Utolsó kommentek

  • doggfather: Ha van a Pengének "előzménye", olyan film ami ihlette akkor ez az. Hogy ezután Joel Schumacher Bat... (2024.07.10. 07:02) Az elveszett fiúk (The Lost Boys)
  • Kerma: Nagyon jó film volt! Kössz a cikket! Üdv, Kerma (2023.06.12. 10:31) Párbaj
  • doggfather: Nagyon európai animációs stílusú és történetű messze nem gyerekmese. Fantasy minimális varázslatta... (2023.02.16. 11:22) Az utolsó egyszarvú
  • doggfather: A zsaruk becsülete, Kiképzés (light), A bűn mélyén. Három film amiből erősen merített ez az alkotá... (2022.04.05. 15:52) Brooklyn mélyén
  • josé73: @travis: Bizony, amikor Hemingway a háború alatt Eisenhower táborában tartózkodott, és üres borosü... (2021.09.16. 15:12) Filmkritika: 1408 (USA, 2007) ***
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Johnny Mnemonic

2009.07.14. 08:00 virtualdog

Van egy csomó szépirodalmi író, akiknek a szövegei egyenesen a filmvászonra kívánkoznak. Ott vannak Rejtő regényei, zseniális karaktereivel és párbeszédekben elsütött nyelvi leleményeivel (csak neki megvolt az a balszerencséje, hogy rossz helyre és rossz időben született), vagy mondjuk Raymond Chandler, forgatókönyvbarát valós idejű cselekményvezetésével, tökös beszólások tömkelegével és cinikusan maszkulin férfifiguráival (remek noirjait tisztességgel filmre is vitték persze). Mások, nem kevésbé nagy hatású írók, gyakorlatilag adaptálhatatlanok: Lovecraft finom szövésű horrorja például rendre szétszakadt vagy felismerhetetlenné mutálódott vérszomjas és kézzelfogható – azaz megmutatható – rettenetre áhítozó, mohó rendezők kezei között. William Gibson is az utóbbiak közé tartozik, bár a későbbiekben a cyberpunk műfaj, melynek születésében múlhatatlan érdemei vannak, jópár popkulturális remekművet életre hívott.

CYBERPUNK SOROZAT, 2. RÉSZ:
William Gibson VS Hollywood, avagy Vissza a 80-as évek jövőjébe!


A Johnny Mnemonic (Mnemonik János – ügyes névválasztás!) egy Gibson korai korszakából származó rövid novella, mely későbbi műveivel ellentétben könnyen követhető és akciódús, így könnyű falatnak ígérkezett egy sci-fi-akciófilmhez. Főhőse egy adatcsempész, aki fejébe rejtett chip segítségével titkos és igen értékes információkat továbbít, melyekhez ő maga sem fér hozzá. Johnny-nak istenigaziból a töke kivan veszélyes és megterhelő munkájával, így keresetét a beültetett implant eltávolítását szolgáló műtétre gyűjti. Ám balszerencséjére "Ez Lesz Az Utolsó Melóm" közben hektoliteres szarhömpöly szakad a nyakába, így nemsokára a komplett jakuzával a nyomában kell menekülnie, hogy (1) megszabaduljon a veszélyes adatoktól, (2) kiműtse a fejéből a chipet és (3) még csak meg se dögöljön közben. Na és most jöhet a VHS kazetták hátsó borítós ismertetőjét záró három pont: …

Két nagy probléma van a filmmel: a túlzsúfoltság és az értelmetlenül csapongó cselekmény. Épkézláb forgatókönyv híján – melynek írója nehezen ítélhető el Gibson novellájának meggyalázásáért, lévén mindkettőt ő írta – a Johnny Mnemonic inkább a külsőségekben tobzódik: átveszi a legbárgyúbb csavarokat és műfaji sablonokat a 80-as évek akciófilmjeitől és sci-fijeitől (Dolph Lundgren szerepeltetése sokat elárul), telipumpálva a sztorit felesleges lövöldözésekkel (jellemző módon az eredetileg még „very technical boy”-ként jellemzett Johnny itt többször menti meg telidrótozott testőrnőjét, mint fordítva). Az ezekre rálicitálni kívánó nagyszabású film végi összecsapás pedig felváltja a novella legjobb pillanatát, a lehengerlően zseniális ötletre épülő („…Kulturális sokkal ölte meg őt.”) záró küzdelmet.

