Gyerekkoromat képregényes szempontból kétségkívül az X-Men határozta meg. Ugyan gyűjtöttem én szinte mindent, ami a ’90-es évek első felében gyűjthető volt, Supermantől Pókemberen át a Transformersig, de egyik sem hagyott bennem olyan maradandó nyomot, mint a félt és gyűlölt mutáns hősök kalandjai. Olyannyira, hogy mikor hosszú évekkel később újra rászoktam a képregényekre (volt egy elég hosszú kihagyás ugyanis), és már nem csak olvastam őket, hanem a hátterükbe, történetükbe is belekóstoltam, és azt találtam, hogy Chris Claremontnak ez a sorozata legendás, és mindenhol az amerikai szuperhősképregény egyik etalonjának tartják, úgy éreztem, jól működik a világ és az emberiség.
Azt külön nehéz kifejezni, hogy a Mészárlás című történet (a magyar széria 11. száma, eredetileg: The Uncanny X-Men 211 – nem mellesleg, ez vezetett az azóta is felülmúlhatatlan Rozsomák-Kardfogú harchoz) milyen hatással volt rám. Ugyan a szintén akkoriban megjelent Batman sorozatnak szinte minden számában találkozhatott a tizenéves lurkó válogatott, véres (és nem egyszer kényelmetlenül realisztikus) brutalitással, a Martalócok ámokfutása valamiért sokkal jobban az elevenembe talált. Az egész annyira felháborítóan értelmetlen, oktalan, kegyetlen, és valahogy már akkor is éreztem, hogy mindezek ellenére, sajnos nagyon is „emberi” volt, hogy rettenetes érzés volt olvasni. És még csak nem is ez vágott igazán gyomorszájon, hanem az egyik hős, Kolosszus reakciója. Ez a hatalmas erejű „acélember”, aki a kemény külső alatt szelíd, kedves, jámbor és csupa szív, úgy bepipult, hogy egy pillanat alatt elroppantotta véreskezű ellensége nyakát. Pedig az X-Men nem öl. Főleg Kolosszus nem. Az a panel, amin John Romita Jr. egy merő, remegő dühnek ábrázolja villámló szemekkel, ahogy kilátásba helyezi a következő megtorlást – félelmetes. Amikor pedig ígéretét nem tudta beváltani, mert a martalóc meglógott, határozottan csalódott voltam.
Panelprogram: Uncanny X-Men #211
2012.10.08. 09:27 Rusznyák Csaba
25 komment
Címkék: képregény panelprogram
A bejegyzés trackback címe:
https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr234826106
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.08. 10:10:51
brutális az biztos ez a jelent. érdekes egyébként nekem is volt egy évekig tartó kihagyásom. :D
hmikey 2012.10.08. 10:20:24
Ezek a részek nekem is bejöttek, de ami tényleg meghatározó x-men volt, az az eredeti sorozat szerinti #205-ös, amit Barry Winsdor-Smith rajzolt.
hmikey 2012.10.08. 10:28:07
@hmikey: (Mármint nekem volt meghatározó.) Ahogy megláttam ezt a képet: marswillsendnomore.files.wordpress.com/2011/05/comicnut053.jpg
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.08. 10:31:17
@hmikey: az is durva.
vagy a főnixben a rozsi egyedül.
kangaratmurdersoc.files.wordpress.com/2011/04/132-wolverine-alone.jpg?w=450
az is egy durva kép.
vagy a főnixben a rozsi egyedül.
kangaratmurdersoc.files.wordpress.com/2011/04/132-wolverine-alone.jpg?w=450
az is egy durva kép.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.08. 10:34:30
vagy ugyanebből ez az oldal, emiatt lett rozsi az egyik top 5ös karakterem:
i37.photobucket.com/albums/e56/tbondurant/xmen_143_p04.jpg
i37.photobucket.com/albums/e56/tbondurant/xmen_143_p04.jpg
mizrolist 2012.10.08. 10:42:10
@doggfather: igen, amikor ez megjelent magyarul, az eszmefuttatásának végére igencsak vigyorogtam :)
A Mészárlás brutális sztori volt, és olyan új elemeket helyezett el az X-Menben, amelyek alapvető fontosságúak lettek (Sinister, a Martalócok). Kolosszus nyaktörése abszolút nem illett a karakterhez, ha általában nézzük - de ebben a helyzetben tökéletesen érthető volt.
Az egyik kedvenc sztorim volt, ami magyarul megjelent az X-Menből.
A Mészárlás brutális sztori volt, és olyan új elemeket helyezett el az X-Menben, amelyek alapvető fontosságúak lettek (Sinister, a Martalócok). Kolosszus nyaktörése abszolút nem illett a karakterhez, ha általában nézzük - de ebben a helyzetben tökéletesen érthető volt.
Az egyik kedvenc sztorim volt, ami magyarul megjelent az X-Menből.
Rusznyák Csaba 2012.10.08. 10:48:13
@hmikey: Igen, az a másik, ami nagyon belémégett.
Meg az a bizonyos összecsapás, ahogy nyáluk-vérük fröcsög...
www.wolverinefiles.com/Images/uncanny-x-men-213-panels.jpg
De lehetne sorolni az ilyeneket a Claremont-érából, jó hosszan.
