Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Filmkritika: VIDEODROME (kanadai, 1983) *****

2008.03.19. 18:10 virtualdog

CRONENBERG-SOROZAT, 2

Szokás arról beszélni, hogy egy film jól vagy rosszul öregszik-e. Nos, a Videodrome, bár a ’80-as évek divatjának megfelelő ruhát visel, mégsem járt el fölötte az idő, sőt napról napra aktuálisabb. A vérbő Suicide Clubtól a még Kör-utánérzésnek is kevés Félelem.com-on át  Carpenter disztópikus akciókomédiájáig (They Live) sokan karcolgatták már a média észrevétlen és gátlástalanul erőszakos agymosó hatását, azonban Cronenbergnél máig nem vette senki alaposabban (és  élesebb szikével a kezében) górcső alá a modern társadalom tagjaira zúduló megállíthatatlan, ellenőrizhetetlen képfolyamot – és ne feledjük, tette mindezt negyed évszázaddal ezelőtt! Azóta persze csak még erőszakosabbak lettek a fejünkben tapogatózó, az emberi pszichét átszabni kívánó, önként befogadott videócsápok (és a tévé mellett az internetes tévézés is rég támadásra indult már!).

Max Renn tévés producer, aki két társával a legkeményebb, legizgalmasabb filmeket igyekszik felkutatni és levetíteni a Civic TV számára („everything from softcore porn to hardcore violence”). Nézőpontja egyszerű: ki kell elégítenie a nézők vágyait, még a legaljasabbakat is, hiszen ez a dolga – és különben is, egy kis csatorna nem lehet válogatós. Cinikus, öntudatos és rámenős, azaz igazi férfi, aki büszkén felvállalja a kifogásolható morális értékrendet, amit munkájával az emberek felé közvetít, és élő adásban fűzi be stimulációktól túlcsorduló időkre panaszkodó csinos beszélgetőpartnerét.

Amikor technikus barátjával sikerül befogniuk egy kalózadó által sugárzott műsort, a Videodrome-ot, amely minden addiginél nyersebb, vadabb és élethűbb formában kínálja az erőszakot, Max ugyanazzal a megveszekedettséggel ered a nyomába, mellyel a csatornája által képviselt virtuális valósággal az igazit üldözi. A rendőrséget persze esze ágában sincs értesíteni: a tiltott gyümölcs csábítása minden józan megfontolásnál erősebb. Érthető, hiszen a Videodrome pontosan a Max által vadászott műsorok kvintesszenciája, azok összes, még nemlétező vágyainkat is kiszolgáló hatáselemével, ráadásul mindezt még sosem látott töménységben kínálja. „Csak kínzás és gyilkosság, történet és karakterek nélkül. Nagyon, nagyon élethű. Azt hiszem, ez következik most…”

Csakhogy van, ami még az edzett gyomornak is túl sok. Max-ot ellenállhatatlan erővel húzza a képek brutális őszintesége, de mikor Nicki, a tévéműsorban felszedett nő felmegy a lakására és szex előtt az egyik rögzített kalózadással akarja magát hangulatba hozni, a férfi megpróbálja lebeszélni őt. Mintha sejtené a veszélyt, mely a természetes ösztönöknek ellentmondó szexualitásban leselkedik, bár hogy a kínzások és gyilkosságok valódiak, nem akarja elhinni, hiába figyelmezteti pornófilmekben utazó, tiszteletreméltó hölgyismerőse, Masha. „Miért csinálnák meg igaziból? Egyszerűbb és biztonságosabb eljátszani”, mondja, és értetlensége legalább annyira ékesszóló, mint az asszony válasza: „Mert ennek van valamije, ami neked nincs. Filozófiája. És ettől olyan veszélyes.” A férfi, aki az emberi fantázia legerősebb ingerekkel hatni képes szeleteit próbálja reprodukálni a tévében, képtelen felfogni, hogy a Videodrome-nak sikerült az, ami felé ő csak öntudatlanul csoszogott: túllépni a valóságon.

