Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Fabulák: Legendák száműzetésben

2008.06.08. 23:06 Santito

Hamupipőke: - Miért? Nem az volt a vágyad, hogy igazi kisfiú légy?
Pinokkió: - Dehogynem. De ki a fene akart örökre az maradni? Az a hülye kurva szó szerint vette a kívánságomat! Háromszáz éves elmúltam, és még mindig nem estem át a pubertáson. Mikor szállnak már le a heréim, hogy megdöngethessek egy csajt?


Mesefigurák titkos diaszpórája Manhattanben, akik egy titokzatos, közös ellenség elől menekültek a szürke, mundén világba otthonaikból, ahol elméletileg mindenki boldogan él, míg meg nem hal? Bill Willingham eddig 11 Eisner-díjat (ami a képregényipar Oscarja) begyűjtött sorozata a világ olvasóinak kollektív tudatához nyúl és előrángatja a rég elfeledett gyermekkori emlékeket, amikor az esti mese alatt állig betakarózva izgultunk, hogy ezúttal is felfalja-e vajon a gonosz Farkas Piroskát és eljön-e a szőke Herceg Hófehérkéért, majd pedig fogja, leporolja őket és olyan, új megvilágításba helyezi a mesék szereplőit, hogy felnőttként is őszintén tudjuk élvezni a hányattatásaikat egy olyan, gyermekkor csodáitól megfosztott világban, amiben mindennapi életünket éljük.

Willingham először a nyolcvanas években hallatott magáról, amikor az azóta több kiadást is megért, ám akkor még gyermekcipőben járó Dungeons & Dragons szerepjáték Basic és Expert kiadásának füzeteit illusztrálta a TSR-nek. Eltökélt terve, miszerint betör a képregényiparba, több buktatóba ütközött, a saját maga írta és rajzolta Elementals egészen a tizenharmadik számig húzta, ám a Coventry című sorozata már a harmadik számnál megbukott. Miután több kisebb kiadó hajója süllyedt el alatta, úgy döntött, kivesz egy év szabadságot és megpróbálja professzionális pókerjátékosként megalapozni az életét. Ez ugyan nem sikerült, ám a vegasi szupermarketek parkolójában álló furgonjában eltöltött éjszakák indították újra pályáját 2000-ben, amikor immáron csak íróként a DC égisze alatt kiadásra került a Proposition Player című limitált sorozata. Rövid kitérő után a DC Robin és Day of Vengeance címeinél, a kiadó felnőtt témájú történetekkel foglalkozó részlegénél, a Vertigo-nál kötött ki, ahol egy Sandman spin-off, a Thessaly: Witch for Hire megírására kérték fel. Legnagyobb dobása egészen 2002-ig váratott magára: ekkor debütált az azóta elsöprő sikert aratott (és még mindig futó) urban fantasy sorozata, a Fables.

Hasonló (és sikeres) próbálkozásokat már eddig is láttunk hasonló témában, többek között Alan Moore (The League of Extraordinary Gentlemen) és Neil Gaiman (Sandman, American Gods) tollából, de a tündérmesék szereplőit még senki nem fogalmazta át ilyen zseniálisan. Az emberek világába (többé-kevésbé) beilleszkedett Meseváros lakói Willingham-nél már korántsem olyan ártatlan patyolatlelkű avagy velejükig gonosz, kétdimenziós jellemű karakterek, ahogyan azt a mesékből megismertük, és maguk a történetek sem feltétlenül úgy estek meg valójában, ahogy azt annak idején gyermekként hallottuk őket (ne is feszegessük Hófehérke jelenlétében, pontosan mit is műveltek vele annak idején a törpék). A fabulaközösség rendőrfőnöke a múltban (és a Három kismalacban és a Piroska és a farkasban) elkövetett bűneiért az együttélés jegyében teljes amnesztiát kapott Csúnya Gonosz Farkas (Big Bad Wolf, röviden csak Bigby), aki embergúnyában, elmaradhatatlan ballonkabátjában, örökké a szájában lógó cigarettával és lópokróc modorával akárha egy film noir-ból lépett volna elő... csak éppen Humphrey Bogart nem tudott több mázsás farkasemberré változni, ha a szükség úgy hozta, és nem az ő lakásán aludta ki állandóan a másnaposságát az előző éjszaka mocskos mód berúgott malac a már említett meséből.

