Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Southland Tales: A képregény és a film

2008.09.23. 08:06 Rusznyák Csaba

Ez egy ilyen film. Akik az egekbe emelik, fröcsögnek a fikázóira, amiért azok semmit nem fognak fel az üzenetéből, és alacsony agysejtszámaikért a Donnie Darko rendezőjének új mesterművét büntetik, és különben is, húzzanak vissza Michael Bayt nézni. A fikázók meg cserébe felfújt szupersznobokról kiáltoznak, akik a „nem értem ezt a filmet, úgyhogy biztos, k*rvanagy művészet” elvét követve állnak ki emellett a zagyva agyrohasztás mellett. És mindkét csoportnak minden szempontból igaza van. És egyiknek sem, egyik szempontból sincs. A Southland Tales (A káosz birodalma) ugyanis egy nézhetetlen hulladék is, meg nem is. Egy kikezdhetetlen mestermű is, meg nem is. Egy és egyetlen egyvalamiben lehetsz biztos, amikor leülsz megnézni: vagy utálni fogod, vagy imádni. Ez egy ilyen film.



Richard Kelly nem cicózik. Áll a kezében egy Donnie Darkóval, háta mögött tapsviharral, előtte tucatnyi lehetőséggel, aztán fogja magát, vállat von, és bemutat a közönségelvárásoknak. A Southland Tales még komplikáltabb, zavarosabb, furcsább és őrültebb, mint a rendező elsőfilmje volt, ráadásul látszólag még kevésbé van bármi értelme, viszont cserébe komoly előismereteket is megkövetel: ha például nem vagy legalább alapszinten tisztában a könnyed délutáni olvasmánynak bedrogozva sem nevezhető Jelenések Könyvével, akkor akár bele se kezdj. És akkor még ott van a Kelly által írt három graphic novel, ami előzményként szolgál a maga alternatív világában az apokalipszist leíró mozifilmhez, de nehogy azt hidd, hogy az majd eloszlatja minden kérdésedet a mozgóképes művel kapcsolatban. Igaz, ami igaz, sokat segít.



A három kötet (Two Roads Diverge, Fingerprints, The Mechanicals, de kiadták egyben is The Prequel Saga címen) fontos információkkal szolgál a szereplők hátteréről, és arról, hogyan kerültek egyáltalán kapcsolatba egymással. Az ex-pornósztár Krysta Now szerepe, történetbe kerülése és motivációja például szinte kikövetkeztethetetlen a képregények ismerete nélkül, de a filmben a jó ha negyvenpercenként felbukkanó Fortunio figurája is a comic lapjainak köszönhetően nyer valamiféle értelmet. Érdekes módon a főszereplőről, a Jericho Kane-né átlényegülő Boxer Santarosról tudjuk meg a legkevesebb plusz információt, talán a legfontosabb vele kapcsolatban a testére tetovált vallási jelképek eredete és lényege. A képregény legérdekesebb aspektusa azonban a Krysta által írt, The Power című forgatókönyv, ami az egész Southland Tales sajátos kis, metatörténetként a cselekménybe ágyazott parabolája. A rohamos tempóban növő bébi Messiás, aki születése óta egyetlen egyszer sem ürített salakanyagot, viszont a fingásába beleremeg a Föld (nem, ez nem valami elborult metafora, tényleg), és akinek Jericho Kane, a főszereplő alteregója lesz a védelmezője, lényegében magának a filmnek az eseményeit vetíti előre – s ily módon komoly segítség annak megértéséhez.



Mindezek ellenére a képregények csak afféle bevezetők, előjátékok a fő műsorszámhoz, és akárhogy nézzük is, hangulatilag sehol sincsenek Kelly mozgóképes víziójához képest. Ráadásul történetvezetésük túl letisztult, és akár még megvezetésre is alkalmas lehet: a viszonylag egyszerű cselekmény finoman altatgatja az olvasót, aki aztán így teljesen felkészületlenül szédül bele a film kaotikus idézet- és metafora-orgiájába. A rajzok pedig csak fokozzák a hatást. Brett Weldele (akinek stílusát már ismerhetik a Bruce Willis-féle megfilmesítés előtt álló The Surrogates olvasói) elnagyolt, hanyagul felskiccelt, vázlatszerű képeibe a nyomasztóan sárgás-barnás színezés lehel életet, és ez a hangulati világ eleinte fantasztikusan működik, de túl monoton és steril ahhoz, hogy bő háromszáz oldalon át fenntartsa a figyelmet. A Prequel Saga így inkább csak egy szükséges és viszonylag érdekes, mintsem igazán élvezetes és székbeszögező olvasnivaló: túl kell esni rajta, hogy Kelly két és fél órás agyserkentőjét a lehető legfelkészültebben fogadhassuk be.



