Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Rémálom az Elm utcában 2010

2010.06.04. 19:15 Freevo

Michael Bay folytatja keresztes hadjáratát a gyermekkorunk ellen: rebootolta, ezzel egyidejűleg le is rombolta az utolsó mítoszunkat, Freddy Krueger hátborzongató történetét. Wes Craven 1984-es, kultikus filmjének feldolgozását úgynevezett újragondolásként hirdették, ehelyett azonban ügyetlen kopipésztelést kaptunk, amelyből épp azok az apróságok hiányoznak, amelyek működőképessé tették az eredetit.

Bizonyos filmek egyszerűen idejétmúlttá válnak, és megérnek arra, hogy frissítsék őket a korszellemhez, a nézői elvárásokhoz. A Rémálom az Elm utcában magán viselte a nyolcvanas évek tinihorrorjainak inkább kínos nyomait, ráadásul a folytatások formájában 2003-ig tartó abúzus sem tett jót a patinásodásának. Robert Englund ikonikus karaktere önmaga paródiájába fordult, épp ideje volt, hogy valaki gatyába rázza.

Biztatóak is voltak a 2010-es remake első jelei. A főszerepre az egyetlen szóba jöhető színészt, Jackie Earle Haley-t választották (akinek még azt is megbocsátjuk, hogy megint Rorschach-hangon beszél). A maszkmesterek gondoskodtak arról, hogy kevésbé gumiszerű, valósághű, mégis kísérteties legyen az összeégett arca. Wesley Strick és Eric Heisserer azt ígérték, a forgatókönyvük tiszteletben tartja az 1984-es eredetit, és nélkülözi Freddy olcsó poénjait, Samuel Bayer pedig a hatalmas kliprendezői renoméja révén adott némi izgalomra okot.

A film megtévesztően tökösen indít, rögtön a felütésben egy kreatívan erőszakos halálesettel hozza ránk a hidegrázást. Sajnos azonban ez marad az egyetlen eredeti gyilkosság, a többi vagy Wes Craven előtt emel kalapot, vagy unott ötlettelenségbe fullad. Némi frissességet hozhatna a mitológiába, hogy az inszomniás karakterek néhány pillanatra bele-belesüllyednek egy éber alvásba, és ezzel végképp összemosódnak számukra a határok álom és valóság közt, csakhogy ez a lehetőség is kifullad egy-egy kiszámítható ijesztegetésben.

Samuel Bayer próbálkozása mindenesetre dicséretes, hiszen a sótlan és repetitív álomjelenetekből kicsikarta a lehető legtöbb feszültséget. Bár attól messze van a film, hogy a karfánkat tépdessük tőle rémületünkben, de tud olyan atmoszférát teremteni, amelyen átszűrődik Freddy fenyegető jelensége és az áldozatainak klausztrofóbiája is.

Egyértelműen Heissererék számlájára írható a film összes hibája. Az első egyharmadig főhőst sem sikerült találniuk a történethez, mert akiket annak hihettünk volna, azok sorban elhullottak. Ráadásul úgy szabadultak meg tőlük, hogy előbb belengették némi szerelmi szál és egy nyomozás lehetőségét, és csak ezt követően rántották ki alólunk a szőnyeget. A tinédzserekből hiányzik minden tinédzserség, annyi műsoridőt pedig egyikük sem kap, hogy legyen okunk szurkolni értük.

A harmincadik percben jutunk el odáig, hogy megismerjük a protagonistákat, a nörd fiút és a nörd lányt, ám ekkor már rég lemondtunk arról, hogy megpróbáljunk azonosulni bárkivel is. Nem segít rajtunk Rooney Mara üres tekintetű alakítása sem, amellyel a hősnő klasszikus karakterfejlődését is befogadhatatlanná teszi számunkra. Az ő párja a kezdetben szkeptikus Kyle Gallner (nem ő az egyetlen tévészínész a stábban), aki a nagyszerű alakítása ellenére sem tudta kedvelhetővé tenni az érdektelen, hol motivált, hol motiválatlan karakterét.

A jobb írói húzások közé sorolom azt, hogy újragondolták Freddy Krueger eredetsztoriját. Wes Craven eredeti koncepcióját porolták le, és pedofilt csináltak a gyerekgyilkosból, aki azért tér vissza a halottaiból, hogy végezzen azokkal, akiket korábban megrontott. Ugyan ez a változat kevésbé erőltetett, mint a korábbi filmé, mégis sikerült olyan ellentmondásokba bonyolódni általa, amelyeken többször is megbicsaklik a film. Senkitől sem akarom a fordulatok élményét elvenni, úgyis szembeötlőek ezek a logikai hézagok. Elég kiemelnem azt az apróságot, hogy sosem derül fény arra, mi szüksége egy gyermekmolesztálónak az ujjkarmokra a való életben, azon kívül, hogy elősegítik a lebukását.

