Utolsó kommentek

  • doggfather: A színészek nagyon jók, a forgatókönyv szikár, de erős, a rendezése is visszaadja ezt. Amerikai, m... (2021.05.07. 13:59) Filmkritika: GYILKOS ÍGÉRETEK (Eastern Promises, angol-kanadai-amerikai, 2007) ****
  • doggfather: Jó 5 perc téjkép, majd egy brutális intermezzó, és onnantól vágni lehet a feszültséget. Egy hatalm... (2021.04.21. 15:53) Last Train from Gun Hill
  • doggfather: A film egy hétköznapi dráma, nem túl izgalmasan fényképezve, és elmesélve, amibe annyi sci-fi kerü... (2021.03.19. 13:44) Felettünk a Föld
  • doggfather: Futballhuligánból nagymenő gengszter. Igaz történet alapján, és mivel a készítők között volt maga ... (2021.02.15. 13:54) Futballmaffia
  • David Sumner: @megnevezhetetlen: @mrscottpilgrim: Ez az, véletlenül se próbáljatok normális hangnemben fogalmazn... (2020.09.20. 10:08) Vasember 3.
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legfrissebb filmkritikák

  • Nincs megjeleníthető elem

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Egyenesen a Fesztiválról 4. rész: Pinkhell #6

2009.05.08. 08:30 Chavez

Az Alfabéta-díjazottak bemutatásának kapcsán kialakult abszolút higgadt, ám mindenképpen nagyon tanulságos véleményütköztetés során többször is szóbakerült a Magyar Képregény Akadémia saját lapja, a Pinkhell, illetve a benne szereplő képregények színvonala. A félévente megjelenő színes, szagos, szélesvásznú magyar képregény antológia a készítők szerint a legutóbbi számmal már sokkal közelebb került a befogadhatóbb, populárisabb (ám alkotói szempontból továbbra is kompromisszummentes) irányhoz. Most ezt fogjuk jól leellenőrizni, a legutóbbi, a képregényfesztiválra megjelent 6. szám boncolgatása során.

A Pinkhell korábban nem igazán igyekezett a trendeknek megfelelni, és elsősorban kissé öncélú, olykor igencsak elvont „művészi” képregényszösszeneteknek adott helyt, amivel nem feltétlenül sikerült magának megnyernie a hagyományos narratívára épülő képregények rajongóit. Idővel az MKA tagsága további tehetséges rajzolókkal bővült, és mivel a hazai kínálat is jelentősen gazdagodott magyar és külföldi képregényekkel egyaránt, érthető lépés volt tehát részükről, hogy a művészi önkifejezésből előremozduljanak a hagyományos történetmesélés felé. Úgy tűnik, hogy ez a dolog mindenféleképpen jó irányba halad, de még messze nem az a kategória, amivel pl. a laikusokat könnyedén meg lehetne győzni.

A formátum kellemes, a kivitel igényes, a lapok színesek, fényesek, valahogy így kell kinéznie egy valamirevaló képregényantológiának. A borítón Tikos Péter minőségi munkája látható, bár ha maga a rajz nem is éppen ízléses, de mindenképpen figyelemfelkeltő.

A kötelező, ám teljességgel semmitmondó elnökségi bevezetőt átugorva, egy 10 oldalas Pernye történettel találjuk szembe magunkat Felvidéki Miklós rajzai által prezentálva. Pernye karaktere engem valahogy korábban nem igazán csigázott fel, ezzel szemben a Koronasirató című epizódban már kezdek benne látni némi fantáziát. Szabó Jenő története remek ötleteket tartalmaz, szatirikus, magyaros ízű humora mindenképpen dicséretes, teljesen érthető az üzenete is, plusz rajz szempontjából is kikezdhetetlen, ettől függetlenül még egy kicsit erőtlennek érzem ezt a sztorit, így amolyan egynek elmegy kategória.

A Mélypont comicstrip-ek talán az általam eddig látott legszebb magyar képregénycsíkok, talán feleslegesen is szépek ennyire, mert ugye csak két hal-szerű izé mély(tengeri) gondolatait hivatott közvetíteni. Köztudottan nem rajongok a párkockásokért, itt azonban háromból kettő poén még tetszett is, ami ugye nem rossz arány. (Szabó Jenő írta, Zorro De Bianco rajzolta, Haránt Artúr színezte)

A korábban már méltatott Lakatos István (lásd az Alfabéta-díjazott Miserere Homine-t) Vasárnap című munkája számomra egyértelműen az aktuális Pinkhell egyik legjobbja, bár a művet korábban is ismertem már, de érthető módon kézzelfogható valójában még inkább tudom értékelni. István egyébként jól felismerhető stílusa itt már sokkal kiforrottabb, a rajz kevésbé „sűrű”, a színezés pedig elsőosztályú. (A rajzokban fellelhető utalások és humor miatt külön hozsanna néki!) Mint ahogyan a rövid, könnyed és abszolút bűbájos kis történet is, amely ismét valahol a keresztény tematika köré, illetve magasan fölé épít. István egyértelműen a hasonló történetek írására és illusztrálására született, nem pedig lovak kiganézására, alig várom, hogy láthassam további munkáit, például a Lencsilányt, és ismételten kimondom, hátha egyszer a megfelelő helyen is meghallatszik: minél inkább kötetben!



Mint említettem, a comic-strip nem az én műfajom, de Haragos Péter csak egyszerűen Strip-nek hívott munkái is viszonylag tetszettek, még az utolsóban található szóvicc is. Azt hiszem ilyen adagokban ezt még el tudom viselni.

 
Az ismét Szabó Jenő által írt Droidok Városa kellemes meglepetésként ért. Érezni, hogy Jenő kedveli a misztikus, tudományos-fantasztikus történeteket, és még van is hozzá tehetsége, sőt humora is. Ha valaha lesz itthon egy Heavy Metal-szerű sci-fi/fantasy antológia, abban az ő műveinek bizonyára bérelt helye lesz, bár írói szempontból még kicsit talán lehetne bátrabb is, de az irány mindenesetre jó. A magyar környezetben játszódó történet kellően újszerű és ötletes, a sztori felvezetése is nagyon eltalált, bár a végére elfért volna valami nagyobb puffanás is. Fórizs Gergely rajzai ugyancsak nagyon kellemesek, kellően részletesek, Haránt Artúr színezésénél viszont a rozsdás színeket kicsit sokalltam.
 