Nincsen rosszabb egy paradigmáit túlságosan is egyértelműen és buzgón kínálgató filmnél, de a Videodrome ebből a szempontból is kiválóan teljesít: a magányosan becsavarodó, biztos pontot vesztett ember parájára építő történet, mely furcsa, idegen lény nélküli inváziós biohorrorként is megállja a helyét (de annál persze jóval több mondanivalót rejt), arcpirító lazasággal prezentálja legfontosabb tételeit, ahelyett, hogy kínosan körültáncolná őket, utalgatni próbálván rájuk.

Cronenberg már a film legelején Brian O’Blivion szájába adja a történet kulcsát: „A televízió-képernyő a tudat szemének retinája, így az agy fizikai struktúrájának része. Ezért bármit, ami megjelenik a képernyőn, a nézők nyers benyomásként élnek meg. A tévé tehát valóság, és a valóság kevesebb, mint a televízió”, mondja a professzor. És mire figyel eközben a néző? Hogy a főhős (egyébként végig az ő szemszögéből követjük az eseményeket) hogyan fűzi be a háttérben a piros ruhás csajt. Mert egy feltűnő szín, egy szexuális képzet mindig erősebb, mint az igazság a maga szerény valójában, még ha explicite ki is mondják nekünk. Ez már csak így van.

Max világos férfilogikával felosztott világban él, ahol az erőszak pusztán a műsorok szakmai paramétere, a romantika szükségtelen vadhajtás, ami untatja a nézőket (és persze a magánéletben sincs rá szükség), az ébresztést egy beprogramozott videó által személyesen végző titkárnő pedig vicc, huncut kacsintás a tükörbe. Azzal azonban nincs tisztában, hogy a tévének kitett meztelen agy mennyire tökéletesen védtelen, ezért bár a riporter kérdéseire még azzal védekezik, hogy jobb a tévében látni az erőszakot, mint az utcán, a film végére mégis ő az, aki ámokfutást rendez a kezével egybenőtt pisztollyal. És az vesse rá az első követ, aki azokat a legendás jeleneteket nézve, ahol Max a sóhajtozó, izgalmi állapotban levő tévékészüléket simogatja és a kívánatos ajkak közé dugja fejét, vagy éppen a mágikus fekete dobozba zárt, kikötözött áldozatot püföli ostorral, nem ismer magára. Legalább egy kicsit.

A Videodrome ideális lehetőség Cronenberg mániájának kiélésére, az emberi test fizikai deformálódásának megjelenítése és megvalósítása ennek megfelelően rettentő ötletes és látványos a filmben (talán csak a Meztelen ebéd tud még erre is rátenni egy lapáttal). Brian O’Blivion figyelmezteti hősünket az agydaganatra és a hallucinációkra, melyekkel a vírusként funkcionáló tévéadás fertőzi meg nézőit. (Okozhat valami ennél durvább biológiai torzulást?) Max visszatérő, lassanként valósággá váló privát víziója sokkal kézzelfoghatóbb jelenség: egy furcsa, vaginális nyílás jelenik meg hasán. (Cronenbergnél? Persze, hogy okozhat!) Később a pinából videólejátszó lesz, aminek segítségével Max-en lejátszhatóak az összeesküvés-elméletre hajazó hatalmi játszma bérgyilkosságai. Menekvés nincs: miután az erőszak már beette magát az annak magát önként alávető, szerencsétlen, elkárhozott férfi agyába, a pisztoly a kezébe fonja magát fémgyökereivel és nincs többé megállás. A figyelmeztetés egyértelmű: jól gondold meg, mi az, amit beengedsz szemeid kapuján…

