Utolsó kommentek

  • David Sumner: @megnevezhetetlen: @mrscottpilgrim: Ez az, véletlenül se próbáljatok normális hangnemben fogalmazn... (2020.09.20. 10:08) Vasember 3.
  • Count di Luna: Nagyon jó (és odabaszós) film. Nakadai Tatsuya remek színész, nehéz elhinni, hogy még csak 30 volt... (2020.07.24. 05:17) Harakiri
  • Count di Luna: Szerencsém volt moziban látni egyetem alatt, méghozzá vágatlanul (sok klasszikust vetített az egye... (2020.07.24. 04:54) Kurosawa retrospektív: A hét szamuráj
  • Androsz: @pragmaP: Ismerem, amiről beszélsz, de ennek a könyvnek a fordítása teljesen rendben van, nem emlé... (2019.09.13. 17:59) FlashForward - A jövő emlékei
  • Carada: @Carada: Módosítanom kell a fenti kommentemet: nincs kétségem a plágiumot illreően. Érdemes összeh... (2019.04.07. 00:34) Üzenet az űrből
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

  • Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Orson Scott Card: Végjáték

2013.11.02. 13:30 Rusznyák Csaba

"Remember, the enemy’s gate is down."

A gyerekek jelentik a jövőt. Ezt az egyszerű bölcsességet sosem értelmezték olyan drasztikusan, mint ebben az 1985-ös, elismerések és díjak armadáját begyűjtött, klasszikus sci-fiben. Itt ugyanis egyetlen kisfiún áll vagy bukik az egész emberiség sorsa. De a faj megmentéséért vívott háború legnagyobb csatái nem az űrben zajlanak, hanem az elmékben, szívekben és lelkekben, és nem lőfegyverekkel, hanem szavakkal, ideákkal, manipulációkkal és minden fontos erkölcsi mérce két lábbal tiprásával. Mint a legjobb sci-fik általában, a Végjáték is valami más a sci-fi köntös alatt. Kortalan történet az Emberről, a moralitásról, a nem egyszerűen elvesztett, hanem egyenesen elpusztított ártatlanságról, és arról, hogy milyen messzire szabad, lehet, és kell elmenni extrém körülmények között.

A jövőben az emberiség már túl van két pusztító háborún, amit egy kollektív tudattal rendelkező idegen fajjal, a hangyokkal vívott. A Föld ugyan győztesen került ki a konfliktusokból, de a vezetők nem áltatják magukat: csak idő kérdése, hogy a valószínűleg máris úton lévő harmadik inváziós sereg megérkezzen (az utazás a két faj otthona közt évtizedekbe telik), és ha a védő csapatokat nem egy olyan stratégiai lángelme irányítja majd, mint aki a második háborút annak idején megnyerte, az az emberi faj végét jelentheti. A Nemzetközi Flotta egy űrállomáson berendezett csataiskolát üzemeltet, amiben gondosan kiválasztott, 6-10 éves briliáns gyerekeket képeznek ki a messiásszerepre. A legígéretesebb közülük Andrew „Ender” Wiggin, akit tanárai ezért kegyetlenül manipulálnak, és lelki-fizikai tűrőképességének határain túl taszítanak – mert ha mindezt túléli, ő lehet majd az emberiség megmentője. Ha meg nem, úgyis vége mindennek.

A könyv sarkalatos pontja, hogy gyerekekről szól, és mind tudjuk, hogy nincs kegyetlenebb lény egy gyereknél, akinek vágyait, impulzusait koránál fogva még nem szabályozzák a társadalmi normák. Adj egy ilyen gyereknek bőven átlagon felüli, már-már félelmetes intelligenciát, és a leghatékonyabb katonai kiképzést, ami csak létezik a világon, majd tégy vele valamit, ami nem tetszik neki, és a pokol azonnal elszabadul. Az „iskolában” a jövő stratégiai zsenijeit csapatokba osztják, és súlytalanság állapotában szerveznek köztük taktikai csatákat. Ender a legfiatalabb és egyben a legbriliánsabb – már ez is elég, hogy kivívja társai irigységét és ellenszenvét, de amikor ráadásul hamar csapatvezető lesz, és szokatlan gondolkodásmódjának köszönhetően sorra nyeri még a legnevetségesebb és legnyilvánvalóbb módon megbundázott ütközeteket is, ellenfeleibe az irigység mellé befészkelődik a megalázottság érzése is. És a zseniális és veszélyes gyerekek negatív érzelmeinek forrongása és kitörése riasztóbb, mint bármilyen horror rémalakjainak őrjöngése.

Nincs még egy sci-fi (és fantasy) író, aki úgy értené az emberi természetet, mint Orson Scott Card. A Végjáték szereplőin keresztül bemutatja a legjobbat, és a legrosszabbat, amire a homo sapiens képes: szeret, tisztesség, nemesség, becsület, gyűlölet, aljasság, gonoszság, apátia. Mert Card történeteinek fő erőssége mindig a karakterek pszichológiájában, dilemmáiban és döntéseiben rejlik, olyannyira, hogy a nagy kérdés sokszor nem az, hogy a főhős meg tud-e tenni valamit, hanem, hogy morálisan van-e joga megtennie (az erkölcs, a felelősség és a túlélőösztön kaotikus és katartikus ütközése egyébként a könyv második folytatásában, a Fajirtásban éri majd el csúcspontját). És Cardnak nem szokása könnyű megoldásokkal feloldani ezekeket a konfliktusokat – sőt, még magát a kérdést sem rágja szájba, nemhogy a választ. A Végjáték egyik kényelmetlen dilemmája „a cél szentesíti az eszközt” elve köré épül. Mert mondhatjuk, hogy a cél nem szentesíti az eszközt – de minden relatív, és mi van, ha az eszköz „csak” egy kisfiú gyermekkorának, ártatlanságának, csaknem emberségének elpusztítása, a cél pedig nem kevesebb, mint az egész emberi faj megmentése? Mit ér a morális értékekhez való ragaszkodás, ha így ezek az értékek is elpusztulnak velünk együtt?

Card ezeket a kérdéseket kevésbé globális szinten is felteszi: Ender életét többször is veszélyeztetik az idősebb fiúk, és csak egészen extrém brutalitást használva képes felülkerekedni rajtuk. Az író ráadásul fel is menti hősét (emiatt a sok elismerés mellé bőven kapott hideget is), hiszen ezeket az eseményeket az életét, kiképzését irányító felnőttek idézik elő manipulációikkal, és maga Ender látványosan viszolyog attól, amit meg kell tennie az önvédelme érdekében. A tanárok és tisztek egyes fejezetek előtti beszélgetései engednek (nem egyszer keserű, a cinizmus határán egyensúlyozó) bepillantást a felnőttek nézőpontjába, és egyben árnyalják a képet: Ender számára a kiképzés során nem a hangyok, hanem ezek a felnőttek válnak az ellenségeivé, de ők nem vérben forgó szemű gonosztevők, hanem felelősségteljes, elkötelezett katonák, akik az egész emberiség érdekeit kénytelenek szem előtt tartani. A Végjátékban mindenki teszi, amit tennie kell, még úgy is, hogy tisztában van a szörnyű következményekkel. Hősök és szörnyetegek egyszerre.

És a következmények egyre súlyosabbak. Ender arra kényszerül, hogy feladja családját (bár eleve csak nővéréhez, Valantine-hoz fűzik szoros kötelékek), eltávolodjon társaitól, hogy megtagadja magától a barátságot, hogy feláldozza gyermekkorát, hogy gyilkoljon, és végül, hogy egy olyan rettenetes bűnt kövessen el, amit ember őelőtte soha. A finálé még úgy is brutális gyomorszájon vágásként hat, hogy a mai olvasók számára már könnyen kikövetkeztethető – ettől Ender tettének súlya, borzalma nem csökken. És miután Card főhőse ártatlanságának utolsó foszlányát is széjjeltépte, még mindig nem végzett. Ahogy a rettegett és gyűlölt ellenségről kiderül az igazság, ahogy ez a szörnyű rémálom hirtelen arcot és humanitást kap, amikor már túl késő, az az ember, a tolerancia és az értelem tragédiája.

vegjatek-borito.jpgA magyarul most, a klasszikus fordítás felhasználásával újra megjelent Végjáték a szerző azonos című 1977-es novellájának, szövegét, stílusát tekintve egyszerű és lényegre törő, könnyű nyelvezetű, így rendkívül olvasmányos kibővítése (az említett taktikai csatákat Card elképesztő intenzitással írja meg). Később a könyv egész regényfolyammá nőtt, egyik mellékszereplője, Ender legbriliánsabb katonája, Bean, külön sorozatot kapott (első rész, az Ender árnyéka a Végjáték történetét meséli el újra az ő szemszögéből), plusz születtek belőle képregények, és most már a filmadaptáció is a nyakunkon van (kedd este jön róla a kritika.)