Geek és Varga Zsolt Nyuszi vagy McFly című három oldalasa kivitelében lenyűgöző, tartalmában azonban számomra nem értékelhető. Talán csak én nem értem a poént, talán valami van mögötte, amihez megszállott Vissza a jövőbe fannak kellene lennem, de számomra ez a történet értelmezhetetlen. Kár a szép rajzokat ilyenre pazarolni.
 
Fórizs Gergely nem csak rajzolta, de írta is a Vadas című rövid sztorit, amivel csak az az egyetlen gond van, hogy ez a poén már sokszor el lett sütve, és bár nyilván a szerző is tudta ezt, azért azon kevesek kedvéért, akik újszülöttek, talán nem kellett volna már a második panelben gyakorlatilag előrevetíteni, hogy mi lesz a (motorháztetőn) csattanó.



Felvidéki Miklós az egyik legnagyobb tehetség, Noname nevű (heh!) rókája már lassan kultikus figura lesz. Ezúttal is egy kellemes, nem túl harsány, ám a maga különc módján nagyon is vicces kis történetet kapunk tőle. Reméljük a továbbiakban sem dobja a sarokba a rókát, és egyedi rajzstílusával és humorával minél gyakrabban találkozunk majd a közeljövőben.



Zorro De Bianco (ezúttal íróként) Virginia Woolf szellemét idézi meg Orlando című sajátos átiratában. A több koron és helyszínen átívelő mű az antológia legnagyobb lélegzetvételű és talán legösszeszedettebb alkotása. Az olykor zavarbaejtő és pikáns történet tulajdonképpen egy többféle jelentésréteggel is bíró igényes horrortörténetként fogható fel, kiváló párbeszédekkel, és jól felépített történetvezetéssel, valamint elégedettségre okot adó befejezéssel. Zabos Csaba szálkás rajzaiban az eredeti irodalmi művet alaposan kiforgató történet méltó megvalósításra talált. Szintén el tudnám képzelni, egy horror/sci-fi gyűjteményben.



Mindenképpen megvalósulni látszik az az álom, mely szerint a nem is olyan távoli jövőben egy kizárólag magyar alkotók műveiből összeálló, (talán újságosnál) rendszeresen megjelenni képes, kommerszebb hangvételű képregény antológia születhessen, de addig még rajzolóknak és íróknak egyaránt fejlődni kell, és persze az, hogy hosszabb, jobban kibontott történetekben is képesek legyenek gondolkodni. A Pinkhell rengeteget fejlődött, de még hiányzik egy egységes és jól átgondolt koncepció, aminek a mentén haladhatnának tovább a jó irányba.


Pinkhell #6
Írta/Rajzolta: sokan
Kiadó: MKA
Oldalszám: 50
Ár: 1300 Ft

40 komment

Címkék: magyar fesztivál 3csillagos képregénykritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr861108325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Santito · http://geekz.blog.hu 2009.05.08. 09:46:31

A Képregényfeszten volt alkalmam megvenni az eddig megjelent teljes sor Pinkhellt a nulladik számtól a hatodikig, és a kettő között ég és föld a különbség: a nulladik kvázi olvashatatlan és teljesen öncélú, míg a legújabb szám hatalmas fejlődésen esett keresztül, közérthető, szórakoztató és igényes (nem mintha ez utóbbival valaha is probléma lett volna)...

én megajánlanám neki a négy csillagot...

_Henrik_ 2009.05.08. 10:28:54

Ölég száraz, tárgyilagos íromány ez e.
Milyen jót tett a Pinkhellnek az elmúlt 5 év,
többen olvashatónak tartják, mint nem.
Ésamennyibenazonáltalminekután a Kalyber 5 csillag (hoho) akkor a Pinkhell is lehet 4. Akár.

onlyzerosandones 2009.05.08. 12:57:20

Örülök az írásnak, szerintem nagyon korrekt lett. Köszi szépen, Chavez!
Ami különösképp örömre ad okot, az az, hogy úgy tűnik: nemcsak egyre több emberhez jutnak el a munkáink, de mindenki látványos fejlődésről és a tartalom számról számra történő erősödéséről beszél. Az, hogy a korábbi, legfőként az első egy-két szám tartalma talán túlságosan "elvont" volt, nem egy tudatos koncepció eredménye: fejlődőképesek vagyunk, na :) Úgy tűnik, jó úton járunk, és ezt azért is jó hallani, mert a fejlődés - bár nyilván figyelembe vesszük a negatív kritikát éppúgy, mint a pozitív észrevételeket - nem valamiféle kényszer hatására történik.
Részünkről máris belevetjük magunkat az újabb képregények, köztük a következő Pinkhell t megtöltők készítésébe - az érdeklődők számára pedig nincs más hátra, minthogy önmagukat feledhetetlen élményekkel gazdagítva egyúttal a 7-es szám elkészültéhez is hozzájárulnak azzal, hogy megvásárolják a Pinkhell aktuális (és amennyiben még nem lennének meg, úgy a korábbi) számait.

Chavez 2009.05.08. 13:53:07

A 3 csillag egyrészt ösztönző, másrészt nem a korábbi Pinkhellekhez mért, hanem általános pontszám. Véleményem szerint inkább kevesebb, de jobban kibontott sztorik kellenének bele. És fontos, hogy a végükre mindig kell valami, ami egy kicsit nagyobbat szól, mert nincs rosszabb annál, mikor alaposan felcsigáz az odaút, a végén meg kiderül, hogy zárva a Walley World. :)

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.08. 14:25:50

Abszolút egyetértek Onlyzerosandones-szal, korrekt és valóban ösztönző kritika. Sőt... Ahogy olvastam – és a képregény.netes pozitív, építő hozzászólásokkal is egybevetettem –, olyan alkotókedv és lendület szállt meg, hogy gyanítom, a reggeli csivitelés is még a rajzasztal előtt talál. :)
Ilyenekért érdemes csinálni.

Köszönjük, Chavez!

ui.: Amit a sztorikról a kommentedben írsz, Chavez, azzal szintén egyezem.

Chavez 2009.05.08. 15:37:48

Szívesen. Ha meg még ösztönöznöm is sikerült általa, akkor meg pláne megérte. :)

~zoli79 2009.05.10. 00:35:24

Szerintem az írásból kiindulva megfelelő a 3 csillag, mint ahogy a többi képregénynél is. A "probléma" inkább az, hogy mindegyiket más írta. :) Nem volt régebben itt olyan rendszer, hogy a cuccok csillagozása központilag (vagyis Wostry főtitkár) történik?

