarnak lépni), de a környéken mind az iránytű, mind a GPS használhatatlanok, ami persze borzasztó horror-klisé, itt mégis indokolt, a helyszín által működőképessé váló ötlet. A túrát szervező lány ráadásul megszállottan ragaszkodik a maradáshoz (mert...ööö...gyakran álmodik a helyről - oké, mondtam, hogy csak hangyányit eredetiek), így hőseink az egyre nyugtalanítóbb jelek ellenére kísérletet tesznek az események rekonstruálására. Kell-e mondanom: ez maradéktalanul össze is jön nekik, csak korántsem úgy, ahogy gondolták.

1177351_THE-DYATLOV-PASS-INCIDENT-1.jpgDicséretes, hogy a film sokáig kifejezetten komótosan, de nem érdektelenül, a borzalmakat csak sejtetve építkezik, majd, mikor a cselekmény elszabadul, képes felpumpálni nézőjében az adrenalint, annak ellenére, hogy nagyjából sejthető, mikor mi fog történni. A karakterek minimális, de működő dinamikájának okán nézőként akkor sem unatkozunk, mikor hőseink még csak sejtik, mi vár rájuk, a valós események felidézése pedig  plusz réteget ad a történetnek. Az alkotók maradéktalanul kihasználják a rendelkezésükre álló alapanyagban rejlő potenciált, illetve a helyszín adta lehetőségeket - végig érezhető, hogy innen bizony nincs hová menni. Kellemes műfajkeveredésnek, sőt, egy idő után a műfajok ész nélküli halmozásának lehetünk tanúi, ami akár tönkre is vághatná az élményt, itt azonban segít előrelendíteni a cselekményt, biztosítani figyelmünk folyamatos fenntartását, teszi, amit tennie kell: magával ragad. Lehetséges, hogy a kevesebb több lett volna, de a hibátlan dramaturgiát én könnyű szívvel beáldozom, ha láthatok egy filmet, ami sima slasher-szituációból természetfeletti nyomozós-thrillerbe, később klausztrofóbiás túlélő-horrorba, majd misztikus időutazó-filmbe vált.

A talált kamerás-jelleg nem túl zavaró, az események követhetőek, az "ezt most miért filmezed", illetve az "ezt most ki filmezi" kérdések feltehetők ugyan, de csak a szórakozásunkat rontjuk el velük. Az, hogy Harlin nem kifejezetten horror-rendező, az ijesztgetéseknél sajnos kiderül, a finálé viszont olyan bájosan eltúlzott és vigyorogtatóan WTF, hogy lehetetlen haragudni rá, még akkor is, ha a Descent nem csak beköszön, de kényelmesen helyet foglal, és még egy kávét is elfogyaszt. A végső csavar pedig cinikusan nézve óriási marhaság, ezer sebből vérzik, szinte könyörög érte, hogy szétcincáljuk, másrészt szép keretet ad a filmnek. Lehet róla vitázni, a lényeg, hogy ne akarjátok pontról pontra levezetni, mert könnyen úgy érezhetitek magatokat, mintha egy isten háta mögötti hegyen bolyonganátok, ahol nincs segítség, nincs kiút, csak hideg van és kérdések és kilátástalanság. 

Ha úgy érzitek, ez kell nektek, én azt is megértem.

13 komment

Címkék: horror filmkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr255568834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kukilopezromero 2013.11.05. 10:00:19

a film első 20 percét nyugodtan át lehet ugrani, mert igaziból full baromság az agyadba belebeszélős összeesküvés elméleteivel, meg hasonlókkal, aztán meg rájössz, hogy nem is horrort nézel, hanem scifit, vagy a rendező se tudja hogy mit, mert a horror elemek nincsenek kibontva benne, megijedni nem nagyon fogsz, inkább unatkozni

szerintem egy béna film, a maradéka tisztességesen van rendezve, csak minek?

max azoknak fog bejönni, akik mai napig hisznek az ufók létezésében, és a világ működését mindenféle misztikus baromsággal próbálják magyarázni, de nekik az egész életük egy dyatlov rejtély

RoFä 2013.11.05. 18:51:45

Azt hittem csak nekem tetszett és életem végéig fogom rejtegetni ezt a tényt mint kínos valamit.

Nagyon tisztességes munka. Nálam a suspension of disbelief küszoöb marha alacsonyan van tehát ez egy fasza trip volt. A konteókhoz meg gyerekkorom Däniken tripjei óta vonzódom...

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2013.11.05. 19:46:30

Namost, ha Renny Harlint a vitán felül legócskább Dájhárddal jellemezzük*, akkor mit várjunk a Halálhegytől? :-) Ettől függetlenül, a Halálhegy megér egy estét, sokat ne várjunk tőle, de szódával elmegy.
_____________
* A zseniális első és a nézhető harmadik Dájhárdhoz viszonyítva.

K.Leslee 2013.11.05. 20:47:13

@ZöPö_: szodaval elmegy ha az utolso 20 percnel lekapcsolod

kukilopezromero 2013.11.06. 15:37:53

@ZöPö_: a die hard 2 az egyik legjobb film amit valaha készítettek, nem értem mi bajod vele

K.Leslee 2013.11.06. 18:00:46

Mind a harom Die Hard egyarant jo a maga nemeben.
Harlintol meg az Adventures Of Ford Fairlane-t birtam fiatalon.

memora 2013.11.07. 01:39:23

Érdekesnek tűnik, meg fogom nézni.
Ez is egy érdekes film még: Det okända. (2000): jóféle Lovecraft-os sejtetés megy, érdemes megnézni, annak ellenére is hogy a film második fele már kissé unalomba és klisékbe fullad.

Hallja Menjeninnen_ 2013.11.07. 10:14:38

@ZöPö_:

OFF
Jól sejtem ugye, hogy ez a "vitán felül" ez nálad a "szubjektív véleményem szerint" szinonímája? :)

Szerintem nem rosszabb, mint az 1 vagy a 2 csak kicsit más. A "legócskább" szerintem a negyedik, az ötödik pedig egy külön kategória, legyen mondjuk Die Hard elemeket tartalmazó filmszerű izé.

A rendező ámokfutásaira szerintem jobb példa a Felpörgetve, vagy pláne a Kincses sziget kalózai. Ez utóbbi talán az egyik legnagyobb bukta volt a filmek történetében. Plusz még csődbe is vitte a gyártót és évekre száműzte a kalózos filmeket :)

ZöPö_ · http://route66.blog.hu/ 2013.11.07. 12:03:12

@Hallja Menjeninnen (a finn portás): :-)))

A "vitán felül" azt jelenti, hogy "mocskos libsi vagyok, de ne merj ellenkezni velem". :-DDDDDD

A DH2 olyan szinten van tele iszonyatos képtelenséggel (soroljam?), hogy a film nézése folyamatos fájdalmat okoz. Nem okoz gondot, sőt nagyon szeretem például a Jurassic Parkokat vagy az Alien és/vagy Predator cuccokat, de mint repülőbuzinak (szigorúan egybeírva, köszönöm :-)) a DH2 tényleg konstans pszichoszomatikus tüneteket okoz.

Ehhez képest (Simon mindja) a DH3 kifejezetten jó, a DH4-ből csak az ("úgy lőlek le, hogy átlövöm magam") végét vágnám ki a p*csába. Azt a filmet is pontosan húsz perccel hamarabb kellene befejezni.

Köszönöm viszont, hogy megfogalmaztad, mi a bajom a DH5-tel: az "nyomokban DH motívumokat tartalmazó filmoid". Tökéletes!
süti beállítások módosítása