Gibson valószínűleg zavarba jött a lehetőségtől, hogy egyenesen a nagyvászonra ír, szájkosaruktól megfosztott producerek figyelő szemével a tarkóján, és Hollywood elvárásainak még azon az áron is meg akart felelni, hogy túlterheli, agyonnyomja saját művét. Mert pontosan ez történt, és csak a néző jóindulatán múlik, hogy felfigyel-e az értékes pillanatokra, értékeli-e a kivételesen megfelelő helyre került és szerényebb hozzáadott ötleteket, mint például a film eleji lövöldözés közben bevillanó anime jelenetek a háttérben futó tévé képernyőjéről, vagy a hálózat meglepően pofásan, mégis szöveghűen (egy másik mű, a Neurománc szövegére gondolok) sikerült vizuális megjelenítése, melyből kiderül, hogy az internet mégsem pusztán Csövek Sorozata…

És így hiába az agyi chip okos metaforája (információs túlterheltség, azaz az információ begyűjtése helyett a szelekció felértékelődése – Gibson talán mindenkinél előbb észrevette ezt), hiába a internacionális nagyvállalatok működésének továbbgondolása (tessék utánanézni, hogy a japán rendőrségnek hogy fő a feje, amiért a fehérgalléros jakuzák nagyvállalatait olyan nehéz megkülönböztetni a tisztessége, azaz csupán az üzleti mélyvíz nagyhalainak szokványos gengszterkedéseit meglépő mamutcégektől), a film leginkább csak a cyberpunk-rajongó konzolzsokéknak fog bejönni. Ők értékelni fogják a VR-cuccokat (a kesztyűt és a szemüveget, mint a billentyűzetnél felhasználóbarátabb ember-gép interface hardvert). A kevésbé technológia-mániás geekeket viszont csak azok az ajándék percek fogják szórakoztatni, amikben kisebb szerepekben igazi kult színészek (Udo Kier, Takeshi Kitano) tűnnek fel.

40 komment

Címkék: cyberpunk filmkritika 3csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr861244768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

clive. 2009.07.14. 09:08:22

William Gibson egy hihetetlen látnoki erővel megáldott személy, munkássága emiatt irodalmi mérföldkő, de ettől független szerintem, mint író nem tartozik a világ élvonalába. Valahogy nekem a Neurománc könyvek is sokszor csapongóak, amikor már azt se különíti el az író, hogy épp hol vannak (való világban, cybertérben vagy valahol egész máshol). Szóval valahol olyanok a könyvei, amiket a hangulat visz el a hátán nem pedig az, hogy jól vannak megírva. Én legalábbis nagyon nehezen haladtam velük és nem is élveztem őket igazán.

nezolaca · http://feketenap.wordpress.com 2009.07.14. 09:19:32

szerintem alapvetően nem volt a legnyerőbb ötlet Gibson egyik legrövidebb, és (szerintem) egyik legkevésbé sikerültebb novelláját filmre vinni... mekkora lehetett volna, ha jól megcsinálják mondjuk a Count Zerot, vagy a Mona Lisát - abban még robotos akció is van.

TheBerzerker 2009.07.14. 09:35:20

Sosem olvastam cyberpunk regényeket (WH 40k-t) de szerintem ez a film király! Én anno amikor fiatal sihederként láttam nagyon tetszett, és most is legalább olyan jól tudok szórakozni rajta. Igaz nem olvastam az eredeti novellát így nincs viszonyítási alapom.

Gulandro 2009.07.14. 10:11:24

Nyem tudom. Nekem ez a film kult, pedig nem a kedvencem. Rutger Hauer az állandó örömforrás a filmben ha színre kerül. A hangulat olyan erőteljes, hogy az ember azt várja Kurt Russel is feltűnjön fél szemmel valahonnan és "meneküljön". Az eredeti novella nem nagy eresztés Gibsonhoz képest. A Neurománc adaptációt csinálják meg rendesen egyszer és akkor megbocsátok mindent.

Chavez 2009.07.14. 10:24:54

@Gulandro: Rutger Hauer?? :o Ebben nem is játszik!

Nekem Dolph Lundgren tetszett a filmben, fasza kis karaktere volt.

onlyzerosandones 2009.07.14. 11:05:33

Ez a film legalább annyira a Híd-trilógia adaptációja, mint a Johnnyé.

