Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Hollywood megöli a mozit?

2011.05.04. 06:00 Rusznyák Csaba

Az utóbbi években egyre gyakrabban, egyre több helyről hangzanak el olyan kijelentések, hogy Hollywoodban nincsenek eredeti ötletek, hogy a stúdiók nem mernek kockázatot vállalni, hogy a filmek egy kaptafára készülnek, és hogy az egész mainstream amerikai filmkészítés lefelé robog egy meredek lejtőn, aminek nem látni az alját. És elég egyetlen pillantás az elmúlt néhány év blockbuster-felhozatalára, hogy belássuk, tényleg így van. A legkönnyebb persze észrevenni a problémát, a legnehezebb pedig megoldani. Előbbin túlvagyunk, utóbbi pedig nem a feladatunk, de a kettő közt egyébként is van még egy lépcsőfok: feltenni a kérdést, hogy miért alakultak így a dolgok, és megpróbálni megválaszolni. És ha valaki azt hinné, hogy a választ az utóbbi 10-20 év trendjében fogjuk meglelni, az téved. A folyamat, ami ebbe a kreatív vákuumba vezette Hollywoodot, egészen a ’70-es évekig nyúlik vissza.


Igen, addig a korszakig, amit Új Hollywoodként emlegetünk, amiben a mozi mára legendás fenegyerekei régóta esedékes friss vért pumpáltak az amerikai filmkészítésbe, visszacsábítva a közönséget, ami a ’60-as évek megfáradt, ellaposodott műveit látva egyre kevesebbet járt moziba. Ekkor születettek meg a blockbuster filmek, amiknek mai leszármazottjai többnyire teljesen elkorcsosultak. Persze az, hogy ezek, azaz a Star Wars, a Cápa és társaik voltak a kezdetei annak a trendnek, ami miatt ma panaszkodunk, nem jelenti azt, hogy hibáztathatók volnának. Szimpla tény: velük kezdődött a high concept filmek korszaka, ami idővel teljesen, és talán szükségszerűen megváltoztatta a stúdiók gondolkodását, és a kreativitásnál végül előrébb tolta a marketinges szempontokat (igen, tudom, Hollywoodban mindig is az üzlet volt az elsődleges, de jó ideig hősiesen tartotta magát az a szemlélet, hogy üzletet jó filmekkel lehet csinálni). A Cápa volt az első olyan produkció, ami országszerte több száz vásznon nyitott egyszerre, addig példátlan marketingkampány kíséretében, az első, ami fontos hirdetési eszközként használta a televíziót, és egyáltalán, bizonyította a stúdiók által addig nagyrészt hanyagolt marketing létjogosultságát.

Igazi vízválasztóként általában Tony Scott Top Gunját szokták felemlegetni, aminél nem a történet volt fontos, hanem a fiatal férfiak/fiúk számára vonzó életérzés tudatos megteremtése: vagány srác, cool napszemüvegben, szexi csajjal az oldalán, sokmilliós csúcsfegyverben repked a felhők fölött, dögös zenei aláfestésre. Én mégis visszamennék még három évet, 1983-ba, a Don Simpson-Jerry Bruckheimer duó egy korábbi filmjéig, a Flashdance-ig, aminek a lényege hasonló szavakkal és stílusban írható körbe. A váratlan sikert a mai napig nem kis részt az 1981-ben elstartolt MTV-s kampány számlájára írják. A zenés kábelcsatorna ekkor vált szinte megkerülhetetlen marketinges eszközzé a filmesek számára, akik így közvetlenül, és akár ingyen (a filmrészletekkel tarkított videó klipek sugárzása nem került semmibe) érhették el a fiatalokat.

Olyan művekre volt szükség, amiknek lényege egy-két frappáns mondatban (egy rövid tévéspotban, vagy akár egyetlen jól kitalált szlogenben, egy ügyes, hatásvadász plakáton) összefoglalható úgy, hogy már az felkeltse az erre fogékony célközönség érdeklődését. Ez a törekvés pedig akaratlanul is a „kevésbé agyas” filmek irányába tolta a stúdiókat, és a mozgóképek lassan termékekké váltak. Csinos vizuális kiállítású csomagokká, amikbe kellettek sztárok, slágerek, adrenalinbombák, modern technológiai vívmányok és akciók, amik mind a fiatal közönség ízlésére lettek szabva. A marketing egyik első győzelmét jelzi az a látszólag teljesen triviális tény is, hogy a ’80-as évek közepétől a betétdaloknak nem kellett, hogy bármi közük legyen a filmhez, amihez íródtak. Míg korábban az adott dalok szövege közvetlenül megidézte a film történetét, karaktereit, onnantól kezdve elég volt, ha megfelelt az MTV-s divatnak – mint a Top Gun Take My Breath Away című slágere.

A trend lassan, de biztosan folytatódott a ’80-as, majd a ’90-es években, mígnem szükségszerűen eljött az az idő, amikor a stúdiókban azoknak a kezébe kerültek a döntések, akiknek ízlése fiatalkorukban a Flashdance, a Top Gun és társaik, és úgy általában, az MTV videóesztétikáján csiszolódott. Közben a marketinges szemlélet eluralkodásával szükségszerűen előtérbe kerültek a brandek. A ’90-es években ez még a sztárokat jelentette: Tom Cruise, Harrison Ford, Arnold Schwarzenegger, Kevin Costner, Mel Gibson, Julia Roberts és társaik gázsija filmről filmre növekedett, minthogy úgy tűnt, a nevükkel bármit el lehet adni. Akkoriban a bennfentesek főleg a top színészek egekbe szökő fizetései miatt aggódtak, de idővel, néhány sztárral tömött film katasztrofális bukása után (K-19, Waterworld, Hollywoodi őrjárat, A jövő hírnöke stb.), a marketingesek zavarodottan vakargatták a fejüket, majd arra jutottak, hogy nem a sztárnak kell brandnek lennie, hanem a filmnek magának.

Ennek a folyamatnak a végén (?) vagyunk most, amikor is a nyári filmek legalább 90%-át látványos, nagyszabású, könnyen körülírható és reklámozható folytatások, remake-ek és adaptációk teszik ki – egyszóval brandek. Az eredeti ötletek, a néző számára ismeretlen koncepciók nemkívánatosak, mert elődök (jól fogyó képregények, játékok, könyvek) híján marketingszempontból kiszámíthatatlanok, és nehezen, egyben jóval drágábban pozícionálhatók. Ez a szemléletmód olyan végletekig merészkedik, mint pl. a Monopoly vagy a Torpedó (Battleship, igen, a két darab papírral és ceruzával játszható játék) megfilmesítése, és a kifulladt brandek rebootolása, ahányszor csak az a siker érdekében szükséges. Mert mindegy, milyen képtelenségnek hangzik a koncepció (vagy akár, hogy mennyi tényleges köze van az alapanyaghoz a címen felül), a lényeg, hogy a néző tudja kötni valamilyen korábbi élményhez.

Nem mintha Hollywood nem faragott volna már rá éppen elég filmre, ami a „legyen brand” szabálynak megfelelően készült, de az ilyen kudarcokat alighanem elintézik egy „ki tudhatta előre” sóhajtással. Ellenben a szerencsétlen, aki zöld utat adott Zack Snyder szépen (és jó okkal) elhasalt, viszont eredeti forgatókönyvből készült Sucker Punch-ának, örülhet, ha még megvan a munkája. Nem túlzás azt állítani, hogy a stúdiók valósággal rettegnek az eredeti ötletektől, a néhány hatalmas sikert arató, nem branden alapuló filmmel (Avatar, Eredet) pedig nem tudnak mit kezdeni, azon túl, hogy kivételekként kezelik őket, anomáliákként, amikre nem lehet üzleti modellt építeni.

Kérdés, hogy hibáztathatók-e egyáltalán, elvégre az ő szempontjukból igazuk van. A nyári látványfilmek költségvetése folyamatosan nő, és Spielberg Cápája óta rohamosan emelkednek a marketing kiadások is (addig az előzeteseken kívül nem sokat foglalkoztak ilyesmivel). A becslések szerint Hollywood 1 milliárd dollárt ölt a nyári premierek marketingjébe 2009-ben, tavaly pedig egy több ezer vásznon nyitó film reklámozása átlag 34-35 millióba került, ami több mint az átlagos produkciós költségvetés (65 millió) fele. De nem ritka a 100 millió körüli összeg sem, sőt, A sötét lovag és az Avatar hírverésére egyes források szerint 150 milliót szántak, és csak viszonyításképp: a Super Bowl kupán egyetlen 30 másodperces tévéspot idén már 3 milliót kóstált.

