Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Erőszakos múlt

2010.04.17. 12:07 Wostry Ferenc

Cronenberg lassan húsz éve nem rendezett horrort, rajongói mégsem pártolnak el mellőle, ami jórészt a kanadai auteur kiszámíthatatlanságának köszönhető. Nemcsak témaválasztásai bizonyulnak érdekesnek, de az is, ahogy ezeket a látszólag teljesen különböző történeteket feldolgozza. Vajon a Karambol fetisiszta szoftpornó volt vagy apokaliptikus vízió? Az eXistenZ szatíra vagy médiakritika? Számos könyv próbálja megmagyarázni a hírhedt „Cronenberg-project”-et, a rendező életművét, és egyiknek sem sikerül: a filmjei lényege kicsúszik a kritikusok ujjai közül.

A History of Violence helyszíne szintén egyedi, legalább is cronenbergi szempontból: egy álmos, unalmas amerikai kisvárosban találjuk magunkat, az Egyesült Államok „heartland”-jének közepén, ahol soha semmi nagyszabású nem történik, és a lakóinak éppen ez kell. Tom Stallnak (Viggo Mortensen) is megfelel a középosztálybeli tespedés: ő a helyi étterem tulajdonosa, mindenki kedves ismerőse, két gyerek apja, aki húsz éve él boldog, (mert?) eseménytelen házasságban.

Csakhogy egyetlen este, sőt, néhány perc alatt kifordul tengelyéből a teljes léte: két mindenre elszánt bűnöző ki akarja rabolni az éttermet, és a jelek szerint az ott tartózkodókat is rövid úton eltennék láb alól. Tom reflexszerűen cselekszik, támad, és szó szerint kivégzi a rablógyilkosokat. Az országos média hírszárnyaira veszi a kisváros hősét, pedig Tom ezt szerette volna a legkevésbé.

Néhány nappal az éttermi mészárlás után egy feketébe öltözött, hátborzongató alak, Carl Fogarty (Ed Harris) sétál be Tom életébe. A félszemű férfi azt állítja, hogy Tom a kisváros lakói előtt elhallgatta személyazonosságát, és valójában egy volt gengszter, Joey Cusack, aki nem mellékesen Fogarty szemét is kikaparta egykor. Fogarty megpróbálja rávenni Tomot valódi személyisége újbóli elfoglalására, és a visszatérésre a nagyvárosba, bátyjához, Philadelphia gengszterfőnökéhez.

Bármelyik rendező egyszerű akciófilmet fabrikált volna a történetből, de Cronenberget a problémafelvetés érdekli. Mit akarunk az élettől, kik akarunk lenni, és a kettő egyesülése: kivé kell válnunk ahhoz, hogy elérjük, amit szeretnénk? Tom fia (Ashton Holmes), bár megpróbálja, képtelen beilleszkedni a kisvárosi miliőbe, annak ellenére, hogy a társadalmi elvárásokat és apja tanácsait ezek követésére egyaránt betartja. Csakhogy amikor kénytelen konfrontálódni a ténnyel, hogy apja az erőszak által válik hőssé, ráébred, hogy egyrészt Tom középosztálybeli kivetülése csak álca, valamint hogy az általános társadalmi morál szolgai követése valószinűlg mégsem a járandó út céljaink elérése érdekében (hogy Cronenberg szintén osztja ezt a vélekedést, azt maga sem rejtette soha véka alá.)

Az identitásválság kezelésében Cronenberg szintén mester, és a témát pl. Lynchnél (Lost Highway) sokkal okosabban viszi filmre. Fogarty nem tágít, állandóan Tom nyakára jár, mint egy kígyóbűvölő, úgy próbálja (fenyegetés, zsarolás segítségével) előhívni a férfi valódi énjét, amely a hurok szorulása okán lassan valóban megmutatkozik. Vajon tényleg csak pusztán reakció ez a krízisre, vagy az emberkígyó nagyon is boldog, hogy levetheti hamis bőrét? Cronenberg a társadalom által reánk kényszerített szerepek képmutató természetét kritizálja – a különböző álcák személyiségfacsaró hatását, amely alatt az igazi, a civilizáció által megvetett brutális én csak a lehetőségre vár. És amikor Tom (pontosabban akkor már Joey) visszatér az anyaméhbe (bátyja, akit William Hurt alakít, házának belseje vérvörös és kényelmes és hívogató és puha), akkor lesz csak igazán nyilvánvaló, miért illik bele a History of Violence a Cronenberg-projectbe…