Gulandro 2009.07.14. 11:10:20

@Chavez: Ehh, keverem ezeket a jellemszínészeket. ;)

hakaba 2009.07.14. 11:30:22

Henry Rollins és Barbara Sukowa! :)

TheBerzerker 2009.07.14. 13:23:24

@Chavez: Chavez inkább azt mond mikor jön a következő Sonny Chiba cikk!:)

TheBerzerker 2009.07.14. 16:58:12

@Chavez: Hát nézd...kb 30-40 perc múlva hazaérek a melóból. Addigra jó lenne:)

RoFä 2009.07.14. 17:17:36

Rutger Hauer? Hat akkor mar az Orult Stone, az az igazi, mosdatlan geek kiralysag.

Chavez 2009.07.14. 18:18:51

@TheBerzerker: Ezt mondjuk nem ígérem, de a lista elejére helyezve az ügy.
Ja és Viva Chiba! B-)

Tulazon 2009.07.14. 19:00:23

amúgy helyesen hogy van? TakeSHi Kitano vagy Kitano TakeSi

Chavez 2009.07.14. 19:23:43

Magyarul Kitano Takesi, angolul Takeshi Kitano, japánul 北野 武.

clive. 2009.07.14. 21:49:50

Off, de Őrült Stone nagyonalap:)

yautya 2009.07.15. 10:37:59

Én csak azon csodálkozom ,hogy a kilencvenes években csak igen kevés élőszereplős Cyberpunk film készült. Tudom ,hogy Johny kalandjai anyagilag nem voltak kifizetődők és egy bukás képes jegelni egy műfajt sokáig /mint a Kincses sziget kalózai a kalózos filmeket/, de attól még lett volna elég alapanyag meg ötlet ,hogy próbálkozzanak.
Abban az évtizedben talán csak JOHNNY MNEMONIC és a Mátrix volt említésre méltó ebben a műfajban.

Chavez 2009.07.15. 11:29:05

Drága egy ilyen film elkészítése, és mivel erősen rétegműfaj, így a megtérülés végett inkább látványosra kell csinálni, mint sem filozófikusra. Az anime éppen ezért jó, mert abba mindegyik belefér, és még piaca is van. Hollywood szerintem a közeljövőben sem fogja erőltetni, mint ahogyan a steampunkot se, aminek nem is nagyon van élőszereplős képviselője.

Balfake 2009.07.15. 11:33:08

Berzerker, a W40K mitől cp?

A Neurománcban amúgy simán meg tudtam különböztetni, ki mikor mit, hol csinál, biztos én vagyok a zseni, de előttem is rejtély, a nagy ember (Gibson) hogy írhatott ilyen béna forgatókönyvet. De legalább van benne Henry Rollins és Ice-T.

A legjobb cp film sztem máig a Blade Runner, szóba jöhet még a Strange days (magyar címük sajna nagyon gagyi), brutál művészkedő leágazásként a Tetsuo, vagy a szintén Gibson-novellából készült New Rose Hotel, ami visszafogottságával és szomorú légkörével sokkal jobban visszaadja a cp végzetsújtotta noir melankóliáját, mint a fenti csimmbummcirkusz. A Mátrix meg kb. a dragonballos hülyegyerekek szintje.

J. McClane 2009.07.15. 12:59:29

Nekem a Strange Days a nagyon alap.
Meg van benne minden, ami a Syberpunk jellemzője. Komor, világvégehangulat, kicsit fejlett technika, emberi gyarlóság, kilátástalanság, lecsúszott emberek. Továbbá igazán jó színészek vannak benne.
A tescoban minap vettem DVD-n 350 ft-ért.. (Halál napja néven)

Chavez 2009.07.15. 13:03:14

Azért az elsőszámú CP alapvetés még mindig a Ghost In The Shell. Abban szinte minden CP sajátosság benne van. Filmben viszont a Blade Runner.
A Strange Days-t már régen láttam, de úgy emlékszem abban nem nagyon van filozófia.

terran 2009.07.15. 20:50:53

@yautya:

"a bukás képes JEGelni egy műfajt"

értjük mi a bennfentes szóvicceket!

