Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Drug War

2013.06.28. 06:00 Rusznyák Csaba

drugwar01.jpgHa olyan filmet akarsz, ami pofátlanul és gátlástalanul kibaszik veled, mint nézővel, és aztán kényszert érzel rá, hogy köszönetet mondj neki ezért, akkor Johnnie To Drug Warjánál tovább egy lépést se tegyél. Próbálom összeszámolni, hány éve nem láttam kínai filmet, ami ennyire feszes, okos, tökös, gonosz, izgalmas és vicces, de vagy matekból vagyok gyökér, vagy Kína muzsikál nagyon gyéren mostanában – de mindegy is, mert még ha jó kommunista munkaerkölccsel, két kézzel szórnák is a remekműveket a vörös nagyhazából, a Drug War akkor is kiemelkedő teljesítmény lenne.

Pedig az alapfelállás már-már sértően egyszerű: egy kábítószerellenes rendőrcsapat elfog egy nagybani droggyárost, aki tudja, hogy szeretett hazájának igazságszolgáltatási rendszere nem csinál lelkiismereti kérdést az ilyesmiből. Kábszert gyártasz? Megdöglesz. Úgyhogy Timmy Choi megegyezik Zhang kapitánnyal: utóbbi megkapja aranytálcán az ország egyik legnagyobb drogüzletének fejeseit, előbbi pedig megtartja életét. Majdnem minden simán is megy. Egy pontig, amin túl meg már semmi nem megy sehogy, csak vér van, káosz és halál.

A cselekmény, minden sallangot, magánéleti, drámai szálat mellőzve, tudatos csőlátással fókuszálva a police procedure-ra, egy-két nap alatt játszódik le, amely során Zhang inkognitóban találkozik Timmynek az életük nagy dobását végrehajtani készülő üzlettársaival. A szűk időkeretek közé szorított sztoriban mindig minden és mindenki mozgásban van, az autók, az emberek, az érdekek, a lojalitások, de ami a legnagyobb bravúr, hogy a nézőnek a karakterekről kialakult képe is. Akik először komikus mellékzöngének tűnnek, azokból megállíthatatlan rendőrhentes lesz, és az egyetlen szereplő, akihez a metodikus történetvezetés érzelmileg közel enged, a leggusztustalanabb rohadék véglényként lepleződik le.

Ami meg halálosan komolynak indul, azt fokozatosan egyre több gonosz, cinikus és szemét humor szövi át,   alapjaiban változtatva meg hozzáállásunkat a karakterek életéhez, sorsárhoz, drámájához és véletlenjeihez. To és írói (a szokásosak) a slapstick és a paródia felé is kacsintgatnak (Zhang kényszerű bedrogozása frenetikus, a szituáció egyszerre vicces és pattanásig feszült), de a legjobbak azok a jelenetek, amiken azért nem tudsz sem sírni, sem röhögni, mert azt próbálod eldönteni, hogy melyik lenne a helyénvaló. Mint amikor egy lőtt sebektől haldokló nő legnagyobb problémája az, hogy visszahúzza lecsúszott csizmáját, ami miatt a golyókat bekapta, és amit azért vett fel, hogy ne zokniban kelljen tűzharcba keverednie (mert tűsarkúban sokkal praktikusabb). A „hölgyek előre” udvariassági formula egyébként pofátlan sovinizmussal érvényesül: az elsők közt dőlnek ki mindkét oldalon (néger szereplő biztos nem volt kéznél).

drugwar02.jpgAkciójelenet csak kettő van a filmben, és már az első intenzitása is kisebb meglepetésként hat az első egy óra feszültségre és átveréssorozatra építő, gőzkieresztést nem engedélyező dramaturgiája után, a finálé viszont ténylegesen letaglózó erejű. A mindenki mindenki ellen szcenárióban a veterán To vad mesterrendezői garázdálkodással osztja a végtelenül sötét humorral fűszerezett, egészen az abszurditásig fokozott hiriget, és gyönyörű, hogy az egészben van valami esetlenség és véletlenszerűség, valami olyan orrfacsaró életszagúság, ami mérföldekre áll John Woo tökéletesre komponált golyóballadáitól.

A film egészen az epilógusig tesz mindenféle nézői elvárásra – és amikor végre megfelel egynek, addigra már azt várod, hogy egy gonosz csavarral megint szőnyeget húzzon a lábad alól. De nem teszi, és pont így baszik ki veled még egyszer, utoljára.

12 komment

Címkék: ázsiai krimi akció filmkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr315381157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elmouse 2013.06.28. 09:05:56

Köszi az ajánlót! Ezt meg fogom nézni.

szkristof92 2013.06.28. 10:29:20

Kösz a jól megírt kritikát. Johnnie To mindig is a kedvenceim közé tartozott és ez is remek mozinak tűnik.

chuck-d 2013.06.28. 17:18:31

Csaba, ideje volt már, hogy filmkritikát írjál. filmről.

