Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

A felhúzhatós lány

2012.05.15. 06:00 Rusznyák Csaba

A science-fiction nem szűkölködik olyan történetekben, amik egy élhetetlen, rettenetes jövő képével riogatják a közönséget, és mivel sem az emberi gyarlóságnak, sem a világ problémáinak nincs se vége se hossza, az íróknak nem esik nehezükre újabb és újabb „így baszunk el mindent a Földön” szcenáriókkal előállni. Paolo Bacigalupi 2009-es, lelkesen körülrajongott, Hugo, Nebula, és mindenféle egyéb díjakat bezsebelt könyve is egy ilyen antiutopisztikus rémtörténet a feljövőben lévő biopunk alzsánerből, ami az ellenőrizhetetlenné vált génmanipuláció és a mindent átszövő megavállalatok víziójával kényszerít minket kényelmetlen gondolatokra.

Bacigalupi A felhúzhatós lányban több apokaliptikus sablonforgatókönyvet ránt össze. Nem elég, hogy az emberiség teljesen felélte a Föld nyersanyagkészletét (a szenet és az olajt felejtsd el), és az energiát manuálisan kénytelenek termelni (kurblizás, tekerés, állati hajtás, a liftek ballasztemberekkel működnek), de a globális felmelegedés következtében a megduzzadt tengerek elnyelték a szárazföldek egy jelentős részét is (a könyv helyszínét, Bangkokot hatalmas gátak védelmezik a víz alá kerüléstől). Ráadásul az éhínséget biotechnológiával visszaszorítani igyekvő óriáscégek (kalóriatársaságok) kontrollja alól kicsúszott genetikai manipulációk folyamatosan mutálódó betegségek formájában ámokfutnak, pusztítanak jobbra-balra – az állat- és növényvilág nagy része kihalt, az emberek megtizedelődtek, az ökoszisztéma összeomlott, és mindenki új járványoktól retteg.

Tehát félig-meddig posztapokaliptikus regénnyel van dolgunk, bár jobb szó rá az apokaliptikus – a civilizáció nem hirtelen, egy nagy háborúban/katasztrófában ért véget, hanem lassan, kínkeservesen, évtizedről évtizedre csurog lefelé a vécén még most is (kb. 200 évvel vagyunk a jövőben), és nincs semmi, ami megállítsa a folyamatot. Mert az ember azt hitte, kizsákmányolhatja a Földet, majd pedig azt, hogy utána saját erejéből képes lesz túlélni, megzabolázni, szolgasorba hajtani a természetet. Ki gondolta volna: nem jött be. Lehet, hogy ez úgy hangzik, mint holmi zöld propaganda, de szerencsére Bacigalupi egyáltalán nem prédikál, nem moralizál, nem mutogat ujjal, hanem „csak” egy maréknyi ember személyes és katartikus történetét meséli el a gondosan, aprólékosan felépített szép új világ kontextusában.

Anderson Lake egy nagy kalóriatársaság ügynöke, aki Bangkok titkos magbankját (egy genetikai kincsesbánya) keresi, Hok Széng egy népirtás elől elmenekült „sárgakártyás” kínai, aki régi életének hamvain és csontjain próbál egy újat építeni magának, kerül, amibe kerül, Tyájdí, Bangkok Tigrise pedig egy rettenthetetlen fehéringes (a nagyhatalmú Környezetvédelmi Minisztérium századosa), a nép bajnoka, aki távol tartja a várostól a fenyegető külső erőket. És persze ott a címszereplő, Emikó, egy mesterséges, engedelmességre kódolt lény („új ember”), egy szexszolga, aki szellemi és fizikai szabadságra vágyik. Bár a karakterek minden vágyukkal és reményükkel csupán jelentéktelen bábuk egy hatalmas, messze az ő szintjük fölött álló veszélyes sakkjátszmában, a sors mégis, közvetve vagy közvetlen, de egymás útjába sodorja őket, és akarva-akaratlanul is kulcsfigurákká válnak a város – és talán a fél világ – jövőjének alakulásában.