Az tök jó, hogy a geekznek van egy jól körülhatárolható profilja és abból következően támaszt a képregények felé is igényeket. Mindenesetre vicces, hogy a geekz úgy állítja egyértelműen a PH első számairól, hogy öncélú művészkedések, hogy némelyik cikkírójának gyakorlatilag ugyanezt vetik a szemére egy-egy kritikájuk alkalmával... :P

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.10. 07:18:29

És? Ez éppen azért van mert azt ír mindenki, amit akar, semmiféle szerkesztőségi szabályozás nincsen (utalok "jóindulatú" utalásodra :) De más egy alkalmazott írásokat felvonultató orgánum (Geekz) és más egy alkotói tevékenységet közzétevő (Pinkhell). Őszintén szólva nem vagyok oda mindegyik öncélúnak tartott kritikáért, de az kritika, nem művészet. Különbség.

~zoli79 2009.05.10. 15:01:38

Mit és esetünkben főleg: hogyan. ;) Jól is teszed, hogy nem szabályozod le, hiszen így sokkal színesebb a tartalmatok.
A párhuzamot én ezzel nem zárnám ki, hiszen a képregény is felfogható alkalmazott grafika és alkalmazott írás keverékének. Valamekkora fegyelem szükséges, hogy egyensúlyban legyen a kettő, mint ahogy fegyelem szükséges egy cikk megírásához is.
Sőt, a párhuzam folytatható azzal, hogy mindkét valami ugyanolyan alapokon szerveződik: szabadidős alkotók/cikkírók, (bizonyos mértékig) szabadelvű szerkesztővel. És ez a kettő szorosan össze is függ, hiszen egy szerkesztő milyen alapon fogalmazhat meg egészen konkrét igényeket, ha azért cserébe a szorgos munkásnak nem ad semmit sem? Persze, némi rafinériával megoldható a helyzet, de mindenképpen nehezebb helyzetben van egy ilyen szerkesztő, mint egy profi kiadónak dolgozó kolléga.

Azt viszont komolyan gondoltam, hogy tetszik, hogy a geekz egyértelműen képvisel egyfajta ízlést. Így egyértelműek pl. a Pinkhellel szemben támasztott követelmények is. És egyértelmű az is, hogy léteznek más ízlésű olvasók is. ;)

Ehh, én is mit pattogok vasárnap ilyenekkel..?

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.10. 15:57:58

És ebből egyenesen adódik: melyek a PINKHELL szerkesztési elvei? Fehérzoli?

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.10. 18:42:29

Azért lássuk be, hogy van valami abban, amit Zoli79 mond. Ha a Pinkhellen számon lehet kérni szerkesztési elveket, akkor a Geekzen is számon lehet kérni egységes osztályzási szempontokat. Mert hogy Wostry Feri egyszer leírta, hogy 5 csillag csak az olyan igaz paradigmaváltó képregényeknek jár, mint a Watchmen - ehhez képest más szerzők osztottak már ki 5 csillagot "nem paradigmaváltó képregényeknek" is.

De erre nem is kell válaszolni, csak froclizás. :)

A Pinkhell szerkesztésről pedig annyit tudok mondani, hogy alapvetően az kerül bele, amit az MKA tagok az adott időszakban elkészítettek.

Ezt az elvet nagyon nehéz is lenne vitatni, hiszen szerzői kiadásról van szó: a 24 tag havonta befizet x forint tagdíjat (a diák x/2-t), és az így begyűlt pénzből finanszírozzák a lap nyomtatását.

Vagyis jelen esetben a Pinkhell szerzői nem ingyen dolgoznak, hanem még fizetnek is azért, hogy megjelenhessenek a munkáik...

Ahol egy "központi koncepció" valamelyest kimutatható, az maga a tagság. Az egyesület teljesen demokratikusan működik, amennyiben a jelentkezők benyújtanak egy portfoliót vagy más referenciamunkát, és a tagság szavaz. Ez a szavazás valamiféle minőséget/irányvonalat nyilvánvalóan támogat, és ez közvetve kihat a művek jellegére.

Az sem titok, hogy az MKA tagsága az elmúlt öt év alatt elég komolyan átalakult, az alapítók közül többen már kiszálltak, folyamatosan kerülnek be újak - az ő felfogásuk is alakítja az MKA munkáját és a lapot.

Az MKA blogján ugyan elég sok szó esik erről, de szélesebb körben kevésbé ismert, hogy a társaság igen komoly szinten űzi már a csapatmunkát is. Beszállnak egymásnak segíteni tuskihúzásban, színezésben, apróbb grafikai feladatokban, a tapasztaltabbak gyakorlati és elméleti tanácsokkal látják el a többieket, és így tovább.

Tapasztalataim szerint a Pinkhell szerkesztése két szinten történik: a közgyűlésen történnek a bevállalások és a megszavazás, hogy ki mit fog leadni a lapba. Ehhez képest azért meg beállhatnak változások, hiszen mindenki a szűkös szabadidejében dolgozik, és előfordulhat, hogy valamivel nem készül el időben (most pl. Zorrónak egy képregénye felkész állapotban van, helyette más került be). A második szintű szerkesztést pedig az elnökség/szerkesztő bizottság végzi: ők a hajcsárok, akik rátelefonálnak a rajzolókra, ők teszik szóvá, ha valami nem jó formátumban vagy hibásan készül el, ők adnak tanácsot és keresnek beugrót, ha segíteni kell. Sőt, az egyikük saját maga tördeli be és adja nyomdába a lapot.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.10. 19:43:51

Tóni, az istenért... Valaki végre olyan érvvel jön, ami többé-kevésbé egyezik az álláspontoddal, erre rögtön ugrasz... :) "Azért lássuk be, hogy van valami abban, amit Zoli79 mond" Ez nem te lettél volna, ha nem írod le ;)

A folyamat: amikor valaki kioszt 5 csillagot "nem paradigmaváltó képregénynek", akkor én csóválom a fejem, írok neki egy e-mailt, hogy eltöröm a lábát legközelebb (pl. a Santitónak csak a lábát tudnám, mert másfél fejjel magasabb nálam), de az ítéletén, az írásán nem változtatok. Szólásszabadság van. Közismert szerkesztői koncepcióm abban merül ki, hogy meghatározom MIRŐL írjunk, még csak azt sem mindig, de hogy hogyan és mit, azt a csapatra bízom. Nem erőszakoskodom előre. Azt akarom, hogy jól érezzék magukat. Középszerű cucc, pl. HUSH 3 csillag, WATCHMEN 5 csillag. Kész, behatároltam.