Mert félreértés ne essék: ha nem készülsz fel, ha nem szenteled magad 100%-ig a filmnek, akkor az fél óra után elnyel, ezután pedig esélyed sem lesz újra a felszínre kerülni, és ott kötsz ki, ahol Kelly többi áldozata: átkozod az érthetetlensége és felháborítóan öncélú művészieskedése miatt. Viszont ha sikerül lépést tartanod (nagy rá az esély, hogy nem fog), nem mindennapi élményben lesz részed. A Southland Tales voltaképp a világvégét hihetetlenül zavarosan és csaknem teljesen érthetetlenül elmesélő Jelenések Könyvének szabados, modern adaptációja/újraértelmezése/kicsavarása/akármilye, társadalmi-politikai felhangokkal, a hollywoodi filmiparnak való odamondogatásokkal, dal- és táncbetétekkel, bibliai- és versidézetekkel, bizarr karakterekkel, rothadó jövőképpel és humorral, méghozzá egy brutális szatírába csomagolva. Az áttekinthetetlen műfaji egyveleg befogadását pedig csöppet sem könnyíti a néző értetlenkedése a szereposztást illetően, á la „mi a francot keres ebben Justin Timberlake, Sean William Scott, Sarah Michelle Gellar és Dwayne „The Rock” Johnson?” A válasz pedig egyszerű: Kelly a színészválogatással is azt üzeni, hogy ez egy nagy vicc.



Egy vicc, amiben Philip K. Dick víziója, David Lynch tébolydája, a Brazil bizarrsága és a Dr. Strangelove maró szatírája elmerül egy adag ponyvában, hogy aztán – amolyan Tarantino módra, csak sokkal őrültebben – a furcsa kotyvalékból valami egészen új és eredeti szülessen. Kelly szabadon csapong, a legkevésbé sem érdeklik az általános nézői elvárások, így aztán ide-oda dobál minket mindenféle helyszínek, karakterek és hangulatok között, és ember legyen a talpán, aki meglátja benne a rendszert. A különös világvége hangulatból, vagy akár egy törpét is tagjai közt számláló kommandós csapat akciójából minden átmenet nélkül csöppenhetünk bele egy lendületes dalbetétbe, vagy éppen okoskodó ex-pornósok röhejes dumashow-jába az ország és a világ égető szociális problémáiról, és az egész olyan hihetetlenül furcsa, hogy talán rá sem ébredünk Kelly nagy trükkjére: miközben pereg a film, saját magunkon, saját társadalmunkon, világrendünkön röhögünk. Pedig akár sírhatnánk is.

Mert ezen a viccen azért mégiscsak van mit komolyan venni. Kelly disztopikus-apokaliptikus víziója ugyanis, mint minden valamirevaló jövőkép, erősen reflektál a jelen problémáira. Az immár totálisan republikánus Amerika egy hatalmas, de a fogyó nyersanyagoknak hála kimerülőben lévő hadigépezet, ami (miután terroristák atombombákat robbantottak Texasban) sorra rohanja le a csúnyarossz közel-keleti államokat, az orwelli rémálmot megvalósító USIdent mindent látó szemei alá vonta az egész internetet, és ott nyirbálja a szabadságjogokat, ahol csak éri. A fasisztának kikiáltott karhatalommal szemben a lázadó Neomarxisták állnak, akiknek kevesebb közük van Karl Marxhoz, mint Kellynek Hollywoodhoz, az ország bajaira pedig a járműveket távirányítással működtető, egyben drogként is használható Folyékony Karma jelenti a megoldást – legalábbis látszólag, mert a nagy találmány mögött maga az Antikrisztus áll. Vagyis a saját kis szétesőfélben lévő világunkra tett konkrét utalások mellett még megkapjuk a politika, a gazdaság és a Gonosz nyilvánvaló összefonódását is. Közben főhősünk nem más, mint egy mocskos és szappanoperaszerű politikai játszmába és dimenzióutazásba csöppent filmsztár, aki félrekufircoló feleségével és Babilon Kurvájával utolsó táncot jár a világ pusztulása előtti percekben, miközben a Messiás a Hegylakó fehér lóként funkcionáló jégkrémes furgonjában emelkedik az egekbe. Mindfuck ez a javából.



