Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Cannibal Ferox

2008.06.25. 18:27 Wostry Ferenc

Elliott Silverstein 1970-es filmje, a The Man Called Horse, állítólag, annak idején számottevő sikert aratott. Nem nagyot: számottevőt. Az olasz b-producereknek elég is volt ennyi: mivel éppen jó kapcsolatokat ápoltak mindenféle banánköztársaságokkal, és ennek folyományaként az ottani produkciós költségek szinte a nullával voltak egyenlőek, a garast (nem a színészt) amúgy is állandóan a fogukhoz verő filmesek ígéretes, és főleg olcsó lehetőséget láttak abban, hogy Dél-Amerika közkedvelt dzungeleiben forgassák le a Man Called Horse olasz változatát, amelyet Il Paese del sesso selvaggio-nak neveztek el.

A rendezés Umberto Lenzire hárult, aki egészen addig kalandfilmek, westernek és giallók összerittyentésével kereste a kenyerét, ergo a Man from Deep River (a filmet ugyanis angolszász nyelvterületen ezzel a címmel forgalmazták) éppen beleillett az ouvre-jébe. A Horse sziú indiánjait lecserélték ergonomikusabb bennszülöttekre, Richard Harrist meg behelyettesítették a később más Lenzi filmekben is feltűnő orosz disszidens Ivan Rassimovval. Utóbbi alakítja a civilizált fehér embert, aki, miután a bennszülöttek foglyul ejtik, és fantáziadús kínzásoknak vetik alá, végül elnyeri a rokonszenvüket, és a film realista lezárásaként a királyuk lesz.

Mivel a jó harminc évvel ezelőtti közönség pavlovi kutyaként kívánta az egzotikus helyszíneken játszódó történeteket, a Man from Deep Rivernek sikerült teljesítenie a készítői által támasztott anyagi elvárásokat. Ha pedig egy üzlet beindul, nem éppen az olaszok híresek arról, hogy az útjába állnának. Mediterrán temperamentumuknak, valamint az amerikai George Romero zombifilmjei sikerének köszönhetően sorra készítették az egyre kegyetlenebb dzsungelfilmeket, amelyeket ma már külön alműfajként, olasz kannibálfilmekként emlegetünk. A teljesség igénye nélkül íme néhány cím, melyekről még biztosan lesz szó a Kritikák rovatban: Ultimo Mondo Cannibale (1977, Ruggero Deodato), Montagna del dio cannibale (1978, Sergio Martino), Sexo Caníbal (1981, Jess Franco), és természetesen Ruggero Deaodato egy másik filmje, hírhedt, a többivel össze sem vethető remekműve, a Cannibal Holocaust.

No meg persze a tárgyalt film, az 1980-as Cannibal Ferox, ennek a rövid életű filmes vadhajtásnak egyik utolsó példánya. A Man from Deep Riverhez hasonlóan a Feroxot is Umberto Lenzi rendezte, de míg a korábbi filmben tapasztalható volt részéről a koherens cselekménybonyolításra való törekvés, a Feroxnál már baszik a narratív szálra, és a félórás felvezetés után keményebbnél keményebb jelenetek (tapasztalatlanabbak ezeket talán undorítónak neveznék) halmozásával igyekszik kitölteni a kötelező másfél órát. Ha mindössze ennyi volt a rendező önmaga elé kitűzött célja, akkor sikerült teljesítenie: a Ferox a Cannibal Holocaust mellett az olasz kannibálfilmek legkegyetlenebbike, ám Deodato főművével ellentétben mellőzi az emberi intellektus leghalványabb szikráját is.