Dun malac: - ...én vagyok hosszú vezeklésed élő bizonyítéka. Ki kétlené, hogy megjavultál, amikor ősi ellenfeled, egy zsíros malac alszik a lakásodban, és túléli az éjszakát? Utálom azt a Farmot Ordikám. Én egy kifinomult városi malac vagyok.
Ordas Farkas: - Ennek ellenére, ha megint megszöksz a Farmról, beköplek. Komolyan. Kérsz egy kis reggelit, mielőtt eltakarodsz innen?
Dun malac: - Mit eszel?
Ordas Farkas: - Sonkát tojással.
Dun malac: - Mindent visszaszívok. A lelked mélyén továbbra is fenevad vagy.

A meseszép Hó Fehérke, miután kirúgta a hercegét, hideg szívvel és vaskézzel irányítja a közösség életét a végtelenül jóindulatú polgármester, Burkus király helyetteseként, a Herceg a Fehér Lovon mundi nőket szédít el a pénzükért, Hamupipőke cipőboltban dolgozik, a tragikus múltját emlékeiből kitörlő Békaherceg boldog tudatlanságban takarít a polgármesteri hivatal épületében, Jack, a mágikus paszulyt megmászó óriásölő piramisjátékkal próbál pénzhez jutni, Aranyfürt nem csak együtt lakik, hanem együtt is alszik a medvékkel, Hanzel (azaz Jancsi a Jancsi és Juliskából) pedig kérlelhetetlen boszorkányvadászként annak idején a középkori inkvizíció egyik prominens alakja volt.

A Fabula-univerzumot ráadásul pontosan meghatározott törvények uralják, miszerint a mesehősök pont annyira erősek és hatalmasok, amennyire ismertek az emberek között, így a beszédes nevű Frau Totenkinder, számtalan mese meg nem nevezett boszorkányaként az egyik legnagyobb hatalmú fabula Mesevárosban (őt egyedül Jack fogja túlszárnyalni a későbbiekben egy zseniális húzással, ami történetesen, a szokásostól eltérően, be is jön neki), egy mesehős sorsa pedig akkor pecsételődik meg, amikor története végérvényesen feledésbe merül.


Az első kötet, melyet a Képes Kiadó nagyon okosan egyben adott ki (meggyőződésem, hogy a magyar képregénypiac jövőjét a gyűjteményes kötetek fogják meghatározni, és az egyes számok megjelentetésének leáldozott) az első sztoriszálat tartalmazza, egy klasszikus detektívtörténetet, mely expozícióként szolgál az elkövetkezendőknek: Hó Fehérke testvére, Rózsa Piros lakása vérben ázik, a lány pedig eltűnt. Ordas Farkas saját egyedi módszereit veti be, hogy végül az Emlékezés Napján egy Agatha Christie regényhez méltó szalon nagyjelenetben lerántsa a leplet a rejtélyről. Furcsamód a jelenleg hetvenkettedik részénél tartó sorozatnak* ez a leggyengébb kötete: félreértés ne essék, más képregényekhez képest még ez is eszméletlen jó és ötletes, de ahogy haladunk tovább, és a további szálak és a szereplők személyisége kibontásra kerülnek, Willingham pedig sziporkázik az ötletektől, a sztori elképesztő módon egyre jobb és jobb lesz. A fordulatok teljesen kiszámíthatatlanok, az események hatásai maradandóak, nincs visszatérés a status quo-hoz, ahogy azt a legtöbb szuperhős képregényben rendszeresen láthatjuk.

Ordas Farkas: - Jankó, maga mindig körmönfont akar lenni. Emlékszem, amikor elcsente a Kandúr hétmérföldes csizmáját, hogy megnyerje a New York-i maratont.
Jankó: - A bostoni maratont. Arra mindig vigyáztam, hogy ne terelődjön Mesevárosra a figyelem. 

A magyar kiadással kapcsolatosan a külcsínnyel szó nem érheti a ház elejét, papírminőség és gerinctartósság tekintetében lekörözi az eredeti amerikai kiadást is, öröm kézbefogni. A szöveg a buborékokban néhol kissé lejjebb csúszott, mint ildomos lett volna, de ez szerintem egyáltalán nem megy az élvezhetőség kárára. Ami viszont megkeseríti egy kissé az ember szája ízét, az a fordítás, ami tulajdonképpen nem is igazán a fordító hibája hanem egyrészt azé a tényé, hogy bizonyos szereplők nem léteznek a magyar mesefolklórban, mint például Boy Blue, akinek angolul meghagyott neve kilóg a következetesen magyarnak megfeleltetett többi név közül (King Cole esetében a Burkus király pedig félmegoldás, mivel a két karakter nem ugyanaz), másrészt az amerikai keresztnevek szabadossága (mint például a Ruby, Jewel, Sunshine, esetünkben pedig a Snow) elég rosszul hangzik a nyelvünkön. Külön eset Jack, a pimaszul jóképű, hihetetlenül beképzelt és szeretnivalóan tapló, a klasszikus trickster archetípust megtestesítő mesehős, aki több történetben is szerepelt (Jack of the Beanstalk, Jack the Giantslayer, Jack Frost, Jack O'Lantern), kicselezte a Halált, megdugta a megközelíthetetlen Hókirálynőt, ám magyarul az igen kevéssé férfias, de leginkább nevetséges Jankó névre hallgat, nyilván a Babszem Jankó után... Mindezeket még csak megérteném, egy dolgot azonban képtelen vagyok legyűrni a torkomon: az Ellenlábas kifejezetten szerencsétlen választás volt az Adversary** fordítására...