A tucatnyi szálat és rengeteg karaktert Kelly remek dinamikai érzékkel, profi vágómunkával fogja össze, a letisztult, trendi megoldásokat nélkülöző képi világnak pedig nagyszerű párja Moby sajátos hangulatú, szuggesztív zenéje, és az azt időnként megszakító, jól összeválogatott betétdal-csokor (van itt Beethoventől Muse-on át Radioheadig minden). És aztán itt van még a The Rock, aki egyenesen fenomenális. Nem, nem viccelek. A fickóról már tudjuk egy ideje, hogy komikusnak sokkal jobb, mint akciósztárnak (ld. a Csak lazánt, amiben egyedül ő volt értékelhető), itt pedig Kelly maximálisan kihasználja minden adottságát. Amikor megfontoltan tagolva meséli el, miről szól a forgatókönyve (ami valójában Krystáé), vagy amikor idegesen pillantgat jobbra-balra, miközben az ujjaival játszik, az kész röhögőgörcs. Ezeknek köszönhető, hogy a filmet (ahogy a Donnie Darko esetében is) jó eséllyel élvezni fogod, nem számít, mennyire érted, vagy nem érted. Kelly hangulatteremtő képessége olyannyira erős, hogy érzelmeket, sőt katarzist vált ki a sztoritól függetlenül is, úgyhogy a grandiózus befejezésbe beleremegsz, még akkor is, ha fogalmad sincs, mi, hogyan és miért történik éppen – egyszerűen azért, mert érzed, hogy valami hatalmas dolog pereg a szemeid előtt.



A Southland Tales nem egy kellemes szombat délutáni film, amit az ötórai tea mellé fogyasztasz. Kétségkívül profi munka, de nem kell csodálkozni rajta, ha valakinél alaposan kicsapja a biztosítékot. Jelenlegi kétes megítélése azonban egész biztos változni fog az évek múlásával – hogy milyen irányba, az rejtély, de Kelly második moziját vagy teljesen elfelejtik majd, vagy utólag öntik aranyba. Középút pedig nincs. Ez a Southland Tales. Ez egy ilyen fim.

Képregény | Southland Tales: The Prequel Saga (Two Roads Diverge, Fingerprints, The Mechanicals, 2006-2007), Írta: Richard Kelly, Rajzolta: Brett Weldele

Film | Southland Tales (2006),
Írta és rendezte: Richard Kelly


 

23 komment

Címkék: filmkritika képregénykritika 4csillagos mindfuck

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr18676369

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Beyonder 2008.09.23. 09:43:16

Annyi mindent bele akart tenni Kelly ebbe a filmbe, amihez kb. 1000 perc se lett volna elég. Az ideális az lett volna, ha mondjuk egy 13 részes tv-sorozatban csinálja meg.

Balfake 2008.09.23. 10:12:31

AKÁRMIJE PONTOS JÉÉÉÉÉÉÉÉ!

itelethozo · http://itelethozo.blog.hu 2008.09.23. 10:29:40

hiányoltam már ezt a kritikát,magam nem mertem volna vállalkozni rá,annyira letaglózott a film.Mint anno a DD.

Marci · http://geekz.blog.hu/2008/07/07/red_cliff#comments 2008.09.23. 11:41:23

ez az első olyan általam olvasot kritika, ahol valami pozitívumot is felemlegetnek a filmmel kapcsolatban.

Kellynek nagyon elment az esze a Donnie Darko után.

Köbli Norbert (törölt) 2008.09.23. 12:38:55

nagyon szerettem volna szeretni a filmet, de tipikus második film --

ha az elsőfilmes önmagát is meglepve hatalmas sikert arat--

és a másodikra megkap minden pénzt--

és kreatív kontrollt --

és valami kurva nagyot akar dobni--

gyakran ez az eredménye.

human 2008.09.23. 13:02:56

nemtom, én senkit nem fikáztam le hogy nem érti, pedig nekem bejött.

human 2008.09.23. 13:03:38

legalábbis úgy emlékszem

geomayler 2008.09.23. 13:24:53

Egyetértek Beyonderrel, túl sokat akart. Annyi ötletet és stílust rakott egybe, hogy a közvetítő médium elvárásainak nem tudott megfelelni.
Mondjuk az se segít, hogy az eredeti Jelenések Könyve sem izgat nagyon. (Nem vagyok keresztény és túl sokszor volt már filmekben meg könyvekben.)

geomayler 2008.09.23. 13:26:19

Emellett a kritika jó, elismeri, hogy szinte senkinek nem érthető a film, de vannak jó ötletei.

tmt 2008.09.23. 13:46:57

Akkor ezt majd megnézem asszem. Amiről fennhangon kiáltják, hogy érthetetlen, az valahogy sosem az. :) És megvédeném Justin Timberlake-t (is), mert egyáltalán nem rossz színész - az Alpha Dog-ból kiindulva. Persze csak szerintem.

