Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Tévékritika: Mad Men (USA, 2007) ***

2008.03.04. 08:02 VilosCohaagen

Végy egy ötlethiányban szenvedő kreatívot, aki egy dohányfüstös bárban az alázatos pincértől akar ideákat kicsikarni. Majd sétáljon be késve az irodájába, ahol a titkárnők félistenként tekintenek rá, aztán rá pár percre rohanjon ki onnan, mert nem hajlandó egy gazdag nő utasításait követni.

Nos, ez nem Horváth Ilona elveszett receptje „Hogyan készítsünk házilag parlamenti képviselőket?” címmel, hanem bepillantás a Sterling Cooper reklámügynökség vezető agymenje, Don Draper életébe New York-ban, 1960-ban. Maga a megvalósult amerikai álom a fickó - WASP, tökéletes házasság, gyönyörű gyerekek, izgalmas munka. Kár, hogy rojtos a valóság. Lassan felfeslik a szövet - zegzugos múlt, fárasztó házasság, idegesítő munkatársak, még idegesítőbb ügyfelek.

Már a főcím gyanús - egy kurva nagy hommage Saul Bassnek, Hitchcock állandó főcímtervezőjének. Kábé a harmadik résznél azonban kiderül, hogy kegyetlenül passzol a sorozathoz. Szeretnék jobban belekötni, de nem tudok.

Az évad első felében a szakemberek tökéletesen kiélik magukat - írók betonozzák a karaktereket a későbbi fordulatokhoz; a jelmezek, mintha a korabeli Vanity Fair címlapokról lopták volna őket, a frizurák némelyike ma is látható a Rákóczi úti elhagyott fodrászüzletekben maradt Burda különszámok megsárgult lapjain.

Amikor kezdene leülni a sztori, mindig akad egy-két szexista/rasszista beszólás, jó dialógus, ami továbblendíti a történetet - amelyről eleve túlzás lenne állítani, hogy istrángszaggató tempót diktálna. Belemászunk az ellenkultúrába / beatnikek/, kicsit a hivatalosba is /Nixon – Kennedy választási harc a tv- ben/, közben meg csak kopnak a tűzkövek az öngyújtókban.

Az évad második felében a forgatókönyvírók lejönnek a Dormicumról: a merészebb kanyarokat is biztosan veszik, legyen szó női orgazmusról, workaholic-életvitelről, férfi- női homoszexualitásról, vagy a védjeggyé vált állandó dekkelés hátulütőiről.

Erősen működik a nosztalgia-faktor: ó virághímes ifjúság, jöjj vissza, még ha egy percre is! Mikor még bízni lehetett az Elnökben, a kommunisták voltak az egyedüli ellenségek, bárki bármikor rágyújthatott egy szál talpasra, a munkahelyi piálást lehetett brainstormingnak hívni! Utoljára a Flintstone családnál volt ekkora rácsodálkozás, hogy milyen újdonságokat használtak ezek. Diavetítő? Hűtőszekrény?! Fogamzásgátló?!! Már fel se tűnik.

Bennem felmerült egy érdekes konnotáció: ezek itt sopánkodnak a politikai rendszeren, mikor nálunk bármikor bárkinek kiállíthattak egy beutalót Kistarcsára! Chubby Checker kontra Németh Lehel! Jack Daniels vs. Sósborszesz!! Részemről fix egyes.

A sztori stílusában Douglas Sirk és a korai Orson Welles között van valahol, általában az előbbihez közelebb. A főhőst játszó Jon Hamm az elején a bociszem-effektusra bíz mindent, később aztán belejön - túljátszásról hál’ istennek szó sincs. John Slattery biztosan hozza a tőle megszokott deres halántékú sármőrt, aki még a besózott halat is röptében, hm, eszi; és óh, Christina Hendricks … mekkorajónő!