A filmet ugyanis hónapokkal előre köztudatba kell hozni, hype-ot kell köré építeni, és azt fenn kell tartani a premierig, mert – köszönhetően szintén a Cápa által felállított gyakorlatnak – a nyereség lassan, idővel való megtérülése évtizedek óta elavult és használhatatlan koncepció. A nyári produkciók sorsa már az első hétvégén eldől, tekintélyes részük azon a három napon szedi össze teljes amerikai bevételének akár a felét, így ami ott alulteljesít, arra már lehet is keresztet vetni (az elmúlt 20 évben nagyjából két kivétel volt, a Titanic és az Avatar). Az emögött álló vezérgondolat egyszerű: nagy brandekkel és agresszív reklámkampánnyal kell becsalogatni a nézőket a moziba már az első napokon, mert akkor még nincs más tényező, ami jelentősen befolyásolná őket, hiszen az ismerősök, fórumozók véleménye és a kritikusok ítélete (amik mind kívül esnek a marketinggépezet hatókörén, ergo megbízhatatlanok) csak akkor kezd elterjedni.

A marketingesek uralmának egyéb hordalékai a burkolt reklám és a merchandise. Ezek sem újdonságok persze, de a helyzet a szakmabeliek nyilatkozatai alapján rohamosan romlik. Egy átlagos, filmtervvel kapcsolatos mérlegelés azzal a kérdéssel kezdődik a stúdióknál, hogy mit lehet majd eladni a kész műben, a költségvetésnek mekkora hányadát lehet előre leakasztani a reklámozott cégektől. Beilleszthető a cselekménybe egy vadonatúj BMW, beülhet a főhős egy Pizza Hutba, megszállhat egy Hiltonban, lesz alkalma Armanit viselni, repülhet az American Airlines gépével? Ha nem, a tervet vagy kukázzák, vagy átíratják a történetet és a karaktereket úgy, hogy mindez megoldható legyen.

Ami pedig a merchandise-t illeti, annak ugye az volna a lényege, hogy másodlagos, promóciós termékekkel népszerűsítsék a filmet, vagyis a premier előtt elöntsék a piacot könyvekkel, bögrékkel, CD-kkel, játékokkal, pólókkal és McDonald’s menükkel. Csakhogy a blockbusterek esetében a merchandise rég kinőtte magát a „terméksegítő” kategóriából, ugyanis nem egyszer sokkal több pénz folyik be a stúdió kasszájába abból, mint magából a filmből. Vagyis, némi cinizmussal, lassan ott tartunk, hogy a filmek segítenek eladni az egyéb termékeket, és nem fordítva. A Pixarnak pl. több mint öt milliárdot jelentett a Verdák merchandise-kampánya (a film teljes jegybevétele összehasonlításképp: 462 millió). Csoda, hogy a cég inkább ennek készít folytatást, és nem a Fel!-nek? Egy vagány, színes versenyautókról szóló filmhez könnyebb játékokat kapcsolni, mint egy mogorva vénemberhez és egy kövér cserkészfiúhoz.

De a brandek csak az egyik részét jelentik a problémának. A másik a célközönség belövése. A hollywoodi szuperprodukciók, kevés kivételt leszámítva, a 25 év alatti férfiakat célozzák meg. Leginkább ők a rendszeres mozibajárók, és őket a legkönnyebb elérni hirdetésekkel és merchandise termékekkel, tévében, interneten, plázákban, gyorséttermekben (az MPAA nemrég közzétett felmérése ezt sokadszor erősítette meg). Ez persze egy öngerjesztő folyamat: ha főleg tinédzsereknek készítesz filmet (ég veled R-es besorolás, pedig nem volt annyira rég, hogy Hollywood merészelt csak felnőtteknek forgatni egy blockbustert, kellő tisztelettel kezelve bizonyos típusú filmeket és témákat), azt főleg tinédzserek fogják megnézni, és a potenciális közönség egyéb demográfiai szegmensei kiaknázatlanok maradnak. Erre mostanában azért Hollywood is kezd rájönni, és a korábbiaknál sokkal aktívabban igyekszik megszólítani például a nőket, akik az utóbbi években bizonyították, hogy nem csupán alkalmankénti sikereket (Mamma Mia) lehet építeni rájuk, de akár egész franchise-okat is (Szex és New York, Alkonyat). Az ideális megoldást persze az olyan filmek jelentenék, mint az Avatar, ami egyszerre képes megszólítani nőt és férfit, gyereket és öreget, de ilyet szökőévenként egyszer tud összeizzadni a filmipar.

És egyébként is, a problémának része pont az az egyszerűség és univerzalitás is, ami lehetővé teszi egy Avatar számára, hogy ugyanúgy szóljon mindenkihez. A marketingesek szemlélete az, hogy a terméknek egyszerűnek, világosan érthetőnek és könnyen befogadhatónak kell lennie, a nézőt nem szabad összezavarni, és komplex gondolatokra kényszeríteni, mert ha esetleg elveszti a fonalat, otthagyja a mozit. Ez vezet a filmek elbutulásához, a zsánerek kizsigereléséhez. Vessünk egy pillantást az utóbbi évek tendenciáira: a vígjátékok az altesti humor irányába mozdultak el, a paródiát teljesen kivégezték (annak értékeléséhez ugyanis műfaji ismeretek és némi intelligencia szükségeltetik), a sci-fikből futurisztikus akciófilmek lettek, a horrorok tiniijesztgetős limonádékká váltak (ellensúlyázásukra ott a másik, nem kevésbé primitív véglet, a torture porn).

Kivételek persze mindegyik esetben vannak, de alapvetően mindent olyan szintre egyszerűsítettek, ahol a legegyügyűbb tinédzser is megérti, miről van szó. Csoda, ha ilyen körülmények közt egy kiemelkedő színvonalú blockbustert, ami az átlagnál több gondolatot és drámaiságot tartalmaz (mint a Sötét Lovag vagy az Eredet), a Transformershez és a Holnaputánhoz szokott nézősereg a filmművészet csúcsaként, páratlanul komplex műként értékel, és őszintén meglepődik, sőt, felháborodik, ha a hozzáértők lepopcornmozizzák? És míg Hollywood „disneysedik”, maga a Disney is a még fiatalabbak felé fordul, pedig egyébként sem volt soha a felnőttfilmek zászlóvivője – de az utóbbi másfél évben törölt minden olyan projektet, és bezárt minden olyan leányvállalatot és divíziót, ami nem fért bele a cég gyerekbarátibb politikájába. Részükről maradnak az animációk és a családi filmek (illetve a Marvel beolvadásának köszönhetően a szuperhősmozik).

Miért? Mert aki már a húszas évei második felében jár, jó eséllyel rendelkezik olyan nagyjából véglegesen kialakult ízléssel, világnézettel és érettséggel, amit sokkal nehezebb lenyűgözni néhány hatásos effektussal, mint a könnyebben formálható és befolyásolható tinédzserek esetében – ráadásul jobban meggondolja azt is, hogy mire költ. Általánosabban: minél idősebb valaki, törvényszerűen annál inkább differenciálódik „A Nagy Átlagtól”. Ezzel pedig megint ott tartunk, hogy a statisztikákkal, grafikonokkal dolgozó marketinggépezet csak zörög, kattog, és hibát jelez, amikor azt akarják kihúzni belőle, hogy mi az, amire tipikusan buknak a felnőtt korosztályok. Aki túl sokáig él, azaz megközelíti a harmincadik évét, az a stúdiók számára megy a „kiszámíthatatlan” feliratú dobozba. És akik abba kerülnek, azoknak túl kockázatos filmet készíteni.

És mintha ez nem lenne elég, követve az idők szavát, Hollywood is magáévá tette azt a szemléletet, ami az utóbbi egy-két évtizedben uralkodóvá vált Amerikában: az „ez a lehetőségek hazája, és az lehetsz, ami csak lenni akarsz” helyett a hangsúly eltolódott az „ez a tolerancia hazája, ahol az lehetsz, aki vagy, ahol megvalósíthatod önmagad” felé. És ez bizony megváltoztatta a mainstream hőstípust – mondani sem kell, hogy nem a jó irányba. Vessük össze a ’80-as évek egyik tipikus tinihősét az egyik maival, mondjuk Marty McFlyt (Vissza a jövőbe) Sam Witwickyvel (Transformers). Előbbi egy vagány, jóképű, humoros, életrevaló srác, utóbbi egy szerencsétlen, botladozó, hebegő-habogó lúzer. Előbbi filmben a főhős volt cool, utóbbiban (állítólag) az óriásrobotok és az effektek.