Ugyan a Szovjetunió, mint potenciális ellenségkép (mindenki tudja, hogy a hangyok fenyegetésének elhárítása után az e célból egyesült emberiség ismét háborúzó frakciókra bomlik majd) pár éven belül elavult, viszont ettől eltekintve Card jövőképe abszolút autentikus. Előrevetítette az internetet és jelentőségét (Ender hozzá hasonlóan zseni testvérei a háló névtelensége mögé bújva, komoly társadalmi-politikai esszéket írva szereznek befolyást), az Óriás itala nevű, a gyerekek gondolkodásmódját és képességeit felmérő fantasy játékkal a virtuális valóság területére tévedt, a távolságtól független, azonnali üzenetváltást lehetővé tevő berendezéssel (ansible) pedig a kvantummechanika világába köszönt be. A könyv persze nem ezek miatt kortalan. A sci-fi valóban csak köntös, a sztorit különösebb erőlködés nélkül le lehetne rángatni a jelen realitásába is, üzenete, veleje sértetlen maradna. De a galaktikus színtér, a lehető legextrémebb körülmények felnagyítják, jelentősebbé teszik közlendőjét. Ami mi is? Az a legjobb benne, hogy mindenki eldöntheti maga. Card senkit nem vesz hülyére azzal, hogy könnyű válaszokat osztogat nehéz kérdésekre. Azokat találd csak meg te, ha tudod.

139 komment

Címkék: scifi könyvkritika dráma

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr852618283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 08:16:34

Nagy és örök kedvenc, nem is csak a sztori, meg a morál miatt, de nagyon élvezetes stílusban van megírva és különösen megfogott Ender taktikai fejlődésének részletes, izgalmas leírása. Mai napig a könyv közepe a kedvencem épp emiatt. Vagyis lenne, ha nem pont ez az egy darab hiányozna a KFK-gyűjteményemből... valaki elfelejtette visszaadni.
Kicsit vigasztal, hogy viszont megvan az eredeti novella (Analog - 1977 augusztus), ráadásul dedikálva!

Magon_ 2011.01.28. 08:18:59

@Androsz: "Az érdekes, hogy Card a zárófejezetet, a folytatásokhoz illesztést (is) szolgálót utólag tette hozzá. Vagy a folytatás járt az eszében, vagy "megbánta" a hőse tettét."

Card először egy novellában írta meg az Ender's Game-t és később a Holtak Szószólója írásakor jött rá, hogy kéne neki egy jó kis prequel, ezért kibővítette a novellát egy regénnyé és írt bele egy átvezető fejezetet. Amúgy egyáltalán nem alibi az átvezetés, a későbbi események mozgatórugóját remekül elmagyarázza benne. (Mellesleg szerintem nem csak a magyarázat miatt az Ender's Game legjobb része a fő cselekménytől kicsit elváló zárófejezet, hanem amúgy is brilliánsan van megírva.)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 08:21:00

@DieHappy: Nahát, ez érdekes, erről tudnál ajánlani valami (aránylag közérthető) anyagot? Amíg még kacérkodtam az írással, az egyikben épp egy ilyen kvantumpárokra alapuló kommunikációs eszköz szerepelt volna...

Mesebeli Disznó 2011.01.28. 08:23:43

@lamb79: ha ez így menne...:) Ritka és aranyárban mérik. Vaterán most is van fenn, 8000 Ft...

Közöd???? 2011.01.28. 08:30:34

Csak 10x olvastam ki xD
Ettől függetlenül a regény felvetése hülyeség, háborúban a cél szentesíti az eszközt, aki erről másként vélekedik azt hívják vesztesnek,

Közöd???? 2011.01.28. 08:32:01

@Mesebeli Disznó: komolyan? mennyenek a pics ba:-) be fogom scannelni, hagy olvassa mndenki ingyen ne nyerészkedjenek a köcsögök.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 08:50:53

@Közöd????: miért lenne nyerészkedés? Ritkaság, ennyibe kerül. 2-3 éve még 5000 körül mentek. Sajnos én is kénytelen leszek majd ennyit kiadni érte, hogy nőne köröm a pöcsére annak, aki lenyúlta.

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 09:01:00

Megérdemelné, hogy újra kiadják. Mondjuk az Agave lecsaphatna rá.

Közöd???? 2011.01.28. 09:16:50

@Before: miért ne lenne nyerészkedés? tett valamit hozzá az aki ilyen drágán akarja adni azon kívül, hogy ritka? Ő írta vagy nyomtatta esetleg tervezte a borítót vagy ilyesmi? Ha nem akkor ez biza nyerészkedés.
De rábasznak mert jövök a scannerel xD

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 09:48:05

@Közöd????: nekem a te scanned ingyen se kéne, inkább kivenném könyvtárból, ha annyira el akarnám olvasni.
Szerinted az aranybányászok annyival többet dolgoznak, mint a szénbányászok? Csak azért kérdezem, mert azok a rohadt nyerészkedő aranybányát annyival drágábban adják az aranyat, mint a szenet...

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 09:49:55

@Rusznyák Csaba: szerintem a borzasztó galaktikusoknál van a joga, bár nem tudom, mennyit vettek át a Mórától, illetve, hogy eleve milyen engedéllyel adták ki...

zdanee 2011.01.28. 10:47:08

@Before: Vagy megveheted angolul 7$-ért a TOR-tól, kb. további 5$-ért házhoz is viszik.

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 10:50:37

Idegen nyelvű könyvesboltokban is lehet próbálkozni. Én a bookline-on vettem anno, most is van nekik, 1600 forintért.

Közöd???? 2011.01.28. 13:09:47

@Before: te bajod, másnak kelleni fog

lumbagooo 2011.01.28. 14:03:43

és ez ?
J. T. Chipendale :
A nagy Világ-regatta

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 14:19:37

@zdanee: @Rusznyák Csaba: köszi, de az ebay is tele van vele. A helyzet az, hogy én nem csak olvasom, gyűjtöm is a könyveket, elsősorban a könyvsorozatokat, így nekem a Galaktikás (vagy az még kfk volt?) kiadás kell.
Angolul megvan a novella, mondjuk az egyébként meglehetősen más színezetű, hangulatú, mint a később felduzzasztott könyv.

clegane 2011.01.28. 14:52:28

lumbagoo: az egy magyar szerző által álnéven elkövetett khm, parafrázisa a témának. egyébként úgy emlékszem, annyira nem is volt rossz, mint amilyen lehetett volna.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.28. 15:57:40

@Magon_: "később a Holtak Szószólója írásakor jött rá, hogy kéne neki egy jó kis prequel, ezért kibővítette a novellát egy regénnyé"

Hát, ez egy fura történet. Egy író egy nem rossz, de többünknek elég érdektelenre sikerült regénye kedvéért azt mondja magának, hogy ugyan, csinálok már a novellából valamit, hogy legyen mihez kötnöm a regényemet. És erre hirtelenjében összeüt egy zseniális regényt, egy szupernóvát, ami elhomályosítja a készülő művét, továbbá más művek százait.

@Mesebeli Disznó: "Vaterán most is van fenn, 8000 Ft"
Kísérjétek figyelemmel a Bookline és az Antikvárium.hu kínálatait. Megnéztem, most nem kapható, de éppúgy beeshet, mint bármi más. Nem mondom, A halhatatlanság halála KFK#1 kötetéért négy éve 6000 forintot kértek volna, amit elhessentettem, pedig ez az egyetlen hiányzó kötetem az egész mindenségből, de nem minden könyvért szoktak ilyen pénzeket kérni.

