Utolsó kommentek

  • doggfather: A színészek nagyon jók, a forgatókönyv szikár, de erős, a rendezése is visszaadja ezt. Amerikai, m... (2021.05.07. 13:59) Filmkritika: GYILKOS ÍGÉRETEK (Eastern Promises, angol-kanadai-amerikai, 2007) ****
  • doggfather: Jó 5 perc téjkép, majd egy brutális intermezzó, és onnantól vágni lehet a feszültséget. Egy hatalm... (2021.04.21. 15:53) Last Train from Gun Hill
  • doggfather: A film egy hétköznapi dráma, nem túl izgalmasan fényképezve, és elmesélve, amibe annyi sci-fi kerü... (2021.03.19. 13:44) Felettünk a Föld
  • doggfather: Futballhuligánból nagymenő gengszter. Igaz történet alapján, és mivel a készítők között volt maga ... (2021.02.15. 13:54) Futballmaffia
  • David Sumner: @megnevezhetetlen: @mrscottpilgrim: Ez az, véletlenül se próbáljatok normális hangnemben fogalmazn... (2020.09.20. 10:08) Vasember 3.
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

  • Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben

2013.01.16. 06:00 Rusznyák Csaba

firedeep01.jpg"Miként lehetne elmagyarázni? Hogyan lehetne leírni? Még a mindentudó nézőpontnak is inába száll a bátorsága."

Ezekkel a szavakkal kezdődik Vernor Vinge 800 oldalas science-fiction kalandja, és rögtön kifejezi azt a nehézséget is, amivel az szembesül, aki megpróbálja hűen átadni annak esztelen „méreteit”. Daniel Abraham, a 2011-es (hamarosan itthon is megjelenő) Leviathan Wakes egyik írója mondta, hogy „az űropera az, amikor milliók kiáltanak fel egyszerre, aztán néma csend lesz”. De a Tűz lobban a mélyben után ez annyira tűnik eposzinak, mint leugrani a közértbe egy liter tejért. Itt milliók halála nem esemény. Milliárdok halála is csak egy sokkal hatalmasabb esemény járulékos kára.

Vinge 1993-as, Hugo-díjas könyvében a galaxis törvényszerűségeit, lényeit, hatásmechanizmusait meghatározó koncepciók egyrészt üdítően eredetiek, és a maguk módján egyszerűek, érthetően magyarázottak, másrészt a cselekménybe ágyazva, sorsokat meghatározva, olyan felfoghatatlanul grandiózusak, olyan, már-már fejfájdítóan kozmikus léptékűek, hogy az olvasó teljes lényében beleborzong azoktól a pillantásoktól, amiket a regényen keresztül a végtelenségre, az örökkévalóra vethet.

A Tűz lobban a mélyben ráadásul képes mindezt tudományos kontextusba helyezni, annak ellenére, hogy cselekményének kis túlzással egy fél galaxis a játszótere, és aki valamelyest otthon mozog a sci-fi világában, az tudja, milyen nehéz ilyen körülmények közt egyensúlyba hozni a valóságnál nagyobb kalandot a hitelességgel. Az űroperák pörgését és eposzi voltát életben tartani hivatott, tudományos szempontból jó esetben is instabil írói fogásokhoz Vinge briliáns hátteret rajzol fel. A galaxist ún. zónákra osztja, amelyekben más-más törvényszerűségek uralkodnak, és így más-más szellemi és technológiai fejlettséget támogatnak.

A galaxis magját a Gondolattalan Mélység veszi körbe, amiben szinte egyáltalán nem működik semmilyen technológia, és az értelmes élet fenntartására is alkalmatlan (következésképp senki nem tudja pontosan, mi is rejlik ott). Ezt a Lomha Zóna burkolja be, amiben a régi Föld is található (a könyv a messzi-messzi jövőben játszódik), az ismert fizikai törvényekkel. Ezt követi a Kívül, amiben a technológia, a biológiai és mesterséges értelem szárnyakat kap, és többek közt a fénysebességnél gyorsabb utazás is lehetséges. Azon kívül pedig van a korlátok nélküli Transzcendencia, az „everything goes”, a hihetetlen csodák és rettenetes veszélyek, az istenségek, szuperintelligenciák „misztikus” birodalma.

Természetesen minden értelmes faj a galaxisból kifelé, a magasabb értelmi szinteket támogató zónákba tör. Az emberekből álló Straumli Birodalom egy labort hoz létre a Transzcendencia alsó részében, hogy a faj felemelkedését elősegítő információk birtokába jussanak. Kutatásuk közben azonban véletlenül elszabadítanak valami hatalmast, ősit és rosszindulatút, ami évmilliók óta szunnyadt a roppant tudást felhalmozó rejtélyes archívumok egyikében. A „perverzitás”-nak vagy „métely”-nek nevezett entitás rászabadul a Kívülre, és soha nem látott mértékű pusztításba kezd – fajok, civilizációk, bolygórendszerek, milliárdok, idővel pedig más „hatalmak”, transzcendens lények vesznek oda. Az egész galaxis sorsa egy hajszálon függ.

firedeep02zones.jpgA hajszál a laborból egyetlenként elmenekült hajón lévő, meghatározatlan, állítólagos „ellenszer”, ami vagy képes, vagy nem képes rá, hogy útját állja a perverzitásnak. Csakhogy a hajó egészen a Kívül aljáig zuhan, kutyaszerű, falkatudatban élő lények középkori civilizációjának bolygójára, és a mindössze két túlélő, a 8 éves Jefri és a 14 éves Johanna (testvérek) egy helyi háború ellentétes oldalain esik fogságba. Őrült versenyfutás kezdődik az „ellenszer” megszerzéséért/megsemmisítéséért.

