A Hyperion bukása nem egyszerűen folytatása, sokkal inkább kiterjesztése a már meglévő műnek, felduzzasztása egy nagyszerű felütésnek. Éppen ezért nem vonatkoznak rá a folytatások szabályai sem. Amiben mégis példaértékűnek tekinthetjük, az az, hogy Simmons ismét csavar egyet a dolgokon, a struktúrát teljesen átdolgozza, megadva az újszerűség hangulatát számunkra. Ha mindezek ellenére, két különálló részként szeretnénk összehasonlítani a köteteket, rádöbbenünk arra, hogy a második mellett eltörpül az első. A Hyperion a 28. század képzeletbeli világára való ráhangolódás eszköze, szerteágazó cselekményével felkészítés egy gigantikus történetre. A sokak számára ellenszenves cliffhanger is efelé mutat, a zarándokok éneke baljósan cseng a fülünkben, mintha maga az író súgná: kapaszkodjatok.
Dan Simmons: Hyperion bukása
2011.10.25. 08:00 Magócs Dávid
A két kötet kiadása között eltelt év nem csak a frusztrációt okozó cliffhanger miatt problémás. A több, mint 500 oldalt felölelő Hyperion dugig van adatokkal, a cselekmény megértése végett nélkülözhetetlen információkkal, apró, megbúvó részletekkel. Nem kevés szorongást okozott ez nekem is, amikor elkezdtem a második részt, ugyanis arra már nem volt időm, hogy előtte újraolvassam az elsőt. A történet előrehaladtával azonban azt vettem észre, hogy egyre több dolog ugrik be, egyre több jelenet elevenedik meg előttem. Az író tisztában van könyvének monumentalitásával, és a kritikus pontokra fókuszálva, akár egy-egy félmondattal segít előhozni a rég elfeledettnek hitt momentumokat.
A struktúra, ahogy fentebb említettem teljesen megváltozik. Az eddig egyes szám első személyben való mesélés helyett egy külső szemlélő narratívája jelenik meg. A teljes regényt átszövő személy nem más, mint egy újabb kibrid (egyfajta android, akit egy elhunyt ember személyiségével ruháznak fel), Joseph Severn, akinek álmai a zarándokokkal, ébrenléte pedig a Hegemónia vezetőivel teremti meg a kapcsolatot. A cselekmény ettől darabos lesz, de egyáltalán nem rossz értelemben ez. A hirtelen félbehagyott jelenetek filmszerűvé teszik a cselekményt, kizárólag a feszültséget hivatottak növelni, a végén nincs keserű szájízünk, hiszen a soron következő szereplő cselekedetei éppoly izgalmasak, mint társaié.
Az író az eddig különálló történetekben megjelenő műfajok közti határokat elmossa, egyszerre alkalmazva a horror (a Shrike váratlan felbukkanásai, fenyegető mivolta és velejéig romlott cselekedetei), a fantasy (a sci-fivel szembemenő, megmagyarázhatatlan, már-már mágikus történések), a krimi (a klasszikus nyomozás elemeinek megjelenése) és a katonai sci-fi (a Számkivetettek elleni háború és Kassad frenetikus megmozdulásai) elemeit. Az egybeforrt spekulatív fikciót pedig költői képek és letisztult gondolatok sokaságával megtöltve kétségkívül szépirodalmi magasságokba repíti: “ Valahol a távolban fémet átszelő fém ultrahangsikolya hasított a levegőbe; a közelből elektronikus nihilzene csikorgott.”
A mű számos erénye közül kiemelkednek a vallás és a hit különböző tézisei, mind a gépek, mind az emberek meggyőződésein keresztül. Evolúció és vallás házassága kezd kirajzolódni előttünk, ahogy mindkét oldal megrögzött istenkeresése ugyanarra a konklúzióra jut. Gépektől való függésünk egy másik fontos sarkpontja a műnek, kérdésünkre a válasz pedig nem is lehetne kegyetlenebb.