TheBerzerker 2009.07.16. 10:38:25

Nemtudom, hogy a WH 40k cp-e. Én képtelen vagyok különbséget tenni az ilyen jövőben játszódó dolgok között. Számomra nem sok különbség van a cp és a WK 40k között.

terran 2009.07.16. 11:40:43

@TheBerzerker:

cyberpunk címszavakban:
városi környezet, mocsok, illegalitás, drogok, kibertér, implantok, megapoliszok, megavállalatok, nanotechnológia, mesterséges intelligenciák, kilátástalanság..

A W40k az inkább már csak a hihetetlen galaktikus lépték miatt sem lehet cyberpunk, a CP inkább a nagyvárosokban/kibertérben játszódik.
A mágia/pszichikusság sem általános jellemző CP-ben (kivéve Shadowrun).
A Warhammerben általában mindenki egy jól meghatározott szervezetnek/vallásnak/bárminek dolgozik, a célok meglehetősen tiszták (purge the unclean), míg a CP-ben gyakran konspirációk, homályos célok, gyakran változó érdekek, ismeretlen megbízók stb. vannak.
A warhammerben hősök és antihősök vannak, CP-ben gyakran csak kényszerből/túlélésért küzdő törvényenkívüli páriák.

A W40k valami gótikus dark fantasy/scifi katyvasz

Chavez 2009.07.16. 12:29:09

@terran: Magam sem mondhattam volna szebben, pontosabban. A CP egy elképzelhető (közel)jövőkép, mert többé-kevésbé a mai kor társadalmán és annak technikai fejlettségén alapul, azokat gondolja tovább. A W40k-ban túl sok a fantázia elem.

virtualdog 2009.07.16. 15:48:19

Nekem nagyon alap az Akira, és nem is viszi túlzásba a művészkedést. A GitS - Innocence már igen, de az is nagyon jó, szívesen írunk róla érdeklődés esetén. Nekem még személyes kedvencem a Paranoia 1.0, és fixa ideám, amiről Chavezzel jókat vitatkozunk a fórumon :)), hogy a Brazil is az, nem a külcsínt, de a mélyben fekvő rejtett "CP Lényegét" illetően.

Kicsit rég volt már cyberpunk cikk, de mert most olvasom a legújabb Gibsont, és meg imádom a témát, várhatóak a közeljövőben további folytatások. Akár animékről is írhatok, de előre szólok, a GitS-nél már van sokkal mélyebb víz is!!!


PS.: Őrült Stone-t én is imádom, kábé hasraütésre vettem meg anno dvd-n, de utána rögtön egymást követő 3 nap megnéztem. :D

terran 2009.07.16. 16:39:19

@Ramiz:

az Akira rajzfilmre gondolsz?
ahol egy nagy rákos sejtté változik a srác?
én abból a vége felé már nem nagyon értettem, mi hogy van :D fura is volt

virtualdog 2009.07.16. 22:08:13

Hát jó, a legvége tényleg elvont, de azért nem vészes... néhány másik cucchoz képest. :)

nezolaca · http://feketenap.wordpress.com 2009.07.17. 19:38:33

CPnél fontos még az is, hogy sokat merít a noir eszközkészletéből, stílusban, történetvezetésben, stb. is gyakorlatilag erre épít, ezt oltja egy "elképzelhető" jövő díszleteibe.
A Brazil meg akár steampunk is lehet ilyen erővel. :D

Balfake 2009.07.18. 07:54:06

Akira végén nem egyszerűen daganattá változik a gyerek, hanem rögtön ősrobbanássá csak így csuklóból. Hú de elvont, hú de mély! Aki felfogta posztheideggeriánusan mintegy, hogy ez mire volt, világosítson fel, mert sztem szánalmas misztik faking, nem több.

virtualdog 2009.07.20. 23:40:31

@ Balfake: nincs egyszavas válasz, és nem is spoilerkednék, de nem kizárt a későbbiekben (ha lesz időm kijózanodni a nyáron) egy Akira-cikk. Addig is ajánlom figyelmedbe a manga eredetit (lehet, hogy már olvastad, akkor a többieknek ajánlom :)), ott tovább megy a történet az "ősrobbanásnál"!

Cifu78 2009.07.30. 19:22:47

Kicsit késői, de azért... :D

TERRAN: Alapvetően a Wh / Wh40k világa egy gótikus punk halmazba helyezhető. Cybepunknak semmiképpen nem nevezhető, hiszen kezdjük ott, hogy nincs semmiféle "hálózat". A maximum az, hogy egy űrhajó kapitánya vagy egy titán személyzete rácsatlakozik gépére, és hasonlók.

