Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Mexican Stand-off #28: Fumax kiadó

2012.07.24. 08:00 _Nagy Krisztián_

tovisek-hercege-borito-lead2.jpg

Spóradikusan jelentkező interjúrovatunk ezúttal újra a Fumax kiadót állította kérdések kereszttüzébe, ezúttal nem képregényekkel, hanem profilváltásuknak köszönhetően könyvekkel kapcsolatosan: megtudhatjuk mi a váltás oka, mik a legnagyobb különbségek a képregény- és a könyvkiadás között, mi köze a Sógun és a Gépnarancs fordítójának a brit fantasyhez és milyen stratégiával manőverezhet egy kis kiadó a nagyok között.

Bár a legtöbb olvasónk tudja, hogy kik vagytok, illetve ismerik a kiadót, de mégis, bemutatkoznátok nekünk?

Németh Vladimir: Az évek során ez nem nagyon változott: én vagyok a Fumax ügyvezető igazgatója, Ákos pedig a kiadó második embere. Én a kiadókkal, Ákos pedig a terjesztőkkel tartja a kapcsolatot.


A Fumax egy internetes képregényboltból született, honnan jött az ötlet, hogy képregényeket is adjatok ki?

NV: A Sin City filmhez köthető a kezdet, miután a Semic nem adta ki, én láttam benne fantáziát, és mivel a XIII és a Maus egész sikeresen indultak, úgy döntöttem belevágok. Akkoriban még egyedül vittem a vállalkozást.


Elsősorban szuperhős képregényeket hoztatok ki, de voltak próbálkozások fumetti és manga területen is. Mik voltak a sikeres címválasztások és mi nem jött be a hazai közönségnek, illetve ezek a tapasztalatok miben befolyásolták a további képregényes terveiteket?

NV: Sok sikeres címünk volt, különösen eleinte, mind a négy első kiadásunk nagyon jól ment, a Sin City 1-2, a Rozsomák: Snikt!, a Bania, a pokoli futár, a D, a vámpírvadász első részei (a Megtorlót rajongásból adtuk ki), de aztán a többi egyre csökkenő tendenciát mutatott. A fumettik sajnos valóban nem futottak be, a Dampyr pedig annak ellenére nem, hogy idehaza az urban fantasy akkor is, és most is egy népszerű zsáner volt. Szerencsére sosem volt igazán nagy bukásunk egy képregénnyel sem, talán az egyetlen igazi mellényúlásunk a Csillagsivatag mangánk, de ott sem volt igazán nagy az anyagi befektetés. A Dominion-nál például tudtuk, hogy nem lesz kitörő siker, de ez a japán partnerek felé volt egy gesztus és a mai napig úgy gondolom, hogy azt mindenképp bevállaltam volna. Minket is elkapott az elején a gépszíj, elkövettük ugyanazt a hibát, amit gyakorlatilag az egész képregénypiac is, sokan túl sok mindent vállaltak be, vagy fölöslegesen léptek be a piacra. A Marvel esetében egyszerre három kiadó tolongott a piacon.

Koncz Ákos: Igazából szerintem a Marveles képregényeknél meg kellett volna maradni az újságos terjesztésnél és kiadásnál és nem köteteket kiadni.

assassins-creed-jelenesek.jpg

Honnan jött az ötlet, hogy megpróbálkozzatok a könyvkiadással?