De Hollywood valamikor a századfordulón úgy döntött, hogy az amerikai tinik elé nem példaképeket kell állítani, nem arra van szükségük, hogy azt mondják magukban, miközben a hőst figyelik a vásznon, hogy „igen, én is ilyen akarok lenni”, hanem arra, hogy azt mondhassák, „igen, én is ilyen vagyok”. A stúdiók új kulcsfigurája a balfék, aki az események előrehaladtával – sokszor inkább a társainak és a puszta szerencsének, mint képességeinek köszönhetően – válik hőssé (ld. még: Harry Potter). Üzenet: nem kell a többre, a jobbra törekedned, majd minden jön magától, Megan Fox segge, és a világ megmentése is. Kell magyarázni, hogy mennyire simogatja ez a mozi foteljában terpeszkedő, kólát szürcsölő, popcornt lapátoló, elhízott átlagtini önérzetét, aki a Facebookon éli a fél életét, és valóban nem törekszik aktívan többre és jobbra? És hogy ez hosszútávon nem csak a filmek intenzitásának, stílusának és hitelességének árt? Ebből a szempontból még pont a szuperhősfilmek állnak a legjobban, mert azok általában – köszönhetően a karaktereik több évtizedes múltjának – továbbra is a klasszikus hőstípust állítják a középpontba. Nameg a műfajilag tiszta akciófilmek (mint a Bourne és a Fast and Furious széria), amik egyre inkább a perifériára szorulnak, hisz legtöbb társuk már jókora adag sci-fi/fantasy beütéssel készül. 

Hol a vége ennek a folyamatnak? A blockbusterek terén lassan ott tart Hollywood, ahol a ’60-as évek közepén úgy általában tartott: erőlteti, ismételgeti az évtizedes trendjeit és megoldásait, és nem tud felmutatni semmi újat (3D? Na, ne vicceljünk…), saját, a sikerhez írt, és bár többször is hibásnak bizonyult, mégis lecserélhetetlen receptjeinek határain belül képes csak mozogni. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, két dolog szükséges: egy sor fiatal, a jelenlegi szabályokat elvető rendező, mint annak idején Coppola, Lucas, Spielberg, Scorsese és társaik (akik mára, egykori lázadó mivoltuk ellenére, többnyire maguk is kényelmesen belesüppedtek a fentebb vázolt viszonyokba), és egy sor stúdiófejes, aki mindezt megengedi nekik. Jelen pillanatban egyikre sincs túl nagy esély.

Bár akad Hollywoodban néhány tehetséges, egyéni látásmóddal bíró rendező, akik hellyel-közzel akár még szabad kezet is kaphatnak Hollywoodtól (Nolan, Jackson, Greengrass), az a néhány csak a szabályt erősítő kivétel, az utóbbi egy-két évtized újonnan érkezett és sikeressé vált direktorainak döntő többsége meg inkább csak erősítette azokat a trendeket, amiktől pont távolodni kellene (mint Zack Snyder, Michael Bay vagy J.J. Abrams). A stúdiókban pedig csak akkor fog változni a jelenlegi szemlélet, ha némelyik közülük meginog egy-két megafilm csúnya elhasalása után. De ez sem túl valószínű, mert azért Hollywoodban is megtanulták a leckét az olyan stúdiórogyasztó bukták kárán, mint a Mennyország kapuja, a Final Fantasy vagy a Cutthroat Island, és már okosabban járnak el a finanszírozásnál. Ahhoz, hogy pl. csődbe menjen a Warner (egy olyan gigászi konglomerátum része, mint a Time Warner), kicsit több kell annál, hogy mondjuk befuccsoljon a Green Lantern filmjük.

De naivitás vajon azt gondolni, hogy példának okáért a Sucker Punch fiaskója a brandekhez való még makacsabb ragaszkodás mellett valami másra is készteti majd Hollywoodot? Elvégre abban a filmben benne volt minden, ami általában stimulálhat egy tinédzser fiút: fetisiszta ruhákban pózoló dögös macák lőnek, robbantanak és verekednek, sárkányokkal, robotokkal, szamurájokkal és zombikkal viaskodnak. Persze, rossz volt – de ez önmagában nem magyarázat, mert már az első hétvégéjén is pocsék eredményeket produkált, vagyis minden szépen belepakolt geekkellék ellenére sem érdekelte az elvileg jól belőtt célközönséget. Ha igen, vagyis naivitás, akkor kész: se előre, se hátra. Pedig biztos akad jó néhány eredeti blockbuster-forgatókönyv odakint, olyasmi, mint az Eredet, tele ötlettel, frissességgel, épkézláb történettel és valódi emberi konfliktusokkal, amit azért ignorálnak a stúdiók, mert nem lehet rájuk nyomni a Marvel logót.

136 komment

Címkék: filmelmélet filmtörténet

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr222873773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.05.04. 10:44:19

Én nem hiszem, hogy ebből a córeszből alkotók, vagy műfaji rebootok, redukciók fogják kirángatni Hollywoodot (és amúgy az egész filmipart). Ami most van, az szvsz alapvetően financiális kérdés. A mozibajáró réteg annyira beszűkült (kb.14-24), hogy már nem képes azt a profitot kitermelni, ami az egész ipart úgy tudná működtetni, ahogy régen. (+torrent) Tehát a megoldás mindenképpen valamiféle technológiai és disztribúciós forradalomban (on demand streaming, straight to dvd, net-tv, akármi) kell, hogy legyen. Amerikában, de talán már nálunk is, aki szeret filmeket nézni, az már beszerezte a nagyképernyős fullHD tévéjét, vagy HD-projektorját, amin azért már igen jól lehet mozizni, ráadásul nem kell átvágni magad a marhahodályokhoz hasonló plázákon, és nem böfögnek nyakadba vajas popkornt. A mozi halott, még ez a 3d megy még egy darabig, aztán vége. Az alkotók majd ehhez fognak alkalmazkodni.

Ja, a Hold jó volt, a tömeg (aki a mozijegyet veszi) viszont halálra unta.

wirth6 2011.05.04. 10:45:06

"az osztály kiröhögi az előadását. Csak Marty fix, hogy beszólna valamit, aztán lazán feltolná a napszemüvegét, és nyugiban leülne."

Ebben én nem vagyok olyan biztos, különösen ha azt nézzük, mit mondott a zenéről azután, hogy Huey Lewis kidobta a meghallgatásról (most pontosan nem tudnám idézni, de valami olyasmi, hogy nem tudná elviselni, ha azt mondanák a zenéjére, hogy öcsi ez gyenge, ezért nem is próbálkozik)

birorichard36 · http://cinemablog.blog.hu/ 2011.05.04. 10:46:38

@doktor.dikhed: hát én a többségében úgy tapasztalom, hogy észre sem veszik. pl. az expendables akciójelenetei: megértem, hogy egy stallone-nak már úgy kell vágni az akciójeleneteit, hogy ne lehessen észrevenni, hogy már nem mozog úgy, ahogy fénykorában, de pl. jason stathamnek miért kellett? 10ből 8 ember észre sem vette, csak hogy "szerintem meg jó volt a film"...

Rusznyák Csaba 2011.05.04. 10:49:25

@doktor.dikhed: könnyebb a kamerát rángatni, mint jó akciókoreográfiát csinálni. és abban sem vagyok biztos, hogy a tiniket annyira zavarja.

ja, a Moon nem hollywoodi, de még csak nem is amerikai.

Globetrotter2014 2011.05.04. 10:49:49

Na zért tisztázzuk, az Eredet messzemenően nem eredeti. Egyszerűen egy nagyon jól megcsinált film. Végig az volt az érzésem hogy ezt már láttam, mégis rég szórakoztam ilyen jól. Nem egy álom témájú film készül már, de szerencsére elég régen készült színvonalas film e témában, sőt még a Mátrix emléke is elhomályosult. Ettől függetlenül nem éreztem, hogy az Eredet alapötlete kiemelkedőemn komoly lenne, a Mátrix annak idején fényévekkel volt jobb élmény és eredetibb sztori. Ettől függetlenül az eredeted egy nagyon jól sikerült film.