Összességében nézve a 2010-es A Nightmare on Elm Street mindenképpen a Platinum Dunes stúdió jobb remake-jei közé sorolható. Bayer képei és Steve Jablonsky megbízható színvonalú zenéi megteremtik azt a hangulatot, amelyről a kaszabhorrorok többsége csak álmodozni mer. Jackie Earle Haley méltó a szerephez, az ő jelenléte és kiszámíthatatlansága nélkül feleannyit sem érnének az álomjelenetek, azt pedig a Little Children óta tudjuk, hogy nem kell neki maszk, hogy baljós pedofillá változzon.

A film azonban rengeteg potenciáltól fosztja meg magát a szolgai homage-ok jegyében, emellett olyan tehetségeket tékozol el, mint Connie Britton vagy Clancy Brown. A lustaságra utaló logikai bukfencek megbocsáthatatlanok, a sekélyes karakterek pedig egyszerű tehetségtelenséget feltételeznek. Sam Bayertől, hacsak el nem ment a kedve egy életre az egész estés produkcióktól, remélhetőleg láthatunk tisztességesebb munkákat is, de azt legalább már tudjuk, hogy A dolog remake-je biztosan nincs jó kezekben Eric Heisserernél.

13 komment · 1 trackback

Címkék: horror filmkritika 2csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr92046771

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Rémálom az Elm utcában (A Nightmare on Elm Street) 2010.10.13. 08:44:02

Alapsztori: Freddy Krueger álmok útján teremt kapcsolatot az emberekkel és ha ott szétkaszabolja őket, a valóságban is game over van. Remake.Húzónév: Jackie Earle HaleyMűfaj: horrorTrailer ittAmire számítottam: Tinihorror remake á lá 2010 egy olyan fil...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

purga · http://horrormirror.blog.hu 2010.06.01. 09:30:51

nekem pont az első rész nem tetszett, én mindig is vevő voltam freddy "olcsó poénjaira", attól volt olyan egyedi.
a motiváció viszont itt sokkal rosszabbnak tűnik, mint az eredetiben, azé támad fel, h megölhesse azokat, akiket megrontott? pff...

The Man Who Laughs · http://trashneveles.blog.hu/ 2010.06.01. 10:18:28

Sajnos, ez már a sokadik negatív kritika amit olvasok.

Kár, pedig vártam a filmet (annak ellenére, hogy fölöslegesnek gondolatom az elkészítését az eredeti, még ma is megállja a helyét, igaz néhány effekt már elavult) , főleg Jackie miatt. Az eredetinek hatalmasa rajongója vagyok (az egyik kedvenc horrorom), a folytatásokat is szerettem (kivéve a 2-est, mert az szerintem baromi unalmas, de a 3-s és a 7-es kifejezetten jók)még, ha egyre komolytalanabbak vagy már-már bárgyúak (igen még a ciki 6-os is tetszett vagy a Freddy vs Jason), de legalább szórakoztatóak és Freddy kapott egyéniséget így nem olyannak mint általában többi slasher folytatásai amik, csak ötlettetemlenül és gyengén másolják az eredetit.

Ami meg ennél is jobban bánt, hogy ha így folytatódnak a dolgok, akkor ez a Heisserer a másik kedvenc horroromat is szépen a sárba tiporja (igaz, az eredeti nem veszít értékéből) majd :/.

TheBerzerker 2010.06.01. 10:55:54

Nem teljesen értek egyet abban, hogy az eredeti Nightmare idejétmúlt lenne. Szerintem pont ez az a film a Texasi mellett, amelyik még ma is képes ugyanazt a hatást elérni, mint amikor készült. Szigorúan az elő részre gondolok. Szeretem a folytatásait is mert mókásak de az már más kategória egy kicsit.

clive. 2010.06.01. 11:21:54

Az első rész az egyik legjelentősebb amerikai horror a 80-as évek egyik legjobbja. Igazi ikon, aki az egyik legeredetibb is egyben. Az első rendezése és hangulata szenzációs. Örök kedvenc. A folytatások folyamatosan gyengültek, mert azt a sötét és nyomasztó hangulatot a maga kertvárosi egyszerűségében nem tudta visszaadni. Viszont sokakkal ellentétben nekem bejött a kettes meg a harmadik is. Ott kellett volna véget érnie. A 4-5 olyan rossz, hogy nem igaz, a hatos tele van baromságokkal. A hetes meg Craven "8 és félje". Érdekes, hogy rengeteg rendező csinál filmet magáról és a filmjeiről: Takeshitől a Takeshis, Fulci: Cat in the Brain stb.
Amúgy, ha a film mert volna durvább lenni még egész érdekes is lehetett volna. De nem rossz összességében, bár ez már nem Rémálom film.
A Freddy vs Jasont én baromira élveztem cool crossrover volt, ami filmben nagyon ritka.