NV: Ez egy teljesen véletlen dolog volt, a képregénykiadás ekkor már nagyon nyögvenyelősen ment, különösen a Tokyopop bedőlése után és emiatt a kapcsolat is erősen megromlott a japánokkal. Az Assassin’s Creed-del játszottam és nagyon tetszett az alapötlet, éreztem, hogy ebben nagyon nagy potenciál van, de nem akartam ebbe üzletileg belefolyni akkor még. Végül aztán kíváncsiságból megrendeltem a könyvet és az is nagyon bejött. Tulajdonképpen, ha nem jön ez az Assassin’s Creed, akkor sem adtunk volna ki több képregényt és lehet, hogy megszűnt volna a Fumax. De úgy tűnik az univerzum is így akarta, mert azt gondolom nem lehetett véletlen, hogy 2011 elején a videojáték kiadója a Képregényneten, Mano-n keresztül megkeresett minket azzal, hogy a játéknak megjelent egy három füzetből álló képregényadaptációja, melyből a Gamestarban leadtak 15 oldal ízelítőt és lenne-e kedvünk kiadni. Akkor ez nem érdekelt minket, de később a könyv kapcsán eszünkbe jutott ez a kontakt, az Ubisoft magyarországi képviselőjétől pedig kaptunk elérhetőséget a Penguin-hez. Ők ugyan nem válaszoltak a megkeresésünkre, de kiderült melyik magyar ügynökséghez kell ezzel fordulni és szép lassan helyrerázódtak a dolgok. Több szerencsés véletlen játszott itt össze.
Akkor jelent meg a Testvériség (Assassin’s Creed: Brotherhood), abban benne volt a Reneszánsz (Assassin’s Creed: Renaissance) könyvmegjelenésének a reklámja, a számítógépes magazinokban természetesen alapban írtak a könyveinkről, az internetes oldalakon keresztül pedig meg tudtuk oldani a szükséges reklámot nyereményjátékok, rajongói oldalak segítségével. Nagyon komoly promóciókhoz jutottunk hozzá az Ubisoft részéről is a keretpromóciónak köszönhetően. Ez nagyon fontos, mert az Uncharted és a Battlefield esetében az Electronic Arts nem segített semmit, és ott érezhetően gyengébbek voltak az eladások, ráadásul ezt a kettőt nem veszik meg a lányok, míg az Assassin’s Creed-et igen.

KÁ: A nők nagyon fontos piaci szegmens, ha nem szeretik, rögtön 50%-ot esik az eladás, ezt már a mangakiadásban is megtapasztaltuk.

uncharted-a-negyedik-labirintus-borito.jpg



Első körben a videogames literature-ben próbáltátok ki magatokat. Ebben a zsánerben elég sok silány minőségű mű található, ráadásul a gamerek nem biztos, hogy olvasnak is…

NV: Az biztos, hogy nagyon sok cím hullott ki olvasás közben, de próbálunk olyat választani, amit azok is élvezhetnek, akik nem játszottak a játékokkal. Az első fejezet nekem nagyon sokat számít, fontos, hogy a hangulat és az írás minősége megüsse a mércét. Természetesen nézzük a kinti kritikákat is, nem csak a saját preferenciát vesszük figyelembe. Christopher Golden és Andy McNab pedig már elismert és befutott írók, és bár nyilván ezekbe a regényeikbe nem fektetnek annyi energiát, mégis van egy színvonal, amire lehet számítani.


Az első könyveteknek meglepően nagy sikere volt és a példányszámok is más kategóriába esnek, mint a képregények esetében. Tapasztalataitok szerint mi az elsődleges különbség a könyvkiadás és a képregénykiadás között hazánkban?

NV: Egyáltalán nem volt könnyű belevágni a könyvkiadásba, mert nem értettünk hozzá, a képregényeknél közvetlenül a külföldi kiadókkal voltunk kapcsolatban, itt pedig teljesen másképp van, nemzetközi ügynökségek magyar leányvállalataival dolgozunk együtt. A nagy könyvkiadók egyáltalán nincsenek közvetlen kapcsolatban a magyar kiadókkal.

KÁ: A terjesztőkkel is kissé más a helyzet, a Libri és az Alexandra megállapodás szerint 50% körül kap. Más könyvterjesztők is elkérnek ennyit, a kérdés valójában az, hogy mit nyújtanak érte.  

NV: Elég jó kapcsolatunk van a terjesztőkkel, sikerült kedvezményes szerződéseket kötnünk, jól indultunk. Ákos ügyes kapcsolattartó.