Mindennek ellenére, bár csak négy csillagot adtam a Fabulákra, azért tettem, mert a sorozat és a minőség egyre csak felfelé ível, az értékelési skálánk pedig sajna csak ötig terjed, így azt a következő kötetre tartogatom. Azt azonban bátran kijelenthetem, hogy a The Walking Dead, a 100 Bullets és a DMZ mellett az egyik legjobb jelenleg is futó sorozat az USA-ban.

*A Fables sikere egy rövid történeteket tartalmazó keményfedelű gyűjteményes kötetnek (1001 Nights of Snowfall), és egy spin-off sorozatnak adott életet (Jack of Fables), melyekről egy külön cikkben értekeznék majd.
**Az Adversary eredetileg Pán Péter lett volna, azonban szerzői jogi akadályok miatt a szerepeltetéséről le kellett mondani, így lett Hook kapitányból Kékszakáll a script-ben. Nézzük csak meg közelebbről a 44. oldalon mi van Kékszakáll asztalkáján a festmény alatt...



Fabulák: Legendák száműzetésben. Eredeti cím: Fables: Legends in Exile. Írta: Bill Willingham. Rajzolta: Lan Medina. Tusrajz: Steve Leialoha. Fordította: Bárány Ferenc. Kiadó: Képes Kiadó. Kiadás éve: 2008. május. Ár: 2990 Ft.

30 komment

Címkék: képregénykritika 4csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr2510418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.10. 10:57:47

Mi lett volna (lenne) szerinted jobb név az Ellenlábas helyett?

hmikey 2008.06.10. 11:56:27

Azért ez "a mesehősöket senki sem fogalmazta át ennyire zseniálisan" mondat pont, hogy Neil Gaimanra nem állja meg a helyét (Snow, Mirror, Apples; Amercan Gods; Anansi Boys stb.), legalábbis szerintem. Bár lehet, hogy csak szimplán avid Gaiman fan vagyok :)

Komavary · http://panel.wplanet.hu 2008.06.10. 13:08:22

hmikey: Elvakult Gaiman fan vagy :).

Mesehősökben a Fabulák tényleg mindent visz.

hmikey 2008.06.10. 13:22:50

Na jó, bevallom, még dedikált Marvel 1602 hardcover-em is van :)

Santito · http://geekz.blog.hu 2008.06.10. 14:01:22

NeroBlanco: tekintve, hogy engem nem ezért fizetnek, komolyabban még nem gondolkodtam ezen, de szerintem még a rég elcsépelt Ellenség is jobb lett volna ennél... no de ez erősen szubjektív vélemény, másoknak ettől még tetszhet a fordítása...

hmikey: szigorúan vett mesehősi értelemben a Hó, tükör, almák talán Gaiman egyetlen idevágó novellája, itt pedig egy sorozat összefüggő univerzumáról van szó... ettől függetlenül az urban fantasy egyik legjelesebb képviselője tényleg Gaiman...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2008.06.10. 14:16:23

Gaiman az *urban* fantasy? Mióta?

Mer az egy dolog hogy ő a világon jelenleg a legjobb, de hogy urban... Mér?

Santito · http://geekz.blog.hu 2008.06.10. 14:23:25

Mer' a Neverwhere, az American Gods, az Anansi Boys és a novelláinak nagy többsége (szerintem) ebbe a kategóriába esik...

a Sandman-t meg nem lehet kategóriákba szorítani...

hmikey 2008.06.10. 14:31:43

Ha a mindenféle mitológiai szereplőket is mesehősöknek vesszük, akkor miért ne lenne a többi is? Persze ha csak a "modernebb" mesehősöket nézzük, akkor igaz.

Az meg, hogy urban fantasy, csak egy kitalált klisé, és mint olyan, számomra az égvilágon semmit sem jelent. De persze mindenki sorolja oda, ahova akarja, csak engem nem fog érdekelni :)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2008.06.10. 14:35:12

"Ha a mindenféle mitológiai szereplőket is mesehősöknek vesszük, akkor miért ne lenne a többi is?"