David Sumner 2011.05.04. 10:53:22

@ZF2: Az Eredet azért tartandó eredeti ötletű filmnek, mert nem adaptáció, folytatás, remake, prequel, miegyéb, hanem Christopher Nolan saját agyszüleménye-forgatókönyve, amit már kamaszkora óta meg akart csinálni. Más kérdés, hogy valójában egy korrektül tető alá hozott sci-fi akcióthriller.

7thArT 2011.05.04. 10:58:54

nah ez aztán még bonyolultabb téma, mint a 3D:)
Nagyon érdekes cikk, és értékelem, hogy itt a geekzen sok ilyen összesítő-elgondolkodtató írás van...
Persze azért hozzáteszem, az ilyen témánál nincs megállás, mert azért most ki lett ragadva pár film, és a cikk mondanivalóját illetően egész jól, de egyébként az egész hálivúdi helyzetet nézve ki tudja még mik játszottak közre a mocskos anyagiakat leszámítva...
egyébként bizonyos szempontból érthető ez a nagy pénz kérdés is, végül is nem két fillér egy film...

Szerintem egyébként nem egyértelműen páratlanul komplex műként értékelik a nézők a kiemelkedő filmeket, az Eredetről pl. eléggé megosztóak a vélemények...
És szerintem az Eredet messze több, mint popcornmozi...de akkor lehet tisztázni kellene ezt a fogalmat is:)

Hertog Jan 2011.05.04. 11:03:34

Jo kis osszefoglalas, gratula. A tema sajnos nagyon aktualis, vegignezve a kovetkezo nyari felhozatalt, szanalmas, hogy nincs egy rendes blockbuster sem a teriteken.
En, a koromnal fogva is, a '97-'03 kozotti blockbustereken szocializalodtam, olyanokon, mint az Indepencence Day, Armageddon, Matrix, LOTR, es visszagondolva arra az idoszakra, az elmult 10 ev is hatalmas minosegromalast mutat. Fura erzes nosztalgiaval visszaemlekezni a 2000-es evekre.
Es igen, a tiszta zsanerfilmeknek mar orulni kell, azokon meg lehet szorakozni.

balazsman 2011.05.04. 11:08:43

Én a természetes kiválasztódásban és a kifulladásban bízom: a 90-es évek egy sztárra építő akciófilmjei is kifulladtak, ki kellett várnunk, amíg nem Schwarzenegger vagy Carrey nevével adnak el filmeket, ugyanúgy a fals 3D és a jelenlegi Marvel/DC dömping is kifut majd... addig meg túl lehet élni a független filmekkel.

A fantasy-áradat is megtorpant, mondjuk ezt az Arany iránytű esetben sajnálom kicsit. A Hobbit talán majd újra divatba hozza a műfajt, de legalább továbblépés lesz a képregényhősökhöz képest - igaz magában hordja a rövidebb életciklusú népszerűséget.

Az amúgy nagyon jó cikk egy részével nem értek egyet: a vígjátékok egy átmeneti "altesti humor" időszak után mintha újra értelmesebbé váltak volna (a maguk módján) az Apatow-filmeknek köszönhetően. Igaz ezzel párhuzamosan a tényleg felnőtteket becélzó komédiák lettek alpáribbak (vejedre ütök).

Szurkoló 2011.05.04. 11:10:26

En mindent ertek a posztbol, csak azt nem, hogy mi a baj? Az a gond, hogy a mozi folyamatosan fejlodik es a jelenlegi mozgokepes kultura es tarsadalmi viszonyok kozott a mozifilmek a tinedzsereknek szolnak?

Sztem ez teljesen termeszetes fejlodesi jelenseg. A szorakoztatoiparban hatalmas konkurenciak vannak, es egyetlen eszkoz sem tokeletes az egesz piacra. Ha igy lenne, a tobbi eszkoz kihalna.
Eppen ezert szol a babszinhaz a 2-8 eves korosztalynak, a szinhaz a "muvelt ertelmisegnek" ... stb.
A mozi jelenleg tulajdonkeppen a cirkusz szerepet veszi at. Sztem nincs ertelme szamon kerni a mozitol, hogy minden igenyeket kielegitsen. Ennyi erobol a babszinhaztol is szamon kerhetnenk a felnottteknek szolo fajsulyos darabokat.

7thArT 2011.05.04. 11:12:15

@ZF2:
Sztem nincs hozzá hasonló film, és nem valószínű, hogy a közeljövőben csinálni fognak hozzá hasonló kaliberűt...mert ehhez munka és lelkiismeret kell.
Egyedi, konvenciókat átlépő darab.
Ritkán látok ilyen filmet, ami ennyire bevonja és figyelembe veszi a közönséget, ennyi mozgásteret ad úgy, hogy közben konzisztens marad.

Weöres Dániel · http://www.vatican.va/ 2011.05.04. 11:13:11

@efes: hiába jut az átlagember egyre fejlettebb technikákhoz, a nagy cégek mindig előrébb lesznek egy lépéssel. Ugyanez a "konkurens technológiák kiszorítják a mozit"-predikció már megvolt a tévénél meg a VHS-nél is.

birorichard36 · http://cinemablog.blog.hu/ 2011.05.04. 11:14:36

@balazsman: az arany iránytű nekem is tetszett. nehéz a fantasyban eredetit alkotni, engem az mégis megfogott. persze nem a gyűrűk ura kategória, de remek kis film volt.

7thArT 2011.05.04. 11:16:49

@Szurkoló:
nem csak a tinédzsereknek kell hogy szóljanak...

sztem is az egy jó megoldás lehet, ha megpróbálnak minél nagyobb réteget lefedni...visszacsalogatni sok mindenkit...

Vasz1l1j 2011.05.04. 11:19:51

Scott Pilgrim. Lúzer, de jó női vannak, gitározik, és jól bunyózik. :D

kaamir 2011.05.04. 11:22:19

@Vasz1l1j: Csak éppen egy ütnivaló, életképtelen kretén. Az ilyen "hősöktől" mentsen meg a jóég.

Sonia Braga · http://www.sunapozitiv.hu 2011.05.04. 11:22:36

ha valódi történetet, karaktereket akar valaki felépíteni, akkor lassan ezt már csak tv sorozatokban teheti meg.

piettro 2011.05.04. 11:28:01

Már azt hittem velem van a baj, hogy nem találok egy mozifilmet sem, amit szívesen megnéznék mostanában:).
Elmúltam 30 is, "nekünk" Amerika tényleg nem csinál már filmet (vagy ide nem jut el). Utolsó reményként maradnának az európai filmek, de az meg még kevésbé jut el hozzánk...
Még valami kimaradt a cikkből: a nem USA filmek azonnal átírása - Millenium trilógia (Tetovált lány) megvan? - vagyis lebutítása. True Lies, Jöttünk, láttunk..., stb anno.

Rusznyák Csaba 2011.05.04. 11:41:03

@Szurkoló: Csakhogy a film nem cirkusz, és nem is valami másnak az alágazata (bábszínház), hanem egy külön művészeti ág, aminek az (egyelőre, de valószínűleg már nem sokáig) legfontosabb csatornája hülyül el. Kb olyan ez, mintha a könyvesboltokban csak Harry Pottert, Twilightot és hasonlókat lehetne kapni.

@kaamir: és ezt a karaktert is Hollywood tette ilyenné, a képregényben nem ekkora lúzer.

@piettro: remake...

7thArT 2011.05.04. 11:43:02

Én szeretem a True Lies-t:)

Rusznyák Csaba 2011.05.04. 11:44:58

@szoni_: Az a remake ritka eset: sokkal jobb, mint az eredeti:)

Konya Sándor 2011.05.04. 11:57:12

@szoni_: a True Lies-t én is szeretem, nálam speciel sokkal előkelőbb helyet élvez mint az Avatar. bár utóbbit is bírtam...

akocsis · http://akocsis.blog.hu 2011.05.04. 12:02:16

Jó cikk, csak az a gondolat maradt ki belőle, hogy Hollywood nem a világ.
Rengeteg jó nem-amerikai film és nem-amerikai színész, rendező van.
A torrent ráadásul lehetővé teszi, hogy a forgalmazók által mesterségesen irányított mainstream-mel szembemenve minőségi filmeket nézzünk.