KÁ: Sokat kell telefonálgatni, kihelyezni, de csak akkor működik a dolog, ha a kihelyezett termék el is fogy. A Tövisek hercege olyan kihelyezést kapott, hogy a Libriben gúlákban van kirakva óriásplakátokkal, az ajánlataikban pedig kikerül a főoldalra, még az Alexandrában is borítóval kifelé rakják ki, nem pedig gerinccel. Ezt a mangáknál nem tudtuk elérni, el voltak dugva egy sarokban. A Libri visszadta a 90%-át a készleteknek…

NV: Nagyon fontos, hogy milyen zsánerbe nyomod be a könyvedet, a kihelyezés szempontjából is fontos például, hogy a Bookline-on milyen kategóriába kerül. A videojátékos könyveinken feltüntettük a műfajt, de a Tövisek hercegén nem és mivel tizenhárom éves a főszereplő, az Alexandrában betették az ifjúsági regények közé. És hát ez minden csak nem az, de direkt nem akartuk a fantasyt ráírni, mert a legtöbb olvasó szemében ez negatívumként csapódik le, sokan ezt a zsánert gyerekesnek találják.

KÁ: Ezen szerencsére a Trónok harca kezd változtatni, például rengeteg női olvasót vonzott be ebbe a zsánerbe.

emily-the-strange-elveszett-emlekek-borito.jpg



Milyen példányszámokkal dolgoztok, amikor könyvet próbáltok kiadni?

NV: 1000-1500 példányszám között kell, hogy megtérüljön a kiadás, de nem a példányszám a lényeg, hanem, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetés.

KÁ: Telefonálgatunk a terjesztőknek, hogy megtudjuk mennyit tudunk eladni és ehhez igazítjuk a példányszámot. Ehhez azonban egyszerre sokat kell kihelyezni a könyvekből, de most már szerencsére bíznak bennünk a terjesztők. Szűkös a hely, túltermelés van a könyvpiacon, meg mi is azt szeretnénk, hogy pörögjenek ki, ne álljanak még 5 év múlva is az üzletekben. Azok a könyvek, amik normálisan mennek, 1-2 év alatt elfogynak a boltokból. Az olyan hosszú távra szóló, klasszikusabb címeknél, mint a Tövisek hercege, más a helyzet.


Mi alapján választjátok ki a kiadásra tervezett címeket?

NV: Az az igazság, hogy főleg borítók alapján figyelek fel a könyvekre, mert olyan sok könyv jelenik meg. Persze tudom, hogy ez hiba, mert volt, hogy emiatt vittek el könyvet az orrunk elől.

KÁ: Ez elég esetleges egyébként, volt, hogy a buszon egy külföldi diák olvasott valamit és így bukkantam rá egy címre.

NV: A Tövisek hercegét például a borító miatt vettem meg e-formátumban, és nem csak tetszett, de nagyon tetszett. Megkerestük az ügynökséget és mi voltunk az elsők, de azóta folyamatosan harcolunk a nagyobb kiadókkal.

az-arny-fia-borito.jpg



Mi dönt az ilyen licitálás során?

NV: Sok minden, licitálás van általában, de nem mindig a pénz dönt, a liciten egy bizonyos összeg után más szempontok is előjönnek. Van, amit mi jobban tudunk futtatni, kisebbek vagyunk, jobban tudunk fókuszálni az egyes kiadványokra, amit például elvesztettünk, kiadtuk volna idén, de a másik kiadó csak jövőre tudja.  Kicsik vagyunk, hamarabb tudunk reagálni, de olyan is akad, hogy kinézünk valamit és már több, mint egy éve megvette valaki. Ez nem olyan piac, mint a képregényes, itt sokkal keményebb a konkurencia.

KÁ: Most már tudatosabban keresünk, elsősorban bizonyos témákra vadászunk, már van egy új trilógiánk, aminek az első kötetét most nyáron fogjuk kiadni (az Árnyorgyilkos trilógia). És van egy sorozat is, ami most éppen döntés alatt áll, ha összejön, fantasyből elég kiadványunk lesz és más műfaj után nézünk. Most jelenik meg például egy politikai thrillerünk, a Magyarországról szeretettel.

NV: Erre totálisan véletlenül bukkantam rá a neten, most februárban jelent meg egy kis amerikai kiadónál rémes borítóval. Egy lecsúszott wall street-i bankár Magyarországra jön és mindenféle zűrökbe keveredik. Kicsit kémes, politikai töltetű sztori, főleg Budapesten és Baján játszódik. Magyaroknak nagyon érdekes és izgalmas lesz, de Amerikában a kutyát sem érdekli. Egyrészt kissé bicskanyitogatósan néz az országra, másrészt pedig szembesít elég sok dologgal. Szerencsére a sajtót is érdekli, remélem, hogy tudunk nyitni egy új közönség felé. Odakint álnéven jelent meg, itthon a szerző valódi nevét használjuk.

magyarorszagrol-szeretettel-borito.jpg

Mit tudtok nekünk mondani a Tövisek hercegéről (kritika a könyvről a Geekz-en itt olvasható)?