A *Zolit* én mindenféle hátsó szándék meg zönge nélkül kérdeztem (mert a Zorro tehetségét nagyon becsülöm), és kiváncsi vagyok hogy van-e szerkesztői koncepció.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.10. 20:31:34

Neked aztán tehet szmájlikat az ember, és mondhatja, hogy direkt froclizik, akkor is azt hiszed, hogy "ugrik". :))) (Ennyi szmájli elég?)

Elnézést, hogy Zorro helyett válaszoltam, éppen nagyon ráértem. Tiszteletbeli MKA-tagként jelen voltam a legutóbbi közgyűlésükön és első kézből tapasztalhattam, amit fent leírtam a Pinkhell 6 szerkesztéséről. Meg hát egyébként is sokat szoktunk mi erről beszélni vele is, más MKA-elnökségi tagokkal is.

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.10. 22:20:35

:)) Igen, azt hiszem, Tóni az alapvető felállást meg is válaszolta, talán csak kiegészíteném.

A korábbi alfabétás posztnál emlegettem már, hogy mennyire más lenne a helyzet, ha egy antológia műfaji kritériumok vagy más, tematizált elvek szerint tudna szelektálni, felépülni. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók is könnyebben tudnának dönteni, hogy akkor az adott válogatás érdekli-e őket. (Pl. hogy horror-történetek vagy sci-fi, esetleg krimi vagy akár, mint amilyen a PTSD antológia is volt – vagy amilyen most a Roham –, abszolút kísérletező, „vegytisztán" művészi alkotások képezik-e a kötet tartalmát.)

A Pinkhell, gyanítom, mindig is egy köztes, sokszínű állapotot képvisel majd – ami a műfaji keveredéseket illeti –, ami szerintem nem feltétlenül baj, bár az is biztos, hogy talán éppen emiatt, maradéktalanul egyik „tábornak" sem fog tudni megfelelni. (Azért reménykedünk... :) Ezalatt azt értem, hogy a bázis, a kiindulópont alapvetően behatárolja a lehetőségeit. Mivel egy abszolút vegyes érdeklődésű és alkatú alkotóközösségről van szó, a szerkesztési elveinkben nem igazán helyezhetünk előtérbe kizárólagos műfajokat.

Az 5. számunknál próbálkoztunk azzal, hogy legalább kijelöltük az adott szám témáját, így merült fel a szerkesztés során a „Bűn" mint központi elem és kiindulópont, de ha ehhez nem tartja magát minden egyes alkotó, akkor azt amolyan félmegoldásnak érzem csak. Ez a logika csak abban az esetben tartható, ha a korábbi, indifferens munkákat elvetjük, illetve tényleg mindenki ebben a témában alkot. Úgy vettem észre, hogy ez a szám ettől az elvtől nem lett se jobb, se rosszabb.

Ahogy Tóni is említi, itt nem egy hagyományos kiadói koncepció mentén szerveződnek a dolgok, ahol a kiadó a pénzéért nagyon is konkrét elvárásokat támaszthat és keményen szelektálhat, ahogy a személyes koncepciója megköveteli. Itt egy csapat lelkes „idióta" szabadidejében a söröző terasza vagy a kirándulás, lazítás helyett azt választja, hogy éjszakázik még egy sort, amiért még ő maga perkál. :)
Ebben az esetben nehéz kíméletlen főszerkesztőnek lenni és elvárásokat támasztani, de tény, hogy ha azt akarjuk, hogy olvassanak is bennünket és ne csak a köldökünknek önmegvalósítsunk, bizony szükség van egy határozottabb irányelvre. Ahogy az új számra érkezett reakciókat olvasom, talán tényleg jó irányba haladunk.

Ezért most egyedüli szerkesztési elvnek a minőséget tekintjük és azt, hogy a képregények – még ha helyenként élnek is kódokkal, rejtettebb rétegekkel, vonatkozásokkal – minden esetben epikusak vagy drámaiak, de mindenképpen történetcentikusak, követhetőek legyenek. A Pinkhell korábbi számaiban ezt ennyire szigorúan nem kértük számon, ezért lehet, hogy sok esetben a munkák „megrekedtek” a vizuális kísérletezés, a műfaji határok feszegetése mentén. Term. ennek az iránynak is van létjogosultsága (lásd Roham), de úgy éreztük, hogy ennél szélesebb közönséghez kívánunk szólni, még ha a Geekz-en felmerült populáris mércének nem is fogunk tudni maradéktalanul megfelelni. Talán bizonyos munkák, majd. Azt gondolom, hogy az egyes szerzők alkatát, ízlését ilyen körülmények között mindenképpen tiszteletben kell tartanom. Szerintem, ha valaki szerelemből, nem kevés áldozattal alkot, akkor nem várhatom el, hogy „alkalmazottként” teljesítsen. Mondjuk az európai képregénypiacon gyakoribb is az a szemlélet, hogy nem iparosokat alkalmaznak, akik futószalagon gyártják a kommerszet, hanem inkább méltányolják a szerzőibb, érzékenyebb és személyesebb műveket. Nekem ez szimpatikusabb. Ráadásul az senkinek nem jó, ha valaki „megerőszakolja” magát, legkevésbé a kész képregénynek.

Én csak annyit tudok ígérni, hogy mivel magam „mindenevő" vagyok – és ez a fajta nyitottság a szerkesztőség többi tagjára is jellemző –, ráadásul nem nagyon szeretem, ha egy művet mindenképpen adott műfaji kategóriákba suvasztanak, hasonlóan színes és változatos lesz a többi szám is. Persze az is fontos, hogy a tájékozódás szempontjából megnevezzünk bizonyos kategóriákat, zsánereket – ahogy azt jó érzékkel itt Chavez is megtette –, hiszen ez abszolút levezethető az egyes munkákból. A hatások tagadhatatlanok.