@lumbagooo: A Csillagközi inváziót én, azt hiszem, nem ismerem, de 1987-ben megjelent nálunk Az utolsó csillagharcos, egy évvel később pedig a KEEC – A nagy világ-Regatta, ezeknek egymáshoz elég hasonlóan egy olyan csata van a végső nagyjelenetben, amelyben gyerekek csak szimulációs játéknak hiszik a csatát, amellyel közben a világot mentik meg. A Végjáték is ide jut, de ettől eltekintve a három könyv teljesen másról szól.

@Before: "más színezetű, hangulatú, mint a később felduzzasztott könyv"

Minden más esetben hajlandó lennék ebben igazat adni neked, mert utálom a felvizezett megélhetési regényeket. De ez a könyv, a végeredményét tekintve nem felduzzasztottra, hanem kiteljesítettre sikerült.

@Közöd????: A szkenneléssel én még várnék, mert találtam egy linket, nemsokára hozom. I'll be back.

Magon_ 2011.01.28. 16:07:10

@Androsz: Valóban fura, de ezt maga Card írta le, a magyar Szószóló kiadás bő lére eresztett, de igen szórakoztató előszavában. :)

Yarner · http://androlib.blog.hu 2011.01.28. 16:17:09

Hatalmas könyv, kötelező olvasmány.

Az Ender-könyveket végigrágtam, az írás színvonala végig kiváló volt, de a sztori iszonyúan elszállt a végére.

Egyszer nekimegyek a többi sorozatnak is, érdekelnek, csak félek, hogy beszippant, aztán megint három hónaig csak Cardot olvasok :-)

Yarner · http://androlib.blog.hu 2011.01.28. 16:20:11

Ja, ez idevág :-)
Az xkcd-nél is szeretik Endert...
xkcd.com/241/
xkcd.com/635/
xkcd.com/304/

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.28. 16:44:12

@Magon_: Erre már nem emlékeztem. Arra igen, hogy amikor a portugál kiejtési szabályokra volt éppen szükségem egy kicsit, ehhez fordultam. :-)

lamb79 2011.01.28. 17:05:51

@Rusznyák Csaba: @Mesebeli Disznó: @Androsz:
Koszi az infókat!
itt figyel egy példány már az asztalomon. csaltam, mert Londonban lakom éppen (még egy pár hónapig) és hát itt az elso útba eso Waterstones-ban megtaláltam:) 9 font volt mint paperback, 2008as kiadás.

lamb79 2011.01.28. 17:08:34

@Androsz:
ú ha, ennyit ér most egy Halhatatlanság halála? én még anno kb 300ft korul vettem, asszem 2003ban vagy 2004ben. akkor vajon a sárgaborítós Én a Robot mennyit érhet? asszem 1961, de hogy elso kiadás az tuti.

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 17:24:44

@Androsz: szó szerint a Speaker for the Dead amerikai kiadásának előszavából (gondolom, a magyar megjelenéshez is ez lett lefordítva):
"If I hadn't been trying to write Speaker for the Dead back in 1983, there would never have been a novel version of Ender's Game at all."
Valóban ironikus:)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.28. 17:27:57

@lamb79: 1966-osként találtam meg az antikvárium.hu-n, de nincs belőle példányuk. Jó kis régi fazonú borító... :-))) Gyűjtőnek viszonylag sokat megérhet, de antikváriumban szerintem lepontoznák. Hiszen azóta két kiadásban is megjelent. Az ember mindig csak azt látja, hogy MÁSOK milyen sok pénzt kaptak ezért vagy azért. :-/

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.28. 17:30:49

@Rusznyák Csaba: Hát ez bizony az. Ő sem sejtette még, hogy mennyire el fog sülni a tolla. Azért a kapott díjakból utólag gyaníthatta már. :-) Bár igazság szerint nem tudjuk, hogy ő saját maga melyik könyvét becsüli nagyobbra most.

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 17:43:39

@Androsz: Azt hozzá kell tenni, hogy A holtak szószólóját sok helyen simán tartják olyan jónak, mint a Végjátékot - vagy akár jobbnak.
Én a Fajirtást olvasva hittem azt, hogy ez még a Végjátékot is felül tudja múlni - az első fele színtiszta zsenialitás minden tekintetben, a sorozat legjobbja lehetett volna. De a második felére összedől az egész könyv, mint egy kártyavár, és beindul az a folyamat, aminek a végén a szinte olvashatatlan Children of the Mind van (az utolsó 100 oldalával napok óta küzdök, annyira szar).

lamb79 2011.01.28. 17:51:40

@Androsz:
az biztos, az igazi régi iskolás szogletes típusú borító design :) a Gyilkosság az Urvárosban-nak (késobb Acélbarlangok) a borítója is nagy kedvenc nálam. valahogy anno nem volt ennyire klisés a borítótervezés, most már a legtobb sci-fi kiadványon általában a Nostromo, vagy egy cyborg noszemély látható.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 17:56:06

@Androsz: egyáltalán nem rossz értelemben írtam a felduzzasztottat, hanem tényszerűen. A könyv zseniális, vitán felül.

droidkiller 2011.01.28. 18:41:06

kedvenc könyveim egyike. tudja vki miért nem készült belőle film? vagy készült??

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.28. 18:41:22

@Rusznyák Csaba: No igen, nem szokott sokszor összejönni a nagy ihlet. Ez a nagy művek íróinak a végzete. A rossz könyveket el kell feledni, és hódolni a jóknak. Ebből a szempontból Zsoldos Pétert mindig csodálom, az ő összes megjelent könyve minimum "elég jó" lett.

Az a baj a kiadókkal, hogy ha sikerül elsütni a piacon egy nagyon jó könyvet, akkor előveszik az író többi művét is, mert egy ideig azt is venni fogják. Főleg az "eddig kiadatlan művei"-t rühellem. Mint ahogy a filmekben "a ... rendezőjének új filmje" dumát is. Többedrangú tényező.

De a kiadó pénzre hajt, ez végül is érthető, ebből a szempontból volt más, hálistennek, a Móra hajdanán. Ők többé-kevésbé állami pénzből működtek, volt állami kultúrpolitika, népművelés, satöbbi, és voltak hosszas tipródás árán válogatott könyvek, regények, novellák. Nem mind volt jó, mint ahogy nyilván nem is mindet a szerkesztőség választotta, jöhettek "javaslatok" Fentről is. De mégiscsak válogatás folyt, és akkoriban kevésbé volt szempont a tömegigény. Akkor még az volt a jelszó, hogy a tömegeket rá kell szoktatni az irodalomra. Ma meg az, hogy a tömegeket ki kell szolgálni. Így aztán kiadnak minden szart, csöcsös macákkal a borítón, ahogy @lamb79: is kiemeli, az irodalmat pedig rétegműfajnak nevezik.

Rossz borító régebben is volt. És ma is vannak jók. Régen kicsit elszaladtak néha az akkori "modern" felé, ma pedig a tévésorozat-színvonal és a régi amerikai ponyva színvonala arat. Egyszer vettem megvettem a Nueva dimensión két számát, noha összesen néhány szót tudok spanyolul, de nem tudtam otthagyni, mégiscsak olyan név az, mint nálunk a Galaktika. Az egyikben van egy cikk a sci-fiben tálalt szexualitásról, egy kicsit kiböngésztem. Illusztrációnak volt néhány klasszikus pin-up girl stílusú rajz, zsebkendőnyi ruhaneműben térdelnek, pózolnak minden jóval megáldott cicababák, valami űrpisztollyal vagy antennával kiegészítve, mégiscsak sci-fi, ugye. Régebben ez nálunk nem volt divat, de mostanra sikerült átvenni a nyugati vívmányok között.

Barcelonában egyébként is az agyvérzés kerülgetett, mert egy utcai könyvsátorban több tucatnyi sci-fi(nek látszó) könyv sorakozott körbe-körbe, más könyvek között. Köztük nagyon is ismert írókkal. De ma már tudom, hogy ez mit is tud jelenteni. Emlékeztetőül, nálunk akkoriban évente talán 5-6 könyv jelent meg a KFK és más sorozatokban.