Az erőszak kérdése, pontosabban az erőszak alkalmazásának kérdése a rendező filmjeiben még sosem került ennyire előtérbe. Tom csapdába kerül: ha nem folyamodik erőszakhoz, a szerettei bánják, ha viszont bepiszkolja a kezét, felfedi saját magát (több szempontból is.) Tudatosul benne, hogy mind fenevadak vagyunk, csakhogy a végső túlélés nem ezen múlik: a legfontosabb, hogy a kevés valóban fontos civilizációs értéket, szeretteink iránti törődésünket az ID-vel valamilyen egyensúlyba hozzuk. Az erőszak néha elkerülhetetlen, de nem mindig rossz. Használhatjuk elnyomásra vagy védelemre – és ez a legelemibb, ez dönt ember-voltunkról. A lényegünk, mélyen.

18 komment

Címkék: dráma filmkritika 5csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr671929024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lehota Árpád 2010.04.17. 14:03:15

Hú, én nagyon szeretem ezt a filmet, végre meg lett emlékezve róla! Rettenetesen alulértékelt darab, "sima" filmként is, és mint a Cronenberg életmű része is. De itt most nem lett alulértékelve és ez jó. :)

Edgar 2010.04.17. 15:19:42

Nagyon jó film, a "nem-cronenberges" Cronenberg-filmek közül a kedvencem.

De: "a témát pl. Lynchnél (Lost Highway) sokkal okosabban viszi filmre."
Mi az, hogy okosabban? A két rendezőnek teljesen más a mondanivalója (Cron.: hogyan tör elő az egyénben rejlő sötétség?, L: mi rejtőzik az idilli közösség felszíne alatt?), más a munkamódszere (Cron. filozófiai kérdésekre koncentrál, Lynch a lelki erőkre, a megismerhetetlen pszichére). Szóval, ha bővebben kifejtenéd, mit is jelent ez a félmondatod...

fdave 2010.04.17. 16:25:48

Ejj, akkor egyedül én vagyok az, akinek nem annyira jött be? Nem rossz, de az eredeti képregény közelebb áll a szívemhez. :)
Amúgy ezt a filmet tartják sokan a legjobb képregényfilmnek, ami annyiban mindenképpen igaz, hogy a rendező sikeresen átvette az egész hangulatát és szinte semmi sem csorbult az eredetihez képest.
Egyébként amit Wostry pozitívumként hozott fel a filmmel kapcsolatban, a képregény ugyanazt hozza, és még talán többet is.

Rusznyák Csaba 2010.04.17. 20:27:16

@fdave: hajjaj:) Ponthogy Cronenberg hangsúlyozza ki az említett témákat, míg Wagner inkább a tipikus "rosszfiú kiszáll, és új életet kezd, de aztán utolérik, és megint küzdenie kell" vonalat erőlteti - ebből pedig 12 egy tucat. A film sokkal nagyobb gondot fordít a karakterekre, a főhős hazugságokból épített új életének megingására, mint a comic. Nem véletlen, hogy Cronenberg kihagyta a filmből a képregény középső (és dögunalmas) harmadát, ami egy az egyben egy flashback Tom (Joey) gengszteréletéről - teljesen irreleváns adalék, ráadásul baromi triviális is.
A film tényleg zseniális - a képregény erős közepes.

fdave 2010.04.18. 10:28:56

Elolvastam mégegyszer a knetes cikkedet, és szerintem ennél sokkal több van a képregényben. Varró Attila erről hosszan is ír a KultComics-ban, a flashback pedig értelmezhető egyfajta muszájból "lejátszott" önfeltárásként is. Az pedig, hogy a lehető legnagyobb klisékből építkezik ez a rész, csak azt mutatja, hogy mennyire nem erre koncentrál a képregény (se).
Amit Varró is megemlít a film javára, hogy hangsúlyozza az erőszak ragályosságát, Wagner szintúgy megteszi: mit csinál a főhős fia pl.

Rusznyák Csaba 2010.04.18. 13:23:34

Miért "muszáj" lejátszani? A film épp azt bizonyította be, hogy a történetnek abszolút semmi szüksége a flashbackre - csak húzza az időt, és eltereli a figyelmet arról, ami igazán fontos. A képregény nekem egy tucatmű marad, ami érint pár érdekes témát, de aztán szinte semmit nem kezd velük. A filmnek csupán a néma zárójelenete többet mond, mint a képregény mindenestül.

Edgar 2010.04.18. 20:36:01

@Olorin: Tényleg, az a zárójelenet mekkora! Meg is feledkeztem róla.