Meg az a bizonyos összecsapás, ahogy nyáluk-vérük fröcsög...
www.wolverinefiles.com/Images/uncanny-x-men-213-panels.jpg
De lehetne sorolni az ilyeneket a Claremont-érából, jó hosszan.
Desrix 2012.10.08. 10:58:26
Néha vagyok úgy vele, hogy nem tudom az érzéseimet a megfelelő szavakba önteni. Ilyenkor általában az történik, hogy egyszer csak megteszi más helyettem. És üt.
Pont így éreztem én is:
"...a Martalócok ámokfutása valamiért sokkal jobban az elevenembe talált. Az egész annyira felháborítóan értelmetlen, oktalan, kegyetlen, és valahogy már akkor is éreztem, hogy mindezek ellenére, sajnos nagyon is „emberi” volt, hogy rettenetes érzés volt olvasni."
Pont így éreztem én is:
"...a Martalócok ámokfutása valamiért sokkal jobban az elevenembe talált. Az egész annyira felháborítóan értelmetlen, oktalan, kegyetlen, és valahogy már akkor is éreztem, hogy mindezek ellenére, sajnos nagyon is „emberi” volt, hogy rettenetes érzés volt olvasni."
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.08. 11:01:56
@Rusznyák Csaba: így van, nekem a mai napig a claremont éra a kedvencem, bármikor bármelyiket újraolvasom szívesen.
ghavin 2012.10.08. 13:08:59
Pár hónappal ezelőtt vágtam neki a Marveles felzárkóztató maratonomnak, ami az X-Men képregényeket a Morrison éra kezdetétől érintette (New X-Men 114-).
Először belekóstoltam minden 2001 környéke óta publikált új címbe/arc-ba, s sajnos Claremont X-treme X-Men-jét, illetve a 2004 és 2006 közötti Uncanny X-Ment találtam a leggyengébbeknek a hosszabb életű ongoingok közül.
Történt valami Claremonttal 1991 és 2000 között? Kérdezem, mert egyelőre még nem mélyültem el a korai Marvelben annyira, hogy össze tudnám hasonlítani a szerző "korszakait".
Először belekóstoltam minden 2001 környéke óta publikált új címbe/arc-ba, s sajnos Claremont X-treme X-Men-jét, illetve a 2004 és 2006 közötti Uncanny X-Ment találtam a leggyengébbeknek a hosszabb életű ongoingok közül.
Történt valami Claremonttal 1991 és 2000 között? Kérdezem, mert egyelőre még nem mélyültem el a korai Marvelben annyira, hogy össze tudnám hasonlítani a szerző "korszakait".
Rusznyák Csaba 2012.10.08. 13:16:23
@Ghavin: A késői munkái említésre sem érdemesek. (Az X-Men: The End-től különös óvatossággal tartsd távol magad.)
De a 17 éves Uncanny korszaka ('75-'91) megkerülhetetlen. Tégy magadnak egy szívességet, és láss neki.
De a 17 éves Uncanny korszaka ('75-'91) megkerülhetetlen. Tégy magadnak egy szívességet, és láss neki.
ghavin 2012.10.08. 13:32:21
@Rusznyák Csaba: "Tégy magadnak egy szívességet, és láss neki."
Mindenképpen sorra kerítem majd, de ettől függetlenül lehet tudni, hogy mi történt Claremonttal, amiért ilyen súlyos minőségzuhanás ment végbe a munkáin?
Mindenképpen sorra kerítem majd, de ettől függetlenül lehet tudni, hogy mi történt Claremonttal, amiért ilyen súlyos minőségzuhanás ment végbe a munkáin?
Rusznyák Csaba 2012.10.08. 13:41:04
@Ghavin: Szerintem csak kiégett. Bár az X-Treme X-Mennek még voltak jó pillanatai, meg én uszkvekábé az AvP: Deadliest of the Species-ét is nagyjából élveztem, de miután lelépett az X-Mentől '91-ben, mintha már nem lett volna többé önmaga.
taxilovearsenal (törölt) 2012.10.08. 16:26:40
@Rusznyák Csaba:
ez a korszak zseniális, volt szerencsém hozzá, a legtöbb meg is volt, egy időben minden pénzem eredeti uncanny-k gyűjtésére fordítottam.
mondjuk nekem ebből is egy szűk metszet az, ami nagyon megfog - a főnix halálától kb. a fall of the mutants-ig.
Szerettem romita jr. rajzait, és ekkoriban rohadt jó sztorik voltak - a days of the future past, a titkos háború utáni időszak, a 2. titkos háború, és közvetlenül utána - X-ek San Francisco-ban a Szabad Erő ellen, aztán Rozsomák harca Halálcsapással meg a 3 pokoltűz klubbos zsoldossal, A Pokoltűz klub -Nimrod-X-men összecsapás a Central Parkban...
rengeteg "akció" mégis nagyon sok karakterdráma volt benne. Aztán valahogy nekem fokozatosan laposodott, burjánzott el az X-univerzum, és amikor a Genoshai mutánsok Cortezzel meg Magnetoval "gecik" lesznek, az már nekem sok volt.
ez a korszak zseniális, volt szerencsém hozzá, a legtöbb meg is volt, egy időben minden pénzem eredeti uncanny-k gyűjtésére fordítottam.
mondjuk nekem ebből is egy szűk metszet az, ami nagyon megfog - a főnix halálától kb. a fall of the mutants-ig.
