Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Engedj be!

2009.11.15. 15:50 Parraghramma.

Mi állhat 48 díj, a reprezentatív szakmabeliek és a közönség ösztönösen szinkronizált bólogatása, elismerő csettintései mögött? Hogy adhat a tematikai hiánygazdaság közepette egy túltermelt toposz, egy mozgóképes megkerülhetetlenség – valami újat? Talán a komponenseknek köszönhetően? Mert van itt vámpirizmus és tini-szerelem, óraközi stikliterrorizmus és idétlen akcentusú külföldi tanár, generation gap és coming out, továbbá kutyák és macskák. Egy gyorskezű kliprendező játékfilmes debütálásakor ez a recept mihez vezetne egy óceánnal balrább… hát, ebbe az is csak bemelegítés után gondoljon bele, akinek acélsodronyból vannak az idegei. Az eleddig televízióban ténykedő Thomas Alfredson (egy pindurit nyugtalan Tarkovszkij vehemenciájával vágott) filmje hólepte brutalitással és szemérmes perverziókkal invitál valahova a misztikus horror és a melodráma közötti farkasordító senkiföldjére – úgy, hogy a rendezőnek a műfajiság legfeljebb annyira áll kézre, mint Bollywoodnak a gorno. Legfeljebb. 

Sokan még több módon kategorizálták és kategorizálják, értelmezték és értelmezik a horrort, de ami soha egy, akárcsak éppen hogy makroléptékű áttekintés során sem hiányozhat, az a vámpír. Vissza lehet ásni a hellén mítoszgyökerekig, ijesztően pontos álló-és mozgókép-történeti, médium-elméleti megfeleltetésekre rámutatni (nem reklámozzuk a kvázi-konkurenciát se, de a Nosferatu árnyéka című ujjgyakorlatban pont így tett Kötő Katinka), illetve, á’lá Ernest Jones, a projekció és az elnyomás dinamikáját pszichoanalitikus lelkesedéssel kutatva még ijesztőbb következtetésekig vonszolni az érdeklődőket – miszerint a vámpír a hullabaszás és az inceszt hajlamok legitim (értsd: popkulturális) kielégülésének ágyaz meg... (No-no. This is my serious face.)

És mivel a mozi bő százada alatt mintegy félezer darab foglalkoztatott vérszívókat, az értés illúziója helyett pusztán zsigeribb élményekre szomjas fogyasztó is a bőség zavarával küzd. Bizony, hogy: alkonyattól pirkadatig lehetne sorolni. A Universal magyar koprodukcióban előadott kezdő angol kiejtési kurzusaitól (Dracula, 1931) Willem Dafoe önreflektív ezredvégi playbackjéig (A vámpír árnyéka, 2000), Larraz leszbiánus szoftpornójától (Vámpírok, 1974) a szingli Wesley Snipes mortal-kombat emlékfitneszéig (Pengék), Anne Rice rizsporos parókás interjújának adaptációjától (Interjú a vámpírral, 1994) Stephanie Meyer posztfeminista naplójának tinitrendi fröccsöntéséig (Alkonyat, 2009).

Hogy a tematikailag leginkább az utóbbi kettővel rokonítható Engedj be! hogy kerüli el a mélabús filozofálgatást, a tocsogós szenvelgést, netán a mitikus kellékek unalmas esztétizálását? Hát például úgy, hogy az egy évnyi castolást követően tényleg tizenkét évesek játsszák a (pillanatnyilag és évszázadokig) tizenkét éveseket. Félénken harapdált svéd tőmondatokban kommunikálnak Stockholm külvárosának fagyos panelnihiljében, széthulló családok árnyékában, a pubertáskori marginalitás egyre szorosabb élményei és az aluljáróban vagy épp a közeli nyíresben történt, fatális vérveszteségek másnapi médiadiétája közepette. Minden csak látszólag él, mintha unottan várna, örökké. Az iskolaudvaron száraz szélben perceg a porhó, arrább flakon friss vértől nehézkes, settenkedő léptek morzsolják; a skandináv tél zordan ásítja a szocreál magányt. Itt Isten, a boldogság keresése nemcsak azért dőreség, mert minden teremtmény egyedül hal meg.

Távol az amerikai szuburbán pezsgéstől, távol a dandy dekadenciától; ha valahol szar vámpírnak, halhatatlannak lenni, akkor az ez az a hely.