Bacigalupi jelen időben írt prózája dísztelen, szenvtelen, tökéletesen letisztult és tűpontos, drámája feszes, fordulatos, sallangmentes – karakterei, ezek a komplex egyéniségek a cselekmény érzelmi epicentrumai. Velük indít, kicsiben: Lake egy zsúfolt piacon megpillant egy génmanipulált gyümölcsöt, aminek nem volna szabad léteznie, és elindul a bizonytalan nyomon. Közben Emikó sokadig brutális szexuális megaláztatását éli át munkahelyén, egy éjszakai bárban. Útjaik összefutnak, és megtalálnak valamit egymásban, amit talán nem is kerestek addig, de az író túl realista ahhoz, hogy lassan kibontakozó, komplikált, és sok-sok ellentétes érzelemtől fűtött kapcsolatukat szerelmei szállá butítsa. Ahogy a karakterek bemutatásával párhuzamosan megismertetett, gazdag fantáziával életre keltett világnak is szinte érezzük a rothadásszagát, úgy a szereplők tettei és motivációi is kétes moralitástól bűzlenek. Nincs feddhetetlen, könnyen szerethető hős, akivel örömmel azonosulunk (az ehhez legközelebb álló karakter nem húzza sokáig), csak gyarló, kétségbeesett emberek vannak, akik akár egy gyerek torkának az elvágását is fontolóra veszik, ha szorul a hurok.

A szerény ambíciókkal startoló cselekménybe lassan vállalati manőverek, politikai manipulációk szivárognak be, a tét egyre növekszik, míg a könyv egy grandiózus fináléban kulminálódik, lángoló várossal, dübörgő tankokkal, csatázó hadseregekkel, és egy bőr alá fészkelődő, cinikus epilógussal, ami „elavult” pecsétet nyom az egész emberiségre. És azután, amit bő 500 oldal alatt átéltünk, nem is van kedvünk vitatkozni: a faj, ami annak ellenére virágoztatja a korrupciót, hogy egyetlen rossz helyen elfogadott kenőpénzzel egy önmagát elsöprő járvány kirobbanásának ágyazhat meg, ami még akkor is marakodik, kakaskodik, gyűlölködik, és pitiáner hatalmi játszmákat játszik a nyomorult kis szemétdombján, amikor már mindent tönkretett maga körül, megérett rá, hogy eltűnjön a süllyesztőben. Bacigalupi ugyan siet felvillantani a humanizmust, kioszt egy kis megváltást és feloldozást, menti a menthetőt, de ez nem megmenekülés, inkább csak a vég újabb ideiglenes elodázása. Mint mondtam: realista.

A felhúzhatós lány olyan zsánermű, ami kapcsán felesleges beletenni a „sci-fi”-t az utóbbi évek egyik legjobb sci-fi regénye mondatba.

24 komment

Címkék: scifi könyvkritika dráma

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr624508182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elmouse 2012.05.15. 08:33:27

Éppen most olvasom, eddig nagyon tetszik. Ebook formában vettem 1500 Ft-ért a kiadótól.

Tom Gambler 2012.05.15. 10:32:47

Ezt komolyan ilyen szarul fordították? Olvastam eredeti angolban, a magbank nyugodtan lehetett volna génbank (seed bank), Jaydee-ből meg Tyájdí lett? Ezek után már nem vagyok benne biztos, hogy megveszem magyarul is.

Szasza_boy 2012.05.15. 10:40:37

@Tom Gambler: Sőt, tele van thai kifejezésekkel és nincs szómagyarázat. Néha csak találgatni lehet, hogy mit is akarnak kifejezni vele. Ez nálam sokat ront az élményből... (Nekem is e-bookban van meg, az oldalon belül nincs szómagyarázat a könyv végéig meg nem tekertem el...)

xszolixxx 2012.05.15. 11:23:26

Zseniálisan jó a könyv. Nagyon jól hozza az ázsiai életérzést.
Gyorsan utána elolvastam a Ship Breakers-t is tőle.
Majdnem ilyen jó az is. talán egy kicsit könnyedebb hangulatú.
Én sajnos az angol változatban sem találtam a thai szavak jegyzékét, de nem volt annyira zavaró. ha valaki járt már arra a felét amúgy is tudja.