Mert a mitológiai szereplők nem mesehősök. Modernség ide vagy oda.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.10. 14:39:40

Azért hagytam jóvá az Ellenlábas (és Jankó), stb. neveket, mert illenek a gyerekmesék világához. Az Ellenséget túl egyszerűnek tartottam. Jankó-ügyben pedig annyit mondok, hogy egy angolosn számára semmivel sem tűnik "férfiasabbnak" egy becézett John, mint egy becézett János. Persze, lehetett volna Janó vagy Jancsi is...
A kérdést pedig azért tettem fel, mert ha nekem nem tetszik egy fordítás, óhatatlanul el szoktam gondolkodni azon, hogy is lehetett volna jobb (függetlenül attól, hogy adnak-e pénzt érte). Persze nem vagyunk egyformák, és van, aki csak addig jut el, hogy na, ez így nem kóser. Ha befut egy jó tipp, még lehet a későbbiekben módosítani.
Egyetértek veled egyébként abban, hogy Gaiman az urban fantasy egyik legjobbja. Wostrynak igaza van annyiban, hogy más területeken is nagyon menő manapság, de nekem személy szerint jobban tetszenek a valamivel kevésbé szárnyaló dolgai, mint például a Death: The high cost of living, hogy jelezzem, mikre gondolok.

hmikey 2008.06.10. 17:33:39

Én nem szögezném le ilyen egyértelműen, hogy a mitológiai hősök nem mesehősök. Nem csak azt tartom mesének, ami Andersen, stb. eredetű, hanem a mitológiai történeteket, és mondákat. Végülis a neve is erre utal.

(A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) - wikipedia)

Egyetlen különbség talán, hogy a mítoszokat ill. azok szereplőit az őket továbbmesélő népcsoportok igaznak, igazinak hiszik. Ezzel az egyértelmű kinyilatkoztatással nem vagyok meggyőzve.

aFx 2008.06.10. 17:44:28

na, ez tökjó. még a végén itthon is lehet majd felnőtt képregényeket kapni.

a Sandman meg... nos az a Sandman. bár nekem a szuperhősös verzió (Mystery Theatre volt talán a címe?) nagyon-nagyon nem jött be. mondjuk engemet alapból ki lehet kergetni a világból a szuperhősös darabok 99%ával (kivétel talán Ennis művei... dehát a Reload és a Boys kicsit más tészták). viszont a Sandmant és a Spinoffokat három nap alatt toltam le, aztán szomorú voltam, mert nem volt több:(

Beyonder 2008.06.10. 17:57:01

Okos, ötletes képregény, nagyon finom humorral. 10/8

Ellenlábas helyett lehetett volna: Elvetemültek. Az is vicces, de kicsit komolyabb.

Santito · http://geekz.blog.hu 2008.06.11. 09:19:32

NeroBlanco:

Gondoltam, hogy te is átnézted a fordítást kiadás előtt és nyilván vannak olyan nevek, amiket nehéz frappánsan lefordítani (lásd Ultimates - Különítmény), az Adversary pont ilyen, angolul jól hangzik, magyarul meg talán nem feltétlenül szó szerint kellene magyarra ültetni, hanem vagy új szót alkotni, mint a Gyűrűk Urában (Borbuggyan)és a Harry Potterben (Gryffindor - Griffendél) vagy más hasonló szellemiségűvel helyettesíteni (lásd X-Men esetében Nightcrawler - Árnyék), esetünkben lehetne mondjuk Ármány vagy valami hódításra utaló jól hangzó név...

a megfizetnek-e érte dologban csak arra szerettem volna utalni, hogy ha ez a munkám, nyilván napokig-hetekig törném a fejem egy-egy frappáns fordításon, így viszont inkább másra fordítom az időmet.

azt nem egészen értettem, hogy a becézett John nem férfias hangzásának mi köze a Jack névhez...

ami Gaiman-t illeti, nekem eddig az American Gods a kedvencem tőle, illetve a novellás kötetei... a Mirror Mask pedig a látványvilágtól eltekintve borzasztó rosszul sikerült...