Szóval úgy érzem, a címben feltett kérdés hibás: Hollywood nem a mozit öli meg, hanem saját magát.
Jó mozi volt, van és lesz.

pizzaboy 2011.05.04. 12:10:52

Sztem ez az Eredet túl van misztifikálva. Túlságosan is. Tényleg kiemelkedik a mostani kínálatból, de sztem nem mutat túl egy jó kis akciófilmnél, amibe raktak egy adag misztikumot. Ez a recept 20-30 évvel ezelőtt is működött már (főleg a B kategóriában).

A 3d meg azért is kell, mert pl egy Shakespeare királydráma kit érdekel csak azért mert 3d? Egy csomó filmre viszont csak azért mennek el, mert 3d, és ez a két dolog egymást indukálja. Akkor meg minek forgatókönyv, urambocsá' sztori?

valerio 2011.05.04. 12:15:44

@akocsis: Én a kis családommal már direkt nem amcsi filmeket veszünk ki a videotékából. (Az eredetet azért még egyszer megnézném....)

Treff7 2011.05.04. 12:18:51

az eredet egy fos volt

Porcelán az elefántboltban 2011.05.04. 12:28:22

Jó cikk. :)

Amúgy Fekete Hattyú? Király beszéde?

Girhes Joe 2011.05.04. 12:31:12

@VilosCohaagen:
Ilyesmit akartam én is írni, csak megelőztél. Én már évek óta károgok amiatt, hogy ez a hülye, végletekig hízlalt amcsi pc-mánia teljesen tönkrevágta a közönségfilmet. Nem lehet semmilyen "ütős" karaktert csinálni, mert jaj szegény négerek, jaj szegény nők, jaj szegény homokosok, jaj szegény akárkik mit szólnak hozzá, végül aztán marad egyetlen lehetőségként a szerencsétlen lúzer, akiben senki nem tud látni semmi kivetnivalót. (Vagy ami még rosszabb lenne, ha minden kisebbséget összegyúrnának egy főhősbe... amikor majd az elhízott, néger leszbi fogja a jó oldal képviselőjeként lődözni az ellent, amely meg persze mind középkorú fehér férfi lesz...) Na meg persze marad a technika meg a látvány, ha már az emberhősöknek nem szabad kiemelkedniük a pc masszából.

Szóval ha valami, akkor ez a kontraproduktív pc-diktatúra az, ami ellen föl kellene lázadnia az újhullámnak.

qwertzu 2011.05.04. 12:37:16

@Rusznyák Csaba: ??? Szerintem meg sem közelíti a franciát. Az eredetiben valahogy lényegesen hihetőbbek voltak a szereplők.

petibétmen 2011.05.04. 12:42:21

a true lies sokkal jobb mint a francia eredeti. pont.

Haksi 2011.05.04. 12:45:04

Bár jó a cikk és engem is érdekel ez a téma, de szerintem közel sem olyan szörnyű a helyzet, mint azt néhányan (sokan) állítják. Így a cikkel is vitatkoznék egy kicsit. Szerintem szó sincs lejtmenetről csak változásról. Először is a 70-80-as években általában évente egy (maximum 2) olyan film készült ami szórakoztató, látványos és inteligens volt egyszerre. Mondjon valaki 1981-ből Az elveszett frigyládán fosztogatóin kívül még egy ilyen filmet? A teljes 70-es évekbe a két kezemen megtudom számolni hány ilyen film készült! Az elmúlt 10 évbe ugyancsak megvolt az évente 1-2 maximum 3 - szórakoztató, okos és látványos film. Csak minden évben kapunk mellé vagy 2 tucatnyi "kacatot" (jobb szó most nem jut eszembe) Tehát akkor hol is a probléma? Jóval több filmet gyártanak így több a pocsék alkotás is. Annyi a lényeg, hogy megválasztod mit nézel. Most például helyből 15 blockbuster fog jönni. Közülük jó ha 3 olyan lesz amit a szakma és a közönség is a vállara emel. Nem lehet elvárni, hogy mindegyik jó film legyen. Amúgy meg ugyan volt egy kis pangás mostanság, de alig 1-2 hónappal A félszemű, a Fekete Hattyú és A harcos után, szerintem nem kéne a mozi és hollywood halálát emlegetni!

Weöres Dániel · http://www.vatican.va/ 2011.05.04. 13:06:38

@Haksi: alapjában véve igazad van abban, hogy minden korban a szar alkotások vannak többségben. Csak azok nem maradnak fenn, így úgy emlékszünk a régi korokra, hogy akkor még a Star Wars volt a zsánerfilm, a Monty Phyton a tévé és a Led Zeppelin a könnyűzene. Pedig dehogy.
Viszont ami most van, az tényleg érezhető válság. Ahhoz hasonló ötlettelenség van, ami az ötvenes-hatvanas években sújtotta Hollywoodot.

multi84 2011.05.04. 13:11:19

A Hold mint jó mozi? Láttam valamikor de hál istennek semmi meg sem maradt belőle...
Moziba nem járok mert kényelmetlen és 2-300 másik ember társaságában szerintem szar az egész, ott röhögnek ahol nem kéne stb... ott a házimozi nagy tv-vel kényelemben...

Az a baj hogy tényleg az hogy ha valami annyira "komplex" hogy az álom álmának az álmában vagyunk akkor az már az évszázad mozijának van titulálva és ha fel mer szólalni ellene az ember még neki kell szégyenkeznie hogy miért nem tetszett neki. Ami nem is feltétlenül igaz csak helyén kéne kezelni.

@Vasz1l1j: A legszarabb filmek egyike amit valaha láttam és ezt annyira dicsérték... Kb. az álom.net szintje nálam....

ern0 · http://linkbroker.hu/ 2011.05.04. 13:15:50

Én azokat tudnám egy ülőkemagasítóval huzamosabb ideig fejbe kólingatni, hogy kirázódna az összes popcorn a kezükből, akik a Matrix-ra azt mondják, hogy elgondolkodtató, eredeti, jövőt vízionáló film. Köszönöm, hogy elmondhattam.

Lehet, hogy valaki betör valami olyan mixszel, mémmel, amin elgondolkodik az ipar. Pl. a Clerks volt ilyen, annál az alacsony költségvetés volt egy érdekes dolog. Mondjuk kellene mellé más, pl. egy szűk réteget szólítana meg, mittomén, melegeket, friss bevándorlókat, kínaiakat, könyvtárosokat, és ha nem is azonnali hatalmas, de kicsit longtailosabb siker. Na de ne gondolkodjunk ingyen.

Atrox 2011.05.04. 13:30:18

Jó a cikk, egyetértek a tartalmával.
Személy szerint nálam van még egy indok, amiért 'kihalt' nálam az amerikai film, mégpedig az elképesztően sok látványelem szemben a kevés színészi játékkal és tartalommal.

Régebben egy filmmel szemben nagyjából 2 elvárás volt: elégítse ki az érzékszerveinket és dolgoztassa meg valamennyire az agyunkat. Ha az egyensúlyt eltalálták, a színészek pedig hozták az elvárhatót, akkor a film jó volt. Ma egy amerikai film 90%-át teszi ki a látvány és a maradék 10% marad a történetnek, színészi játéknak. Ez nevetséges, és nem tudom, kit köt le. Ha a legújabb technológiára vagyok kíváncsi, akkor megnézek egy demot, minek ahhoz film? A legutóbbi filmek, amiket megnéztem egy hihetetlen és hiteltelen látvány és hangorgiát varázsoltak elém (holott nem sci-fi vagy futurisztikus filmek voltak), értékelhető történet és színészi játék nélkül. Szánalmas...

szabiaki (törölt) 2011.05.04. 13:40:50

A Moon valóban szar film, pedig én szeretem a scifit a főszereplőt is kedvelem, de az a film nagyon gyenge volt. Erőltetett dolgokkal tömve,hogy lehessen nagyon drámainak lenni.

Beru 2011.05.04. 13:44:35

azon gondolkoztam, vajon ha ma csinálnák a Star Wars sorozatot, az egyszerűség kedvéért kihagynák belőle az Erőt?

ingenium rusticus /nyomokban félázsiait tartalmaz! · http://kigondoltam.blog.hu/ 2011.05.04. 14:02:10

A mozit talán még nem kéne temetni, a Hold, a District 9, A Pék, stb.. mind olyan értéket képviselnek, amivel jól körbelőhető a "vén" harmincas korosztály.

Legfeljebb Hollywood bukja ezt a tortaszeletet.
Amit egyáltalán nem bánok, mivel az eredetiség és hitelesség látszatát is messziről kerülik, kevés kivételtől eltekintve.

Ha jellemezni szeretném az egész amerikai filmgyártást, azt a Hősök c. bukott sorozat jól leírja.