Háromfős expedíció (Bryan Redford, Lorraine De Selle és Zora Kerowa) indul a legdzsungelebb dél-amerikai dzsungelbe, hogy megcáfolja a kannibalizmus tudományos körökben jól beágyazott (és mellékesen bizonyítékokkal megtámogatott) mítoszát. A fentebb már emlegetett félórányi bóklászás, tökölés és az expozíció egyéb felesleges (amelynek szerves része egy kis kutya óriáskígyó általi - természetesen reális, mer' az olasz filmes ott spórol, ahol tud - elfogyasztása) velejáróinak elviselése után hőseink legelőször még csak nem is kannibálokba, hanem két, meglehetősen ideges honfitársukba botlanak - az új jövevények egyike ráadásul a súlyos vérveszteség családias jeleit is magán viseli. A másik, Mike (John Morghen - alias Giovanni Lombardo Radice - alakítja: ő az olasz horrorfilm Kennyje (South Park analógia), aki a 70-es, 80-as évek fordulóján a műfaj szinte összes darabjában (no pun intended) előfordult, és annyi és oly sok fajta halált halt, hogy rajzfilmes megfelelője is megirigyelhetné. Ráadásul a "túlspilázás" és ő kéz a kézben járnak, így az a tény, hogy Radice alakítása még a legelviselhetőbb a filmben, sokat elmond a Ferox színészeinek kvalitásairól...) láthatóan és szagolhatóan be van lőve, és gyilkos bennszülöttekről zagyvál, akik először határtalan vendégszeretettel fogadták eredetileg háromfős csapatukat, ám egyszerre a kannibalizmus (Mike-ék számára) fájdalmas útjára léptek, és heveny létszámcsökkenést idéztek elő az amerikaiak állítólag csak a természet iránt érdeklődő pro-grínpíszes soraiban.

Hőseink, hisz realista-mód gondolkodó emberek, természetesen beszopják ezt a marhaságot, és Mike-ot meg a társát felnyalábolva, az emberhúskedvelő primitívek nyomába erednek. Az indián faluban néhány megcsonkított bennszülött(!) hullán kívül senkit sem találnak, így hát logikus, hogy az ottani üres kunyhókban szállásolják el magukat.

Mike ettől kezdve tojik a látszatra: miután hidegvérrel agyonlő egy a fehéreknek még a környékét is elkerülni próbáló, ám véletlenül mégis arra tévedő fiatal indián párt, társa, aki addigra már valóban az utolsókat rúgja, elbeszéli hőseinknek, hogy mi is történt valójában néhány nappal ezelőtt a faluban. Kiderül, hogy ők morál - és főleg lóvé nélküli szerencsevadászok (még a new yorki rendőrség is nyomoz utánuk - ezt néhány, a film testébe rendkívül ügyetlenül beillesztett nagyvárosi inzertből tudjuk meg), akik egy legendás kincs reményében rabszolgasorba hajtották a bennszülötteket, néhányukat szörnyű kínzásoknak és válogatott halálnemeknek vetve alá. Az indiók csak ideig-óráig tűrték a fehérek őrültségeit, majd miután végre sikeresen fellázadtak, a rabul ejtett főrohadékon jól be is kajoltak. Mike és jelen dögrováson leledző társa az utolsó pillanatban léptek meg, és valószinüsíthető, hogy az indiánok még kissé orrolnak rájuk.

Valóban. A film utolsó harmada másból sem áll, mint az un. "creative killing" legszebb megnyilvánulásaiból, amelyek kizárólag az indiánok fantáziadús bosszúját taglalják. Persze mint ahogy az átlagmagyarnak is egyforma minden kínai ("ezen a sárgán még átmegyek"), úgy a bennszülöttek sem tesznek különbséget a fehérek között. Mike örökítő szervét premier plánban nyisszantja le a törzs felhevült főnöke, utána jóízűen bekapja, és alá Divine, nyammog rajta egy embereset. A haldokló haver sem jár sokkal jobban, őt egyszerűen kibelezik, és utána all you can eat... A tudóscsoport férfi tagja, egy félresikerült folyóátúszási kísérletet követően (csak annyit mondok: piranhák) mérgezett nyilat kap a nyakába; az egyik nőneműnek pedig már soha nem lesznek lógó mellei... Egyszóval kellemesen mulatják az időt ott lenn, a legvidámabb dzsungelbarakkban, amely szórakozás alól a kasztrált, ám még éppenséggel élő Mike sem vonhatja ki magát. Az ő halála a film "csúcspontja": aki látta az Indiana Jones és a Végzet Templomának vacsorajelenetét, és még emlékszik, hogy hogyan kell felszolgálni a mélyhűtött majomagyvelőt, az így látatlanban is alkothat némi fogalmat Mike végső kimeneteléről...