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.11. 10:32:30

Hát annyi köze van, hogy Jack név nincs az angolban, hanem a John-nak a becézett alakja.

virtualdog 2008.06.11. 10:53:11

NeroBlanco: azért az tény, hogy Jack nevű embereket ezerszer látott mindenki a lehető korszak ízlése szerinti legférfiasabb, legtökösebb szerepekben (minden harmadik amerikai filmben), a Jankó név pedig egyáltalán nem ilyen képzeteket ébreszt! Magyarság ide vagy oda, ez nehezen vitatható. :)

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.11. 11:25:04

Lehet. De a magyar nyelvű kiadvány a magyar nagyközönségnek szól, nem azoknak, akik már ismerik valahonnan az eredetit. A fordítónak az a feladata, hogy hasonló élményben részesítse a magyar olvasót, mint az eredeti szöveg az angolszászokat. Erre mondtam, hogy a mesebeli Jack és a mesebeli Jankó között nincs akkora különbség a meseolvasó amerikai és a meseolvasó magyar számára, mint gondoljátok.

vittorio 2008.06.11. 11:53:52

Kemény dió. Nem irigylem a fordítót. Ha nem lettek volna lefordítva a nevek, akkor meg az a baj. Ilyenkor szerintem érdemes lenne többeket bevonni, akár innen, akár a képregénynetről, stb. Hátha valakinek jobb is eszébe jut. Sőt, akár kis "pályázatot" hirdetni. Aki a legjobb név magyarosításokat küldi, kap 1 példányt a képregényből. Stb.

Santito · http://geekz.blog.hu 2008.06.11. 12:27:55

NeroBlanco:
hoppá, itt tettenérés esete forog fenn, nem tudtam, hogy a Jack becenév és nem név önmagában is...

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.11. 12:40:11

Ja, sokan nem tudják, és azt hiszik, a Jack azonos a francia Jacques-kal (ami magyarul Jakab, angolul pedig Jacob).
Ha John Fitzgerald Kennedy ma lenne elnök, Jack Kennedy-nek hívnák (ahogy William Jefferson Clintonból is Bill Clinton lett).

virtualdog 2008.06.11. 13:59:33

Ez érdekes dolog (furcsa, hogy a John-t Jack-nek becézik), de szerintem egyáltalán nem változtat a szóban forgó problémán. Hiába becézés, ha ott máshogy hangzik... Olyan ez, mint a cowboy meg a tehenész. Persze, hogy odakint a cowboy jelenti azt is, aki tényleg tehéncsordákat hajt ki a mezőre Texasban, de ha valaki azt mondja egy manapság játszódó filmben, hogy "Hé, cowboy!", akkor 99%, hogy nem arra utal, hogy a fickónak tehénszarszaga van és szakadtak a ruhái.

vittorio 2008.06.11. 14:06:25

Ja, és örülök nagyon, hogy megjelent.
Megveszem én is.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.11. 14:53:03

Ramiz: az attól függ, hogy hol... Amerikában a "cowboy" nem feltételnül hízelgő megszólítás, sőt, van, amikor kifejezetten sértő, és pont a tehénszarszagra utal (lásd: paraszt, ami nem mindig sakkfigura).
Ismét csak azt tudom mondani, hogy ha nem is azonos, de hasonló érzetet próbáltunk elérni a magyar olvasó számára, mint az eredeti az eredeti olvasó számára. Aki már régről ismerte az angol nyelvű Fables-t, annak nem könnyű attól elvonatkoztatni, ezt én megértem.

Mann 2008.06.11. 22:32:59

Bár most kiderült, hogy nem nekem szól a Fables, mert olvasom erdetiben is, de az Ellenlábas akkor sem kelt hasonló érzetet, mint az eredeti. Nagyon komolytalan név egy olyan titokzatos ellenfélnek, aki/ami képes volt birodalmakat leigázni és mindenki fél tőle.
Sajnos a felnőtt képregényeknél pont a hangulat és a stílus ami nem szokott sikerülni, pedig fontos eleme a fordításnak (jelen képregénynél ezt még nem volt időm megvizsgálni).

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2008.06.11. 22:49:02

De igen, Mann, a Fables neked szól. A Fabulák nem biztos - de majd lecsekkolod, nyilván. :)

Chavez 2008.06.12. 00:13:29

Az Ellenlábasról nekem egy lázadó főzőedény jut eszembe.

Balfake 2008.06.12. 08:38:28

A D&D nagyon nem járt gyerekcipőben a nyolcvanas években (sokkal inkább hasított, mint most), bár ez itt mellékes.

wice 2008.06.12. 17:50:30

a metabárókról is irjatok már vmit, most jelent meg az is.

Mr. Vertigo · http://likeanignoranteastersuit.blogspot.com/ 2008.06.13. 15:39:24

"Az Ellenlábasról nekem egy lázadó főzőedény jut eszembe."

:D

Chavez 2008.06.13. 16:02:51

Kedvcsináló a Fából készült bulákhoz:

www.freevlog.hu/play?v=u485244fc5c4bf
süti beállítások módosítása