Simmons a történet fő szálait elvarrja, élvezhető egésszé téve számunkra a két regényt, de hagy magának a folytatásra is jócskán alapanyagot (a következö rész, az Endymion, mely háromszáz év múltán veszi fel újból a fonalat jövő ugyanekkora van beígérve). Jövőképe minden ridegsége és időbeli távolsága ellenére közel áll hozzánk, könnyen tudunk azonosulni négyszáz évvel későbbi társadalmunkkal. Karaktereiben azonnal megtaláljuk a közöset, azt az akaratot, ami világunk fennállása óta konstans: céljaik elérése végett olyan messzire mennek, ameddig csak lehet, és ha kell még azon is túl.
12 komment
Címkék: scifi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr703325916
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.10.25. 21:23:41
Hát igen. Érdemes a mondanivalót 500-600 évnyire teleportálni, mert ennyi idő alatt a könyvek már elporladnak. Így nem járnam úgy, mint a Metropolis írói, akik 100 évet álmodtak előre és 2026-ra tették a cselekményt. Az pedig már itt van a nyakunkon!
qltura.blog.hu/2011/10/10/film_metropolis
qltura.blog.hu/2011/10/10/film_metropolis
Tj66a 2011.10.25. 22:46:30
a regény már vagy tíz éve megvolt Magyarországon, az első kiadásnál egy dupla kötetben jelent meg a Hyperion és a Hyperion bukása, szerencsére, mert én legalábbis nagyon ideges lettem volna, ha az első kötet után félbe kellett volna szakítanom...
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2011.10.25. 23:33:47
"Az egybeforrt spekulatív fikciót pedig költői képek és letisztult gondolatok sokaságával megtöltve kétségkívül szépirodalmi magasságokba repíti:"
Basszus, ezt tényleg nem kellett volna mondanod. "Valahol a távolban fémet átszelő fém ultrahangsikolya hasított a levegőbe; a közelből elektronikus nihilzene csikorgott." Ez a közhelyes baromság a szépirodalmi magasság? Lehet a poszt minden más szava arany igazság, de ez a felmagasztosítás nagy öngól volt tőled. Dávid, ne a filléres romantikus háziasszonybódító regények techno-verzióját hidd a plafonnak.
Basszus, ezt tényleg nem kellett volna mondanod. "Valahol a távolban fémet átszelő fém ultrahangsikolya hasított a levegőbe; a közelből elektronikus nihilzene csikorgott." Ez a közhelyes baromság a szépirodalmi magasság? Lehet a poszt minden más szava arany igazság, de ez a felmagasztosítás nagy öngól volt tőled. Dávid, ne a filléres romantikus háziasszonybódító regények techno-verzióját hidd a plafonnak.
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2011.10.25. 23:59:33
@Androsz: "háziasszonybódító regények techno-verzióját" - höhöhöhö.
Tj66a 2011.10.26. 02:41:03
@Androsz: a geekz blog e kritikája/ajánlója szar, a beidézett részek kiragadva a kontextusból gagyik, de te meg egy büdös bunkó vagy, hogy olyan regényről nyilatkozol, amit el se olvastál. Gyanúm szerint hasonló minőségű művet sem láttál, hacsak nem efféle kivonatos formában.
egyébként így konkrétan ez a regénypár szerintem a sci-fi irodalom csúcsa (legalábbis nálam feltétlenül az), de a teljes világirodalom körében is kevés mű előzi meg.
Ezért bosszant picit ez a gagyi ajánló, mert senkinek nem csinál kedvet hozzá...
egyébként így konkrétan ez a regénypár szerintem a sci-fi irodalom csúcsa (legalábbis nálam feltétlenül az), de a teljes világirodalom körében is kevés mű előzi meg.
Ezért bosszant picit ez a gagyi ajánló, mert senkinek nem csinál kedvet hozzá...
Csapszeg 2011.10.26. 02:59:45
En el fogom olvasni mind a 2 konyvet most mar csak az ajanlo miatt is. Ezert koszonet.
DE tisztazzuk, ugye ez ami az index foooldal szerint: "Az év legjobb scifi regénye" az egy 1990 -es kiadasu konyv:
en.wikipedia.org/wiki/The_Fall_of_Hyperion
Tehat egy 20 eves konyv az ev legjobb scifi regenye..
20 ev utan leforditottak magyarra vagy ez valami ujabb verzio? Ha ugyanaz akkor lehet inkabb az eredeti nyelven olvasom el.
DE tisztazzuk, ugye ez ami az index foooldal szerint: "Az év legjobb scifi regénye" az egy 1990 -es kiadasu konyv:
en.wikipedia.org/wiki/The_Fall_of_Hyperion
Tehat egy 20 eves konyv az ev legjobb scifi regenye..
