Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Batman: R.I.P.

2008.12.16. 08:02 Rusznyák Csaba

A halott lovag.



Soha eddig nem tapasztalt események! Minden eddiginél merészebb történet! Hatalmas titkok lelepleződése! Örökre megváltozik minden! Batman már sosem lesz olyan, mint rég – már ha egyáltalán túléli legújabb kalandját! Nagyjából ilyen, és ehhez hasonló nagy szavakkal csábítgatta a DC az olvasókat már hónapokkal azelőtt, hogy a R.I.P. című sztori elindult volna, és a dübörgő, kattogó, robogó marketingvonat ezt követően is még fél évig száguldott, hogy tovább fűtse az egyre kevésbé lelkes rajongói kedélyeket – aztán véget ért a „móka”, az abszurd méretűre fújt lufi hirtelen kipukkadt, és nem maradt a helyén semmi. Roppant finoman fogalmazok, ha azt mondom, hogy nem ezt vártuk Grant Morrisontól. Attól a Grant Morrisontól, aki minden idők egyik legjobb X-Men történetfolyamát adta nekünk, aki nemrég fejezte be 12 részes, fantasztikus Superman sztoriját, ami még a karakter ellenlábasait is elbűvölte, és aki az utóbbi évek egyik leghangulatosabb crossoverét írja jelenleg. Szóval egy ilyen alkotóval a volánnál, mégis mi sülhetett el rosszul? A válasz egyszerűbb, mint hisszük: minden.


Batman életét már egy ideje keseríti egy titokzatos Black Glove nevű szervezet, aminek létezésére ugyan nincs bizonyítéka, de ami a jelek szerint hősünk elpusztítására tör – és egyáltalán nem úgy tűnik, hogy hanyag munkát végez. Közben nyugtalanító bizonyítékok kerülnek napvilágra, amik alapján a Sötét Lovag apja, Thomas Wayne, maga rendelte el felesége meggyilkolását, és rendezte meg saját halálát, nagyrészt azért, mert az összeszűrte a levet komornyikjukkal, Alfreddal – aki e gondolatmenet folytatásaként Bruce igazi apja. Persze lehet, hogy ez is csak a Batman ellen irányuló, egyszerre fizikai és pszichológiai hadviselés része, de ugyan ki tudhatja biztosan? A játékba pedig belekeveredik még maga az őrült Joker, és Bruce új szíve hölgye, a titkát leleplezett Jezebel Jet is.



A R.I.P. egy döbbenetesen zavaros, átgondolatlan és halálosan unalmas katyvasz, ami túl erősen, túl kétségbeesetten próbálkozik, hogy az év egyik legnagyobb képregényes eseménye legyen. Tegyük félre az afféle kifogásokat, hogy sem a történet, sem a stílusa, sem karaktereinek ábrázolása nem eredeti, hiszen ez bocsánatos bűn egy mainstream szuperhős-képregény esetében, főleg, ha az még egy irdatlanul régi kontinuitásnak is része. De a R.I.P. ettől függetlenül is egy nagy, dramaturgiai szeméttelep. Morrison, aki általában oly gondosan fonja egy sztori szálait, és oly szépen vezetgeti azok mentén a lényegüknél megragadott karaktereket, mintha elfelejtett volna írni. Fontos pillanatokat, jeleneteket ugrik át, pusztán a következményeket mutatva meg, miközben olykor sokkal kevésbé lényeges momentumokat hangsúlyoz ki sokkal jobban.