Szerettem romita jr. rajzait, és ekkoriban rohadt jó sztorik voltak - a days of the future past, a titkos háború utáni időszak, a 2. titkos háború, és közvetlenül utána - X-ek San Francisco-ban a Szabad Erő ellen, aztán Rozsomák harca Halálcsapással meg a 3 pokoltűz klubbos zsoldossal, A Pokoltűz klub -Nimrod-X-men összecsapás a Central Parkban...
rengeteg "akció" mégis nagyon sok karakterdráma volt benne. Aztán valahogy nekem fokozatosan laposodott, burjánzott el az X-univerzum, és amikor a Genoshai mutánsok Cortezzel meg Magnetoval "gecik" lesznek, az már nekem sok volt.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.08. 16:33:45
@taxilovearsenal: nekem ott volt egy kicsit érdekes, hogy először dallasban megöli őket, majd visszahozza, majd ismét megöli őket egyesével?!?!
nem volt egészen világos, hogy most akkor mit is akar.
nem volt egészen világos, hogy most akkor mit is akar.
taxilovearsenal (törölt) 2012.10.08. 17:11:48
@doggfather: Na igen. Valahol ott, ahol a magyar X-men befejeződött, vagy egy picit előtte, és egészen addig, míg a muir island saga után újra összeáll a csapat, a történet hagy némi kívánnivalót maga után. Kolosszus valami festő, Vihar fiatal (De Gambit kárpótol:-)) , Psziché ázsiai...
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.10.08. 20:29:42
@taxilovearsenal: és a legrosszabb, hogy Rozsi meg megzakkan! :S
Fantom6 2012.10.09. 23:04:14
"Az a panel, amin John Romita Jr. egy merő, remegő dühnek ábrázolja villámló szemekkel..."
Csak halkan megjegyezném, hogy azt az oldalt nem Romita jr. rajzolta, hanem Bret Blevins. Romita a 211. számnak csak az első pár oldalát rajzolta.
Csak halkan megjegyezném, hogy azt az oldalt nem Romita jr. rajzolta, hanem Bret Blevins. Romita a 211. számnak csak az első pár oldalát rajzolta.
Case · http://streetartbp.hu/ 2012.10.11. 11:24:37
Régen, amikor ez magyarul megjelent az elözményekkel annyira nem voltam még képben (csak a magyarok voltak meg, plusz egy jópár holland. :D), és habár úgy is hatásos volt, de most pont nemrég jutottam el idáig a vagy két éve tartó Nagy X-Men Maratonomban ('75-töl minden, nyomtatottban) és hát így üt igazán. Mert habár látod, hogy fokozatosan egyre sötétebb, nyomasztóbb lesz a sztori az évek alatt, a Mutant Massacre még ehhez a folyamathoz képest is nagyon durva váltás, olyan, mint valami brutál ökölcsapás az arcba és habár tudod, hogy ez csak képregény, így is vért akarsz, meg bosszút és még (az akkor még) béke-és-szeretet Kolosszustól sem meglepö egy ilyen reakció. Szóval jah, zseniális, úgy, ahogy van.
Case · http://streetartbp.hu/ 2012.10.11. 11:34:43
Claremont-hoz meg még annyi, hogy nála akkor volt igazán feltünö, hogy mennyire zseniális, amikor valaki más vette át a sorozatait.. Ez a New Mutants esetében volt különösen fájdalmas, ami egy pokoli jó széria volt, egészen '87-ig, amikor átvette töle Louise Simonson... és pl. Magik, aki addig a démoni múltjával küzdött, hirtelen azon kezdett aggódni ehelyett, hogy nincsenek jó pasik a Xavier suliban és hát különben is, milyen ruhát vegyen fel a bálba, ahova meghívták öket... :'D
Blake / Mitch and Murray 2012.10.12. 02:22:51
Ember,Barry Winsdor-Smith!!!Na az a pali aztán tud Rozsomákot rajzolni!Meg mindent.
whattafaka 2012.10.16. 23:32:17
A Claremont érában szerinbtem az volt zseniális, így utólag visszanézve, ahogy fokozatosan elmélyítette a mutánsgyűlöletet, és ezzel szinte új alapokra helyezte ez x-ment. De ha nem is új alapokra, de egyértelmű, és megkerülhetetlen irányvonalat húzott. Persze a történetvezetés is zseniális volt, ahogy egyik történetből váltottunk a másikba, mindenféle összefonódásokkal. Meg persze az előttem már említett nagyon sok karakterdráma is tök jól jött ki mindig. Mindenki megfelelően fontos szereplő volt... és szerintem ez a 211-es rész se lett volna ilyen erőteljes, Claremont terjedelmes felvezetései nélkül.
Utolsó kommentek