Chavez 2009.05.10. 22:37:48

Az mondjuk nem túl szerencsés gondolkodás, hogy főszerkesztőként nem támasztunk elvárásokat és hagyjuk a "lelkes idiótákat" önkifejezni, mert az csak oda vezet, hogy gyártódik a sok érdektelen, vagy csak nagyon keveseket érdeklő önkifejezés, és abból nem lesz előremozdulás.
A Geekz is bármennyire liberális egy szerveződés, gyakran szükség van a konstruktív helyrebillentésre, mert csak így lehetünk továbbra is az internet legjobb blogja.:)

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.10. 22:49:48

Persze, egyetértek. Én csak azt próbáltam ecsetelni, hogy azon túl, hogy támasztok/támasztunk egy minőségi követelményt (ez most persze olyan „nesze semmi..." halmaznak tűnik), nem mellőzhetek olyan alkotókat, akiket a munkái alapján már felvettünk, tehát a minőségi kritériumnak megfeleltek, viszont nem biztos, hogy az adott munkája éppen passzol a sorba. Igyekszünk, igyekszünk, de más a kiindulópont, és a lehetőségek, mint egy tőkeerős, piaci kiadónál.
Elvek azért nagyon is vannak (pl.: az olvashatóság, követhető történetmesélés stb.), ezeket írtam is.

Egy kicsit úgy tűnhet, mintha úgy zajlana egy szerkesztési folyamat, hogy amit kapok, az többé-kevésbé be is kerül az eredeti formájában, pedig nagyon nem erről van szó. A mostani számnál is, volt nem egy olyan anyag, ahol több panelba bele kellett nyúlni az alkotóknak, szövegeket húztunk ki, újra írattunk bizonyos részeket. Csak erre nehéz úgy válaszolni, hogy akkor ez és ez a koncepció. :)

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.11. 09:19:45

Chavez, az antológiák világszerte nem úgy működnek, hogy van egy alapelv, és annak egyre jobban megfelel minden egymást követő szám, vagy hogy folyamatos az előrelépés.

Vegyük például egyik nagy kedvencemet, a Dark Horse Presentst. Lassan már teljes a kollekcióm, így merem állítani, hogy a folyamban bármifajta egyenletességet lehetne kimutatni, nagyon hullámzó a színvonala. Aztán elfáradt és meg is szűnt. Viszont rengeteg sorozat innen indult (pl. Sin City, Hellboy, Concrete/Beton, stb.) Szerintem leginkább erre jó egy antológia.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.11. 10:29:24

Mármint: "állítom, hogy a folyamban semmilyen egyenletességet nem lehet kimutatni". Hétfő van.

Chavez 2009.05.11. 11:52:05

De olyan alapelv viszont van, ami meghatározza, hogy nagyjából kiknek készül az az antológia. Nem lehet mindent belepakolni az elborult művészitől, a könnyeden szórakoztatón át a vérkomoly művekig, mert nehezen találna magának ennyire nyitott olvasókat. (Persze egy nagy ország nagy piaca biztos képes eltartani egy ilyen "mindentbele" antológiát is.)
A Pinkhell is alkalmas lehetne rá, hogy valamelyik képregényéből saját sorozatot indítson be, mert bizonyára vannak népszerű karakterei, akik kiaknázhatóak, csak számos körülmény ugye ezt nem teszi (még) lehetővé. A Pinkhell és az egyéb hazai antológiák egyelőre még mindig csak arra jók, hogy a rajzolók és írók megmutathassák, hogy mit tudnak, tehát még sokkal inkább csak portfólió. Az olvasók pedig visszajeleznek, az alkotók pedig vagy tanulnak belőle és alkalmazkodnak, vagy nem, de a lényeg, hogy ez is a fejlődést szolgálja. Erre jó példa a mostani PH szám is, és remélhetőleg a következő még inkább az lesz.

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.11. 12:57:10

Igen, ezek nagyon jó meglátások; tulajdonképpen a PH valamiféle „ugródeszka" vagy még inkább műhely szerepét tudja betölteni – az említett körülmények miatt. (Azt tapasztalom, hogy ezt a szerepet egyre inkább be is tölti, példa rá a 0. és a 6. PH közti fejlődéskülönbség.)
Remélhetőleg több sorozat is be tud majd indulni önállóan, erre viszont az MKA-nak sajna nincs kerete. Ehhez fizetőképes kiadók kellenek – vagy lelkes szerzői kiadás.

raveon 2009.05.11. 14:24:05

Ezzel én - mint olvasó - nem értek egyet. Ha lenne valami jó sorozat kialakulóban, akkor azt szerintem nem kéne kivenni belőle. Ez abból is adódhat, hogy én inkább rika megjelenésű képregénymagazinként tekintek a Pinkhellre, mint antológiára. Ezért is vetettem fel Tikosnak a feszten a hosszabb interjúkat és írásokat. Amennyiben jó egy sorozat, akkor az biztosítja, hogy máskor is megvegyék a lapot. Ráadásul mennyivel jobb, hogy a Navigátor önállóan, füzetben jelent meg, mint mondjuk a Zap 2 részeként? Semmivel. Ha olyan kivitelben lenne mint mondjuk a Nocturne, akkor persze.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.11. 14:44:52

Ezt ugatom, nem tudom mióta. És ez kellene legyen a hozzáállás. Már ha nem a volt képzőművészetis évfolyamtársainak akar az ember képregényt csinálni, hanem igazi olvasóknak. Akik TÖRTÉNETRE kiváncsiak, és minden más huszadlagos. És ez nem "populista hozzállás" (utóbbi jelzős szerkezet egyeseknél mintha bűnös szörnyűség lenne - akiknél az, azokat újságnak még csak a közelébe sem lenne szabad engedni), hanem szimpla józan ész mondatta állásfoglalás.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.11. 15:25:26

és ezzel a szolgálati közleménnyel be is fejeztem. ha ennyi elméleti mag elvetéséből nem tud kihajtani valami új, más, életképes, akkor ott tényleg nemakarás van.

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.11. 18:24:05

Feri, az istenért... :) Már kezdtem azt hinni, hogy habár az álláspontunk sok dologban nem is egyezik, ez még nem ok arra, hogy bármelyikünk is kategorikusan kijelentse, hogy „ez kellene legyen a hozzáállás". Nem, nincs ilyen abszolút és megfellebbezhetetlen igazság.
Vannak viszont valós szempontok, ezek mentén vitázunk, ezek mentén próbáljuk elmagyarázni a saját meglátásainkat. És azért ezek sok mindenben közeledtek is, ahogy a mi elképzeléseink is módosultak arról, hogy milyen képregényeket is szeretnénk csinálni. Igaz, ez a változás nem egységes az egész MKA-ra nézve, nem is lehet az. Van, akié változott, van akié nem vagy egy egészen más irányba. De ez miért baj?

