Tsui Hark (zseni) maga a megtestesült ambíció. Karrierjének első felében jobbára olyan ötleteit vitte filmre, amelyek nemhogy a költségvetésekkel szűkösen bánó hongkongi filmiparnak, de esetleg magának Hollywoodnak is túlságosan nagyléptékűek számítottak volna. Egyik ilyen agymenése a nagyszerű Roboforce (nálunk Robotpárbaj címmel forgalmazták, külföldön I love Maria elnevezéssel is előfordul), amely az Ázsia szerte rendkívül népszerű óriásrobotos rajzfilmek, képregények, stb. élőszereplős-filmes mutációja.

A Kalapács újra lesújt! Úgy látszik az újjászületett Hammer Films-et nem lehet megállítani, a Let Me In, a Resident és a Wake Wood után újabb horrorral állnak elő, ezúttal a legendás színdarab adaptációjával. Persze a Woman in Black-nek 1989-ben már készült egy feldolgozása, amely benne van minden idők öt legfélelmetesebb filmje közt, és amelynek Nigel Kneale (=isten) írta a forgatókönyvét. Vajon a Daniel Radcliff főszereplésével készült új adaptációnak sikerül túltennie rajta?

Jövő héten csütörtökön világpremier, de mi már kedden szállítjuk a kritikát! Wes Craven kiirthatatlan slashersorozatának ehhez a legújabb részéhez íme a valószinűleg legutolsó kedvcsináló.

Ne vágj már pofákat előre! Nézd végig ezt a műelőzetest, ugyanis Billy Crystal és a funnyordie.com stábja egy olyan, rendkívül ügyes trailerparódiát hozott össze, amely egyszerre űz gúnyt a hollywoodi stúdiórendszerből, a filmes folytatások bénaságából és egy jelenleg negyon felkapott filmes műfajból, amely a Geekz profiljába is beleillik (többet nem mondhatok, lelőném a poént!) Meg Ryant Helen Mirren helyettesíti - e cserével csak nyerünk.

Mostanában járja a fantasztikus filmfesztiválokat ez a kisjátékfilm, és az egyik legjobb, amit az utóbi időben láttam. Félelmetes, szürreális, a végén nagyszerű un. praktikus (tehát nem kibaszott számítógépes) effektekkel megtoldva.

Punks not dead! Ezt ma már minden Exploited pólós kisköcsög kívülről fújja, de szerencsére vannak, akik komolyan is veszik, sőt tesznek is érte, hogy ne is dögöljön meg olyan könnyen aza punk. Német András például egy jópofa laza és humoros képregény-strip sorozattal próbál meg ihletet és támogatást nyújtani "menthetetlen zenészpalántáknak", hogy megtudják, mi is az a rákkendról. \m/

Történetünk főhőse a basszusgitáros Johnny, aki múló fiatalsága ellenére sem adja fel a reményt, hogy Ócskavas nevezetű punk zenekarát a csúcsra juttassa. Miután egy kedvező fordulat következtében esélyt kap arra, hogy neves hazai bandák előzenekaraként mutatkozhasson be a színtéren, minden erejét annak szenteli, hogy a félnótás dobosával, Ekivel megtalálják a megfelelő gitárost és a lehető legjobb produkciót állítsák össze a várva várt turnéra.

Az álmodozásokban és kínlódásokban gazdag történeteik megismerésével bepillantást nyerhetünk az amatőr zenészek életének mindennapjaiba, valamint arra is sikerül választ kapni, hogy mennyire nehéz elindulni a ranglétrán, főleg, ha mindenki a te lábadba kapaszkodik.

 

Ha punkrokkerek vagytok akkor azé', ha nem, akkor meg azé' kövessétek minden hétfőn, szerdán és pénteken a rocksztarleszekmama.blog.hu oldalon.

Először úgy gondoltam, mindenféle bevezető nélkül fogom elétek tárni e gyöngyszemet, aztán mégiscsak arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy nem árt némi kontextus, szóval: a Ninja vs. Bruce Lee számos alternatív címen is ismert (pl. The Return of the Fist of Fury, Return of Bruce, stb.) és a Bruce Lee halála után rivaldafénybe slattyogó számtalan Bruce Lee-klón egyike, Bruce Le a főszereplője. A film fülöp-szigeteki produkció, és a maga módján egészen szórakoztató - hogyan is lehetne másmilyen, ha egyszer a Shaw Bros fő rosszembere, Lo Lieh alakítja benne a gonosz szarkeverőt! A német előzetesben rengeteg olyan ígéret elhangzik, amit a film fikarcnyit sem vált be - "káprázatos akciók" és "döbbenetesen gyönyörű nők" nincsenek a Ninja vs. Bruce Lee-ben. Nindzsák se.