A borítókról még egy szó: Az utolsó kísértés (Zsoldos) borítója annyira szar lett, hogy a Galaktikában külön cikkben dorongolták le.

@Before: Akkor tessék szíves lenni tiszteletteljesebb szót használni! ;-)) De tudom, értem, hogy mit írtál. Már tegnap is megjegyezte valaki, és tényleg érdekes, hogy ehhez a könyvhöz nem gyűltek össze kötekedők, ami a könyv elismerését sejteti. Amikor először olvastam, emlékszem a feldúltságomra és a zsibbadtságomra, annyival magával ragadott az egész. Ilyenkor mindig sajnálom, hogy már vége van, pedig hát éppen attól hatásos, hogy pont annyi, amennyinek lennie kellett. :-)

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 18:46:28

@droidkiller: már vagy 10 éve próbálják tető alá hozni, de nem megy. nem csodálom, mocskosul nehéz alapanyag ez egy filmhez. Card meg többször is elmondta, hogy esze ágában engedélyezni egy olyan adaptációt, ami beleszarik a koncepció közepébe (a Warnertől pl. azért hozta el a jogokat úgy két éve, mert a gyerekekből tinédzsereket akartak csinálni a filmben - hát persze, hogy azért, hogy belerakhassanak pár szerelmi szálat).

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.28. 19:01:41

@Rusznyák Csaba: Basszus, szerelmi szál?! A könyv egy végtelenül magányos gyerekről szól, aki egyedül a nővérétől kap szeretetet, és ez hozzátartozik az egész történet lényegéhez! Miért akar minden filmstúdió mindig beleszarni a jó történetekbe? Láttátok a pár éves Majmok bolygóját? És az Androméda-törzset? Szenvedtem tőlük, szó szerint.

DieHappy · http://local.blog.hu 2011.01.28. 19:15:06

@Before: Altalaban wikipedias cikkeket szoktam ajanlani, de ebben a temaban az angol tul hosszu es tul reszletes, elfedi a lenyeget, a magyar cikk pedig tulsagosan rovid es misztikus.

en.wikipedia.org/wiki/EPR_paradox

Van viszont egy jo osszefoglalo a kvantummechanika ertelmezeseirol, ahonnan a sok-vilag ertelmezes szerintem a legkorrektebb:
en.wikipedia.org/wiki/Interpretation_of_quantum_mechanics#Many_worlds
en.wikipedia.org/wiki/Many-worlds_interpretation

Altalaban van a cikkeknek magyar megfeleloje, baloldalt a nyelvek kozott van ra link.

A lenyeg az, hogy a kvantummechanikaban eredetileg ketfajta idofejlodes van definialva. Az egyik a magara hagyott, elszigetelt rendszer fejlodese, a masik pedig ket rendszer enyhe kolcsonhatasa : a meresi folyamat. Utobbit az eredeti kvantummechanikai definiciok a vegletekig leegyszerusitve hasznaljak: a megfigyelt rendszer hullamfuggvenye adott valoszinuseggel beugrik egy allapotba a lehetseges sok allapot kozul. Valojaban azonban a meresi folyamat is leirhato a "magara hagyott rendszer" idofejlodesevel, egyszeruen csak a megfigyelot is bele kell venni a jatekba, mint egy, az eredeti rendszerrel csak gyengen kolcsonhato masik rendszer.
Mereskor a ket rendszer kolcson kell, hogy hasson. Peldaul a mero rendszer kibocsat egy fotont a megfigyelt rendszerre es az a foton visszaverodik majd valahogy a meromuszer allapotat befolyasolja. Ilyenkor az eredetileg ket kulonallo rendszer allapotfuggvenye osszefonodik, rengeteg korrelacio szuperpozicioja jelenik meg. Egy allapot amikor a megfigyelt rendszer x helyen tartozkodik ES a meromuszer x-et mutat, mig a masik allapotban a megfigyelt rendszer y helyen van ES a meromuszer y-t mutat. Ez a ket allapot tobbe nem hat kolcson, erre mondjak hogy szuperpozicioban van. Az osszefonodas, a korrelacio epp a fenti ES kapcsolatokat jelenti. Ha megfigyeled a meromuszert, ki lehet kovetkeztetni hogy hol van a megfigyelt rendszer.

Na, kvantumteleportacional ezt kell eszben tartani, csak epp itt eredetileg mar harom rendszer van. Ketto megfigyelt rendszer es egy merumuszer. Az ket megfigyelt rendszer peldaul ket elektron, akik tavolodnak egymastol, es osszefonodas van koztuk: ha az egyik spinje felfele mutat ES a masik spinje lefele, ez van szuperpozicioban azzal, hogy az elso spinje lefele mutat ES a masik spinje felfele. Igy, ha megmered az egyiket, akkor lehet kovetkeztetni a masikra. Egy valamit nem szabad elfelejteni, hogy mit is jelent a szuperpozicio: az osszetett rendszer tobb, erosen korrelalt allapot szuperpoziciojaban volt, amik soha tobbet nem fognak kolcsonhatni. Igy ha megmered a rendszer egyik felet, akkor a masik fele sosem fog massa valtozni, a korrelacio _belee'g_ a rendszerbe.

Akkor mondjak, hogy az allapot teleportalva lett, ha a megmert elektron spint be tudod allitani a masik oldalon is, anelkul hogy azt a felet megmerned. DE: ehhez meg kell merni az egyiket, kommunikalni a masik elektronnal tartozkodo kollegaval es kozolni vele hogy meres tortent, es az egyik elektron spinje felfele mutat, igy a masik kollega vegre tud hajtani olyan operaciot hogy a masik elektron spinje lefelebol felfelere valtozzon. Fontos: amig az egyik oldalon nem tortent kolcsonhatas/meres az elektronnal addig a masik oldalon is szuperpozicioban van az elektron a ket allapota kozott. Ha a masik oldalon ilyenkor van meres, akkor a kimenet veletlenszeru. Ahhoz, hogy ne legyen veletlenszeru, legalabb az egyik oldalon merni kell es meg kell mondani a masiknak hogy mar tortent meres. Ezt a rendszert igy lathatoan nem lehet kommunikalasra hasznalni, mert klasszikus kommunikacio nelkul teljesen veletlenszerunek tunik az egyik vagy masik oldalon megmert elektron spinje. Viszont, valahogy meg lehet csavarni ezt az egeszet meg par trukkel, es fel lehet hasznalni titkositott kommunikaciora: meg lehet allapitani, hogy van-e harmadik megfigyelo a jatekban, aki ratapadt a kvantumtelefonunkra. Arra mar nem emlekszem, hogy ehhez mik kellenek, sajna az adott wiki oldal nem segit sokat:
en.wikipedia.org/wiki/Quantum_cryptography
Azt hiszem annyival mindenkeppen meg van spekelve a dolog, hogy az egyik oldalan levo elektron spinjet megmerik, es akkor jelenznek a masik oldalnak, ha epp jo iranyba all. 0-t vagy 1-et jelenthet igy a klasszikus telefonvonali jelzes. De ha egy harmadik fel belehallgatna a csatornaba, akkor zaj lenne a tuloldalon,mert a hallgatozashoz kolcsonhatas kell, es az belezavar az elektron spinjebe. A zaj pedig klasszikus eszkozokkel egyszeruen detektalhato, peldaul atmegy az uzenet ez az md5sum-ja, es ha nem egyezik akkor valaki lehallgatta.

De a lenyeg, hogy nem tortenik fenysebessegnel gyorsabb informacioatadas, mert szukseg van egy klasszikus csatornara is ahhoz, hogy tudjunk a vonal masik vegen tortent meresrol.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 19:17:00

@DieHappy: na, ezt most nincs erőm végigolvasni, de egy kicsit tisztább pillanatomban átrágom. Nagyon szépen köszönöm!