A Cannibal Ferox egy olyan éra szülötte, amelyben még szó szerint mindent filmre lehetett vinni, legyen bár akármilyen idióta a sztori, kegyetlen a megvalósítás vagy rasszista a világnézet. Mert utóbbi bizony az, bármennyire is próbálja dottore Lenzi későbbi nyilatkozataiban mosni a fehérneműt. Az az érve, hogy a bennszülöttek emberevésükkel csak a fehérek barbár agressziójára reagálnak, mindössze felületes vizsgálat során állja meg a helyét. A film valós hozzáállása nagyon is exploitatív, az indiánok ösztöneiknek és borzalmas szokásaiknak engedelmeskedő állat-emberekként vannak ábrázolva. Az ilyesmi pedig még horrorfilmes körökben sem szép dolog. A filmnek erre a tulajdonságára, valamint tabusértő természetére épített a nyolcvanas évek horrorfilmellenes un. "video nasty" hisztériája is, amely könnyű célpontot látva a Feroxban - valamint több tucat másik extrém horrorfilmben - annak kópiáit mintegy véres kardként maga előtt hurcolva (képzavar, képzavar, ez van), a média hathatós segítségével, világszerte ellehetetlenítette a horrorfilm egész műfaját. Egész egyszerűen a producerek nem látták értelmét erőszakos filmek forgatásának, hiszen a nagyobb felvevőpiacokon (pl. Anglia, Németország) ezeket a filmeket a cenzúrabizottságok azonnal bevonták. Szerencsére ezek a "vágóhidak" az utóbbi években egymás után szűnnek meg - az említett országok egyre több polgára emeli fel szavát egy olyan intézmény ellen, amely felnőtt embereknek meg akarja szabni, hogy otthonuk négy fala között milyen filmeket - és milyen formában - nézhessenek.

 

Olasz, 1980. Írta és rendezte: Umberto Lenzi. Producer: Antonio Crescenzi. Fényképezte: Giovanni Bergamini. Zene: Roberto Donati és Maria Fiamma Maglione (a stáblistában kettejük közös álneve, a Buddy Maglione olvasható). Vágó: Enzo Menigoni. Speciális effektek: Gianetto De Rossi. Szereplők: John Morghen (alias Giovanni Lombardo Radice), Lorraine De Selle, Zora Kerowa, Bryan Redford (alias Danilo Mattei), Walter Lloyd és mások.

23 komment

Címkék: horror filmkritika 3csillagos eurocult

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr62539253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Matyi 2008.06.25. 20:32:53

Mit is mondhatnék? Jó étvágyat!

Mike

clive 2008.06.25. 20:40:34

Olasz film hőskorából egy öncélú erőszakos gyöngyszem:)

travis 2008.06.25. 21:14:57

Tajgetoszról lehajigálni az összes kópiát!

Lala 2008.06.26. 09:17:59

Nagyszerű cikk! (mint mindig) :-)

rettentó 2008.06.26. 11:23:05

Nem leszek túl népszerű a véleményemmel. A Cannibal Holocaustból láttam néhány jelenetet és abszolút nem érdekel. Sem A halál 1000 arca, sem a Ferox. Én elsősorban a jó történeteket szeretem. Lehet a filmben gore, de nehogymár a gombhoz keressük a kabátot.

travis 2008.06.26. 11:41:01

rettentó,

Az igazság méze csöpög ajkaidról.
:)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.06.26. 11:44:51

A Cannibal Holocaust remekmű. Ez nem a Cannibal Holocaust.

rettentó 2008.06.26. 12:03:13

"A Cannibal Holocaust remekmű. Ez nem a Cannibal Holocaust." Na, most már komolyan érdekelne, hogy mi a különbség, azon kívül, hogy ez később készült és más miatt megy a fehér ember abba a rohadt őserdőbe :-)).

Brandon 2008.06.26. 12:07:48

Nézd végig mindkét filmet, s megkapod a választ kérdésedre!

George 2008.06.26. 12:21:01

Remek cikk, élmény volt olvasni!

Mindamellett a Feroxot én a Cannibal Holocaust egy gyenge átiratának éreztem. A játék (márha italo horrornál lehet ilyet mondani), a sztori, a hangulat, szinte minden gyengébb és plágium szagú. Brutalitás természetesen itt is van, de egyszerűen nincs olyan hatással, mint Deodatonál.