Végülis sikerült Matthew Weinernek egy újabb nézhető sorozatot összerakni, miután a Maffiózók befejeződött. A kapott két Golden Globe /legjobb drámasorozat, legjobb férfialakítás/ biztosíték egy újabb évadra. A kérdés az, hogy meddig vevő a nép a nosztalgikus múltbarévedésre.

10 komment

Címkék: dráma 3csillagos tévékritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr25363390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ramiz 2008.03.04. 11:32:38

Jó a nosztalgia (a '60-as évek meg pláne!), csak legyen mellette tökös sztori, mert a saját lábán sokáig nem áll meg a múltbarévedés romantikázása. :)

Amúgy a cikk alapján a Simlis és a szende ugrott be (gyerekkorom egyik kedvenc sorozata) - igaz, az másik korszak, de hasonló hangulata volt nézni.

VilosCohaagen · http://geekz.blog.hu 2008.03.04. 12:30:26

A Simlis és a szende a scrawball comedy- re épített- a Mad Men inkább szentimentális. Meg azért máshol vannak a hangsúlyok az eredeti retro a '80-asokban, mint a mű retro a '60-asokban.

geo 2008.03.04. 12:39:53

Első pár részt láttam, az alapján jó.
A politikai probléma ledegradálását nem nagyon tudom elfogadni, mert mindig voltak rosszabb rendszerek, de ez azt jelenti, hogy a kisebb rosszal nem is kell foglalkozni?
A nosztalgia mellett pedig ahogy te is írod ott vannak a 60-as évek társadalmi konfliktusai, egyáltalán nem csak cukormázas nosztalgia.

Nem értem a hármas osztályzatot se, gyakorlatilag pozitívan értékeled, mégis lehúzod pontszámban.
Tényleg, nem tervezitek áttérni 10-es skálára ti is, mint a legtöbb oldal? Nagyobb teret enged a pontozásnak.

geo 2008.03.04. 12:44:40

Ráadásul észak-amerikai sorozatoktól naivság azt várni, hogy külföldi témákkal foglalkozzanak többet, hiszen mégiscsak a hazai témák érdeklik őket.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.03.04. 12:52:10

Geo: nem, mert így konkrétabb az ítélet. A tizes skálá felével általában a használói nem is tudnak mit kezdeni.

A 3 pontot egyébként én adtam meg rá, mert a szerző lelkesedése valahogy nem érződött ki a cikkből.

Egyébként tényleg van némi nosztalgia a sorozatban, de hogy erre lenne kihegyezve, abban nem értek egyet.

geo 2008.03.04. 13:02:15

Oké, ti döntitek el végülis, én csak ajánlottam. :)

VilosCohaagen · http://geekz.blog.hu 2008.03.04. 13:02:25

Isten ments- nem várom el a külföldi témák feldolgozását!De nekem, káeurópai nézőként feltűnt az 1960-as amerikai és a káeurópai "polgári" milliő közti különbség.Ha etiópként vagy szingapúriként nézném, valószínűleg még inkább feltűnne.

A tízpontos rendszerről- a team dolgozik a project-en.

exactlee 2008.03.04. 15:39:29

A pontozással kapcsolatban: Szerintem az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem is lenne. Úgysem szakmai szempontok alapján ítélünk, sem a cikkírók sem, mi olvasók (tisztelet a kivételnek), akkor meg mit is pontozunk?

geo 2008.03.04. 19:10:25

Mert így szokás, mert az ember szereti egy szóban zanzásítani a véleményét, értékelni a dolgokat, osztályozni, hogy most akkor jó volt, rossz volt, meg közötte fokozatok.
Még ha nem is hivatalosan szakmaiak, ezek mégsem bemutató cikkek, hanem kritikák, ami nem baj, ha ítéletet is mond, aztán majd mindenki eldönti, hogy egyetért-e vagy sem.

VilosCohaagen, természetesen feltűnő a különbség, én mondjuk részben ezért nézek kfi dolgokat, hogy ezeket megismerjem.
süti beállítások módosítása