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.28. 19:19:57

@Androsz: nem véletlen, hogy - mint írtam - megvan az eredeti is (mármint a novella), dedikálva. :)

mesko 2011.01.28. 19:24:01

nyugi, OSC már egy ideje teljes gőzzel dolgozik a forgatókönyvön, azért nem lehet egyszerűen megvalósíttani a filmet, mert ezen a szinten nagyon nehéz gyerekekkel dolgozni, de állítólag már ezt is megoldották:))
borzasztóan drága film lesz, még annyit tudok, hogy simán verni fogja az Avatart, és sajnos egy pár évben fog telni mig kész lessz, úgy saccolják, hogy kb.4 év...
ennyi szivárgott ki erről a témáról.
(ne kérdezzétek, hogy honnan, egyszerűen van és kész, ja és persze örvendjetek, mert amikor én megtudtam elált a lélegzetem, csoda, hogy még élek:))

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 19:25:41

@Androsz: Card szerencsére még nem kurvult el annyira, hogy kiengedje a jogokat a kezéből, hadd csináljanak vele, amit akarnak. Volt amúgy néhány abszolút szimpatikus megnyilvánulása ezzel kapcsolatban az utóbbi egy-két évben.

Ezt úgy általában az adaptációkról mondta, kitérve a Végjátékra is (az Utolsó léghajlító kapcsán, a review-k közt van a honlapján, a Hatrack Riveren):

Here's a clue, since so many filmmakers -- especially Shyamalan -- seem to need one: When a story works in book form -- I mean really works, so that readers remember it and reread it and force friends to read it -- then chances are you can trust the story to work as it is.

It doesn't need saving, it doesn't need replacement, it needs translation.

It would also be nice if these rewriters of other people's work would take a humility pill and start with this assumption: "I am making an adaptation of a story that was written by a better writer than I am, and which I could never have come up with myself."

Such an assumption would hold them to the original story, making changes only where absolutely required, and never messing with meaning -- the characters' motives and relationships, the rules of the world, and, above all, the ending.

That's why, after every script of my novel Ender's Game written by somebody else, I have wanted to sit down with everyone involved and ask them, quite sincerely, "Next time why don't we try to make a movie out of Ender's Game, instead of coming up with yet another film school exercise and pasting my book's title and characters' names into it?

"After all, the book has been doing fairly well for these twenty-five years, and it might be nice to suppose that I actually knew what I was doing when I made it, and perhaps the writer ought to have some idea of what a scene or sequence accomplishes before he throws it out and replaces it with an ignorant one.

Ezt meg konkrétan a Végjáték-adaptáció csökkenő esélyeiről mondta:

I have written screenplays in which I solved most of the serious problems that Ender's Game poses to the screenwriter. Unfortunately, not one of the screenwriters who has been hired has shown the slightest sign of learning anything from my screenplays. In fact, I would be relieved if one of them would simply include an occasional scene from the book, so I can see some evidence that they've read it. I will be bitterly disappointed if a movie version comes out in which Ender Wiggin shows no spark of leadership, no evidence of why other people put their faith in him. I still have hope that we'll get a decent movie out of the current team. But I'll tell you this: I would rather have no movie than a bad one. And if this attempt doesn't come up with a script that is both good and Ender's Game, I'm shelving it for the rest of my life. I've given this time-sucking project too many years of my life already. I have a dozen novels that can be adapted far more easily to the screen than Ender's Game, and I'll put my movie-developing time into them.

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 19:28:27

@mesko: ööö... nem vagyok benne biztos, hogy ez az információ aktuális (sőt...)

mesko 2011.01.28. 19:54:12

@Rusznyák Csaba: lehetséges, mert én sem most tudtam meg..
ha már nem aktuális akkor nagyon nagy kár:(, de azért én még áltatom magam vele..hátha mégis:)

mesko 2011.01.28. 20:17:51

@Rusznyák Csaba: pfff, neked van igazad...sajnos

Rusznyák Csaba 2011.01.28. 23:16:31

@mesko: hja...
a második interjúrészlet, amit beszúrtam az egyik előbbi hozzászólásban, ebből az interjúból való:
www.goodreads.com/interviews/show/569.Orson_Scott_Card
És ez elég friss.
Amúgy a tinédzserség mellett Card azért is hagyta ott a Warnert, mert nagyköltségvetésű látványfilmben gondolkodtak. Most valami független stúdiónál próbálkozik, aminek biztos nincsenek százmilliói. Egyébként elég lehangoló és illúzióromboló, hogy a youtube-on keringő jópár fanmade trailer is mind baszomnagy űrcsatákra meg robbanásokra koncentrál - vagyis még a rajongók is valami ilyesmit várnak. Én meg azt mondom, hogy akkor inkább soha a büdös életben ne készüljön el.

Rusznyák Csaba 2011.01.29. 10:37:48

Kedves tőlük, hogy az új Ender's Game hírt hozzáidőzítették az én cikkemhez:)
Friss és ropogós: Kurtzman és Orci a producerek (aggódom...) - vagyis a projekt él.
www.slashfilm.com/kurtzman-orci-involved-enders-game/?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+slashfilm+%28%2FFilm%29&utm_content=Google+International

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.29. 10:49:53

@Rusznyák Csaba: egyetértek, inkább ne legyen. Mondjuk a fanmade videók nem feltétlenül mérvadók, mivel úrcsatát lehet reciklálni, vagy akár renderelni is, de egy taktikai edzést Enderrel már nem igazán... Persze nem is értem, hogy jut eszébe bárkinek is űrcsata a Végjátékról, nekem kb valahol az utolsó hely körül lenne az uránbányászat és a szénégetés előtt...

Valandil 2011.01.29. 20:58:07

Én úgy tudom, hogy valaki titokban dolgozik az újra kiadáson, de pszt!

sebi77 2011.01.30. 03:23:44

@gólhaj: Ezen a listán az első 10 helyezettből 8-at olvastam vagy láttam filmen, a maradék kettőről viszont nem is hallottam. Az egyik az Ender's game, ráadásul nambervan! A világ legjobb szkifije és még nem olvastam, WTF? Úgyhogy a szombatot rászántam (és a vasárnapból 3 órát)... Kicsit ambivalens vagyok. A könyv első fele zseniális pszichothriller, a második fele nem tetszik annyira. Szerintem vontatott és túl abszurd. Pl. Peter a 10 éves internetes troll aki világuralomra tör? Hát nem tudom, ha ezt ma le akarják forgatni tényleg alaposan át kell írni.

gólhaj · http://kroki.blog.hu/ 2011.01.30. 12:00:08

@sebi77: ha nem közölted volna, hogy melyikről nem hallottál, akkor megadtál volna egy jó közelítést jártasságodról a sci-fi műfajában, s utána nyilatkoztál volna a könyvről, mintegy mellékesen, vagy épp kiemelve azt, ez már, természetesen, teljesen szeméyliségfüggő dolog.

érdekes, hogy nálam is hasolnó az arány
nálam a 6.;7. hibádzik

sebi77 2011.01.30. 12:52:47

@gólhaj: Az első mondatodat nem egészen értem. Nem a jártasságom fitogtatása miatt írtam a 10-ből 8-at, hanem hogy illusztráljam mennyire beindult a nyálelválasztásom hogy elolvassam ezt a könyvet. A másik amiről nem hallottam a 6.. A kedvenc sci-fi-m egyébként a Marsbéli Krónikák, ami rajta sincs a listán. Még egy gondolat az Ender's Game-hez: valaki írta a kommentek között hogy ez az ember nagyon ismeri a gyerekeket. Ez kétségtelen, az egész könyv arra rezonál amitől egy 10-éves gyerek szorong és álmodozik: gonosz osztálytársak, manipulatív felnőttek, videojáték, világhatalom (ld. Karinthy: Tanár úr kérem/Lógok a szeren.). Ha anno tizenéves koromban olvasom biztos hogy nekem is eldurrant volna tőle az agyam, és ez a lényeg, ezért írták, nem ilyen vén szaroknak mint én.

gólhaj · http://kroki.blog.hu/ 2011.01.30. 14:53:58

@sebi77: én nem tízenévesen olvastam, mégse volt olyan rossz, de az kétségtelen, hogy fiatalon kell beleszeretni az olvasásba, hogy aztán az esetek többségében ez silányuljon a napisajtóig, esetleg egy-egy bestseller elolvasása/év átlaggal.

a marsbéli krónikák pedig másokat is megihletett:

www.solaris.hu/marsj.htm

naon finom. egy kiváló lengyel író műve után elnevezett magyar prog.rock mestermű!