Tom Gambler 2012.05.15. 11:31:31

@Szasza_boy: A Thai kifejezések oké, ahogy xszolixxx írta, az angolban sem volt hozzá szójegyzék, én annó amit nem értettem, google segített, ezt a részét még élveztem is. De a torzító fordítást nem szeretem, a magbank elég szarul hangzik magyarul, és a könyvből eléggé kiderül, hogy az egy génbank.
A másik a nevek, az ázsiai neveket át lehet írni magyarra, az Emikó oké, Hok Szeng oké lenne, é-vel már gázabb, de hogy mi lett Jaidee Rojjanasukchai-ból, azt el sem merem képzelni. Kétlem, hogy ezt bárki Tyájdí-nek mondja. Mellesleg nem nyelvtannáciskodni akarok, de sztem zseniális ez a könyv, viszont a gyenge fordítás a legjobb könyvet is meg tudja ölni....

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.05.15. 11:36:04

Tulajdonképpen ez lehet egyfajta írói módszer is. Te, az olvasó, az író szemszögéből, pontosabban abból, amit az író szeretne, hogy nézd a történetet, tehát valószínűleg nem beszélsz thaiul. Tehát nem kell értened, de nem is kell megmagyarázni a thai kifejezéseket, így találgatnod kell. :) Welcome to the Brave New World.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.05.15. 11:38:14

@Tom Gambler: A Tyájdi speciel tökéletesen megfelel annak, ahogyan a thaiok ejtenék a Jaydee-t. Ők így beszélnek angolul, pl. a 'rice' valami ilyesmi, hogy 'láj'

Meg6ó 2012.05.15. 11:43:03

Az angolban sincs szó magyarázat. Nekem viszont segített felfedezni egy "új" világot az összes furcsaságával, amíg a fejem törtem némelyik thai szón. És van egy olyan érzésem (bár egy szót sem tudok thai -ul), hogy a legtöbb kifejezés még nem is létezik, vagy teljesen mást jelent a mai thai nyelven.

Ad Astra 2012.05.15. 11:53:25

@Tom Gambler: A thai nevek átírásánál kifejezetten kikértük egy thai nyelvi szakértő véleményét. Kékesi László a thai–magyar, magyar–thai szótár összeállítója, így nála hitelesebb szaktekintélyt aligha találhattunk volna.
Szószedet az eredeti kiadásban sem volt – írói szándék szerint –, viszont a szövegkörnyezetből szinte majd minden esetben kiderül, miről van szó.

Tom Gambler 2012.05.15. 12:21:05

@Ad Astra: @efes: Meghajlok a szakértő előtt, lehet, hogy csak az én fülemnek furcsa. Bár töredelmesen bevallom, ugyan munkából kifolyólag sokféle nemzetet hallottam már angolul beszélni, de thai-t még valóban nem.
Ami könyvben előforduló thai kifejezéseket illeti, az már az engem az eredetiben sem zavart, inkább érdekes volt.

lehuto 2012.05.15. 15:35:11

@efes: Ja, a sárga barátaink valahogy tényleg nincsenek megbarátkozva az "R"-hangokkal. Ezért van az, hogy amikor Amerikába vetődnek vállalkozni, a bennszülöttek ott veszekednek velük a kínai büfében, hogy "nem, nem egy tál tetvet, hanem rizset kérek"...

Rusznyák Csaba 2012.05.15. 22:03:40

A szövegbe dobott thai szavak - túl azon, hogy általában valóban kikövetkeztethetők a szövegkörnyezetből - abszolút részei annak a koncepciónak, hogy a szerző külön magyarázkodások nélkül fedezteti fel veled a könyv világát, ahogy haladsz az olvasásban.

Juraviel.Ihuan.Bedvin 2012.05.16. 10:19:58

Nemrég kezdtem, pár napja, de a munka miatt még nem sokat haladtam vele, de eddig nagyon tetszik.