Szoltik 2013.06.28. 21:46:57

Akinek ez tetszett, annak ajánlom az Expect the unexpected című filmet

.YEZy. · http://asianmovies.blog.hu 2013.06.29. 08:47:12

Jellegzetes Johnnie To mozi, engem kicsit Kitano Outrage-ére emlékeztetett, mert ahogy ott, úgy itt sincs olyan szereplő, akivel azonosulni lehet, mindenki a nézőtől kicsit távol, szépen, karikatúra szerűen teszi a dolgát, kizárólag a saját érdekei szerint haladva. Sun Honglei egy zseni, jókat lehetett kuncogni rajta, miközben amúgy halálos komolysággal adta elő, amit épp elő kellett. Jó volt!

megnevezhetetlen · http://www.facebook.com/xyzdg1981 2013.06.29. 12:22:19

Valamelyik fesztiválra elhozzák előreláthatóan?

David Sumner 2013.06.29. 19:25:55

@megnevezhetetlen: Már elhozták. Volt az idei Titanicon.

megnevezhetetlen · http://www.facebook.com/xyzdg1981 2013.06.30. 23:22:42

Vazz, miért az ilyenekről maradok le??? X(

ghost 2013.07.01. 20:15:24

Azért az kissé furcsa, hogy egy ilyen filmnek kb. harmadát egy olyan szituáció teszi ki, ami - ha jól emlékszem - a legutóbbi Mission Impossible egyik jelenete volt: az eladó felé a vevő eljátszása, aztán meg fordítva.
Szóval műfajilag kissé disszonáns ez az erős kémfilmes vonal (rejtett mikrofonokkal, kamerákkal, szerepjátszással).

kukilopezromero 2013.07.02. 21:32:08

fú kösz ezt az ajánlót

nagyon profi film volt !

ezt valami zseni rendezte !

endberg 2013.07.02. 23:13:29

nagyon jó kis film, de nagyon gondosan távolítja a nézőt a szereplőktől. Eleve ahogy a film végé és az eleje keretbe zárja a sztorit, rádöbbensz, hogy a film igazi és egyetlen főszereplője egy akkora antihős, egy akkora embertelen, minden moralitást nélkülöző, gátlástalan, szánalmas szociopata, hogy bottal se piszkálnád meg, és mégis róla szól az egész, mindenki más csak neki asszisztál. Olyannyira, hogy a legvégső jelenet se oldja fel a filmet, ott marad a torokban a gombóc, ott marad a szájban a keserűség.
Gondosan ügyelnek arra, hogy a szereplők hátteréről semmit se tudj meg. Itt nincsenek az akciójelenetek között kötelező jelleggel elkövetett családi fénykép mutogatások, flashbackek, csak azt látod ami éppen zajlik: elszánt rendőrök és elszánt bűnözők teszik a dolgukat. Nem fér bele a vicceskedés, az elmélkedés, a moralizálás, nincsenek lelkesítő beszédek, nem ül le a rendőr és a bűnöző, hogy megvitassák az élet nagy dolgait. Szerintem pont ezért olyan erős az, amikor valamelyik szereplő elhullik: érzed, hogy most már semmit sem fogsz megtudni róla, pedig ott volt benne a lehetőség, kiváncsi lettél volna rá, és most már végleg vége.
Nekem egyébként a humor kevésbé volt tapintható, inkább csak a szívszorítást erősítették azok a jelenetek, mert méginkább kihangsúlyozták, hogy itt nem hollywoodban vagyunk, itt nem ússza meg a vicces sidekick, itt nem kerülöd el a golyót egy jó beszólással. (a cipős jelenet különösen fájdalmasan emberi volt).
(jellemző pl. hogy az egyébként rezzenéstelen arcú kapitány akkor nevet, mosolyog a filmben, amikor szerepet játszik, és azt is csak azért, hogy kézre kerítse az ellenfeleit. Minden, és mindenki alá van vetve a macska-egér játéknak. Nem kapsz mást, csak azt, azt viszont egészen a végsőkig.
Elég sok filmes tanulhatna ebből a hozzáállásból.

Maya-- 2013.08.16. 11:05:08

kontemporális és triád kemény volt ez a film. imádtam. nem az a fajta kínai müskürű mikor bicikliznek összevissza rusnya, egyforma ruhában..nem, nem. és olyan sem mint hollywood fotókat mutogat Kínáról..

amúgy nekem átjött a humor, s minden. sőt, részemről még a vége is perfekt. még néznék ilyeneket.
süti beállítások módosítása