Sok hír rebbent fel a Freddy vs Jason utáni tervekből. Volt hír ugye Freddy vs Jason 2-ről, volt hír remakeről és előzmény filmről. Sajnos remake lett. A három variáció közül a legrosszabb.
Anno én alig vártam, hogy John McNaughton megcsinálja Robert Englunddal az előzmény filmet. Biztos anno olvastatok erről ti is. Sajna nem ő kapott zöld utat.

doktor.dikhed 2010.06.01. 12:19:04

Azért mesélje már el nekem, hogy mi értelme ezeket a filmeket feldolgozni? A Rémálomból már készült egy halom film, korhatáros, a Dolog, ha jól tudom, már annak sem volt nagy kasszasiker, ráadásul ez is korhatáros. A feldolgozásokkal biztos, hogy nagyot nem szakítanak.

Ennyire le lennének keseredve az amerikai stúdiók, hogy egymás után gyártják a biztos megtérülő, de igazán nagy hasznot nem hozó feldolgozásokat?

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2010.06.01. 14:01:01

@doktor.dikhed: Pénz. Semmi más. És a kritikai szempontból is ez kell álljon a vizsgálat középpontjában.

Igen, ennyire el vannak keseredve, ugyanis a produkciós költségek olyan magasak, hogy egy-egy film bukása producer és menedzserkarrierek végét jelentheti, így többé-kevésbé a biztosra mennek, és azon az alapon hogy ami egyszer siker volt, másodszorra is az lesz, rimékelnek. Végeredmény: a kreativitás csődje.

Konya Sándor 2010.06.01. 15:53:03

Én kezdettől ellenszenvesnek éreztem már magát az ötletet, hogy újracsinálják a Rémálom az Elm utcában-t. Az eredetit én is nagyon szeretem, az egyik legjobb horrorfilm ami valaha készült, a folytatások pedig mocskosul szórakoztatóak. A kérdés az, hogy miért kell remake-elni egy filmet, ami már alapból zseniális? Jó, tudom...Ez nem remake hanem előzményfilm, vagy mi a manó, de akárminek nevezzük, attól még az ami. Felesleges. De persze nem láttam még, szóval ki tudja, még az is előfordulhat hogy tetszeni fog.

clay 2010.06.02. 04:00:39

,,A film megtévesztően tökösen indít, rögtön a felütésben egy kreatívan erőszakos halálesettel hozza ránk a hidegrázást."

Egyetértek, tökös lenne az indítás, ha egy újabb, százhuszadik folytatásról lenne szó. De egy remake-et szerintem úgy kéne megcsinálni, mintha sosem készült volna el az eredeti. Ellenben Michael Bay-ék a durr bele taktikát választották és az egész filmben csak a pillanatnyi hatásra törekedtek. Nincs felépítve a történet, a feszültség, kész ténynek veszik, hogy a nézők ismerik Freddy-t, túlzottan támaszkodik a korábbi részekre. És ezáltal a film nem is állja meg a helyét remake-ként, mert ha ez egy gyökerek nélküli film lenne, a nagyközönségből leginkább csak értetlenséget váltana ki.

clay 2010.06.02. 13:22:39

Bocs, az egyik kommentemet lehetne törölni? Nem voltam teljesen józan és nem voltam a helyzet magaslatán. :)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2010.06.02. 13:43:59

@clay: Jó ez, nyugi. Ki van itt a helyzet magaslatán? :D

Freevo · http://delta.blog.hu/ 2010.06.02. 14:04:13

@Wostry Ferenc: már intézkedtem, duplán jelent meg a fentebbi komment.

@clay: teljesen egyetértek. A film egyértelműen arra épít, hogy mindenki ismeri Freddy sztoriját, és nem érik meglepetések vele kapcsolatban. A szereplők többsége meg sem kérdőjelezi, hogy Freddy az álomvilágban gyilkolászik, pedig a bizonyítékok és a racionalitás is ellentmond neki. Ez főleg a film elején zavaró.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2010.06.04. 15:47:12

"Az első egyharmadig főhőst sem sikerült találniuk a történethez, mert akiket annak hihettünk volna, azok sorban elhullottak. Ráadásul úgy szabadultak meg tőlük, hogy előbb belengették némi szerelmi szál és egy nyomozás lehetőségét, és csak ezt követően rántották ki alólunk a szőnyeget."

Ez speciel pont hogy egy ügyes húzás volt. Ugyanígy kellett volna meglepni a nézőket a folytatásban is, és akkor egy aránylag nézhető (de persze teljesen felesleges) film lett volna belőle.
Rooney Mara egyébként jó választás volt a szerepre, nem egy sablon-szépség, az eredeti Nancy-hez képest meg valóságos színészzseni.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2010.06.06. 14:56:11

én ottvoltam a vipes vetítésen, és a bládiméri igazából szar.
süti beállítások módosítása