A "hősök" és "anti-hősök" fogalma is viszonylagos, hiszen a hősök is lazán tipornak el bárkit a hatalomért és nem csak a feladatukkal vannak elfoglalva, de a hiúságukkal is. Még a legnagyobbaknál is jelen van ez, lásd például két Űrgárdista Primarch vetélkedése. Leman Russ (Űrfarkas űrgárdista rend primarchja) és Lion El'Jonson (Halál Angyalai űrgárdista rend primarchja) például egy "egyszerű" taktikai összekölünbözés miatt egy egész álló napon át tartó kézitusába bocsátkozott, amely végén Lion egy nem túl etikus ütéssel letaglózta Lemant, amelyet szégyenszemre vitték el gárdistái a helyszínról. Azóta ha egy Űrfarkas és Halál Angyalai egység összetalálkozik, egy visszavágót rendez...

Az Inkvizió és az Adeptus Sorotias menetrend szerint reagál túl helyzeteket, és a legapróbb jel az elfajzásra is elég ahhoz, hogy eltiporjanak akár egyetlen bolygót.

A birodalmi flotta egy új Cirkáló megépítéséhez egy egész bolygó lakosságát kényszermunkára kötelezte, hogy aztán 30 évig csak ezért az egy hajóért dolgozzanak.

Lehet tovább sorolni, de a lényeg, hogy egy kissé nagyon elmebajos világ, de pont ez a vonzereje. :)

Elanor_ 2009.08.03. 14:12:45

szerintem meg a Johny Memnonic egy kultfilm, amit ennyi évvel később már nem igazán érdemes boncolgatni, legalábbis így nem, hogy keressük a hibáit.

nézem, h az imdb-n 4,9-es, de hát egy 1995-ös filmről van szó.
szerintem inkább azt kéne átgondolni, hogy mennyire jó lenyomata az MTV-korszaknak (páran emlegettétek Ice T-t és Rollinst), és mennyire hatással volt ránk akkor és ott (és esetleg: mekkora hatással volt a későbbi filmekre).

ha pedig tényleg hasonlítgatni akarjuk, akkor a kortársaival, pl. a Szabad prédával lehetne összevetni szerintem.

Elanor_ 2009.08.03. 14:14:25

bocs, helyesen Johnny Mnemonic.

Dr. No 2009.08.03. 16:00:08

"információs túlterheltség, azaz az információ begyűjtése helyett a szelekció felértékelődése – Gibson talán mindenkinél előbb észrevette ezt"

Bocs, de emlékeim szerint Lem is írt már hasonló sztorikat a Kiberiádában (Trurl és Klapanciusz esete az Ezerszemű Rablóval meg a levegődémonnal, esetleg Mona Lisa, mint a Monarcholízis rövidítése, hm?), az a 70-es években jelent meg. Csak talán ő nincs annyira futtatva.

ErEr 2009.08.05. 13:11:51

Na igen, kevés olyan film volt ami Cyberpunk-ot hozott volna, ez meg egy, de nem sikerült a legjobban, de legalább van. Ja igen, Ice-t übergyenge benne, Reeves meg túljátsza a karaktert a mellékszereplők meg nem mondhatni hogy kidolgozottak - de anno nagy flash volt, a többi meg már nosztalgia :-)
Strange days jóval komolyabb, az is hatalmas volt, de ott meg túl kevés volt a tech, cyber rész kiemelése a filmben.

Na és ez megvan valakinek?
Wild Palms
www.imdb.com/title/tt0106175/

ErEr 2009.08.05. 13:14:08

A Wild Palms-ból még egy kis érdekesség:
"Cyberpunk author William Gibson has a cameo appearance as himself. When the author of Neuromancer is introduced as the man who invented the term "Cyberspace", he remarks, "and they won't let me forget it.""

en.wikipedia.org/wiki/Wild_Palms

Videón:
www.youtube.com/watch?v=2J1taQAsHJg

Chavez 2009.08.05. 13:50:31

Nem is hallottam még erről a minisorozatról. Kösz Erer! ;-)

ErEr 2009.08.05. 14:45:09

Valamelyik német csatornán láttam már ki tudja milyen régen ezt a sorozatot.
Csak hogy a cyberpunk téma gyűjtemény teljesebb legyen :-)
süti beállítások módosítása