Girhes Joe 2011.05.04. 14:18:29

@Beru:
Egész biztos kihagynák, ahogy azt is, hogy egy karakter fejlődése következtében lehet egy történet bizonyos részében a jó, más részében a rossz oldalon. Azaz nem Luke lenne Darth Vader fia, hanem mondjuk Vader lenne Palpatine-é, így a sztori a gonosz uralkodópáros sokadik kísérletre sikerrel járó megölésére redukálódna. Viszont 6 helyett úgy 10 részt forgattak volna és áttekinthetetlen mennyiségű lény, bolygó, űrjármű, űrcsata meg fénykardcsata lenne benne, természetesen mind a nézők feje fölött 3D-ben. Ja és Han Solo néger lenne, Luke homoszexuális, Leia hercegnő meg erősebb lenne mindkettejüknél, a pc jegyében.

Dr. No 2011.05.04. 14:28:16

Nem lehetséges valamilyen párhuzam a zeneipar válságával? Amit tudomásom szerint alapvetően az az ellentét indukál, ami a közönség egyre inkább szegmentálódó befogadói igényei és a gigaszériákra beállt gyártósori mechanizmus között áll fenn.

Amúgy nemrég néztem meg egyik haverommal egy nigériai direct-to-DVD filmet, a kivitelezés kritikán aluli volt, viszont a sztori másfél órán át lekötött minket, és az egész cakkpakk nem kerülhetett többe egy blockbuster-stáb egy órányi büféköltségénél. Mondjuk a District 9 alapvideóját nem lehetne moziüzemben vetíteni, az is biztos.

tommybravo 2011.05.04. 14:37:32

Az imdb pontozói alapján a legjobb 2010-es filmek (kivettem a folytatásokat):

Eredet
Fekete hattyú
A király beszéde
Így neveld a sárkányod
Social Network
The Fighter
Viharsziget
Kick-Ass
True Grit
127 óra
Blue Valentine
Scott Pilgrim
The Town

.. és még van egy csomó remek film. Éppen a tavalyi termés alapján temetni a filmgyártást? Nekem furcsa.

Girhes Joe 2011.05.04. 14:38:36

@Beru:
Ja, azt még kihagytam az előbb, hogy Luke a már nem divatos apa-fiú viszony helyett inkább azért dilemmázna Vader megölésén, mert titkon szerelmes belé, esetleg a zárójelenetben egy csók is elcsattanna közöttük. Valamint nem maradhatna el részenként legalább egy, természetesen a női szereplő által kezdeményezett premier plános ágyjelenet, itt-ott fajok közötti, vagy dominaszex elemeivel fűszerezve. És persze az űrhajók General Motors, a robotok Motorola, a lézerkardok meg LG gyártmányúak lennének.

Na jó, nem ragozom tovább, ennyi elég lesz a mai Hollywood szellemiségéről.

SoulMiner 2011.05.04. 15:00:48

Nagyon jó lett a cikk...

NeoExDeath 2011.05.04. 15:48:01

Szerintem Marty McFly semmivel nem volt menőbb mint Sam Witwicky. Ja és Sam sem lúzer. Én még szerencsétlenkedősnek sem mondanám. Alapvetően egy sima tinédzser, egy jópofának is értékelhető személyiséggel. Ha visszagondoltok tinédzser éveitekre, szerintem sok hasonló karakter fordul elő minden gimis osztályban. Semmi extra, átlagos. Na erre húztak rá egy robotos keretet.
Az hogy Marty-nak volt csaja már az elejétől fogva csak azért volt, mert a Vissza a jövőbe nem a csajozásról szólt, míg a Transformers-ben az egyik kitűzött cél :)

A True Lies melyik filmnek a feldolgozása?

Weöres Dániel · http://www.vatican.va/ 2011.05.04. 16:35:16

@NeoExDeath: meddő a vita a menőségre-lúzerségre kihegyezve. Az alapvető különbség, hogy McFly egy emlékezetes, jól kitalált karakter, ez a Sam gyerek meg egy egydimenziós senki, max a szürke tömegember hollywoodi leképezését lehet belelátni. Abszolút felejthető, ami a tudomásodra jut a jelleméről a filmnézés során, az kb. a popcornoszacskóval együtt megy is a kukába.

gbrkhlm 2011.05.04. 18:30:29

szep cikk szep gondolatmenet.kudos!

mrscottpilgrim · http://twitter.com/mrscottpilgrim 2011.05.04. 18:43:01

csak naivan kerdezem, hogy nem lehet, hogy a mereszebb produkcios ceges es az ismert, blockbustereknel is bevalt nagynevu rendezok vedohaloja jelenthetnek a megoldast? szoval ma mar ugye naprol napra ujabb produkcios cegek jonnek letre, akiknek bar ugye celja a profitszerzes, mint mindenkinek, de hogy kitunjenek a nagy atlagbol, megprobalnak minel igenyesebb filmeket osszehozni, pelda erre mondjuk Brad Pitt produkcios cege, Brad Pittrol egyebkent szerintem elmondhato, hogy nagyon ugyesen valogat szerepeket, tehat eleg jo izlese van, es a produkcios cege is olyan filmeket szult mar rovid ido alatt, mint a Jesse James meggyilkolasa, vagy a Tegla (jo, remake, stb. stb. de alapvetoen nem szeriara legyartott film, es nagy gonddal osszerakott film, nem tipik blockbuster), a jovoben meg a World War Z-t probaljak teto ala hozni tobbek kozt, vagy iden jon a Tree Of Life, amik mar koltsegvetest tekintve blockbusterek, szoval ez is lehetne megoldas, nem?

A masik megoldas is hasonlo, szoval nagynevu rendezok karolnak fel fiatal tehetsegeket, es adnak teljes szabadkezet (neha forgatokonyv teren is), megvedve a studio madzagjaitol, most igy alapveto peldanak Peter Jackson es Neil Blomkamp egymasratalalasa, vagy mondjuk ide tartozik meg szerintem Robert Rodriguez es Antal Nimrod esete is, persze a vegtermek megitelese nem egyontetuen pozitiv, maga az eljaras peldas, vagyis ha hinni lehet az informacioknak, a forgatokonyvon kivul mindenben szabad kezet kapott Nimrod, kerhetett sajat operatort, Rodriguez meg 3 hetente egyszer benezett a forgatasra, megosztott egy-ket eszrevetelt, amit nem volt kotelezo megtartani, aztan hagyta dolgozni, es egyetlen utasitast adott csak: "Ne baszd el!", es ennyi, ha minol tobb nagy nev karolna fel fiatal tehetsegeket, az is megmenthetne a blockbustereket talan

persze ezek csak ilyen eszmefuttatasok, egyreszt sok a ha, masresz lehet, hogy rosszul latom :P

mrscottpilgrim · http://twitter.com/mrscottpilgrim 2011.05.04. 18:57:06

kozben amugy rajottem, hogy a ketto ugyanaz, szoval a lenyeg: ha hozzaerto, nagynevu emberek iranyitjak bizonyos filmek gyartasat, megvedve a tehetsegeket a hallivudi studiorendszer szemetkedeseitol, olyanok, akikben a studiok megbiznak, es van is eleg penzuk hozza

2011.05.04. 19:49:51

Jó cikk. Videojáték piacon is hasonló játszódik le.

Kagain 2011.05.04. 21:18:59

Fasza a cikk. Már a 3D-s is tetszett, ez meg még inkább.

Oscee 2011.05.04. 22:05:57

respect, a 3Dshez hasonlóan zseniális írás

Raticus 2011.05.04. 22:10:06

Vegre egyszer nincs anyazas a kommentekben, bar velemenykulonbsegek vannak. Ezt annyira jo latni. Na de nem baj, majd ha meglesz a Transformers 3 kritikaja es kikerul az Index fooldalra... :)

Áramvonalas Földműves 2011.05.04. 22:44:40

Nemtom csak én látom-e így, de azért ez egy vaskos közhelyparádé. Ajánlanék 1 doksit, csak totál nem emlékszem a címére, ami a 30-as 40-es évek amerikai stúdiórendszeréről, marketing-gépezetéről, és hasonlókról szólt. Távol álljon tőlem, hogy olyanokat mondjak, hogy nincs változás azóta, mert minden mindig ugyanilyen volt, meg ez a vita is lefutott ezerszer. Szal az okoskodás meg az odamondogatás megint dominál. Amit korábban ti is kicikiztetek és lekezeltetek, pontosan ugyanazt a stílust vettétek fel, talán főleg a szerzőúr. De egyáltalán nem akarok személyeskedni, csak a közhelyek és az arcoskodás sztem nem jó irány, de persze biztos nyit ez 1 olvasókör felé, tudom én vagyok a gyökér értelmiségi blablát nyomó...stb.