A folyamatosság e durva megszakításai mentén mindenféle logika, előzmény és értelem nélkül jönnek és mennek a karakterek. Bruce új kedvese például alig pár résszel a R.I.P. előtt bukkant fel először, de itt máris el kellene hinnünk, hogy hatalmas, tüzes szerelmet éreznek egymás iránt, és a zsigereinket kellene, hogy markolássza a nővel (és egy cseppet sem elegáns duplacsavar következtében Batmannal) kapcsolatos fordulat, ami viszont kellő gondossággal felvezetett előzmények, és ügyes karakterrajz hiányában akkorát sem durran, mint egy petárda az óceán mélyén. Hasonlóan jár a röhejes denevérmanó, Bat-Mite, aki viszont eleve nem is passzol ebbe a szándékai szerint sötét és vérkomoly történetbe (még így sem, hogy pusztán Bruce képzeletének szüleménye) – így aztán mondhatnánk, hogy a kutyát nem érdekli, hogy egyszer csak hipp-hopp eltűnik a képregényből, de ekkor az olvasó hirtelen rájön, hogy az egészben egyáltalán nem is volt semmiféle szerepe. Hasonlóan gyorsan tűnik el Batman vészhelyzetre tartogatott pótszemélyisége, akit annak idején azért teremtett, hogy legyen valaki, aki képes visszavágni abban az esetben, ha őt, vagyis Bruce Wayne-t pszichológiailag elteszik láb alól (ez egyébként egy kifejezetten ügyes ötlet, ami tökéletesen reflektál a főhős mindent kontrollálni akaró megszállottságára – de kivitelezésében így is reménytelenül gyenge).



De a legnagyobb feketeleves a főgonosz személye. Azt az eshetőséget még csak megfontolni sem vagyok hajlandó, hogy a Black Glove vezetője, Dr. Hurt (hűha, jaj, de vicces, frappáns név!), valóban Bruce apja, de akárki is legyen, mindenképpen egy dögunalmas, fantáziátlan és végletekig sablonos gazember, akinek se karizmája, se fellépése, se normális karaktere, se semmije nincs, ha jól belegondolunk, még csak épkézláb motivációja sem. Ez utóbbi részben annak is köszönhető, hogy valóban nem tudjuk meg, ki is ő. Lehet egy rejtélyes rendező, akiről fogalmunk sincs, miért fáj a foga Batmanre, lehet a főhős apja, és (nem vicc!) lehet maga a megtestesült gonosz, maga a nagy patás, a Sátán is. Igaz, van a R.I.P.-nek egy sokkal izgalmasabb olvasata, ami szerint Bruce maga hozta a fejére ezt a válságot, életmódja, megszállottsága vezetett ide, s így ő önmaga legnagyobb ellensége, de ez gyorsan elsüllyed a sok logikátlanság és következetlenség tengerében. Az egyetlen, aki némi fényt jelent a sötétségben, az Joker – Morrison verziója a karakterhez kétségkívül félelmetes és bizonyos szempontból még eredeti is, más kérdés, hogy lelépése a történet végén az egyik legösszecsapottabb és legostobább jelenet, amivel idén találkozhattunk a mainstream képregények lapjain – és hadd áruljak el valamit: ez nem kis dolog.

A helyzetet súlyosbítandó, a R.I.P.-nek egész egyszerűen nincs lezárása. Ami befejezést kapunk, az félelmetesen elkapkodott és jelentéktelen  Van ugyan egy jópofa (bár kissé erőltetett) epilógusa, és egy csinos kis kerete, de lényegében minden kérdés megválaszolatlan marad. Batman falrengetőnek ígért sorsát Morrison csak a Final Crisisban fedi majd fel, ugyebár Dr. Hurtöt illetően sem vagyunk okosabbak, mint fél éve, és azt sem értem, hogy miért „szült” az író egy fiút Batmannek, ha aztán két éven keresztül egyáltalán semmi érdemlegeset nem kezdett vele (merthogy Damien, mint korábban, itt is csak teljesen mellékesen bukkan fel).



A mérleg pozitív oldalán így szinte csak Tony Daniel gyönyörűen sötét, realisztikus, az aktuális trendek keretein belül tökéletes képei szerepelnek minden fenntartás nélkül (na és az azokhoz passzoló, kiváló színezés). Minthogy Morrison a sztorival alaposan mellényúlt, kizárólag neki köszönhetően jön létre valamiféle baljós, végzetszerű hangulat, aminek a téma alapján az egész sorozatot át kellene járnia. Szóval, Batman él, Batman halott. A sztorit magát – az előzetes médiahisztéria ellenére – ugyan túlélte, de a rajongók számára mélyebben van hat lábnál is. Csak remélhetjük, hogy Neil Gaimannek a jövő januárban induló történetével (Whatever happened to the caped crusader?) majd sikerül exhumálnia, de az biztos, hogy bazinagy ásóra lesz szüksége.