A világpusztulásokkal, fajirtásokkal és fénysebességnél gyorsabb hajszákkal teli űroperát Vinge egy vad planetáris románccal állítja kontrasztba, amiben a középkori élet és hadviselés intrikáit egy szenzációsan ötletes, egzotikus idegen faj („tüskések”) aprólékosan kimunkált, fantasztikus elevenséggel ábrázolt jellegzetességei fűszerezik. Hasonló kreativitással kelti életre a „szkródutasokat”, azokat a páfrányszerű lényeket, amelyek csak mechanikus segítséggel képesek mozogni és rövidtávú memóriával rendelkezni – és ezzel az író szárnyaló fantáziájának még mindig csak a felszínén matatunk, nem említve többek közt a galaxist lefedő információs Hálót, aminek egy-egy kiragadott üzenete tényként, pletykaként vagy akár hazugságként szakítja meg, egészíti ki a sztorit.

Tehát az ötletek teszik igazán emlékezetessé a könyvet (űrcsata fénysebességnél!), amit Vinge egyébként meglehetősen szimplán ír. Nincsenek stílusbravúrjai, frappáns metaforái, cselekménye egyszerű és lineáris, adott esetekben kissé elnyújtott, egyenetlen és döcögős (ha belegondolunk, a bevezetés, a konfliktus felrajzolása maga 300 oldalba telik), olykor pedig a klisék használatától sem riad vissza. De azzal nem lehet vádolni, hogy nélkülözné a gondolatokat: az identitásnak, az „emberségnek” központi szerepe van a könyvben, akár Pham Nuwent, egy transzcendens hatalom eszközét (vagy annál többet?) nézzük, akár a tüskéseket, akiknek szinte egész tudományuk, civilizációjuk az „én”, a falka fejlődése, jobbá, többé tétele körül forog. (És a straumlikat, az óvatlan ikaroszokat még nem is említettük.) Nem véletlen, hogy Pham és néhány tüskés számítanak a könyv messze legjobb, legérdekesebb karaktereinek.

A vége felé felmerül a kérdés, hogy lehet az addigi 700 oldal grandiózus mivoltát felülmúlni, miféle finálé lesz képes lecet ugrani? Nos. Olyan, ami után aprónak, jelentéktelennek érzed magad, mintha lopott pillantást vethettél volna épp ésszel felérhetetlen istenségek megfoghatatlan háborújára, és minden, amit addig biztosnak hittél, illékonnyá vált volna. És becsukod a könyvet, és próbálod elképzelni az elképzelhetetlent (Isten óvja a szerencsétlent, aki egyszer a fejébe veszi, hogy ebből filmet csinál), és fantasztikus érzés, hogy nem sikerül.

firedeep03zones.jpg

15 komment

Címkék: scifi könyvkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr44983525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fratello (törölt) 2013.01.16. 09:49:12

Minden szempontból kellemes könyv. Külön öröm olyan scifi írótól olvasni aki feltételez annyi intelligenciát és önállóságot az olvasóitól hogy nem szájbarágósan mutatja be a világát, hanem hagyja hogy apró leírásokból, párbeszédekből az "leessen" magától az olvasónak. A "tüskések" bemutatása ilyen szempontból zseniális, vicces mikor először elkezd derengeni az emberben hogy "hm, valami nagyon nem stimmel ezzel a fajjal, mi az hogy kidugta fejeit a sziklák mögül???" Az pedig pláne ritkaság amikor egy scifi író képes normálisan középkori környezetet illeszteni a sztorijába.

Amúgy érdekesen merít az Ad Astra, elég nagy szórással bírnak az eddigi könyvei, mind stílus, mind minőség terén...

(Kvantumtolvaj: Ha nem vagy minimum kvantumfizikához konyító, irodalmár-filózófus bölcsészprofesszor akkor gyakorlatilag olvashatatlan,

Zoo City: Érdekes alapötletből egy rettenetesen középszerű krimi, borzasztó befejezéssel,

Dervisház: Nem lenne rossz ha a török kultúrtörténeti bemutató nem menne a sztori rovására,

Felhúzhatós lány: tömény zsenialitás

Osama: Na ennek a könyvnek az értelmére még nem jöttem még rá...

stb.)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.01.16. 10:28:27

nagyon jó, hogy ismét ilyen sok cikk van a geekz-en, ez is jó volt, köszi érte!

geomayler 2013.01.18. 12:54:45

Nagyon jól hangzik, biztos elolvasom, csak a világ felépítése fura, még egy scifiben is. A fizikai távolság a galaktikus magtól miért befolyásolná a fizikai törvényeket? Inkább lennének újabb létsíkok ezek a szintek, úgy hihetőbb lenne.