Hajrá a továbbiakban én lecsatlakozom az anyahajóról 1 időre.

mr.roper 2011.05.05. 03:20:52

@NeoExDeath: a Titkolt Titkos Ügynök című 92'-es akció-vígjátéknak...a True Lies amúgy szerintem is jobb volt...:-)

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.05.05. 09:07:30

@Raticus: igazán szomorú, hogy ez számít kivételnek, és nem az anyázás számít annak...

Rusznyák Csaba 2011.05.05. 09:32:33

@mrscottpilgrim: Neves, bizonyított rendezők, akik producerként képeznek ütközőt a stúdió és a fiatal tehetségek között? Egyáltalán nem hülyeség, de szerintem a nagy nyári filmek nincsenek kisegítve, mert ez (District 9 és tsai) egy másik kategória. A független (vagy legalábbis függetlenebb) filmek ügyében meg eleve nem áll olyan rosszul Amerika, ahogy az tommybravo hozzászólásából is látszik (persze az Oscar-szezon környékén mindig könnyű kiemelni néhány értékesebb filmet - főleg idén - de majd meglátjuk, október környékén hogy fogunk visszatekinteni az előző fél évre).

zs.gothpunk · http://gothpunk.freeblog.hu 2011.05.05. 10:36:15

Nem akarok nagyon élesen fogalmazni, de az írás a hangzatos cím után megmaradt számomra meglehetősen demagógnak. Hogyha a szerző a filmtörténetet és az esztétikát is olyan szakértelemmel bírja, mint ahogy nagyvonalúan a marketingről nyilatkozik, akkor nem lenne több kérdésem, de bízom ezért mégis megteszem.

Értem, hogy változnak a filmek esztétikai jellemzői, de ez minden területen igaz, vagy csak Hollywood esetében? Hogyha igen, akkor vajon miért van ez? Értem, hogy a stúdiók nem kockáztatnak, talán érthető, ha megvizsgáljuk, milyen költségek vannak ma és mekkora volt néhány évtizeddel ezelőtt egy-egy blockbuster elkészítése mögött?

Ami engem nagyon foglalkoztat és talán a fenti jelenségsor mögött is ott van, az a szórakozási formák tágabb értelemben vett átalakulása. Mennyi szabadidős tevékenységre volt lehetőség a 40-es, 60-es és 80-as években, mennyi lehetőségünk van most, a 2000-es években? Lássuk be, hogy ma már a hollywoodi filmnek nem csak a nem-hollywoodi mozikkal kell versenyeznie, hanem nagyságrendileg többféle szabadidős tevékenységgel (videojáték, netezés, zenei kínálat...) ahol szerintem az egyik lehetséges megoldás, hogy a versenyelőnyét használja ki, ami nem más, mint a nagy vászon és a durva hang, ezt kell kidomborítania és tökéletességig vinnie. A "tartalmas" szórakozásra ott a könyv, a blogok, más médiumok sokkal alkalmasabbak rá. Régen is így volt, ma is így van, azt gondolom, hogy hollywood csak jobban specializálódik, illetve látványosabb a változás. Hasonló folyamat játszódik le a videojáték fejlesztés esetében is, amivel kicsit többet foglalkozom mostanában, de gyanítom, hogy ez a helyzet a könyv- és a zenepiacon is. Mit gondoltok?

Rusznyák Csaba 2011.05.05. 11:26:08

@zs.gothpunk: "a nagy vászon és a durva hang, ezt kell kidomborítania és tökéletességig vinnie"

Az a baj, hogy Hollywood is így gondolja. Amit én nem értek évek óta, hogy miért van az, hogy egy audiovizuális orgiának egyben ostobának, giccsesnek és szájbarágósnak is kell lennie. Az a demagógia, amikor azzal jönnek az emberek, hogy "de ez egy látványmozi, nem kell tőle művészfilmes értékeket várni". Az a demagógia, hogy elég, ha valami színes és zajos, az, hogy a látvány és a normálisan megírt történet kizárják egymást.
A költségek emelkedése, mint ok, egyébként benne van a cikkben.

mesko 2011.05.05. 17:22:47

van igazság ebben a cikkben, de én azt hiszem, hogy a remakekre szükség van, pont azért, hogy lásd milyen jó volt az eredeti(ez a lényegük, nem?:))..mert lehetséges, hogy így fölhívják a figyelmét egy mostani tininek az eredeti verzióra, s akkor az megnézi..és nem tudom tovább.
elhiszem, hogy egy mostani tinilánynak Meyer a világ legtehetségesebb írója, és nem pl. Anne Rice(csak, hogy a témánál maradjak), sőt úgy gondolom, nincs is miért emlékeznie semmire/senkire, mert a korából kifolyólag ő csak Meyert ismeri(ha igaz, hogy 7-17-éves korig szól a Twilight), hiába küldenénk el Meyert pl. kertészkedni az írás helyett:), mert a lányok nem értenék, hogy miért?
azért hoztam ezt a példát, mert a könyv sikere után filmeskedtek picsapénzből, és elég nagy profitot termeltek, ez az igazság, és a kislányoknak is nagyon tetszett:))..ugyamúgy most ez is lejtőn van, háát mi tart tovább 3 napnál?
addig amig azért a tavaly ott volt az Eredet(jól van na, keresni kellett benne DiCaprio-t, de akkor is), s még egy jópár film ami nekem tetszett, addig Hollywood nem egy gyilkos, hanem igenis ad magára:)

nem is ezeket akartam írni, csak úgy belejöttem..annyit akartam, hogy azt hiszem, ma már az emberiség nem tudja megállapítani, hogy mi a jó és mi a rossz, mmint legalábbis könyv, film és zene terén.(bár lehet, hogy másban sem:))
el-elmegyünk mi is moziban, de már egyre kevesebben, s akkor is azt mondják, csak értem jönnek, és egyre inkább csak éjjel, mikor már elcsendesül a világ...asszem öregedünk:)
és bizony nálam is van mozi már otthon(külön szobát rendeztem be), s én is inkább ott heverészek..szürcsölöm az italt, és stoppolom a filmet, ha éppen pisilni kell..na ez öli meg a mozit!

Rusznyák Csaba 2011.05.05. 22:51:58

@mesko: Mindjárt átírom a cikk címét "Mesko húgyhólyagja megöli a mozit?-ra :) (Bocsánat:))

"mert lehetséges, hogy így fölhívják a figyelmét egy mostani tininek az eredeti verzióra, s akkor az megnézi..és nem tudom tovább"

Attól tartok, nemhogy tovább nincs, de még eddig sem. Szerintem elenyésző azoknak a (tiniknek a) száma, akik egy remake után megnézik az eredetit. Anno az imdb-n A tégla fórumában olvastam pl. jó pár olyan kommentet, amiben az idióták elküldték a francba azokat, akik azt merték hangoztatni, hogy az eredeti jobb, mondván, kit érdekel, holmi világ másik felén összegányolt fos...

A Twilighttal nekem nincs különösebb bajom. Mármint az első filmet láttam, és pocséknak tartom, és ennyi az összes kapcsolatom a franchise-zal, dehát nem is nekem szól - és akiknek szól, azok jól elvannak vele, hát legyenek.

Edgar 2011.05.06. 09:11:47

Ma reggel a Ma Reggelben (m1) erről a szövegről lesz/volt szó, vagy csak a cím egyezik?

Edgar 2011.05.06. 09:18:06

Nem olvastam el az összes kommentet, de láttam olyan véleményt, hogy sok jó film is készült az utóbbi időben. No, hát az van, hogy a felsorolt jó filmek többsége valós történeten alapuló film. És ez majdnem ugyanaz, mint a képregény-adaptáció. Brandre épülő mozigyilkosság. Itt egy írás ezzel kapcsolatban: manna.ro/coolturka/a-valosag-egy-brand-2011-04-11.html

Rusznyák Csaba 2011.05.06. 09:43:43

@Edgar: Valami van benne, de azért ez egy kicsit meredek. Az, hogy "X-Men", "Twilight", "Thor", "Harry Potter", "Fast and Furious", az trend. Az, hogy "Fair Game" (vagy "the Fighter" vagy akármi), az nem.

