(A forgatáson készült összes kép emitt tekinthető meg - W. F.)

Meghívást kapott a Geekz az etyeki Korda stúdióba annak ürügyén, hogy Martin Csaba legújabb filmjéről, a Brooklyn forgatásáról tudósítsunk. Nem elhanyagolható körülmény, hogy egyidejűleg, mivel a magyar film is ezt használja, szabadon grasszálhattunk a Hellboy 2 hatalmas New York-i utcadíszletében - ami a hozzánk közelebb eső geek zarándokhelyek közül talán a legjelentősebb. Így hát Ramiz kolléga és jómagam felkerekedtünk, hogy az előre megbeszélt időpontban elérjük a különbuszt Etyek irányába. Mivel első alkalommal voltunk bármilyen forgatáson - azzal a céllal, hogy a stáb életét pusztán jelenlétünkkel megkeserítve lábatlankodjunk a díszletben -, ezért fél órával korábban érkeztünk meg a Mátyás pince elé. Hogy elüssük az időt, egy kocsmában a Playboy Villa Lányait néztük és bort ittunk - nem mellesleg láttuk a brit sportkocsigyártás egyik legszebb darabját, egy Triumph TR-5-öt.

Etyek határában még nem látszik semmi: sehol a dombra ültetett fehér betűk, fényszórók vagy egyáltalán bármi, ami arra figyelmeztetne, hogy a település határában működik - a sajtóanyag szerint - Európa legnagyobb, new york-i városrészletet ábrázoló díszlete. Néhány fehér sátor és pár teherautó mozgolódott a faluban - később kiderült, hogy a másnapi Etyek Pincefesztiválra készülődtek, a filmezéshez semmi közük. Lassan elhagytuk az utolsó házakat, amikor megjelentek az első jelei annak, hogy valaminek mégis kell itt lennie: hatalmas vasszerkezet tűnt fel a távolban - majd megláttuk azt, amiért jöttünk: egy utcányi Brooklyn Budapest szőlőskertjében.

Leszállás után elkezdtük fotózni a stábot, ami Martin Csaba rendezésében éppen (SPOILER!) az üldözés előtti utolsó jeleneteket vette fel: a történet szerint egy tapasztalatlan rendőr üldözőbe vesz egy gyanúsan viselkedő fiatalembert, aki menekülés közben egy iskolában ejt túszokat - mindez értelemszerűen Brooklyn utcáin játszódik. Haumann Máté, a rendőr éppen egy kisstílű tolvajjal foglalkozik, amikor meglátja Szőcs Artúrt (Overnight, Presszó), aki hotdogját hátrahagyva menekülni kezd. A brooklyni utcaképben két hotdogárus kocsija, néhány amerikai rendszámú autó és pár bő kosarasatlétába bújtatott statiszta csellengett - szinte elvesztek a hatalmas díszletben. Az épületek egészen pontosan úgy festettek, mint a Hellboy 2 utolsó forgatási napján: valószínűleg akkor nyúltak hozzájuk utoljára.

Sikerült megszöknünk egy óvatlan pillanatban, és közelebbről is megnéztük az épületeket: még közelről is elég élethűen néz ki - már amennyire ezt az eredeti helyszíntől tizenötezer kilométer távolságra meg tudom ítélni. Van itt mozi, raktárak, és az ominózus hotel, amelyet még mindig elborít a Zöld Izé. Ramiz az aszfalton megtalálni vélte Ron Perlman lábnyomát is. Miután amit lehetett, lefényképeztünk, visszamentünk a stábhoz, akik továbbra is az üldözést megelőző jeleneteket vették.

Itt az ideje, hogy eloszlassunk egy közkeletű tévedést: a valóságban nincs unalmasabb dolog, mint filmforgatást stírölni - ha az embernek nincs ott dolga. Noha biztos vagyok benne, hogy izgalmasan és jól fog kinézni az üldözés, a külső szemlélő csak annyit lát, hogy néhány tucat ember beáll a helyére, csendben vár percekig, majd történik valami, amit nem látunk - aztán az egész kezdődik elölről. Nincs ez másként amerikai filmek esetében sem, de mivel itt magyar stábról van szó, a munka még intimebb: kényelmetlenül éreztem magam, mert nem akartam lábatlankodni - pedig annál nincs is egyszerűbb, mint egy forgatáson, ahol nem tudod merre mozog a kamera és éppen mikor sétálsz bele egy szépen bevilágított beállításba, ahol semmi keresnivalód. Ennek ellenére mindenki nagyon kedves volt, még a legendásan halk szavú mikrofonosok és az általunk közrefogott Haumann Máté és Valentin Titánia is.

Noha Etyekwood még csak nem is hasonlít álomgyárra - jobbára építési terület több parkolóval, mint műteremmel - mégiscsak a legközelebbi jele annak, hogy van Magyarországon filmgyártás: és nem csak a panelban üvöltözős-kocsmában búslakodós fajtából.