Rusznyák Csaba 2013.01.18. 13:27:38

@geomayler: Túl ötletes és eredeti koncepció ez ahhoz, hogy a hihetőségén fennakadjak:) De egyébként... a Földön más fizikai törvényszerűségek érvényesek, mint orbitális pályán, ott mások, mint a külső űrben, mások, mint a Holdon stb.

geomayler 2013.01.18. 14:26:12

Az más, egy-egy naprendszeren belül, de itt meghúz tök esetlegesen egy vonalat a spirálkarok felénél, hogy eddig Lassú zóna, innentől meg Kívül. Nincs egyébként rá magyarázat?
Nem mondom, hogy ettől még nem lehet jó a könyv, csak ezen túl kell tenni magam hozzá.

Rusznyák Csaba 2013.01.18. 14:35:06

@geomayler: Ha! Honnan tudod, hogy "az más"?:) Honnan is lehet tudni biztosra, hogy az egész univerzumban ugyanazok a törvényszerűségek működnek? Akárhogy is, én nem érzem, hogy ez olyasmi lenne, ami borítja a hihetőséget. Főleg, ha onnan nézzük, hogy egy átlag űroperában az ismert fizika mellett lehetséges a fénysebesség akár többszörösével utazni, ami elvileg hülyeség, mégse nagyon szokott senki hápogni miatta, mert hozzászoktak. Ez minderre ad egy magyarázatot.
A zónák működése amúgy nyilván jobban ki van fejtve a könyvben, mint ahogy a cikkben írtam (és ezek nem fixek, a zónák határai mozognak, hullámzanak, vannak "zónaviharok" - és ezek baromi fontos elemei a cselekménynek), és bár konkrét magyarázat a létezésükre nincs, UTALÁSOK vannak rá.

geomayler 2013.01.18. 16:59:11

Oké, ha elolvastam visszatérünk rá :)

Horemheb 2013.01.18. 17:27:31

@Rusznyák Csaba: "a Földön más fizikai törvényszerűségek érvényesek, mint orbitális pályán, ott mások, mint a külső űrben, mások, mint a Holdon stb. "

Ez természetesen nincsen így, a fizikai törvények ugyanazok. Mivel a környezet más és más a felsorolt helyeken, ezért más és más a fizikai törvények által okozott tapasztalat is.

Rusznyák Csaba 2013.01.18. 17:36:54

@Horemheb: Jogos, hülyén fogalmaztam, de a téma szempontjából a lényeg ugyanaz.

cseszlovák · http://cseszlovak.tumblr.com/ 2013.01.22. 16:06:35

a cikk jó, kedvet csinál a könyv elolvasásához, még akkor is, ha a szerző előző (mármint Magyarországon előzőleg megkapható) könyvével gyakorlatilag nem tudtam mit kezdeni, szinte eltaszított magától, annyira nem az én könyvem volt az...
galaktikabolt.hu/termek/vernor_vinge_a_szivarvany_toveben.html

de ez most érdekel :)
(végül is Jack McDevitt esetében is pont így voltam; az első könyve katasztrofálisan gyenge volt, a másodikhoz olvastam egy jó ajánlást, és a könyv nagyon bejött, és bejön a többi McDevitt-könyv azóta is ;) )

Fehér Folt 2013.01.22. 21:23:54

Ezt honnan lehet letölteni?

Ad Astra 2013.01.23. 10:58:17

@anyádnak Én tolom: A Tűz lobban a mélyben e-könyvként is megjelent, ha elektronikusan szeretnéd elolvasni: www.adastrakiado.hu/tuz-lobban-a-melyben-ekonyv.html

SoulMiner 2013.03.25. 01:02:39

Úgy gondolom Csaba kicsit túlértékelte a regényt ebben a kritikában. Nem volt rossz, de nem is olyan elképesztően frenetikus a lezárás, mint ahogyan leírta.

A legnagyobb gond a regénnyel, hogy nem elég sűrű. Lehetséges, hogy részletekbe menően bemutatja a tüskések világát, de ugyanakkor ezen információk hatalmas része nem fontos a történet szempontjából.

Éppen ezért annak ellenére, hogy 800 oldalas a könyv, nem okozna nagy nehézségeket, hogy úgy készüljön belőle 2 órás mozifilm, hogy bármilyen fordulat, vagy eseménydús történés kimaradna. Film azonban nem valószínű, hogy lesz belőle, mert a költségvetése minimum egy "Avatár", ugyanakkor izgalom nincs benne túl sok.

Rusznyák Csaba 2013.03.25. 08:42:08

@SoulMiner: Hogyne lenne fontos a tüskések világa.

Az adaptáció meg azért (is) lenne bajos, mert a cselekményben óriási szerepe van a zónamozgásnak, csakhogy az láthatatlan, vizuálisan ábrázolhatatlan.
süti beállítások módosítása