A fent említett szerkesztői szempontokon túl én nem szeretném a saját ízlésemet ráerőltetni az alkotókra, pedig vannak esetek, amikor nem a szám íze szerint való egy-egy anyag. De ha a saját vállalásain belül megállja a helyét, akkor nem vitathatom el – pl. nem kérhetem rajta számon, hogy „ásson mélyebbre”, mellőzzön bizonyos, számomra olcsónak tűnő megoldásokat stb. vagy éppen fordítva. Ezért is írtam, hogy a te igen határozott irányú és jól körvonalazható elképzeléseidet a mi lehetőségeink nem fogják tudni soha sem maradéktalanul lefedni, de nem is feladatunk. Szerintem vágj bele egy olyan antológia szerkesztésébe, ahol a saját szempontjaidat érvényesítheted és kedvedre szelektálhatsz. (Nem szarkazmusból mondom!)

„Már ha nem a volt képzőművészetis évfolyamtársainak akar az ember képregényt csinálni, hanem igazi olvasóknak.”
Értem. Tehát a volt évfolyamtársak csak képregényes analfabéták lehetnek, igazi olvasók nem. :)
Mellesleg egyetlen volt képzős évfolyamtársam sem olvassa a lapot, akiről én tudnék, ezzel szemben olvassák olyanok, akikről semmit sem tudok. Amikor egy-egy jobb fesztivál után elmegy a 100-150 példány, ebből maximum 50 emberről tudom, hogy kicsoda – és azt is, hogy nem képzős. ;)

„Akik TÖRTÉNETRE kiváncsiak, és minden más huszadlagos.”
Az elég nagy baj, ha a kép egy képregény esetében huszadlagos – ha a kép nem egyenrangú kiegészítője a szövegnek, ha csak alárendelt szerepe van. Egy képregényben a rossz rajz, az elcseszett plánok, arányok kb. azt jelentik, mint amikor egy film remek forgatókönyvvel, de ripacs színészekkel és részeg operatőrrel forog – a fene megette az egészet.
Mellesleg nekem az olvasói reakciókból is az jön le, hogy a PH6-ban minden anyagnak van TÖRTÉNETE – szemben sok korábbival –, más kérdés, hogy rengeteget kell még csiszolni a nyelvezeten, biztos, hogy rengeteg gyakorlás szükséges, illetve attól is sok minden függ, hogy mely olvasóknak mely anyagok jönnek be. De az utóbbi már igazán csak ízlés kérdése.

„És ez nem "populista hozzállás" (utóbbi jelzős szerkezet egyeseknél mintha bűnös szörnyűség lenne - akiknél az, azokat újságnak még csak a közelébe sem lenne szabad engedni), hanem szimpla józan ész mondatta állásfoglalás.”
Nem, nem bűnös szörnyűség, ez megint csak alkotói attitűd kérdése. Én inkább azt tapasztalom, hogy képregényes berkekben az önkifejezésnek és a művészetnek van már-már szitokszó szerű fennhangja, pedig a művészet (és ha a képregény az) nem más, mint önkifejezés. Na jó, értem én, hogy a képregény eredetileg a popkultúra szerves része, a többsége, a gerince inkább a szélesebb rétegekhez szól és ezzel nekem az ég világon semmi bajom, sőt... Én is ezeken nevelkedtem, továbbra is vannak kedvenc mainstream karaktereim, sorozataim, de vajon miért baj az, hogy azt érzem, ennél többet is ki lehet hozni ebből a remek, önálló művészeti ágból? Ha valami egy kicsit már többet vár el az olvasótól, az mindjárt köldöknézegetés?
Scott McCloud például korántsem ragad le a széles közönségnek szánt populáris képregényeknél (nem is kezeli le őket), sokkal inkább a képregény hasonlóan végtelen lehetőségeit hangsúlyozza, mint ami a filmnek vagy a képzőművészetnek is sajátja. Nekem ez sokkal szimpatikusabb és tapasztalom is (lásd: Maus, Tükörváros stb.), hogy mennyire igaza van, pedig a képregény még éppen csak kezdi lerázni magáról a kommercialitás „béklyóit”. Na de hát a film sem volt más helyzetben, ha az 50-es, 60-as évekre gondolunk – mára pedig teljes jogú művészeti ágként kezelik.

Raveon, köszönöm, hogy leírtad, mi a te álláspontod a folytatásos sztorikról, de az elmúlt években kiderült, hogy az olvasók többségének nem ez. Nem szeretnének fél éveket várni a folytatásokra, nem beszélve arról, hogy a lap megjelenése bizonytalan lábakon áll, éppen ezért, nem tudok rosszabbat elképzelni annál, minthogy egy sorozat egyszer csak pikk-pakk félbemaradjon. (Annál a havilapnál, ahol 10 évet voltam művészeti vezető, a főszerkesztőnek egyszerre elege lett abból, hogy több sorozat is megszakadt, mivel a szerző eltűnt, megunta vagy éppen elgázolta a villamos. Ő megtehette, hogy egyben kérte be a sorozatokat, én nem.)

Bocsánat a regényéért – a fentiekhez pedig még annyit, hogy a saját ízlésemet mindig is igyekszem kívül helyezni a szerkesztési elveimen, előbbiek a szubjektív álláspontomat képviselik. És persze nem én szerkesztem egyedül a Pinkhellt, ez is fontos!

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.11. 18:46:18

Nem is rád értettem, mikor azt a hozzáállást emlegettem! Sőt, még csak nem is a Tónira, akit már soha nem lehet eltéríteni a nézőpontjától. Többé-kevésbé átlátom az ízlésbeli közeledését a témához, az van, hát az van. Jóvan.

Egyébként az utolsó hozzászólásom mögött egyáltalán nem volt düh. Elmondtunk mindent, amit lehet, most járjunk egy helyben?

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.11. 18:56:15

:) Nem, nem, szerintem is körbejártuk itt a témát – remélem, az én hozzászólásomból sem érezhető negatív fenhang!