Alfredson bámulatosan sivár kulisszái között mintha az orosz realizmus elevenedne meg, mintha Gogol köpenyegéből jönnének elő ezek a szánalmasan magukra maradt alakok, s elveszettségüket a tőszomszédságukban megidézett fantasztikum abszurd reflexióként nagyítja fel. A szerényen egzisztencialista Engedj be! gyönyörűen átkötött fahrtjai részleteznek is egyben, elsődleges funkciójuk mégis folytonossá, véglegessé tenni az undor és közöny nyomában vonuló magány, a néhol langyosra hevített, de egyetemleges idegenség alaphangulatát. (Sartre, Camus, valaki?)

A "fiatalkorú" vámpír, Eli helyzetét nem a blackebergi gyilkossági csoport naprakészsége vagy rafináltsága rontja, olyan – intézményes formában – nincs is. A dramaturgiát ugyan ebbéli konfliktusok igazgatják, a feszültség azonban - a vámpír alakját sokszor ölében ringató - queer-fogalomkör moderált háborgatásának köszönhető. Elit a mássága, eltérő szükségletei, kiszolgáltatottsága üldözi. Élete kínzóan mindennapi menekülés, amit csak kizárólagos kapcsolatok maszkja mögül képes túlélni. (A halandók közül van, aki ezt egy macskamenhely permanens dorombolása között próbálja meg, miközben a szociálisan fejlettebbek úgy fogadják a láthatáson egyetlen gyermeküket, hogy „Korán jöttél.”)

A goregazdag forrásművet jegyző John Ajvide Lindquist és Alfredson közösen írták a forgatókönyvet. Nem csak a zaftos megjelenítési lehetőségektől határolták el a filmet (a regény zombijaiból nincs, még egy fél darab se), de a szereplők viszonyát differenciáló, múltba révedő, nem kevésbé explicit vadhajtásokat is elhagyták. A Blackebergbe az idős Hakannal érkező Eli és a szomszéd kiskorú, a kollegiális csínyeket rutinosan szenvedő Oskar románcát látszólag tiszta értékellentétek mentén módosítja a szerzőpáros, ám a sötéthajú, androgün vonású vámpír és az aranyszőke, lányos arcú fiú triviális oppozíciójáról hamar bebizonyosodik: hanyagul kitáblázott, gyenge megvilágítású zsákutca – amiben az alkotók az elegáns sejtetés mellett csak nagy ritkán élnek az éppen-megmutatás gesztusával. Lehet ezt fájlalni, de mivel az egész film a beteljesülhetetlenségről, illetve annak hol melankolikus, hol önmardosó tudomásul vételéről is szól, legalább találva érezhetik magukat a szadisztikus rituálék, a pedofília vagy a homoszexualitás - egyúttal a queer installációk - kontrasztos részletezését áhító nézők.

Teljesen nem kell megrémülni, a maguk természetességével feltűnnek a klasszikus kellékek is: pátosz és színpadiasság nélkül reprezentáltatik a nyolcvanas évek svéd minimalizmusában vegetáló vámpírság. Noha a portyák gyorsak, szangvinikusak és kellőképpen állatiasak (erotikának, kellemnek nyoma sincs), az unalomig ismert élettani és gasztroenterológai sajátságok mindössze mélyítik a film hangulati tónusát. Eli koporsója átázott, sárgult rongyokkal fedett, vízköves kád. Esténként csendesen, szégyenkezve közeledik Oskarhoz, errefelé senki nem hallja meg azt az affektáns hisztit, amivel Neil Jordan Claudiája duzzogta világgá tragédiáját. Vagy csak már évszázadokkal van túl a hisztin.

Ha minden veszni látszik (a mitológia részét képező, címadó motívum szimptomatikus kifejtésekor), tehetetlen dühét vért könnyezve adja nyomasztóan intim világának tudtára. A film legszebb jelenete.

Lina Leandersson (Eli) és Kare Hedebrant (Oskar) alakítása megindító és manírtalan, a CGI decens, míg a hangnemet Alfredson tévés pályafutása alatt megszerzett érzékkel színezi derűsre imitt, meg amott, az Engedj be! legfőbb erénye azonban a magába csavarodó, kerek, látszólagos elhajlásai, felvezetett perspektívái ellenére szimmetrikus narratíva, ami tökéletesen zárt és hervasztóan kilátástalan. Mintha minden szerelem két idegen faj szerelme lenne egymás iránt. Az elvált szülőké, az együtt élőké, a magányos állatbarátoké, valamint – de nem utolsósorban – az egymáshoz őszintén közeledő Elié és Oskaré. És ha nem figyelsz eléggé a részletekre, a katartikus finálé után még azt is találhatod hinni, hogy nem az utóbbi a legelcseszettebb szerelem, amit valaha filmen láttál.