20 ev utan leforditottak magyarra vagy ez valami ujabb verzio? Ha ugyanaz akkor lehet inkabb az eredeti nyelven olvasom el.
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2011.10.26. 03:09:58
@Tj66a: "olyan regényről nyilatkozol, amit el se olvastál"
Rosszul figyelsz, barátom. Én a poszt egy mondatáról írtam, ezzel kapcsolatosan a könyv egy idézett mondatáról is, de a könyvről nem. Nem haragszom.
Rosszul figyelsz, barátom. Én a poszt egy mondatáról írtam, ezzel kapcsolatosan a könyv egy idézett mondatáról is, de a könyvről nem. Nem haragszom.
Tj66a 2011.10.26. 04:15:39
"Ez a közhelyes baromság a szépirodalmi magasság?" írtad. Ez vagy rosszul megfogalmazott, vagy legalábbis félreérthető.
De nem kell magyarázkodnod, mindketten tudjuk, hogy nem olvastad a könyvet (write only módban levő kommentelő vagy) ezért erről ennyit. :) Na de nekem se kéne így kitörnöm, csak tényleg fel tud bosszantani, hogy a magyar emberek egy része mindenhez "jobban ért", még ahhoz is, amiről egyáltalán semmi ismerete nincsen.
Mindazonáltal ajánlom, hogy lapozd fel a könyvet, egyáltalán nem olyan elvont, művészieskedő, mint amit a poszt sugall, érdemes rászánni egy kis időt. Ha véletlenül szereted a szépirodalmat, akkor rengeteg utalást-áthallást találhatsz a Canterbury meséktől, Keats versein át a bibliai témájú regényekig (pl a Rózsa neve).
De nem kell magyarázkodnod, mindketten tudjuk, hogy nem olvastad a könyvet (write only módban levő kommentelő vagy) ezért erről ennyit. :) Na de nekem se kéne így kitörnöm, csak tényleg fel tud bosszantani, hogy a magyar emberek egy része mindenhez "jobban ért", még ahhoz is, amiről egyáltalán semmi ismerete nincsen.
Mindazonáltal ajánlom, hogy lapozd fel a könyvet, egyáltalán nem olyan elvont, művészieskedő, mint amit a poszt sugall, érdemes rászánni egy kis időt. Ha véletlenül szereted a szépirodalmat, akkor rengeteg utalást-áthallást találhatsz a Canterbury meséktől, Keats versein át a bibliai témájú regényekig (pl a Rózsa neve).
kötözködő 2011.10.26. 09:29:18
A könyv nagyon felkeltette az érdeklődésemet, de Androsznak igaza van: az idézetként kiragadott mondatot szépirodalmi magasságnak nevezni erős túlzás.
Winston007 2011.10.26. 09:33:52
A hyperion és a Hyperion bukása is nagyon jó könyv! Mindenkinek ajánlom, nemrég fejeztem be a poszt témáját adó könyvet, a vége talán kicsit csalódás. De nagyon pörgős a könyv, letehetetlen kategória.
Magócs Dávid · http://geekz.blog.hu 2011.10.26. 09:38:50
@Csapszeg: Jogos, a lead elég félrevezető. Az Agave másodjára adta ki az első két kötetet, amiket újra is fordítottak, Huszár András nagyon jó munkát végzett. Az újbóli fordításra azért is volt szükség, mert a folytatások(Edymion, Rise of Endymion) nem jelentek meg hazánkban, így egységes lesz a tetralógia.
satibi 2011.10.27. 11:49:28
@Csapszeg
Amint azt Tj66a írta, a Hyperion 4 kötetét 2001/2-ben a Cherubion kiadó már megjelentette magyarul. A fordítást Békési József készítette, sztem nagyon jól.. Hogy miért kellett újrafordítani, nem tudom, tán jogdíjak miatt...?
Amint azt Tj66a írta, a Hyperion 4 kötetét 2001/2-ben a Cherubion kiadó már megjelentette magyarul. A fordítást Békési József készítette, sztem nagyon jól.. Hogy miért kellett újrafordítani, nem tudom, tán jogdíjak miatt...?
Utolsó kommentek