Megjelenés: 2008
Történet: Grant Morrison, Rajz: Tony Daniel

18 komment

Címkék: 2csillagos képregénykritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr83823941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TheBerzerker 2008.12.16. 10:27:16

Nem gondoltam volna, hogy Miller után Morrison is így belerúg kedvenc bőregerünkbe. Pedig ha valaki, akkor ő aztán feltétlen bizalmamat élvezi már évek óta.

Tony Daniel viszont tényleg nagyon jó. A Spawn Blood Feud-nél találkoztam vele először asszem. A női fejekkel még mindig vannak gondjai?:) Régebben nem igazán sikerült két különböző női arcot rajzolnia.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.12.16. 10:51:46

Még a cikket sem merem elolvasni, mivel Morrison a kedvencem és mióta belefogott Batmanba, azóta arra várok, hogy az egész sztorit egyszerre olvashassam el... Na majd most.

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2008.12.16. 13:00:12

Remek kritika. A képregényt nem olvastam, de ezek után nem is töröm magam miatta. Maradok Mignola-nál, meg a "kis" piros és egyéb színű hőseinél.

TheBerzerker 2008.12.16. 13:13:19

Hu a Hellboy-t én nagyon nem szeretem. Az Amazing Screw-on Head se tetszett. Én annyira nem vagyok oda Mignola-ért.

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2008.12.16. 13:19:41

Hmm... ízlések és pofonok, én alapból nemszeretem a DC/Marvel hősöket, az én lelkem a Lovecraft agyából kipattant csápos lények érintik meg. (brrr szerencsére csak átvitt értelemben^^) Azt viszont tudtad, hogy az első Hellboy sztori egy Batman képregény volt? Persze Batmannel a főszerepben, de Mignola írta és akkor jelentek meg (és tetszett meg saját magának) a tipikus Hellboy-os nyomozós, előbb szétverik, aztán "őverszétmindenkit", happy end. típusú felállás.

Bocsi az OFF ért, befejeztem.

RoFä 2008.12.16. 16:39:46

Grammarnáci reloaded:

semmilye helyett semmije, ha kérhetném.

aFx 2008.12.17. 10:21:48

hát, Neil Gaiman szuperhősös történetei nekem nagyon nem tetszettek. az álomporos hős kalandjait három részen át bírtam, túlírt volt meg úgy egyszerűen rossz, tipikus filozófiai merengés három sültkrumpli felett. nade a Sandman... négy nap alatt végeztem vele, meg a kiegészítőkkel, és élveztem minden percét.

valami olyan író kéne ide, aki tesz a hagyományokra, tesz a legendára, és tesz akár a happy endre is. de legfőképpen a pátoszra. batman skizoid, és eldurranhat, de ehhez egy jó író is kell...

TheBerzerker 2008.12.17. 11:55:28

A jó írót, úgy hívják Garth Ennis.

Rusznyák Csaba 2008.12.17. 12:10:56

"valami olyan író kéne ide, aki tesz a hagyományokra, tesz a legendára, és tesz akár a happy endre is. de legfőképpen a pátoszra. batman skizoid, és eldurranhat, de ehhez egy jó író is kell..."

pontosan, csak az a durva, hogy amíg el nem kezdtem olvasni a batmanjeit, nagyon is azt hittem, hogy Morriosn épp ez a fajta jó író... óriási csalódás számomra az a foshalom, amit ide pottyantott.

Yodz 2008.12.17. 14:23:16

A rajzok viszont tényleg zseniálisak...kár, hogy elpazarolták erre...

aFx 2008.12.17. 22:04:20

Garth Ennis kezd kicsit kiégni, vagy nemtudom. most olvasom a Boysot, amekkora volt a lendülete az elején, annyira filler az utolsó két rész. kicsit úgy érzem, mintha kezdeni kifogyni az ötletből, vagy ő se tudná, merre tart akkor most a sztori. nem rossz, csak a Punisheres ámokfutamhoz képest már lényegesen gyengébb.

egyébként Morrisontól amennyit eddig olvastam (Kill your Boyfriend pl zseniális volt, Planetary és Authority nem az én műfajom, bár kétségkívül odamond a mainstreamnek és értékelhető darabok), az alapján tényleg jobb is lehetett volna a kritika alapján írtaknál.