Rusznyák Csaba 2011.01.30. 15:07:44

Nem hinném, hogy a Végjáték korfüggő. Csak mert valami gyerekekről szól, még korántsem biztos, hogy gyerekeknek készült.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.30. 15:57:58

@sebi77: vicces, én pont a két heinleint nem olvastam a listáról... :)

sebi77 2011.01.30. 17:16:25

A szkifik többségét nem kamaszoknak írják, de elsősorban mégis ők olvassák. Ez nem kritika vagy a műfaj lenézése hanem nyílt titok, ezért nem kizárható hogy ha valaki bestsellert akar írni akkor figyelembe veszi. Ezzel önmagában nincs semmi baj. Egyik kedvenc filmem az Akira (sok ponton hasonlít a Végjátékhoz), ami egyértelműen jórészt mesefilm, tele számomra nagyon fáraszto gyerekes, Minimaxon látható animés baromságokkal, ettől még az egész mögött meglévő gondolat különleges és számomra értékes. Ugyanígy vagyok a Végjátékkal is. Néhány bohókás elemzés, az elsőben szerintem van valamennyi igazság, a második meg a Tüskevár-hoax elemzésre hasonlít.

fabiusmaximus.wordpress.com/2010/09/12/21238/

Mesebeli Disznó 2011.01.30. 20:24:58

@Androsz: Köszi.:)

Mondjuk nekem van példányom belőle, de azért lehúztam, legyen meg a gépen is.:)

Mesebeli Disznó 2011.01.30. 20:37:13

@Androsz: Amúgy bookline sem éhes, náluk 9900.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.30. 23:17:37

@Mesebeli Disznó: nem sok köze van a bookline-nak ahhoz, ők csak egy gyüjtőszolgáltatást végeznek az antikváriumok számára.

Rusznyák Csaba 2011.01.31. 08:18:05

@sebi77: Azért ez a Hitler-párhuzam elég meredek. Ezt még párszor végiggondoltam volna az esszéíró helyében. Aztán párszor belevertem volna a fejem a falba.

manuva 2011.01.31. 08:42:33

@sebi77: Rajta van a listán a Marsbéli krónikák.

besucher 2011.01.31. 15:43:09

Az egyik kedvenc könyvem! Nagyon nem szeretek monitoron olvasni, de ezt ott izgultam végig - a másik A Néma Revolverek Városa volt Rejtőtől.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.31. 18:04:53

@Maurice74: @Mesebeli Disznó: Szerintem is jó, ha megvan fájlban is, mert adott esetben keresni is lehet benne, és idézni is egyszerűbb. Már 16-an letöltötték, ami váratlanul jó eredmény. De ahogy Asimov egy esszéjében megírta, összehasonlítva az akkor feltörekvőben levő videókazettával, a könyvben mégiscsak jó, hogy olvashatod a fa tetején vagy a fürdőkádban is, és mégiscsak van benne valami örök jó érzés. Lem pedig egy pompás regényében azért siratja egy percre a papíralapú könyvet, szemben az apró kristályokon rögzített változatokkal, mert például nem lehet belelapozni, mérlegelni a terjedelem alapján, és van benne valami örök jó érzés. A mostanában bíztatóan alakuló tabletekból kihajtó elektronikus könyv nem teljesen rossz irány, csak csinálják meg olcsóra, egyszerűre és strapabíróra. De tartani lehet tőle, hogy beletesznek mindenféle fölösleges képességet, emiatt drágán fogják adni. És a könyveket is, annak ellenére, hogy az előállítás költsége, amely jó nagy szelet a végső árból megtakarítják.

A néhai Silent Library Project, mielőtt teljesen elvesztették volna a méltóságukat, mottóul adta meg, hogy a papíralapú könyvekből, ha jól emlékszem, 1000 példányból negyven éri meg az ötven éves kort. A digitális változat ezzel szemben úgyszólván örök életűnek tekinthető.

@gólhaj: A listád elég felemás, természetesen nem te tehetsz róla. @Before: Heinlein szerintem nem volt akkora nagy író, de az Angyali üdvözlet (Stranger in a Strange Land) nagyon nagy mű. Elég nagy kár, hogy a fordítás közben egy csomó "elpárolgott" belőle. Egyszer már hozzáfogtam, hogy kiegészítsem a fordítását a kihagyott szövegrészekkel, bekezdésekkel, de még csak a feléig jutottam.

A listára egyébként nagyon jó helyre odatenném a Kaleidoszkópot Bradburytől, csak az vele a probléma, hogy ez a könyv csak magyarul létezik, mert a KFK szerkesztői által több kötetből kitűnő érzékkel összeválogatott novellákból áll. KFK release, mondhatni. És bár szentségtörés, amit írok, de azóta már olvastam A villamos testet énekelem című kötetét, amelyből szintén átszármaztak novellák a Kaleidoszkópba, és bizony azt kellett megállapítanom, hogy a kötet sok írása meglepően gyenge, főleg a magas mércéhez viszonyítva. Szóval ezért kár, hogy az állami könyvkiadás által fenntartott irodalmár szerkesztőségek nem élhettek tovább.

@Rusznyák Csaba: "Csak mert valami gyerekekről szól, még korántsem biztos, hogy gyerekeknek készült." Igen, ez ugyanaz a tévedés, mint amikor a gyereket elviszik a moziba, ha ott animációs filmet játszanak. Aztán a gyerek esetleg unatkozik, még valószínűbben pedig rosszat fog álmodni tőle. Mert kevés olyan animációs film van, ami VALÓBAN gyerekekre van méretezve. De ez a könyv a kamaszoknak is jó, mert szerintem ahogy én is (!), már nem túl fiatalon, ők is nagyon beleélhetik magukat a szerepbe. Engem az első olvasáskor teljesen áthatott az egész. Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokkal hosszabbnak éreztem a történetet, mint amennyinek az újabb elolvasáskor találtam. És kínzóbbnak a gonosz testvért, szenvedőbbnek a jó testvért, és még elkeseredettebbnek a hőst. Card képes volt ezt elérni, és egy nagy tett volt.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.31. 18:18:06

@Before: "Persze nem is értem, hogy jut eszébe bárkinek is űrcsata a Végjátékról"

Az a mókás dolog, hogy TÉNYLEG van benne űrcsata, több is. De a fene sem törődik vele, mert a könyv nem erről szól, ráadásul az utolsó esetig rejtve marad a dolog valódisága. De ha egy stúdió, egy forgatókönyvíró a regényből erre koncentrál, akkor nem egyszerűen hülye, hanem gonosztevő. A csatákat videójátékként kellene ábrázolni, ahogy az volt is, és én másodpercekre vágnék bele igazi csatajeleneteket, küzdést, halált, hogy csak illusztrációnak, érzékeltetésnek tűnjön. Egy jó vágó, rendező ezt meg tudná csinálni. És csak a legvégén fedni fel, hogy a csata valóság.

És a könyv nem erről szól, ez csak a poén. A könyv az elkeseredett és zseniális stratégáról szól, és a gyakorlócsatákról, a lassan összeálló nagy vezérekről és csapatokról. És emellett, egy szükség esetén kihagyható ágként a testvérek dolgairól. Moziban ezt megcsinálni igazán jó szerintem lehetetlenség. Minisorozatban vagy bármilyen módon egy extra hosszú filmben már igen, ahogy azt a Dűnével is meg tudták valósítani, a Film+-on éppen most is adott három részes eposzban. (DC-n kétnyelvűen letölthető, a mocskos firkálások nélkül.)