Olórin 2008.09.23. 13:52:55

Én sem vagyok keresztény, sőt, totális ateista vagyok, de ez nem zárja ki a film élvezetét - na jó, a Jelenések Könyvének kicsit azért utána kellett néznem:) De aki nem ért a filmből semmit, az esetleg rágja át magát a képregényen. Ha nem is mindent, de sok dolgot megmagyaráz.
Timberlake amúgy tényleg nem rossz, csakhát nem az Alpha Doggal a háta mögött sem igazán egy komolyan vehető név még a filmszakmában - szerintem:)

Ingrid 2008.09.23. 13:54:54

A képek alapján zseniális a film, 10 csillagos!!!!! Lehet hogy megnézem, de még nem biztos, csak LEHET!!!!! Tehát ez még nem 100%!!!! De mondom: elképzelhető. Talán. Kijött ebből kvarcjáték is??

Köbli Norbert (törölt) 2008.09.23. 15:44:08

off: tarr béla bejelentette, hogy nyugdíjba megy.

Ramiz 2008.09.23. 16:06:38

Utálom azokat a filmeket, amik leszarják a közönségüket. Más az elvárásokkal szembe menni (amit a fentiek alapján a Donnie Darko után Richard Kelly nem tett meg) és más egy halom vasat kocsiként árulni.

Persze meg kell néznem a filmet, hogy jogom legyen kritizálni, de asszem inkább lemondok róla: a Darkot is a rengeteg ajánlás miatt néztem meg, és még azon az áron sem érte meg, hogy azt már - a két elpazarolt óra okán - "jogom van" sarazni... :)

Köbli Norbert (törölt) 2008.09.23. 19:25:51

egyébként seann william scott és jon lovitz nagyon jó a filmben. a többiek nem.

VVega · https://debugme.eu/ 2008.09.23. 20:58:09

Nekem nagyon bejött a film. Tény, hogy zavaros, meg sokszor nehezen követhető, de a hangulata mindent visz, még a stáblistát is széles mosollyal az arcomon néztem végig :)

DEP 2008.09.23. 23:37:42

Nagy reményeim voltak ezzel a filmmel kapcsolatban a Donnie Darko után. Hihetetlenül zavaros lett. Követhető, de valóban nevetségesen bonyolult a történethez képest, mivel az nem egy nagy szám, hogy ennyire csavargatni kéne. Az pedig iszonyúan zavaró, hogy nem csak egy képregény sorozatot kell elolvasnod, hogy tudj netán azonosulni a szereplőkkel és értsd az indítékukat, hanem a fim vágása során kivágott jelenetek feltűnő és fájó hiánya. Néhány következmény egyszerűen nincs megmagyarázva! Ami pedig nem a film "mélységeihez" volt szükséges homályban hagyni! Nem, elfelejtik. És ha van esze Richard Kellynek, akkor valami jól befogathatót készít, de nagyon gyorsan. (Ha még lesz rá esélye. Tudomásom szerint, szinte kidobták a filmjével együtt a filmfesztiválokról és a két évvel későbbi amerikai mozis bemutató után a film teljesen eltűnt a süllyesztőben.)

Köbli Norbert (törölt) 2008.09.24. 01:28:37

sajnos rossz hírek jöttek az új filmjéről is, a box-ról.

ez egy twlight zone-epizód remake-je, richard matheson novellájából.

idén őszre volt kiírva a bemutató, de most átrakták JÖVŐ őszre. biztos jele annak, hogy bajban van a film.

Bubbles 2008.09.24. 04:52:46

Nem akarom fikázni a filmet... elég annyi, hogy én még mindig nem tudtam végignézni. Egyszerűen unalmas, megy össze vissza a film és tiszta Balázs-show az egész (értsd kőbunkó és gyépés mindenki).

neander · http://kalozblog.blog.hu 2008.09.25. 13:00:29

Az első bekezdéssel teljes mértékben egyetértek. Én egyértelműen a fikázók közé tartozom, nekem a kezdeti hangulatot leszámítva nem sok minden tetszett a filmben. Egy értelmetlen zagyvaság, amibe bárki belemagyarázatja saját elméletét.

bobbyperu 2008.09.26. 08:15:03

érdekes, én nem magyaráztam bele semmilyen elméletet, mégis azt gondolom, h a film zseniális - különösen a mai egyforma, nyilván "érthető", "befogadható", szereplőkkel azonosulást segítő tucatfilm mellett.
bírom, h egyszer fikázzuk hollywoodot, másszor meg elvárjuk tőle, h újratermelje a számunkra mégis csak kényelmes terméket.

rio.pete 2008.09.28. 22:57:17

zseniális film, zseniális kritika. mindfuck, katarzisélmény - mind-mind átéltem én is ezeket... moby zenéje, főleg a fináléban... kiráz tőle a hideg. memory gospel a cime, keressetek rá youtube-on.

Oidipus 2008.10.07. 23:04:11

Most néztem vég.
Úh, durva nagyon. Zseniális. De biztos hogy még a héten újranézem.
süti beállítások módosítása