A KIADVÁNY

A DVD dupla (azaz megfordítható) borítóval, és gyönyörű, a film hangulatát tökéletesen megidéző menüvel jelent meg. Technikailag nem találunk benne kivetnivalót: a kép éles és tiszta, az eredeti svéd DTS vagy 5.1 mellett pedig választhatunk 5.1-es magyar szinkront is – mindegyik szépen szól, bár ez nyilván nem az a film, amivel demonstráljuk hangrendszerünk ütőképességét a vendégeink előtt.

AZ EXTRÁK

A bónusz anyagok a mennyiséget tekintve talán szegényesek, de legalább minőségükben nem lehet rájuk panaszunk. Az audiókommentárban a rendező, Tomas Alfredson, illetve a könyv és a film írója, John Ajvide Lindqvist osztják meg velünk gondolataikat. Természetesen szó esik az eredeti regényről is, de többnyire a forgatás részleteibe nyerünk betekintést, történet- és karakteranalízissel kiegészítve – mindenképpen érdekes és informatív. A werkfilm csak 8 perces, de szerencsére bőven több az ilyen hosszúságú átlagos, promóciós bolhafingoknál, amikben a stábtagok körbenyalják egymás seggét. Lényegében ez egy filmjelenetekkel fűszerezett interjú a rendezővel, aki többek közt beszél a ’80-as évekbeli és a mostani Svédország közti különbségekről, a gyerekszínészekkel való munkáról, és arról, hogy a befejezés vajon boldog vagy tragikus (ezen bizony el lehet mélázni) – de beleshetünk az uszodai finálé forgatására is. Van még négy kivágott jelenet (az utolsót leszámítva egyik sem igazán érdekes), meg egy rakás kép, poszter és előzetes.

Kiadó: Corner Film
Kép: 2,35:1 (16:9)
Hang: svéd (DTS), svéd (5.1), magyar (5.1)
Felirat: magyar, angol

Lat den rätte komma in. Svéd. 2008. Rendezte: Tomas Alfredson. Írta: John Ajvide Lindqvist. Fényképezte: Hoyte Van Hoytema. Zene: Johan Söderqvist. Szereplők: Kare Hedebrant, Lina Leandersson, Per Ragnar, Henrik Dahl, Karin Bergquist


 

50 komment

Címkék: horror dráma filmkritika vámpír 5csillagos dvdkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr931208090

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azazell0 2009.06.26. 12:17:45

Nagyon jó cikk, messze nem láttam bele ennyit a filmbe, szóval újra fogom nézni. Kötő Katinka LOL :-D

_Venom_ · http://venomblog.blog.hu 2009.06.26. 13:20:40

Nagyon fura film volt. Egyrészt nagyon bejött a hangulata, a ridegsége és a vonzó borzalma, ugyanakkor maga az alapfelállás végtelenül elcsépeltnek hatott nálam ("a-mindenki-által-kiközösített-kisfiú-és-fura-lelkitársa"), a két gyerekszínész meg inkább idegesített, mintsem lenyűgözött. Így is jó filmnek tartom, de szerintem messzemenően túlértékelt.

NickelADeón 2009.06.26. 13:23:00

Bár nekem felesleges volt, mert úgy teljes a film ahogy van, de érdekességként
www.horror-movies.ca/horror_14405.html
kimaradt jelenetek.

Santito · http://geekz.blog.hu 2009.06.26. 13:54:45

Príma kis kritika lett...
És mikor írsz a Dr. Horrible's Sing-along Blogról? ;)

jamamuraeonflux · http://aeonflux.freeblog.hu 2009.06.26. 14:57:08

van némi aktualitása a kritikának is, ami a szerzőhtől szokottan kissé túl van díszítve: jövő csütörtöktől kezdve végre a hazai mozik is műsorra tűzik. ott a helye, nagyvásznon.

Pacey · https://filmleltar.blog.hu/ 2009.06.26. 17:49:30

Fantasztikusan jó film, gyakorlatilag minden egyes kép a helyén van, és múködik. Már nagyon sokszor megnéztem, és még fogom is. Ez a film nekem egy egyszeri csodának tűnik amúgy, olyan érzésem van, az operatőrt leszámítva senkitől nem látunk már semmi érdekeset a továbbiakban már.

Remek írás!

KentaurBen · http://olomuveg.blog.hu 2009.06.26. 18:41:04

Odavagyok a jól megcsinált vámpíros filmekért. Végre egy film, ahol nem a szokásos köröket futják.

2009.06.26. 20:30:26

de végülis az apja volt a lánynak vagy azt is így "fogta" mint a sráct? Elején azt hittem fiu mondjuk. arra gondoltam tán buzifilm lesz, de nem...

Leo Decimus 2009.06.26. 22:48:33

"Itt Isten, a boldogság keresése nemcsak azért dőreség, mert minden teremtmény egyedül hal meg."