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2009.05.11. 18:57:48

Nem, dehogy is, semmi probléma.

raveon 2009.05.11. 19:20:11

"és azt is, hogy nem képzős. ;)"

Hát ja, én életemben kétszer voltam felsőfokú intézményben, egyszer valami kiállítás miatt, egyszer meg a haveromat kísértem el egy állásakármire. :D

"de az elmúlt években kiderült, hogy az olvasók többségének nem ez. Nem szeretnének fél éveket várni a folytatásokra"

Bocs, de ezt ki mondta? Sok véleményt hallottam már az elmúlt négy évben rendezvényeken és rajongói sörözések alkalmával, de speciel ilyet még nem. Ha van egy 14-18 oldalas sztori, aminek van eleje és "vége" és észrevehetően egy-egy egységet alkotnak, nem úgy mint a szétvagdalt Sörmesterek hatoldalai, akkor miért ne érdekelné az embereket? Másrészt meg nem csak folytatásos sorozatokra gondoltam. A Noname és a Pernye sem az.
Értem, hogy félted az esetleges sorozatot a PH esetleges leállása miatt, de véleményem szerint a PH, mint magazin ezzel léphetne egy következő szintre.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.11. 19:43:26

@Wostry Ferenc: "akit már soha nem lehet eltéríteni a nézőpontjától" - bagoly mondja, már megbocsáss. :)

Engem abszolút el lehet teríteni a nézőpontomról, méghozzá egy nagyon egyszerű módon: eredményes példák felmutatásával. Minden más elmélkedés "igazi olvasókról" csak magánvélemény.

Raveon: ez a hasonlat azért nem teljesen stimmel. A Sörmesterek 6 oldalanként jelent meg az Eduárdban, ez igaz - de havonta. Ez nem szétvagdalás, hanem egy jól bevált módszer az olvasó csalogatására. Nem mindenki szereti, de a francia piacon ez a szokás. Sőt, a magyaron sem éppen ismeretlen (ld. Füles és társai).

Az egységeket illetően azonban igazat adok neked, ilyen ritka megjelenésnél abszolút jogos az elvárás, hogy megálljon magában is a történet.

Navigátor-ügyben viszont sajnos, a piac azt üzente, hogy ez a járhatóbb út. Amióta elszaporodtak az önálló kötetek, az antológiáknak/képregénymagazinoknak jelentősen csökkent az olvasótáboruk.

raveon 2009.05.11. 20:32:45

Akár havonta, akár nem, ez a sztori hat oldalanként unalmas volt. Talán még ha hetente, esetleg... egyben még nem olvastam el, úgy lehet, hogy egy jó cuc.

"Sőt, a magyaron sem éppen ismeretlen (ld. Füles és társai)."

Hogy valami életképes példát is lássak erre: mennyien veszik Fazekas saját kiadású képrgényeit? Mennyi ebből az újdonsült rajongója, akik az elmúlt években a Fülesben felfedezték maguknak Fazekas mestert.

"Navigátor-ügyben viszont sajnos, a piac azt üzente, hogy ez a járhatóbb út."

Szerintem ez sem egy ennyire egyszerű ügy, fingom sincs konkrétan a Zap anyagi hátteréről, de azt tudom, hogy eredetileg bepróbáltak volna néhány számot. Csakhogy... szemmel láthatóan fogalmuk sem volt mit akarnak, a harmadik megjelenési időpont kitűzése után Korcsma Zsombor beírja a knet fórumra, hogy csúsznak, sajnálja, de igyekeznek, meg közben kiderül rövid bejegyzéséből hogy még a lap oldalának méretei sincsenek meg. Ez önmagáért beszél.
Bár ez sci-fi, de ha én képregényalkotó lennék, biztos nem küldenék a Rohamnak semmit. Ami vonatkozik a Képesre is...

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.12. 08:18:17

@raveon: Unalmas volt - neked. Másoknak meg más volt a véleményük. Ezzel együtt utólag visszatekintve nyilvánvalóan túl korán érkezett a magyar piacra a Sörmesterek.

Ennek a sorozatnak a kiválasztása egyben éppen a második felvetésedre is válasz. A klasszikus magyar képregény hívei azt hangoztatták igen hevesen, hogy a még ma is 100 ezer példányban megjelenő rejtvényújságokat olvasó és - szerintük - képregénykedvelő közönségnek olyasmi kell, ami közel áll a szépirodalmi jellegű, többnyire történelmi témájú "magyar hagyományhoz". Én személy szerint ebben ugyan kételkedtem (ami elég részletesen dokumentálva is van a KN fórumán, utána lehet olvasni), de a Képes Kiadóval együtt hagytuk magunkat meggyőzni, és az általam javasolt öt-hat cím közül Korcsmárosék ezt választották.
Ugyanezen okból vállalta be a Képes Kiadó Fazekas Attila Tűzviharát és (részben) ezért bízta szintén Fazekasra a Gemini-jelentés megrajzolását.

Ám a piaci verdikt az volt, hogy ama bizonyos 100 ezer rejtvényújság-olvasónak legfeljebb a töredéke hajlandó ennyi pénz kifizetésével is áldozni a hobbijának. Nem ezt szokta meg, hanem azt, hogy maximum 200 forintot kell hetente kipengetnie. A kemény 900 forintos kostáló Tűzvihar a témája és az időzítése ellenére simán megbukott - ha a Füles hozta volna le heti két oldalanként, feltehetően ugyanannyi ember ki is vagdosta volna belőle szépen, és fizetett volna érte 15x200 forintot, vagyis háromszor annyit, mint a kötetért. Vagyis ez az olvasótípus ehhez van szokva, más "üzleti modellre" nem vevő.

Zap/Roham/Navigátor: egy kicsit frusztráló, ahogy ezt prezentálod. Azt mondod, "nem ennyire egyszerű" ez, bár "fingod sincs az anyagi hátteréről". Mit mondjak, sajátságos hozzáállás...

Ezzel együtt persze jól érzékeled a bizonytalanságot. A Pinkhellről már megírtuk fentebb, hogy lényegében a szerzők fizetnek azért, hogy megjelenhessenek a munkáik. Nem vagyonokat fizetnek ezért, és ennél sokkal nagyobb befektetés részükről a ráfordított idő. Ugyanez más antológiáknál/magazinoknál már egész másképp néz ki: a Roham fizet a munkatársainak és maga állja a nyomda és a terjesztés költségét, tehát egy ugyanakkora, ugyanakkor megjelent Zap 1 és Pinkhell 5 közül az előbbi sokkal többe került (pénzben) a kiadójának.
Az első szám piaci vesszőfutása után teljesen érthető, hogy a kiadó korrigálni szeretne. Szerintem a Johnny Fellow és a Pestblog.hu kiadása külön füzetben és jóval olcsóbban egy adekvát válasz volt a helyzetre még akkor is, ha a terjesztési esélyeik még a Zapnál is gyengébbek.