@Wostry Ferenc: kicsi?

Rusznyák Csaba 2011.05.06. 09:46:57

Belinkelném a beszélgetés videóját, csak nem találom.

Edgar 2011.05.06. 13:52:44

@Rusznyák Csaba: hogy érted, hogy nem trend? Megtörtént esetből filmet forgatni ne lenne trend?

Edgar 2011.05.06. 13:54:58

@mrscottpilgrim: jól láttam, "gigs.blog.hu"? :D

Rusznyák Csaba 2011.05.06. 13:57:50

@Edgar: brand, brand, brandet akartam írni, csak hülye vagyok már :)

mrscottpilgrim · http://twitter.com/mrscottpilgrim 2011.05.06. 14:02:47

@Edgar: lehet, hogy Rusznyak ir egy koncertblogot is, es eppen azt kepviselte :D

Magócs Dávid · http://geekz.blog.hu 2011.05.06. 14:08:45

jézus mária mekkorát szakadtam --> gigz.blog.hu

Magócs Dávid · http://geekz.blog.hu 2011.05.06. 14:11:37

BTW ez már a második illetve lehet, hogy sokadig. emlékszem Ferivel is eljátszották ezt az M1-en. Két lehetőségünk maradt. 1: választunk valami egyszerűbb nevet, és hogy témánál maradjunk leromboljuk ezzel a brandünket. :)
vagy 2: egyenpóló az ilyen tévés szereplésekhez, rajta valami fasza logó és középen hatalmas betűkkel: GEEKZ.BLOG.HU

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2011.05.06. 14:29:40

(sóhaj...) nehéz lett volna lebetűzni nekik?

Rusznyák Csaba 2011.05.06. 14:54:18

@Wostry Ferenc: mondom, amit én láttam a csaj jegyzetében, az jól volt leírva. meg olvasták a cikket, szóval jártak itt...

mesko 2011.05.06. 15:16:10

azta!..még véletlenül sem tudják eltalálni a blog nevét?, nem hiszem el:)

@Rusznyák Csaba: azt, hogy netalán egy tini megnézne egy eredeti verziót a remake után, ott magamból indultam ki..de úgy látszik elenyésző vagyok:)..igaz, most már nem vagyok éppen tini, de voltam.
azért átírhattad volna a címet, s mondták volna, ott a TV-ben:)))

Alikam 2011.05.06. 15:19:39

Mindenki a közönséghez igazodik. Ha ez a közönségnek megfelel, akkor ezt nyomják, ha nem, és lófasz bevételük nem lesz akkor mást fognak nyomni.

Amúgy nem csak a filmek történetei laposodnak, egyszerűsödnek, hanem pl. a koreográfiák, operatőri stb. stb. is egyre silányabb lesz.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2011.05.06. 16:30:27

@Rusznyák Csaba: jóvan, most már mindegy, az utómunkárok egyébként, azok ennyire okosak...

Dr.Jones · http://mediaviagra.blog.hu 2011.05.06. 21:46:24

Legalább megtudtuk, hogy a Thor jövő héten lesz :D

scorsesefan 2011.05.07. 00:10:53

@Dr.Jones: Így van. :D Az ember aszinné ilyen kaliberű emberek képben vannak azért. :)

Dr.Jones · http://mediaviagra.blog.hu 2011.05.07. 09:39:31

@scorsesefan: Engem az a nagyképűség és lekezelés nyűgözött le, ami a hangjából áradt, mikor kétszer is kimondta: "az jövő héten lesz" :D
Egyébként nagyon sok dologban egyetértek Csabával, jó dolgokat mondott, de az is biztos, hogy a fodrásza ellen eljárást kéne indítani :)

_Venom_ · http://venomblog.blog.hu 2011.05.07. 18:13:12

Ha Nolan nevét módszeresen kicseréljük Aronofsky-ra, akkor teljesen egyetértek a poszttal.:) Nolan egyre inkább halad a kommersz "művészetig" (gyönyörű downfall az ő munkássága a Memento-tól az Eredetig), pont olyan, akit már inkább azért értékelünk, mert a másik oldalon Bay-ek vannak, és nem azért, mert önmagában értékes lenne. Szigorúan szerintem, persze.

mesko 2011.05.07. 19:21:22

szerintem Nolan jó úton halad:)), Hollywoodot amúgyis mindig belengte az a naiv varázs, hogy ők a nagy átlagpublikumot szolgálják, és nem a nagyon hozzáértő elitfilmes kasztokat.
s ha már így van akkor Nolan amit csinál, azt nagyon jól teszi, mert egy úton halad, annélkül, hogy hülyének nézné a nagy átlagot, melyen én is észlelem az értelmi gyengeség jeleit..csak hát én is oda tartozom, s ezért nem szólom le:)
szivemből szeretném, hogy Nolan ne összevissza kanyarogjon, mert megfigyeltem, aki ezt teszi, az nem jut semerre..
(szörnyű vagyok, mindig védem Nolant:))

mesko 2011.05.07. 19:25:51

lehet úgy kellett volna írnom, hogy kanyarodjon..

Rodman Kálmán 2011.05.08. 00:46:23

@efes: Movie is dead? Hát nem tudom ti hogy vagytok vele, de az imax meg 3d azért kifutja még egy jó darabig, később talán sima 2d filmet már nem is nézhetünk sehol?? Torrent meg le lesz tolva a pályáról egy megszállot Bill Gates klón szikrája elég is, csak idő kérdése. Túlságosan hozzászoktunk, hogy minden ingyen jön le. Kilóra lesz minden, mint a hentesnél.

Rusznyák Csaba 2011.05.08. 14:19:47

@_Venom_: Aronofsky nem hollwoodi filmes, szóval nem illik a kontextusba. És nem is kell, hogy hollywoodi legyen.

Rusznyák Csaba 2011.05.09. 10:30:04

@Wostry Ferenc: ööö... most megnéztem, és a múltkor a Szélesvászonban meg geegz.blog.hu-t írtak...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2011.05.09. 10:35:15

@Rusznyák Csaba: tudom. mikor másodszor írták el, miután hiába szóltam utána már nem volt kedvem bemenni és téged ajánlottam magam helyett.

Rusznyák Csaba 2011.05.09. 10:43:57

@Wostry Ferenc: Szóval akkor én most örüljek, hogy elírták?:)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2011.05.09. 10:47:06

@Rusznyák Csaba: hogy a te attitűdöd mi lesz a dolog iránt az a te dolgod, én mindenesetre már igyekszem semmi olyat nem elvállani, amiért nem fizetnek, mert ezek még annyira sem képesek, hogy *ha már nem fizetnek*, legalább 3 szót leírjanak helyesen.

K.Leslee 2011.05.09. 19:50:45

@_Venom_: Egyetértek. Szeretem Nolan-t, de egyben az egyik legtúlértékeltebb rendezőnek is tartom. Az Inception körüli hype-ot meg egyáltalán nem értem.
A Batmanek viszont szórakoztatóak, elismerés, meg a Mementó is jó, de pl.Álmatlanság teljesen átlagos film.

mesko 2011.05.12. 21:32:37

Cannes-ban Woody Allen-ek volt egy-két gyalogszava az amerikai filmforgatásról...na, azt se nekem mondták:)

Edgar 2011.05.16. 23:35:04

Ééés elkészült a világ egyik legfaszább filmjének, a Straw Dogs-nak a remake-je is. Most láttam a minden meglepetést lelövő trailert. (Remélem kurva nagy bukás lesz, és a remake kiagyalóját felkötik a Hollywood felirat valamelyik betűjére.)

osborne 2011.06.26. 20:55:58

Visszanyalt a holywoodi fagyi.

Addig szedálták évtizedekig az ami közönséget, hogy 2011-re a Másnaposok 2 a verhetetlen kasszasiker :D

A sorozatok pedig (Sopranos, Elnök Emberei, Drót etc) ma már simán vernek bármilyen mozi filmet.

CzB · http://faszkivan.blog.hu/ 2011.07.02. 02:01:42

@dm: A konzoloknál igen (Lásd a COD széria a 4. rész óta), de a PC éppen most nyal vissza :P :D Tehát a sors egyenlít :)

rettentó 2011.10.17. 12:24:12

A kérdésre én is keresem a választ, bár nálam nem egészen ez a kérdés, hanem hogy miért lettek xarok a hollywoodi filmek? :-) Köszönöm az írásba fektetett melót.
süti beállítások módosítása