Parra, őszintén örülök hogy figyelsz Proustra és Kellyre. De tényleg.

Camus amúgy remek analógia - barátom, mekkora filmet lehetne/lehetett volna rendezni a Legyekből... kár hogy az egyetlen, aki megtehette volna, 86 óta nincs közöttünk.

Nostro · http://www.flickr.com/photos/terraflex/ 2009.06.27. 03:04:11

Ez tipikusan az a jó film, amit ha megnézel látod, hogy rendben van. De később, amikor már rég túl vagy rajta, a fejedben vissza-vissza tér a személyközi alapfelállás, és különböző képek meg jelenetek jutnak eszedbe, csak úgy. Így válik nyilvánvalóvá, hogy a film remek volt.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.07.03. 21:43:23

@Leo Decimus: őszintén örülök, hogy messzemenően túlértékelsz. De tényleg.

Legutóbb a Tűzraktérben láttam a Nosztalgiát A mestertől, és talán kicsit nagyképűnek tűnik az instant rivjúm, de az egyik fele Stalker, a másik felét meg nem értettem. (Ja, és azt nem láttam, hogy sikerült-é a lángot átvinni, mer fosnom kellett a sok cseresznye miatt.)

Hogy ez hogy jön ide?

@dm: LOL (Ha adod, ha nem.)

@jamamura: okézsoké, lehet, hogy sok a puttó, meg a zálmennyezet és a zornamentika, de bevarrt puncit csak nem láttam a filmbe - bele. Egy dilettánstó esse semmi ám, kérem alássan. A plakát meg hatásvadász - megmondódott! - ráadásul kissé durcis is lettem, szal nem megyek repetáér. (Még mit nem, hogy kinyomozzák a zinkognitómat a hungarista verbálpuristák, hogy asztán möglincsejjenek jól?! Ravaszabb vagyok én attól! Haha!)

.m.

kv.moly 2009.07.05. 12:44:02

Óriási a kritika. Szeretnék írni neked privát, de bénázok ezzel az indapass-szal. Valami oldalt akar tőlem, de én nem akarok tőle. :)
Írj nekem, lécci.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.07.05. 15:14:48

@kv.moly: adam smith-i a dilemma: a szűkös erőforrások ellenére mindenki csak AKAR. Jó, te most kaptál egy levelet, de mi lesz az indapass-szal???

kovacsbalint · http://kovacsbalint.blog.hu/ 2009.07.07. 17:54:10

Tudom, hogy keresnem kéne, meg kapjam be, de vidéken vagyok meg másik gépen, szóval esetleg meg tudna dobni valaki egy működő, gyors és összeillő torrent + (magyar?)felirat-linkkel?

Örök hálám érte.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.07.08. 22:22:27

Amúgy ilyesféle evangélium jutott a tudomásomra: Ajvide Lindqvist regénye az ősszel megjelenik magyarul a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.

Ugye, hogy fú? (No-no, this is my...)

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.07.08. 22:32:05

@kovacsbalint: www.mininova.org/search/?search=let+the+right+one+in&cat=0

én sem otholró írok, de elég kevés benne a szöveg, szal inglis felirattal is könnyen értelmezhető.

Önző Én 2009.07.20. 17:08:59

Öröm volt a film és öröm az efféle elemző kritika.
A film megnézése (átélése) kapcsán talán furcsa az "öröm" kifejezést használni, mert komoly érzelmi próbatétel. De mégis öröm, egyrészt a jó film okán (nem gyakori élmény) másrészt azért, mert furcsamód nem erősíti, inkább valamelyest oldja az ember transzcendens magány-érzetét. Néha, egy "engedj be" kérés után hébe-hóba mégis kinyílik egy ajtó, és a "két idegen faj", ha csak egy időre is, de átélhet valami csodát. (Nevezhetjük akár szerelemnek is, bár szerintem ez nem fejezi ki kellőképpen azt, amire gondolok, illetve amiről a filmben szó van. Alighanem erre nincs is szó.)

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.07.21. 09:51:40

@Önző Én: Persze, sőt, korántsem furcsa az a kifejezés. Ez a rezignáció filmje, a társkapcsolati kompromisszumok elégiája, pikantériáját az adja, hogy bizonyos értelemben mind Hakan, mind Oskar alkatilag a szokásosnál extrém(ebb) igényekkel vág bele abba, amibe.

www.youtube.com/watch?v=_0jyKabLHVc

"Cheese" · http://hetediksor.blog.hu/ 2009.11.15. 21:39:54

A hazai forgalmazás idei diadala. Az amerikai remake-t pedig köszönjük, de nem kérjük!