Érdekes és messzire vezető eredményt ad a film szimbólumrendszerének szexuálpszichológiai megközelítése is, mely egyúttal értelmet ad a cselekmény elsőre nem pontosan definiáltnak tűnő elemeire is. E szerint Max a történet kezdetén egy igazi, maszkulin férfi, aki diktál és alakítja az eseményeket. A Videodrome azonban a tökéletes tisztaságú, száz százalékos pornó, és mint ilyen, nem igényel semmiféle nézői aktivitást vagy irányítási szándékot, csupán passzív, alárendelt befogadói magatartást, azaz egy alapvetően feminin jellegű szexuális irányultságot (ráadásul jelentkezik a tárgyak növekvő fetisizálási vágya is, a tévétől kazettákon át a pisztolyig). Max hamar a műsor hatása alá kerül, és ezzel párhuzamosan fokozatosan elveszti az irányítást élete, illetve dominanciáját vágyának szimbolikus tárgya, Nicki felett. Ezért óvja finoman a nőt a kazetta megnézésétől szeretkezés előtt és sokkal vadabbul, kétségbeesett, határozatlan erőszakossággal, mikor a nő pittsburghi útja és a Videodrome-ban való szereplése kerül szóba. Persze rég elkésett már ezzel: akinek pina nőtt a gyomrára, az többé már nem a maga ura. Max egyre alkalmazkodóbbá válik, ahogy próbál kikeveredni az emberek agyáért vívott hatalmi harc kusza hálójából, és miközben elkeseredetten próbálja összefoltozni szexuális én-képét, kiszolgáltatott alanyává válik az újra és újra Nicki Brand képében jelentkező csábításnak is.

De mitől válik a komoly mondanivalóval terhelt, komplex cselekményvezetésű alkotás olyan élvezetes filmélménnyé? Társadalmi-kulturális üzenet ide vagy oda, a Videodrome diszkrét báját mégis Cronenberg páratlan stílusérzéke és mesterien beteges fantáziája adja. Az elfojtottságában is túlburjánzó szexualitás a ’80-as évek lenyomata (pult alatt árusított filmek, kalózcsatornák, import pornó, mi kell még?), a snuff filmek legendája az azt megelőző két évtizedben kapott szárnyra („those mondo-weirdo video guys”, hangzik el a filmben), a házi mozizás bensőséges, intim hangulata és a kézről kézre adott, lemásolt, tiltott filmek pedig a videókorszak jellegzetes ismertetőjegyei (lüktető, lélegző kazetták – zseniális!).

Ma persze mindezt más köntösben képzelnénk el: a videó helyére az internetet kellene behelyettesíteni, ami pont olyan, mint a Videodrome, csak sokkal-sokkal durvább, tényleg létezik, és ami a legijesztőbb: ma már elérhető majdnem bármelyik számítógépről, bármelyik lakásból. Akárki megnézheti Szaddam Husszein kivégzését vagy éppen bármelyik híres színésznőt egy aktképbe vagy zaftos pornójelenetbe Photoshoppolva (az ügyes kezű és türelmes rajongók jóvoltából), méghozzá a nap bármely szakában. És az internet aztán hálás termőföld az emberi psziché legmocskosabb és legnyomorultabb vágyainak is, melyeket még tovább mutálva és nevelgetve böfög vissza az arcunkba. Ha erről valaki le tudná forgatni a következő Videodrome-ot, az még ennél is nagyobb gyomros lenne. Bár a lényeg úgyis ugyanaz volna, és különben is: Cronenberg csak egy van…




(
Ez pedig a film trailere, nem csak kivágott jelenetekből készült, érdemes megnézni.)

33 komment

Címkék: horror életmű filmkritika 5csillagos cronenberg 80 klassix

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr42387323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bobbyperu · http://twitter.com/bobbyperublog 2008.03.19. 19:27:26

ezt az elemzést az ezt megelőző cronenberg-elemzéssel (?) összevetve az az érzésem támadt, mintha a videodrome jobb film lenne, mint a crash. pedig ez _szerinem_ nem igaz.
mindenesetre félelmetes, h 83-ban készült... ha készíthetnék egy interjút cronenberggel, biztosan megkérdezném, h miként lehet eljutni a 83-as videodrome-tól az eastern promises-ig? de főleg, h mire számíthatunk (tőle, és úgy általában is:)

virtualdog 2008.03.19. 19:33:26

Más ember írta a két cikket, más stílusban, nem feltétlenül kell összevetni őket (sem a filmeket). Nálam egyébként mindkettő a "100% perfekción!" kategóriába esik, a Meztelen ebéddel együtt.