W.A. 2010.04.19. 02:34:40

Nagyon örülök, hogy végre megjelent egy kritika a filmről - az meg külön meglep, hogy pozitív.

kovacsbalint · http://kovacsbalint.blog.hu/ 2010.04.19. 14:29:10

én ehhez csak annyit tudnék "hozzátenni", hogy kurva jó film. ezer éve akarom újranézni, csak mindig van valami, ami nem újra, hanem először.

Szegedi Péter (törölt) 2010.04.19. 17:47:21

Végre végre - mindig furán éreztem magam, mert mindenki azt bizonygatta nekem, hogy ez egy szar film. Közben meg nem.

K.Leslee 2011.03.27. 15:50:14

Ez tényleg egy alulértékelt film, de csak azért, mert kevesen ismerik. No Country For Old Men jutott róla eszembe, de nem tudom, miért. Nekem ez jobban tetszett, jogos 5 csillag.

mesko 2011.03.27. 19:28:27

@K.Leslee: ez nekem is tetszett, tisztára olyan volt mint egy ballada, na jó kicsit félelmetes, de ok volt benne minden..pláne az, hogy az erőszakot nem dicsőítette, hanem tisztán, reálisan és mintha udvariasan lökte volna a képedbe.
szeretem az ilyen történeteket:).., megoszlottak erről is a vélemények, de szerintem úgy az egészséges:)

K.Leslee 2011.03.28. 22:26:24

@mesko: mert sokaknal nem jon be ez a lassu tortenetvezetes. Ha mar V. Mortensenrol van szo, nekem tetszett a The Road is, az is megosztja az embereket, sokaknak unalmas, nekem nem volt az.

mesko 2011.03.29. 18:02:35

@K.Leslee: pedig milyen lazán/könnyedén heggesztette össze a három sávot, amin jött a történet..az nekem is nagyon tetszett, meg a film eleje, ahogy kezdődik..olyan lassan, cinikusan oson:)..akárki akármit is mond ez egy szuper film!

a The Road is nagy kedvencem...és szeretem V.Mortensent is, hatalmas nyelvérzékkel megáldott színész..eleinte azt hittem nem tud játszani, de később meggyőződtem, hogy tud..csak biztos ki kell csalni belőlle, vagy már megérett a színész, ezt megfigyeltem a színházban, hogy a férfiszínészek jobbak idősebb korban..

manuva 2011.03.29. 19:26:58

@mesko: Hogyhogy hatalmas nyelvérzéke van? Sok nyelven tud?

mesko 2011.03.29. 20:13:46

@manuva: arra értettem, hogy V.Mortensen az LOTR-ben csak amúgy lővi az elf nyelvet..ami nem egy egyszerű nyelv, jó, hogy állítólag perfekt funkciónális, de nehéz, mert nem használják úton-útfélen:)

akkor az Alatriste-ben, ő Diego Alatriste, ahol csak amúgy lővi az ó-kasztiliai spanyolt(az igazi-régi akcentussal), dublőr nélkül!...meglehet fogozkodni:)

Hidalgo-ban ő Hopkins..csak amúgy lővi mittudomén milyen idiánok nyelvét, dublőr nélkül:)

Eastern Promises-ben ő Nicolai, csak amúgy lővi az oroszt..dublőr nélkül:)

és még kitudja hány akcentus van a bírtokában..én csak most a fennebb felsorolt szerepeivel argumentáltam, hogy miért van szerintem eszeveszetten jó nyelvérzéke, viszont én nem bírom a szinkront..egyszerűen mi nem szinkronnal nézünk semmit, lehet ezért ismerem el/csodálom őt ilyen szempontból is..

ugyamúgy a színész nagyon sokoldalú, ha jól tudom: festő, zenész, költő..lovakkal foglalkozik stb.

K.Leslee 2011.03.29. 20:36:37

@mesko: a film nyitojelenete nekem is nagyon tetszett!!!Tipikusan olyan kezdes ami utan biztos lehetsz benne, hogy jo lesz a film:-)
En sem nezek szinkronos filmeket soha, nem szeretem, ha megfosztjak a filmet az eredeti hangjatol. Annyira hozzaszoktam ehhez, hogy mar szinte idegesit a szinkron. Azt viszont nem tudtam, hogy Viggo Mortensen ilyen sokoldalu.

mesko 2011.03.29. 21:22:45

@K.Leslee: légy résen, mert ő játsza S.Freud-ot, és a rendező csak Cronenberg, ha minden igaz az idén nézzük már a filmet:))..sőt, azt mondják, hogy még tavasszal esedékes:)
süti beállítások módosítása