KÁ: 2011 legismertebb brit fantasyje. Idehaza, mint meglepetésünkre kiderült, nagyon sok fiatal van képben a külföldi megjelenésekkel kapcsolatosan, elsősorban a könyvkritikákkal foglalkozó blogoknak köszönhetően. Amikor kiderült, hogy megjelentetjük a Tövisek hercegét, a blogok kerestek meg minket, hogy szívesen írnának róla.

NV: Mikor kiderült, hogy a Gépnarancs inspirálta, elolvastam én is és teljesen meglepődtem milyen jó minőségű fordítás. Megkerestük Gy. Horváth Lászlót a neten és meglepődve láttuk, hogy Andy McNab egyik művét is ő ültette  magyarra, így meg is fordult a fejünkben utólag, hogy azt újra kiadjuk McNabtől. Ennek apropóján kerestük meg, hogy nála van-e a fordítás joga és egyúttal csatoltuk a kéziratot, hogy érdekelné-e. Nem csak, hogy beleolvasott, de pár nap alatt teljesen elolvasta. Mivel ő egyébként az Európa kiadó főszerkesztője is, csodával határos volt, hogy elvállalta és hamar el is tudta kezdeni. Annyira igényes az eredeti szöveg, hogy szinte kiáltott ezért a nagyszerű fordítóért. Nagyon rossz egyébként a magyar könyvpiacon a fordítások minőségének összképe, amióta kényszerből a Fumax szerkesztője lettem ez teljesen nyilvánvalóvá vált számomra, ezért is próbálunk nevesebb műfordítókat megkeresni. A Tövisek hercegének fordítása egyébként a könyv reménybeli sikerének egyik sarokköve, az, hogy Gy. Horváth Lászlót meg tudtuk nyerni rá, már önmagában garantálja a mű minőségét.

KÁ: Falvay Nóra, aki a John Le Carré könyveket fordítja, most kezdett egy videojátékos könyvünk fordításához.

tovisek-hercege-borito_1.jpg



Gondoltatok már arra, hogy magyar grafikust alkalmazzatok a könyvborítóitok készítésére?

NV: Ha az eredeti borító jó, akkor azt próbáljuk megszerezni, és eddig még csak egy ellenpélda akadt erre. A borító nagyon fontos, nagy hangsúlyt fektetünk rá és természetesen nem zárkózunk el magyar grafikusok felkérésétől.


Mik a terveitek a közel- illetve távoli jövőre nézve?

NV: Az Assassin’s Creed-ből nyáron jön az újabb kötet, az Assassin's Creed 3 még idén, ha időben megkapjuk a kéziratot, mert az legalább két-három hónapos munka. Alsóhangon 12-13 könyvnél tartunk ebben az évben. Ősztől egy új zsánerbe szeretnénk betörni, de erről még konkrétumokat nem szeretnénk mondani…


A képregényekkel teljesen leálltok?

NV: Hibernáljuk, amíg ez a terjesztési helyzet fennáll, a Sin City-t sem tervezzük egyelőre folytatni, talán, ha elkészül a második mozifilm. Ha eljutunk egy olyan szintre, hogy a képregényeket is kirakják tömbösítve a könyveinkkel együtt, mert mondjuk köthetőek hozzájuk, akkor talán. Egyelőre próbálunk minél gyorsabban fejlődni és bebetonozni a helyzetünket a könyvpiacon.

A Fumax kiadó oldalára erre a linkre kattintva juthattok el.

2 komment

Címkék: interjú magyar mexican stand off

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr354674100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gulandro 2012.07.24. 11:29:21

Remek munkát végeznek szerintem, így tovább.

NickelADeón 2012.07.24. 13:04:23

Csak hát a képregények...
süti beállítások módosítása