bobbyperu · http://twitter.com/bobbyperublog 2008.03.19. 19:39:57

nyilván, és nem feltétlenül. ez csak egy észrevétel, amolyan komment a "kommentek" címke alatt.
nekem amúgy a meztelen ebéd csak a harmadik ebben a trióban, bár igen szoros lett a befutó:)

bakfitty · http://ismerosvalahonnan.blog.hu 2008.03.19. 20:28:33

az egyik filmvilágban volt egy kép a videodrome forgatásáról, ahogyan cronenberg vicsorítva turkál könyékig james woods hasvaginájában. hát az valami fenomenális, és tökéletesen illusztrálja ezt a korszakot (mármint cronenbergét).

Dr. Benway 2008.03.19. 20:35:17

Filozófiája van,ezért veszélyes.
Ez inkább igaz a Crash-re ,mint a Videodrome-ra,de jár neki a 100% az biztos.Szerintem a Meztelen Ebéddel együtt érdekes trilógiát alkotnak.Mindhárom filmben az átalakulás folyamata az ami hangsúlyos,nem pedig az eredménye.

James Woods erre a szerepre született...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.03.19. 21:01:07

A Videodrome meg a Légy Cronenberg két remekműve. Ráadásul a Videodrome annyira tele van ötletekkel, annyira prófétikus, hogy még a szerkezeti rokkantságát is meg lehet bocsátani neki. Mert itt aztán felesleges ilyesmire figyelni.

Beyonder 2008.03.19. 21:04:01

Trióba lehet fogni őket az Existenz-szel is, mert mindhárom filmben fontos szerepük van a fura vaginális vagy anális (nem adekvát helyen illetlenkedő) testnyílásoknak. Freud tudna ehhez 1-2 kommentárt fűzni a mester fixációit illetően.

ehje_aser_ehje 2008.03.19. 21:17:29

a Videodrome az én külön bejáratú Cronenberg top 3-as listámban is helyet követelt magának, bár csak bronzra futotta neki, lévén a Naked Lunch első, illetve az - itt méltatlanul meg nem említett - 1999-es eXistenZ második helyét nem tudta átvenni.:]
a képzeletbeli dobogó negyedik fokán a Dead Ringers, a Crash és a Fly (remake) pöffeszkedik, de ettől függetlenül ezeket a filmeket is szívesen újranézem évente.
szvsz hőn szeretett rendező géniuszunk 2000 óta nem tett le semmi értékelhetőt ama bizonyos asztalra; anno a Spider megtekintése közben unalmamban majd' lefordultam a székről, a History of Violence alatt is elbóbiskoltam volna, ha nincs bizonyos időközönként odapasszírozva egy kis explicit brutalitás, no és hát a legújabb mű, az Eastern Promises sem képes egy régebbi kedvenccel sem felvenni a harcot - bár azt elismerem, h a HoV-hez képest akár még dekódolható mondanivalót is hordoz, ettől még nem pótolja a látványos (!) metamorfózist középpontba helyező meséket.
reménykedjünk, h reb Cronenberg megszakítja Mortensen-nel a következő film befejeztéig a 0-24-es friendship-jüket, esetleg - előtte, közben, utána - megvilágosodik, és filmre visz még egy bombasztikus Burroughs írást.:]

'e'a'e

virtualdog 2008.03.19. 21:36:09

Az említett kép tényleg ütős, gondolkoztam, hogy bekerüljön-e a cikkbe, aztán úgy döntöttem, inkább meséljenek a narratív illusztrációk. De itt van amúgy:
www.trashfiction.co.uk/videodrome_inside.jpg

Chavez 2008.03.19. 21:41:49

James Woods szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út! :)

Dr. Benway 2008.03.19. 21:52:24

Szerintem a Légy pont annyira jó horrorfilm ,mint amennyire az Eastern promises jó gengszterfilm.
Cronenbergnek nem a zsánerfilmkészítés a fő profilja(ezt inkább Carpenter oldotta meg fénykorában jól).De az eXistenZ tényleg ugyanolyan zseniális mint a mester többi klasszikusa,afféle aktualizált Videodrome.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.03.19. 21:55:32