@Mesebeli Disznó: 10 ezer forint??!! Ezeknek végképp megállt az eszük. Bár, ha így megveszi valaki, akkor a maguk részéről a megoldás eredményes volt. Én biztosak lehettek benne, hogy az antikváriumok is, és ők is jót keresnek rajta. De ez az ár már szemét dolog. Ezzel az alternatívával szemben nem szégyen a data.hu/get/3448813/Orson_Scott_Card_-_Vegjatek.zip . Ha emberi áron mérik valahol, akkor a könyv persze nemes zsákmány lehet. De ilyen áron... Mintha valami régi könyvritkaság lenne. De remélhetőleg mégsem az.

winterrain 2011.01.31. 19:26:08

Űrcsaták ott is szerepelnek a könyvben ahol Ender az első és a második invázió csatáit nézi videón. Többször is előfordul.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.31. 19:34:12

@winterbrain: Való igaz. De ha megkérdeznek valakit, aki olvasta a könyvet, tényleg csak sokára fog eszébe jutni a nagy dirr-durr. Egy űrcsatát megrajzolni valóban egyszerűbb, mint megcsinálni a gyakorlópályát, a sok trükkös lebegéssel. Még az Űrodüsszeiánál is jóval nehezebb feladat, pedig azt sem vállalná be ma sem sok stúdió. Hát persze, hogy a könnyebb végén fognák meg a munkát, egy űrcsatát már egy szem PC-n is megcsinálhat egy félamatőr, C-kategóriás minőségben. De a szerelmi szál... Undorító. Aki jót akar magának, az ma is sokat olvas, ha megteheti. A fantáziának nincsenek pénzügyi korlátai.

Rusznyák Csaba 2011.01.31. 19:39:36

"csak a legvégén fedni fel, hogy a csata valóság"

Ezt lehet, hogy már eleve elvetették, méghozzá maga Card is - mert a terv elvileg az, hogy beveszik a filmbe Bean szempontját is, vagyis együtt filmesítik meg az Ender's Game-et és az Ender's Shadow-t is. És mivel Bean a saját sztoriszálában már elég korán rájön, hogy honnan fúj a szél, ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha finálé csavaráról lemondanak.

Rusznyák Csaba 2011.01.31. 19:41:31

...ami persze akár azt is jelentheti, hogy a Command Schoolbeli csatákat a teljes valójukban mutatják meg, ha akarják.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.31. 19:51:59

@Androsz: Definiáld már a könyvritkaság fogalmát! :)
Tessék tudomásul venni, ez egy könyvritkaság, így magas értéke van! Ha majd kiadják újra, valószínűleg csökkenni fog az ára, mert errefelé elég kevés olyan elmebeteg gyűjtő van (mint pl én), aki ragaszkodik a konkrét kiadáshoz, nem csak a könyv tartalmához.

@Rusznyák Csaba: Ez nem nagyon tetszene, szerintem a csavar abszolút a film csattanója lehetne, bár nyilván nem a lényege. Ha bele is teszik Bean nézőpontját, akkor is ügyesen el kéne valahogy lavírozni anélkül, hogy kiderülne a néző számára a valóság.

Rusznyák Csaba 2011.01.31. 19:58:36

@Before: nem vagyok biztos benne, hogy jó lenne, ha erre hegyeznék ki, ma szerintem már sokaknak leesne, hogy erre megy ki a játék. és hát végülis úgysem ez a sztori lényege - akkor meg miért ne lőhetnék le? különben jobb ha elhiszed, hogy kétségbeesetten keresik az ürügyet, hogy belerakhassanak pár fasza űrcsatát, amivel jobban eladható lesz a cucc:)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.31. 20:07:14

@Rusznyák Csaba: egyébként bele lehetne tenni, mondjuk úgy, hogy Endert szimulátorba ültetik és a csatákat valami olyan nézetből mutatják, ami kielégíti a látványra kiéhezetteket. Persze kérdés, működhetne-e így a történet csendes zsenialitása... Tartok tőle, hogy nem nagyon.
A poentirozás pedig... nem is tudom. Vegyesek az érzéseim, az biztos, hogy nagyon alaposan fel kéne építeni az egészet, hogy rendesen üssön.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.01.31. 22:05:07

@Before: Régi könyvritkaságot írtam, de a könyvritkaság deifiníciója legyen az, mondjuk, hogy kevés példányban létezik. Ez nem kevés példányban létezik, csak már nehéz megvásárolni. Ennek a könyvnek az árát nyilván felveri a sikere vagy az elismertsége is, de ettől még túlzásnak tartom úgy bánni egy alig húsz éves, feltehetően vagy tízezer példányban kiadott könyvvel, mint gyűjtők által szenvedélyesen vadászott ritkasággal. Hacsak nem Card dedikálta. Vannak nekem – és mindannyiunknak – olyan sci-fi könyveim, amelyekből egyáltalán még létező példányt sem lenne egyszerű felkutatni, mégsem hiszem, hogy antikváriumban ekkora árat mernének értük kérni. A bookline.hu keresése tíz perce nem töltődik le nekem, de az antikvárium.hu-n a Magellán-felhő (1961) 2600 Ft, A státuscivilizáció (1989), amelyről, a többi GBK-könyvvel egyetemben azt állították, hogy "könyvárusi forgalomba nem kerül", aztán pár év múlva ott láttam a standokon, szóval ez a könyv csak 1040 Ft. Sajnos egypár régi klasszikusról nem tudok árat mondani, mert nincs belőle példányuk, addig pedig ár sincs. A Mars titka (1957) pedig, ami tényleg könyvritkaság, Clarke egy viszonylag jó regénye, 1600 Ft. Szóval azzal a 10 ezerrel menjenek a sunyiba. Kívánom nekik, hogy száradjon rájuk.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.02.01. 06:40:24

@Androsz: szerintem ez egy tökéletesen jól működő, önszabályzó mechanizmus. Teljesen mindegy, hány példány létezik belőle fizikailag, ha azok tulajdonosai nem akarnak megválni tőle, akkor a piac szempontjából nemlétezőnek kell tekinteni őket. Ha az elérhető példányok ára elér egy bizonyos szintet, a nem annyira ragaszkodó tulajdonosok szintén piacra dobják a példányaikat, így az árak visszaesnek, stb... Persze árnyalja még néhány dolog a képet, de ez így működik és kész. 1-2 éve még 5000 körül mentek, gondolom, nem véletlen, hogy most már 10-nél jár. ha azt hiszed, ez valami őrületes nagy cucc, biztos nem jártál 10-12 éve a nyugati aluljáróban, ahol a helyi használtkönyv-nepper már akkor is 3-4-5ezer forintot kért 1-1 ritkább Valhalla kiadványért.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.02.01. 06:42:35

@Androsz: megjegyzem, a bookline-on nem látok a Végjátékból egy példányt sem! Vagy elrontottam a keresést, vagy már el is adták...

Rusznyák Csaba 2011.02.01. 08:43:02

A 10000 Ft mindenképpen irreálisnak tűnik - ahogy nézem, vaterán, antikváriumokban 4000-6000 közt mozog az ára, nyilván állapottól függően.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.02.01. 12:00:04

@Rusznyák Csaba: szerintem egy bentley-ért is túlzás a 40milla... :)
Amúgy nem látok sehol Végjátékot, a bookline-on sikerült végre előbányászni a könyvet, de csak előjegyezhető (és a legutóbbi ára 6000 Ft volt!!!), nem tudom, honnan volt ez a 10 rugós ár!

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.02.01. 13:07:50

@Rusznyák Csaba: na, ezt még nem ismertem. Nekem ezt dobja a bookline: bookline.hu/product/home.action?id=2100837025&type=10&_v=Card_Orson_Scott_Vegjatek
Persze ettől még lehetett két hete egy tíz rugós árú példány, de valaki megvette, mert már nincs...

Rusznyák Csaba 2011.02.01. 13:26:17

@Before: én sem ismertem, csak beírtam a gugliban, hogy "Orson Scott Card Végjáték antikvárium", és ezt dobta ki:)

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2011.02.01. 18:29:26

@Before: Hát, öregem, ha ezt ilyen gyorsan megvették volna, akkor nagyon meglepődnék. Állítólag mindenkinek rosszul megy mostanság. Sajna nekem tízezer már a komolyabb pénzek tartományába csúszik, én már hatezret sem fizettem ki korábban, méghozzá a gyűjteményem záródarabjáért nem. Felfogás dolga. De én is változtam már. Korábban úgy éreztem, hogy ha menekülni kellene a török elől, akkor nem tudnék egy könyvet sem elhagyni. Ma már nem így gondolom, ma már úgy érzem, hogy végszükség esetén beérném az emlékeimmel is.