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2009.11.15. 21:57:51

Rettenetes ez a firnyákos, nagyvárosi, áltudományos, posztmodern stílus. Nem tudom, miért nem lehet magyarul írni vagy legalább megkérni valakit, hogy segítsen.

"a mitológia részét képező, címadó motívum szimptomatikus kifejtésekor" - akad élő ember, aki ezt a szóhalmazt megérti anélkül, hogy a filmet meg az adott jelenetet látta volna?

De a film azért jó.

bknn 2009.11.15. 22:10:29

Jót aludtam rajta.

Celtic 2009.11.15. 22:48:35

En valamit nem ertek: ha november 15-i a bejegyzes, hoygan johetett hozza juniusban hozzaszolas? Meghozza nem is egy...

Amugy tenyleg jo film,. Eros eloitelettel kozeledtem feleje, mert valamikor nyaron az Alkonyattal egyutt toltottem le es mindkettorol az volt a mondas :) , hoyg "hu de jo filmek, a legjobbak, sose lattam ilyen jot,stb" es szerencsetlensegemre (vagy szerencsemre) eloszor az Alkonyatot neztem meg. Mondjuk, ket reszletben, annyira untam, meg a vegen inkabb csak porgettem. Ez viszont tetszett, az a sved peremvaros tenyleg roppant erdekes hely, a lakotelep meg nyugotdan lehetne itt is, tokugyanaz...Remiszto.

kódex 2009.11.15. 23:16:00

@Parraghramma.:

"Ez a rezignáció filmje, a társkapcsolati kompromisszumok elégiája(...)"

Érdeklődni szeretnék, hogy a gyerekek kapcsolatában hol és hogyan fejeződik ki a kompromisszum? (Lehet, hogy csak másképp értelmezzük a kompromisszum fogalmát...)
Eli nem éppen a kompromisszumnélküliséget verekszi ki magának?
Mert nekem ez a film épp arról szólt, hogy hosszú távon úgysem működnek az (egzisztenciát alapjaiban érintő) kompromisszumok egy kapcsolatban.
Felnőtt logikával csak belebukni lehet az ilyesfajta kísérletezgetésbe.
A gyerekeknek még megy ez az őszintésdi: önözök ÉS áldozok - de meg nem alkuszom.
Mi felnőttek ilyet már nem tudunk, legfeljebb felváltva erőltetjük. És az már eléggé a veszett fejsze esete... (Az igazi megalkuvás.)
Ezenkívül még arról is szólt a film, hogy milyen rohadt nehéz kamasznak lenni.
Nálam kevésbé jött át ez az összekacsintós hangulatizé (persze, van benne valami enyhe fintor a sok lüke és kevésbé lüke vámpírfilm felé - de a lényeg úgyis az, hogy a rendező rugalmasan, nyitottan és nagyon pragmatikusan használja az üzenetközvetítésre ezt a klasszikus vampirológiát), sokkal tisztábban szimbolikusnak éreztem a filmet, mint hangulatoskodó-utalgatósnak - méghozzá jó kis nyers szimbólumok voltak benne, zaftos archetípusokkal.
És persze az egész nagyon skandináv, lefojtott humorral és az elszabadulni készülő hiszti szélén diszkréten hümmögő visszafogottsággal előadva, de tele bájos és érzelmes(!!!) öniróniával.
És igazából ez egy nagyon pozitív film, neeem? Hát omnia vincit..., mégis? Ugye?
Minden sunnyogó egzisztencializmus és északi távolságtartás ellenére.

(Tényleg miért nem írsz egy kicsit keresetlenebb magyarsággal? Elég értelmesen bogozgatod ezt a filmet, a stílusod csiszolt és érzékletes, műveltséged sokoldalú: kár a jobb sorsra érdemes olvasókat fölös manírokkal hergelni...))

Réka ‎ · http://blog.rekafoto.com/ 2009.11.15. 23:54:39

Tavaly haromszor lattam a filmet a helyi moziban, es ellatogattam Blackebergbe, ahol pont ilyen nagy ho volt akkor is. Mit mondjak, a sved szocrealt pazarul jelenitette meg Alfredson es osszessegeben ez a legjobb sved film, amit valaha lattam, pedig megneztem mar joparat. A kritika remek es jo latni, hogy odahaza is figyelmet kap ez a film.

lamb79 2009.11.16. 00:14:43

ez a film egyszeruen FANTASZTIKUS. jó látni hogy filmmuvészet még mindíg létezo fogalom a sok remake és otlettelen másolat mellett.

5 csillag. simán. nálam az évtized filmje idáig.

elolvastam a konyvet is. elég beteg, igazából a film jobban is tetszett bár hozzátenném hogy nem vagyok horror rajongó.