persze az én véleményemhez súlyozottan meg kell említeni, hogy a szuperhősös képregények teljességgel hidegen hagynak, pár kivételével számomra az összes sablonos és unalmas (kivételek persze vannak, a LoEG az valami hatalmas, a Wantedet imádom, és hát a Transmetropolitant is sorolhatjuk ide), szóval én inkább csak az érdeklődő kategóriába esek:) amiért sajnálatos számomra a dolog, hogy Batman az egyetlen, akit valamennyire szeretek is a teljesen eltérő mentalitás miatt. sokkal több van a karakterben, mit amennyit eddig kihozott belőle bárki is.

a kép alapján meg a minibatman vicces, bár ha úgy vesszük, hogy ezt a poént a Sin City - Hell and Back esetében Miller már ellőtte az utolsó epizód LSDben úszó jeleneteiben...

szóval a radikális váltáshoz szvsz kívülről kéne valakit szerezni, kb úgy, mintha a következő filmet rábíznak Miikera (Ichivel már bizonyított képregényfeldolgozások között), Cronenbergre vagy Satoshi Konra (Perfect Blue és Paprika alapján tökéletesen be tudja mutatni az emberi elme sötét zugait, mégha kevésbé radikális is a képi világa az előző kettőnél).

Rusznyák Csaba 2008.12.18. 08:37:51

Ennis temetésével azért még várnék, 10 éve ír zsinórban Megtorlót, és még mindig szenzációs. Plusz a legfrisebb dolgai (Back to Brooklyn, Crossed) is elég ígéretesek.
Viszont a Planetary és az Authority Ellis, nem Ennis, a Transmetropolitant meg mi alapján sorolhatjuk szuperhős-képregények közé?:)

scorsesefan 2008.12.18. 09:41:40

"[...]sokkal több van a karakterben, mit amennyit eddig kihozott belőle bárki is."

Azért a The Dark Knight Returns-ben Miller elég sokat kihozott belőle szerintem.

2008.12.18. 10:08:09

Haha, én most akartam ismerkedni a Transmetropolitannal, épp azért, mert nem szuperhősös.

Rusznyák Csaba 2008.12.18. 13:56:12

Ismerkedj, az a világ egyik legjobb képregény-sorozata:)

winnie 2008.12.20. 23:48:59

azt azért érdemes megjegyezni, hogy a batman rip ettől még hatalmas siker. az efféle hype-os eventképregényektől eltérően bitang stabilan tartja az eladási számokat, virtuálisan nem is csökken, amire ritkán van példa.

Rusznyák Csaba 2008.12.21. 16:09:18

A Batman irgalmatlanul masszív táborral rendelkezik, éve óta a legstabilabb eladásokat produkálja - szinte mindegy, hogy egy kontár állat, vagy egy látnok zseni írja éppen, hogy tölteléksztoriról, vagy egy gigászi eseményről van szó, hogy holtszezon van, vagy TDK-lázban ég az egész világ, akkor is számonként 100 ezer körüli példányt adnak el belőle.

aFx 2008.12.22. 01:10:36

transmetrot talán azért lehetne "szuperhősös"nek nevezni, mert hát mégiscsak rendelkezik különleges képességekkel a főhős... mármint ultracinizmus, hallucinogénfogyasztás és írás tekintetében;Đ. viszont nem ugrál feszülős ruciban és nincsen alternatív énje sem.

egyébként mindenképpen érdemes nekiállni, egyik legjobb képregény, amit valaha olvastam, remek sztorival, képi világgal, és annyit apró elrejtett poénnal a képeiben, hogy második-negyedik olvasásra is még mindig fogsz új dolgokat találni benne. viszont néha extrémvulgáris, erre érdemes felkészülni.

bocsánat, Ellist és Ennist mindig keverem, pedig kivételesen még a wikin ellenőriztem is, hogy ne mondjak akkora baromságot:(. nem azt mondom, hogy Ennis kiégőben van, csak konstatáltam a boysnál némi zavart az erőben. még mindig nem rossz a sorozat, de az elemi erejű első 20 részhez képest valamennyit gyengült. mondjuk valszeg ez fel se tűnt volna, ha nem futó sorozatról lenne szó:)

a Dark Knights Return meg eddig még kimaradt, de most már tényleg pótlom.
süti beállítások módosítása