Értem, hogy egy húsz éves könyv is lehet jelentős piaci érték, de erről a könyvről ezt még nem gondolnám. Máshogy vagyok beállítva. Ezek szerint van tízezer forintom. :-)) Mellesleg ha áron adnánk el a könyvgyűjteményeinket, akkor az szép pénzt érhetne. Csak nem lehet áron eladni. Nekem is van olyan bélyegem, amely a katalógus szerint húszezret ér, csak éppen ha el akarnám adni, a kereskedők esetleg csak ötezret adnának érte, aztán ha nem tetszik, ne adjam el. Hát, a világ ilyen. Mindig csak másnak sikerül sok pénzt keresnie.

Az konyvaradat.hu jó link, nem hallottam még róluk. Olyan, mint az árgép.hu. És lám-lám, háromezerért is létezik. Ez is az üzleti világ része. :-)

Csak azt a FAJIRTÁS-t, könyörgöm, bárcsak ne írnák annyi helyen hosszú í-vel...

Rusznyák Csaba 2011.02.01. 18:53:15

@Androsz: Ja, csak lehet, hogy ha a 3000 forintost kinyitod, akkor szétesik:D

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.02.01. 19:07:46

@Rusznyák Csaba: hát, a vaterán lévő 4500-as ingyen se kéne, akkora kupac szar. Belefirkáltak, gyűrött, kopott, szakadozott...

@Androsz: ha nem vették meg, hova tűnt? Aztán meg ki tudja, mióta volt fent... Ami elmegy tízezerért, annak tízezer az ára, ez ennyire egyszerű. voltak emberek, aki dollármilliókat fizettek olyan elvont, nem is létező dolgokért, mint egy pár betűs domain... Vagy százezreket olyan borokért, amiket sose fognak kinyitni.

Rusznyák Csaba 2011.02.01. 19:18:44

@Before: Az láthatóan egy könyvtári könyv volt, nem csoda, hogy úgy néz ki, ahogy...

Syrena 2011.02.08. 10:22:59

Nekem, miután annyira lenyűgözött ez a leírás és a sok pozitív komment - a barátnőm szerezte meg 4800 ft.-ért egy eldugottabb antikváriumból! :) Nos elég használt és gyűrött volt, de hiánytalan és nem szakadt - valamint zseniális! Tényleg nagyon jó könyv!

winterrain 2011.10.14. 18:47:53

Bréking! Megjelent új kiadásban a Végjáték! Ma láttam a könyvesboltban.

persicsbalint 2011.11.12. 12:36:14

@winterbrain:
Megjelent, bizony. Méghozzá bűn rossz újrafordításban.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.11.14. 20:14:18

@winterbrain: az egyik szemem sír... Viszont így talán kissé lejjebb megy a KFK-s kiadások ára...

rastabar 2012.02.25. 10:59:15

Nemrég olvastam az új kiadást, nagyon jó volt.

NateDog · http://www.natedog.hu 2012.03.29. 20:00:42

Megvettem az új kiadást (DÁIN), nagyon tetszett köszi a tippet!

pragmaP 2013.11.02. 15:51:04

Gyanúsan ismerős volt a cikk, aztán amikor megláttam a kommenteket, rájöttem a turpisságra. Ennek a cikknek köszönhetően hallottam először a könyvről, majd a geekz nyereményjátékán nyertem meg a Dáin kiadós változatot. Azóta is az egyik kedvenc könyvem, köszönöm az élményt! :)

Kis aktualitás: újra megjelent a Végjáték (az eredeti, F. Nagy Piroska által készített fordítást dolgozták át), sőt, a kiadó azt tervezi, hogy a teljes sorozatot lefordítja és kiadja, megoldva ezzel a régi kiadások beszerezhetetlenségének, összevisszaságának és hiányosságának problémáját. (A 2. rész két kötetben, "Végjáték 2." és "Végjáték 3." címen jelent meg, a 3. rész csak simán "Fajirtás" címen futott, a 4. rész nem jelent meg eredetileg.)
Forrás: uniomystica.hu/elokeszuletben/

És persze ne feledkezzünk meg a hamarosan a mozikba kerülő filmről, ami nyilván inspirálta a bejegyzés felfrissítését. :)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2013.11.02. 16:24:14

@pragmaP: Ugye ez csak vicc, hogy ilyen vérgagyi, mozis borítóval adják ki, mint egy reménybeli nagy sorozat első kötetét???

pragmaP 2013.11.02. 20:17:53

@Before: Ezen én is fennakadtam. :-S Mindegy, nekem megvan a Dáinos kiadás, illetve tervezem az eredeti beszerzését is, úgyhogy majd csak a 2. kötettől veszem fel a fonalat. :)

getro2 2013.11.02. 22:42:14

Visszaolvasgatva kicsit a kommenteket... :) A régi(bb) kiadás(ok) példányai még mindig aranyárban vannak (és persze eldugva az antikváriumok mélyén), vagy manapság több esélyem van a beszerzésre? Mert ez a mozis borító nekem egyáltalán nem oké...

Uttoro 2013.11.03. 01:07:55

A Dáinos borítóval ezerszer jobb szerintem, és össze se lehet hasonlítani minőségben a kettőt. Ez a moziplakát koppintás elég gáz.

Érdemes kézbe venni mindkettőt, nem nehéz választani melyik a szebb, különb.

A fordításról meg ezt a kritikát olvastam, elő is vettem rögvest a régi galaktikás kiadást, átnéztem majdnem oldalról oldalra és tényleg, a Dáinos fordítás nálam jobban bejött:

carcosa.blog.hu/2011/12/17/a_vegjatek_uj_kiadasarol

Szóval szerintem Kornyának igaza van.

Értem én hogy fel kell pattanni a moziexpresszre, de én a keménykötésű, szebb és jobb mellett voksoltam.

A régi meg úgyis megvan, minek vegyem meg még egyszer, pláne ezzel a borítóval. Az egyetlen pozitívum, hátha elolvassák a film miatt páran, és kedvet kapnak a szerző többi könyvéhez is.

HavasiG 2013.11.03. 10:27:00

Aki meg szeretné venni, de sok(k)alja az árat:

www.bookdepository.com/Ender-Quartet-Set-Orson-Scott-Card/9780765362438

~6000,- forint. Igaz, angolul van, de az 2013 -ban ne legyen már probléma.

pragmaP 2013.11.03. 13:17:26

@HavasiG: Ezzel nekem az a probléma, hogy szép-szép a díszdoboz, de belül összevissza. Amennyire én tudom, különböző színű és stílusú köteteket raktak össze egy packba. Ha egységes lenne, már rég megvettem volna ezt is meg a Shadow-t is.
(Nem teljesen 100%, hogy összevissza, egyetlen képet találtam neten, amin kibontva szerepel, és ott úgy tűnt, hogy a régi kiadások vannak összerakva dobozba. Ha bárki tud biztosat, jelezze!)

pragmaP 2013.11.03. 13:32:35

@getro2: A Kozmoszos kiadás teljesen aranyárban van. (4-6000 körül, ha éppen kapható, és ki tudja, mennyire használt.) A Dáinos kiadás sem olcsó, ~3400 bookline-on és alexandrán, ~3200 bookeren. Ennél az új olcsóbb, alexandrán és bookeren 2640, bookline-on 2805. Minőségben egyértelműen a Dáinos viszi a prímet, és ez egy nagyon-nagyon-nagyon jó könyv, bár nekem is vérezne a szívem ennyit kiadni egy rövidke regényért.

HavasiG 2013.11.03. 13:43:01

@pragmaP: A könyvespoc nem szobadísz. :)

Inkább az ára miatt írtam, főleg a magyar árak ismeretében.

pragmaP 2013.11.03. 13:51:36

@HavasiG: Valóban nem az, de azért én szeretem, ha legalább hasonlítanak egymásra egy sorozat kötetei. Nézegetni is szeretem a polcomat, na. :)

pragmaP 2013.11.03. 13:58:42

@HavasiG: Ár tekintetében tényleg sokkal kedvezőbb az angol, még én sem tudom, melyik nyelven szerzem be a sorozatot...
süti beállítások módosítása