Egyedül az a zavaró egy kicsit, hogy E/3 jelenidőben íródott, de az Ad Astra mások könyvénél, a Kvantumtolvajnál, meg a Hyperion/Hyperion bukásánál már megszoktam a számomra megszokott E/3 "múlt idő" történetmeséléstől eltérő igedőket.

Ha jól vettem észre az eddigi négy fejezet alapján, lényegében mindegyik egy karakter szemszögéből íródott (Point of View).

Az Ad Astrától júniusban megjelenik McDonald "A dervisház" c. regénye is.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2012.05.20. 10:04:46

Lehet, hogy autentikus, de a "Tyájdí" magyarul akkor is nagyon hülyén hangzik.

nick-probieren 2012.05.20. 10:27:53

@Ad Astra: angol átírásban utánuk lehet nyomozni, miket jelenthetnek pontosan, de magyar átírásban esélytelen. A Facebookon emlékeim szerint még jó ötletnek is tartottátok valamelyik hozzászóló által javasolt angol-magyar átírási jegyzéket. Ennek kihagyása szerintem hiba, az eredeti kiadvány csorbult a magyar változatban...

nick-probieren 2012.05.20. 10:28:39

@Ad Astra: angol átírásban utánuk lehet nyomozni, miket jelenthetnek pontosan, de magyar átírásban esélytelen. A Facebookon emlékeim szerint még jó ötletnek is tartottátok valamelyik hozzászóló által javasolt angol-magyar átírási jegyzéket. Ennek kihagyása szerintem hiba, az eredeti kiadvány csorbult a magyar változatban...

Ad Astra 2012.05.21. 15:13:53

@nick-probieren A honlapunkra fel fog kerülni a letöltések közé a magyar–angol átírási táblázat. A későbbiekben online elérhetővé tesszük a szószedeteket, ha olyan könyvet adunk ki, amelyiknél jó szolgálatot tehet - legközelebb például A dervisháznál.

Ad Astra 2012.05.21. 15:41:59

És íme a táblázat mindazoknak, akik hiányolták: www.adastrakiado.hu/downloads#szoszedetek

Suraki 2012.05.28. 22:41:09

Én kifejezetten élveztem ezeket a fonetikus átirásokat, pedig egy kukkot nem értek thai nyelven. Ez előtt a szószedet előtt értelmetlenül állok, minek olvas valaki scifi-t ha még ennyi képzelőereje sincs. ;-)
A könyv amúgy könnyen olvasható, jól felépített de nem különösebben nagy durranás. Nem ártana még néhány emberrel elolvastatni, mielőtt kiadásra kerül a fordítás, mert bizony szép számmal vannak benne hibák...mindjuk a ponyvába ennyi lezserség lehet belefér.:-)
Onnan nézve, hogy egy mozijegy árért milyen hosszan és kellemesen szórakoztam, határozottan ajánlott darab.

Rozgonyi Tivadar 2012.06.06. 06:56:28

@Ad Astra: a "mai pen rai" kimaradt... ;-)

Egyébként plusz egy szavazat a szavak valódi ejtésű írása mellett és maximális tisztelet a szójegyzékért (szintén egy e-book példány vásárlója vagyok).
Japánból egyébként ugyanez megy - már ti. hisztizik a sok "szakértő", hogy azt nem így kell írni, hanem úgy, közben meg az egész ország ejti rosszul a szavakat (például a sok "harcos" majdnem mind "dozsó"-t mond "dódzsó" helyett, de elég sok Gozsu-riu karatést is meglepetésként ér, hogy "gódzsú-rjú" az... és dzsúdzsucu, Tósiba, Fudzsicú, és még folytathatnánk sokáig.

2012.07.30. 16:47:07

Nagyon jó könyv és szomorú, hogy erkölcsileg szinte semelyik scifi nem mutat pozitív példát, az emberiség ugyanolyan züllött és szarkupac mint most vagy volt ezer éve.
süti beállítások módosítása