Pók · http://poooOOoook.blog.hu 2009.11.16. 00:22:53

Viszont kicsit sokat kíván a film, amikor túl kellene lépnünk azon, hogy a kedves, szegény szerencsétlen lányos szőke kisfiú valójában pszichopata gyilkos hajlamú és egyben gyengeelméjű, a "kislány" (valójában eunuch) pedig pár száz éve folyamatosan gyilkol (hogy választhatott volna más utat is, az a filmből frappánsan kiderül, amikor egy sorstársa kb. 3 napig bírja a vámpírlétet), és "románcuk" végnapjait előrevetíti a vén pedofil sorsa is. Nem szerelem ez, hanem két végtelenül önző és korlátolt pszichopata sorozatgyilkos pillanatnyi érdekközössége.

I'mYourFriend 2009.11.16. 01:34:12

Well, azt hiszem muszáj szembe mennem a számomra megdöbbentő kommentek döntő többségével.

Nekem nem tetszett a kritika, pont azért, ami miatt Párizs sem: túl tömény, giccses, túl sok benne a motívum. Nekem ez mesterkélt, és mint ilyen, csak egy komolytalan, túldíszített látszata a messze egyszerűbben és rövidebben megfogalmazható igazi filmkritikának. Eszem ágában sincs a véleményemet azért közreadni, hogy abból agyatlan flamelés legyen, de az ilyen jellegű írásoknál valahogy sajnálom a szerző taníttatására szánt pénzt. Megtanult mindent, amit csak kellett, és tudja is, amit tanult, nem csak a számonkérésig maradt a fejében, de a természetesség, az valahogy kimaradt a stílusgyakorlatból. Ha valaki nekem élőben is így viselkedne, pofánröhögném, kb. annyira valódi és őszinte, mint egy nővé operált lányos lelkű, de alapvetően farokkal született ember törekvése a lelki boldogság felé.

tyberius 2009.11.16. 07:05:52

A filmet nem láttam, talán ezért is tűnik erősen túlírtnak a recenzió, de nagyon is felkeltette az érdeklődésemet, ezt a filmet garantáltan meg fogom nézni. Köszi!

sroc 2009.11.16. 07:56:06

ez egy haláli jó film, a cikknek igaza van

Diablo CRX 2009.11.16. 08:03:21

Érdemes volt. Sokat gondolkodtam, hogy ez a poszt, "kritika", "recenzió" vagy mi, milyen nyelven van? Aztán rájöttem. Dagályos kultúrsznob-magyarul. Innentől tetszett: ilyen nevetséges rizsát ritkán olvasni. Lehet, hogy visszanézem a szerző más szövegeit is, valaki írja, hogy ez jellemző rá. Szeretek ugyanis röhögni.
Tényleg létezik értelmes ember, aki ezt az vörösboroskóla szagú túlkevert masszát magyar nyelven megírt kritikának nevezi és még hajlong is hozzá???? Röhej, tényleg.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2009.11.16. 08:36:04

vicces, hogy 1. parraghramma írásai általában kikerülnek az indexre, 2. minek eredményeképpen jön egy csomó hozzászólás, 3. melynek többsége azon értetlenkedik, hogy nem érti parraghrammát, 4. és szól másoknak is, hogy olvassák el ezt a szart, ha tudják, 5. minek hatására parraghramma kultusszá válik. :)

Doks 2009.11.16. 09:18:51

Egy bajom van ezzel a kritikával, hogy nem mondja ki, hogy mekkora fos ez a film. Ha tizes skálán ad rá öt pontot, még akkor is túlértékeli. Maximum három, de inkább kettő. Lehet, hogy a filmforgalamzó fizet a nyalásért?

2009.11.16. 09:22:27

Túlcizellált sznob írás, Filmvilág-majmolás, nem lepődnék meg, ha a szerző oda is írna. A sok divatos kifejezés és párhuzam közt elveszik a filmről való beszéd, a legfontosabb dilemma, miszerint mennyire happy end a happy end szóba sem kerül. Szerelemről ugyanis szó sincs, lévény a kislány nem kislány, ahogy azt ő is megmondja, viszont a fiú jól behatárolhatóan az előző segítő sorsát fogja újrajárni, és a végén megalázott, eldobott, (szó szerint) kiszipolyozott, pótolható inas lesz. Ez a film igazi tragédiája.