Woods milyen pofát vág... :D

De érdemes odafigyelni Cronenberg arcára is: íme a valódi énje. :) Vajon mit gondolna a képről az a több tucat meginterjúvolt kollégája, aki minden interjúban elmondja, hogy ettől a fantasztikusan intelligens, nyugodt, csendes embertől nem várna ilyen filmeket? :)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.03.19. 21:57:12

"Cronenbergnek nem a zsánerfilmkészítés a fő profilja"

De. Az összes horrorfilmje erősebb a nem-horrorjainál.

virtualdog 2008.03.19. 22:03:45

Nagyon jól tette, hogy horrorokkal kezdte a pályát (illetve inkább szerencséje volt, hogy akkor azok "mentek"). A mondanivalóját, ami annyire foglalkoztatja, más témákon keresztül nehéz lett volna elmondani, ha nem lehetetlen. Még a Meztelen ebédben és a Dead Ringersben is horror-vér folyik: amolyan csendes, intim horror.

Dr. Benway 2008.03.19. 22:59:02

"De. Az összes horrorfilmje erősebb a nem-horrorjainál."

Szerintem a Scanners óta csak a Légy nevezhető horrorfilmnek munkásságában.A többi klaszikusban több egyéniség és eredetiség van annál,hogy beskatulyázzam horrornak.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.03.19. 23:12:57

"Szerintem a Scanners óta csak a Légy nevezhető horrorfilmnek munkásságában."

Ez így van. Attól még fenntartom, hogy jobbak a horrorfilmjei a nem-horroroknál.

"A többi klaszikusban több egyéniség és eredetiség van annál,hogy beskatulyázzam horrornak."

Ez meg az a fajta elitista hozzállás, ami az egyenes antitézise pl. ezen blog szellemiségének.

virtualdog 2008.03.19. 23:13:48

A horror nem skatulya, vagy ha az, akkor hatalmas. Én legalábbis bátran a horrorok közé sorolok minden félelmekre, szorongásokra, elfojtott képzetekre játszó, lelki réseket feszegető, olykor sárral tisztogató filmet.

Mazs 2008.03.19. 23:13:58

Tyű de hosszú cikk ez. :D Jó, tetszik!

Pont emiatt nem féltem én egyébként Cronenberg-et(az Eastern Promises cikknél mondták sokan hogy félnek h mostmár "csak" ilyen filmeket fog hozni). Az Eastern Promises is egy olyan zsánerfilm ami több egy kicsit egyszerű társainál, pont azért mert Cronenberg rendezte. A Videodrome-ot is hívhatja valaki csupán horrornak, de nem az.

Nyilván nem lehet összehasonlítani a két filmet, mivel azért ez a film pl sokkal jobban eltér a zsánertől, de csak a hasonló értékük jellegére akartam utalni.

Chavez 2008.03.19. 23:27:33

A Videodrome és az eXistenZ számomra cyberpunk. Persze ez csak alműfaj, de éppen ezért szerintem sokkal inkább rájuk húzható a sci-fi zsáner, mintsem a horror.

Köbli Norbert (törölt) 2008.03.20. 12:26:18

cronenberg valódi énje: a nightbreed pszicho-dokija.

kifejező kép:

www.fridaythe13thfilms.com/saga/partx/cronenberg5.jpg

Dr. Benway 2008.03.20. 14:59:56

Szerintem a horror műfaj alkotásainak teljesen más értékrendszerben kell megfelelniük,mint Cronenberg filmjeinek.A Shivers is van annyira jó film ,mint a Crash ,csak másképp.
Dario Argento is ér annyit (ha nem többet....),mint Cronenberg,csak más dolgokban jók.
Ez nem elitista hozzállás ,csak egyszerű külömbségtétel.

xyzdg1981 2008.03.20. 18:56:00

aaaaah Debbie...
imááádom (:)

Beyonder 2008.03.20. 20:29:46

reklám: Cronenberg interjú az új Magyar Narancsban. Jó.

ae · http://aeonflux.freeblog.hu 2008.03.20. 21:38:22

szerintem a légy sem horror. inkább egy romantikus dráma. :)

Beyonder 2008.03.20. 23:44:53

Cronenberg mindig is szerzői filmeket csinált, talán az Eastern Promises a legzsáneresebb filmje.

taguchi 2008.03.20. 23:50:12

A légy az egy szabályos melodráma.