Azért úgy tűnik, csak készül valami Cannibal Holocaust remake/sequel (bár én eddig reménykedtem, hogy nem lesz):
www.imdb.com/title/tt0907629/

Brandon 2008.06.26. 12:33:55

Valóban nem olyan hatásosak ebben a filmben a brutális jelenetek, többnyire szimplán csak jól néznek ki, s az egyszeri néző elégedetten konstatálhatja, hogy ez fasza volt. Míg Deodato filmjében, tényleg sokkolóan hathatnak egyes dolgok, s ez valószínűleg a cikkben és a Cannibal Holocaust audiokommentárjában is említett intelektusnak köszönhető. Amiből a Feroxban tényleg nincs sok. Vagy talán semennyi :D (Nomeg a Holocauston azért nem kicsit dob a film felétől bemutatott áldoku.)De azért jó móka ez a film is, könnyed délutáni programnak megteszi, már ha van az embernek affinitása az ilyesmihez.

clive 2008.06.26. 13:11:56

HA már öncélű erőszakos filmekről van szó százszor inkább ezek az olasz kellemes kis filmek mint motel, fűrész és társaik.

A Cannibal Holocaust meg mestermű, kár azt háborgatnia akárkinek is. Remaket nem lehet csinálni egy tökéletes filmből (ld: Texas Chainsaw Massacre, HAlloween). Csak megvan az ingyen reklám és a jó alapötlet...

Remélem előbb utobb a rednezők szerződésben kötik ki, hoyg filmjeiket ne lehessen remakelni.

travis 2008.06.26. 15:03:13

Azért a "hangulat", a "sztori", és főleg a "játék" szavakat ne említsük már egy mondatban a Cannibal Holocaust című szörnyszülöttel!

"többnyire szimplán csak jól néznek ki, s az egyszeri néző elégedetten konstatálhatja, hogy ez fasza volt."
Hát ha számodra önmagában az szép, hogy turkálnak a bélben, minden kontextus nélkül...
Nesztek egy kis hallgatnivaló: www.cannibalcorpse.net/discography.php

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.06.26. 15:25:19

Majd kitisztítom a kis fejedet a CH-val kapcsolatban egy kritikával, csak ezen a héten nincs időm rá.

Olyan sok rétege van annak a filmnek, hogy ihaj - persze aki elhatározta magát, hogy direkt nem veszi őket észre, annak lehet magyarázni ítéletnapig.

travis 2008.06.26. 15:36:51

"persze aki elhatározta magát, hogy direkt nem veszi őket észre"

Nézd, én nyitott ember vagyok, és meggyőzhető, amennyiben koherens érvekkel találom szembe magam.
Sajnos ez a "film" számomra semmilyen művészi értéket nem képvisel. Alantas shocker. Persze a társadalomkritikát egy zsák krumpliba is bele lehet magyarázni.
Mindenesetre várom a kritikádat.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.06.26. 15:52:44

Oké, fair enough :) Kritikánák találkozunk, csak egyelőre kell egy baszott nagy Carpenter-áttekintést írnom.

George 2008.06.26. 16:51:09

A Carpenter-áttekintés érdekelne: ide lesz vagy más oldalra?

virtualdog 2008.06.26. 17:35:01

Ezt nem láttam, de a Cannibal Holocaust mellett én is kiállok: ugyanaz a többszörös rétegzettség és az azt "elfedő" nyers, egyszerű stílus jellemzi, mint a Texasit (azért is szeretem mindkettőt).

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.06.26. 18:31:07

A Carpentert a filmhu kérte, de lehet hogy megpályázom vele a Filmvilágot, bár még egyetlen szó sincs kész belőle.

George 2008.06.26. 19:39:14

Nagy érdeklődéssel várom!

xyzdg1981 2008.06.26. 20:31:10

Cannibal Holocaust valóban érdemes mozi, én is kezeskedem :) A Carpenterről majd egy értesítést akkor, hogy hol lesz fellelhető és akkor úgy készülök, hogy megvizslassam...

TheBerzerker 2008.06.27. 10:04:22

Cannibal Holocaust-nak van már egy nem hivatalos remake-je, amelyet a szívem csücske Bruno Mattei készített pár éve Cannibal Holocaust The Begining címmel. Szokásos Mattei színvonal vagyis elképesztően szórakoztató:)

Brandon 2008.06.27. 11:30:06

Jujj, Matteitől eddig csak egy filmet volt szerencsém megtekinteni, de az is "zseniális" volt.
Hell of the living dead aka. Virus, vagy ki hogy ismeri, van vagy kismillió címe:D.
süti beállítások módosítása