2009.11.16. 09:23:58

@Doks: akkor neked az Alkonyat és a Transformers való, fogyaszd egészséggel.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2009.11.16. 13:25:18

@shitgun: csak jelzem, hogy a Filmvilágban ritkán vannak idegen szavak, ki szoktuk őket írtani.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.11.16. 14:19:55

@kódex: Bele lehet menni ilyen frazeológiai, metaszemnatikai vitába, hogy történetesen mi kompromisszum, és mi nem, de szerintem felesleges. Azon túl, hogy a kiragadott részlet elhamarkodott sovinizmussal Hakanra és Oskarra vonatkozott, tényleg csak kedv kérdése, hogy a saját magát zsigerből gyűlölő Eli puszta létét, a tényt, hogy 200 év után sem választotta a spontán elégést, mennyire tekintjük kompromisszumnak, avagy olvassuk annak hiányaként. Ellenpéldaként a kórházban önszántából karbonizálódó asszony esete beszédes – szerintem például ő az, aki nem tanúsított semmiféle megalkuvást, ő az, aki bátran meghozta azt az egyetlen döntést – amit Eli talán pont, hogy kiforratlanabb morális érzéke miatt nem tud meglépni. Vagy: a kihasználás tényével tisztában van, ám fel sem vetődik számára, hogy dönthetne másként. A kompromisszumképtelenség képességét elismerni alternatív minták hiányában – tutibiztos, hogy jogos?
A gondolatod – szerintem – ott is bukdácsol (mármint, a felnőtt-gyermek attitűdbeli szembenállás filmben való _tudatos_ leképezése), hogy Hakan felnőttként volt ki tudja mióta egy kényszerűen előálló vészhelyzetig Eli mellett, míg halovány fingunk sincs arról, hogy Oskar meddig húzza. S mivel pont párkapcsolatok, szeretet illetve szerelem tematikánál vagyunk, évszázadokig lehet az önzés és önzetlenség saját farkát szadomazochisztikus eltökéltséggel majszoló óriáskígyójában emésztődni. A legéteribben tövigromantizált és a legperverzebben hierarchikus kapcsolatnak is megvan a maga ökonómiája. Mindegyik fél fektet bele, és bizonyos időpontokban, illetve bizonyos módokon a jussát is kéri.

A film pozitivitása hasonlóan relatív, körülbelül egy másik anakonda bélrendszerében való cirkulációra sarkallhat. De ebben nem vagyok biztos. Ezek a dögök olyan egyformák… Ahogy a shitgun által oly tüzetesen ignorált uccsó bekezdésben is írtam (hogy a funkcionális analfabetizmust szándékozta demonstrálni, avagy az explicit spoilereket hiányolta, rejtély), szerintem ez az interszpísziz rilésön egy elbaszott izé (bizony, shitgun, a „szimmetria”, a „kilátástalanság” nem ám másra, hanem pont Hakan és Eli megfeleltethetőségére vonatkozott…), aminek minden szépségét ugyebár és evidens módon ez az elbaszottság adja. Omnia vincit amor, naná.

Ami viszont nem képezheti vita tárgyát, az a jobb sorsra érdemes olvasók hergelésének állítólagos fölöslegessége. Bennem ugyanis a webkettes dialektus azon szólamai is hálás fülelőre lelnek, melyet az értelmes bogozgatást, a csiszolt stílust, a sokoldalú műveltséget (SIC!!!) be nem szopók hallatnak. (Ne érts félre, örültem a tévedésednek ;-) )

.m.

2009.11.16. 14:58:57

@Parraghramma.: Az arrogancia nem műveltség, a "bizony, shitgun, a „szimmetria”, a „kilátástalanság” nem ám másra, hanem pont Hakan és Eli megfeleltethetőségére vonatkozott…" mondatban gondolom Hakan és Oskart akartál írni, azért a nagy intellektusban a részletekre is figyelhetünk. Fenntartom, hogy ez nem elemzés, hanem eltés, nagyotmondani akaró, üres lózungokat puffogtató írás, épp csak karcolja a filmet, nagyot merít viszont az "elemző" egójából. "Explicit spoiler" pedig gyakran megfogalmazódik kritikában, ami nem egyenlő az egyetemi büfében a havernak elmesélt filmtartalommal, legfeljebb odaírja az ember, hogy "spoiler!".

wim · http://sajatszoba.blog.hu/ 2009.11.16. 15:10:39

Tartalmát tekintve igazán tetszett a kritika,több észrevételével egyetértek. Bár Neil Jordan filmjét inkább ellentétezve villantja fel, én inkább a köztük lévő párhuzamot hangsúlyoznám. Hiszen mindkettő "vámpír-melodráma", ami elég ritka műfajkeveredés. Hogy mi szükség a barokkos körmondatokra (ez már nem a filmre vonatkozik), inkább hagyjuk... van, aki ettől érzi jól magát. A cikket így is megértettem, inkább nem kötözködöm. De amit legutolsó válaszodban műveltél, kedves Parraghramma, arról feltételezem a szándékosságot. Hatását tekintve felért egy fejberúgással. Stiláris terrorizmus.