2008.03.21. 10:09:27

Ez egy kurvajó filmelemzés lett!!!

Ramiz 2008.03.21. 10:14:59

Köszi szépen! Cserébe áruld el, melyik Deadlock az ötcsillagos. :D Meg ha van Cronenberg, amiről mindenképp szeretnétek kritikát olvasni (többen is fogunk még írni várhatóan), akkor mondjátok. ;)

vittorio 2008.03.21. 10:52:22

1970, rendezte: Ronald Klick.
Ne lepődj meg, ha az eleje hasonlít majd a Nem vénnek való vidékre.
És még azt is hozzáteszem -remélve a nem megkövezésemet, hogy attól jobb film.
Nem tudom miért akarom összehasonlítani a két filmet, de ha megnézed majd szerintem te is találsz egymásra rímelést.

A Shivers-ről írjatok.

Kryptic 2008.04.07. 20:54:15


Nem igazán ismerem Cronenberg munkásságát, így kvázi laikusként, ennek a cikknek a hatására néztem meg a videodrome-ot. Kicsit utánaolvastam a dolognak imdb-n meg ahol kell és mindenhol azt találtam, hogy ez a film egy mestermű és egy mérföldkőnek számít.

A film első 15-20 perce alatt úgy éreztem, hogy egy egész érdekes filmet fogok megtekinteni, és ugyan érdekesnek érdekes is volt, valahogy nem értettem a sok pozitív véleményt vele kapcsolatban.

Tehát arra szeretnék kérni vkit, aki esetleg még olvassa ezt a hozzászólást, hogy árulja már el nekem, hogy miért olyan nagy szám ez a film és miért szereti olyan sok mindenki.

Köszönöm!

virtualdog 2008.04.07. 22:42:36

Ööö... nagyrészt erről szól a fenti cikk. :)

David Sumner 2013.03.13. 09:07:45

Vannak itt igazán remek dolgok. A Videodrome kritika is ilyen. Messzemenőkig Cronenberg legjobb filmje, pedig a kanadai biológus-irodalmár mesterrendező alkotott még pár igazmondó, nagy hatású, öntudatra ébresztő, allegorikus remekművet. Természetesen a Veszélyes vágy és a Cosmopolis nem tartoznak ide. (És tegyük hozza, hogy mostanában uszkve ő az egyetlen, aki olyan akciójelenetet tett elénk a Gyilkos ígéretekkel, amire az összes akciódrámának szüksége is lenne. Unom már ezt a rohadt polkorrekt PG-13 "erőszakábrázolást" ott, ahol nem kéne.)
Közhelyszámba megy, de a Videodrome korunk egyik legnagyobb aktualitással bíró kórképe. Az új hús burjánzik ma is, és amíg a média meg a technika engedni fogja, burjánzani is fog. Egyenetlen, zavaros szimbolikájú? Francokat! Max (Figyeltétek hogy néhányszor mennyire hasonlít Cronenbergre, mind kinézetében, mind pedig abban, hogy mocskot kínál?) kezével azért nő össze a fegyver, azért játssza le a beleiben a kazettát és azért szadizza a tévét, mert így kebelezi be őt testileg-lelkileg-identitásilag a média. Aktuális? Mint az állat, de az előbb mondtam! :) Vannak, akik megkérdezik, miről szól. Igen, nem kell meglepődni, a média agyromboló hatásáról. Hogy ezt néhányan vonakodva vagy sehogy nem ismeri be, az a film esztétikájának köszönhető, mert azt tényleg nem fogja mindenki bírni. Mindenki más igen. Cronenberg többi remekműve: Veszett, A légy, Két test, egy lélek, Erőszakos múlt.
süti beállítások módosítása