Gulandro 2009.11.16. 16:18:40

A film nagyon tetszett. Végig azon gondolkoztam, hogy ezt mi magyarok is megalkothattuk volna. Félek az amerikai verziótól.

RoFä 2009.11.17. 09:34:25

@shitgun: Kérünk egy elemzést akkor tőled is, viccen kívül. Aztán egymás mellé teszem és közelebbről megnézem, hátha a kettő együtt adja ki.

Diablo CRX 2009.11.17. 09:49:44

Nem, nem, Parraghramma írásai nem nagyotmondani akaró, üres lózungokat puffogtató írások, sokkal inkább egy végtelen szellemének szomorú tudatában talán társ nélkül maradt ember folyamatos szellemi maszturbációja, ahol minden egyes szövegvégi pont az orgazmus, amelyet természetesen egy álszégyellős félmosoly és elégedett sóhaj mellett hátradőlés követ.
Nincs ebben semmi rossz. De azért az megszállott önkielégítő ugye nem gondolja magát többnek csak azért, mert orgazmusainak száma messze meghaladja a társsal rendelkező emberekéit...

Szendvics János 2009.11.17. 16:00:21

Hasonlókat írtak a Laokoón-csoportról is a grafomán 19. századi művészettörténészek is, a legkiforrottabb klasszikus görög szobrászati alkotásként centiméterről centiméterre elemezgetve, mígnem ki nem derült, hogy egy másodlagos hellénisztikus mű csupán. Para. "kritikája" egy retorikai gyakorlat csupán, a szövege stílus, tartalom nélkül. Apropó : ki, mit bír visszaidézni belőle?

Dr. No 2009.11.17. 16:45:21

Azért az gáz, hogy több szó esik a kritika stílusáról, mint arról, hogy másoknak tetszett-e a film vagy nem, és miért.

Személyes véleményem mindössze ennyi: vampire sucks, zombie rulez

Capowne 2010.06.08. 19:21:36

Én szintén nagyon kellemesen csalódtam ezzel a filmmel kapcsolatban. Nem is értem hogy lehet hogy eddig nem látam ezt a filmet, de boldogság tölt el hogy még manapság, a "tvilájt" őrült tini lányok korszakában is készül olyan film, ami az eredeti Vámpír történetek tragikumát mutatja be. Kiváltképp stílusosnak találom a film fantasztikus atmoszférája mellett azt hogy a film tematikája valamilyen szinten egy torz tükör elé állítja a twilight regényekben olvasható ember-vámpír kapcsolatot:
míg az alkonyat egy totálisan irreális ok okozati tényezőn alapszik (egy közel 150 éves "vámpír" bele szeret a 17 éves bús tinilánykába a suli menzáján), addig ebben a filmben két teljesen más lényt hoz össze a magány, és a fájdalom, és bár a két fél között nemcsak a kor/tapsztalat külömbség, hanem még a faj, és nemiségek hiánya is felüti a fejét, mégis csak egymásban találják meg a megnyugvást.

Celtic 2010.06.08. 22:42:29

En kb. egyidoben lattam az Alkonyatot es ezt. Mas-mas okbol mindkettot reszletekben neztem meg:
- az Alkonyat olyan hihetlen unalmas volt, hogy husz perc utan kikapcsoltam.
- Ezt meg mindig visszaporgettem es egy-egy reszt ujra megneztem, gyorsan lejart az aznapra filmnezesre szant idom.

Mindenesetre ennek hatasara (es egy par hetes HVG-cikk miatt) letoltottem a Tetovalt lany es a Vervonal (Jar city) c. filmeket is, azokban sem csalodtam. Tenyleg valami hihetetlen atmoszferajuk van ezeknek a skandinav filmeknek. Engedj be! mar megvan konyvben, ha sok penzem (es idom) lesz, akkor a fenti filmeket is megveszem konyv-alakban. Egyszeruen lenyugozoek.

kódex 2010.06.20. 18:58:02

@Parraghramma.:

Jó, de minek valamit háromszor olyan bonyolultan megfogalmazni, ha egészen egyszerűen is pontosan ugyanazt fejeznéd ki? Önmagad bonyolultságát leszámítva? Vagy félsz, hogy soványka marad a mondandó a sallangok nélkül?
Nem hiszem, hogy ettől kellene félned...

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2010.06.22. 14:24:15

@kódex: nem vagyok bölcs, hogy tudjam, hogy mitől kellene félnem. A szorongás kedv kérdése.
süti beállítások módosítása