Mindenki annak küld forgatókönyvet, karaktervázlatot, ötletet, kész képregényt, akinek akar, akiben bízik. Az elmúlt pár év tapasztalataiból az alkotók azt a következtetést már levonhatták, hogy képregényből főállásban megélni kvázi lehetetlen idehaza, és többnyire megtalálták azt a kiadót vagy közösséget, amelyikkel szívesen dolgoznak együtt, félig vagy teljesen hobbiból. Ha végigfutod a Roham "katalógusát", abból elég jól kiolvasható, hogy stabil szerzőgárdával rendelkezik a kiadó, megvan a kölcsönös bizalom.

Szót ejtettél a Képes Kiadóról is, ezért erre is reagálok. 2006 és 2008 között a Képes Kiadó vállalta a legtöbb kockázatot, ez a kiadó indított a legnagyobb számban új (nem manga) sorozatokat, ez a kiadó próbálkozott a képregény valamennyi műfajában jelen lenni - plusz még igyekezett az Eduárd képregénybolttal egy közösségi központot is kialakítani. A kísérletnek számos eleme kevéssé sikerült vagy egyenesen kudarcot vallott, és most ennek issza meg a levét a cég - amit súlyosbítanak azok a könyvpiaci események, amelyekről bőven lehet olvasni a sajtóban (terjesztők egyre nagyobb százaléka és egyre nagyobb késedelme, stb). Ezért egy ideig a Képes Kiadó kénytelen biztosra menni, és elsősorban a Korcsmáros-képregényekkel és a Batman-sorozattal foglalkozni. Új magyar képregény kiadására egyelőre nem vállalkozik.

Ennek a kompenzálására hoztam létre a Nero Blanco Comix márkanevet, amely technikailag ugyan a Képes Kiadó berkein belül létezik, viszont teljes mértékben én finanszírozom. A lehetőségeim szűkösek, ennek megfelelően az én szerkesztési koncepciómat is nagyrészt a körülmények alakítják. De nagy örömömre szolgál, hogy legalább ezen a szinten ki tudom adni olyan tehetséges emberek munkáit, mint Vincze Nóra, Pásztor Tamás, Haránt Artúr, Fórizs Gergely, Szabó Jenő, Hromkó István, Horváth Henrik, Árva-Szabó Péter, stb, stb.

Őszintén remélem, hogy színre lépnek még olyan kiadók is, akiknek sikerül Chavez, Wostry Feri vagy Raveon kedvére tenniük a szerkesztési elveikkel. De ezek nem biztos, hogy mi vagyunk, és amikor azt mondjuk - továbbra is - hogy örülünk minden visszajelzésnek, az azért nem azt jelenti, hogy arra vagyunk kíváncsiak, mit csinálhatnak ahelyett, amit csinálunk - hanem arra, hogy amit csinálunk, az mennyire tetszik, és hogyan lehetne (még) jobbá tenni. Nem mást helyette - hanem ezt jobban.

raveon 2009.05.12. 10:59:27

„Zap/Roham/Navigátor: egy kicsit frusztráló, ahogy ezt prezentálod. Azt mondod, "nem ennyire egyszerű" ez, bár "fingod sincs az anyagi hátteréről". Mit mondjak, sajátságos hozzáállás...”

Úgy értettem, hogy fingom sincs, hogy mennyi konkrétan a ráfordított összeg meg hogy ki-mi mennyi. És ez a része nem is érdekel meg nem is tartozik rám. A „nem ennyire egyszerű” rész nem erre vonatkozott, hanem amit utána írtam.

„Ha végigfutod a Roham "katalógusát", abból elég jól kiolvasható, hogy stabil szerzőgárdával rendelkezik a kiadó, megvan a kölcsönös bizalom.”

Ebben én nem is kételkedtem. Például Emtrexx az egyik, akinek a cuccait nagyon szeretem.

„2006 és 2008 között a Képes Kiadó vállalta a legtöbb kockázatot… A kísérletnek számos eleme kevéssé sikerült vagy egyenesen kudarcot vallott, és most ennek issza meg a levét a cég”

Én megkülönböztetek kiadót kiadótól. Például a Titkos Fiókot – annak ellenére, hogy lett egy sikeres kiadványa – még mindig hobbikiadónak tartom. Ellenben a KK sok kiadvánnyal rendelkezik, egy profi szerkesztővel, saját branddel, eddig volt boltja is amit valami visszautasíthatatlan ajánlat miatt zárt be. Ez egy üzleti vállalkozás és nekem innentől kezdve a fent beidézettről a következő a véleményem: MAGÁNÜGY.

Mind a Képestől mind a Rohamtól továbbra is megveszem amit érdekesnek látok és csak azért mondom hogy nehogy azt hidd valami marha nagy ellenszenvet táplálok a két kiadó felé.

„Nero Blanco Comix márkanevet”

Tisztelem a lelkesedésedet és hogy beleáldozol ennyi lóvét, de ez mitől márkanév?

Az utolsó bekezdésre reagálva, ha már én is fel lettem oda sorolva: én egyedül a Pinkhellnek szoktam okoskodni, két éve személyesen is bemutatkoztam, tudják hogy minden számuk megvan, meg ilyesmi. És akkor is meg fogom venni a PH-t ha kifejezetten nem akarják. }:) Tisztában vagyok a korlátaikkal, az már a könyökömön jön ki és csak ötleteket vetek fel, ráadásul nem feltétlenül a következő számra, hanem a közeljövőre. Ennyi.

Chavez 2009.05.12. 11:14:20

@NeroBlanco: Nagyon ügyesen tudod az összes ilyen beszélgetést a saját kiadód és kiadványaid reklámozására fordítani.
De én nem is értem, hogy miért kellene nektek a kedvünkre, a kedvemre tennetek (ha már név szerint lettem említve). Én speciel a Képestől semmilyen szerkesztési elvet nem várok el. A kiadványaik közül megveszem azt a keveset, ami érdekel, aztán annyi.
A Pinkhell szerkesztési elveiről volt szó, a stábból jelenlevők erre szimpatikus hangnemben és higgadtan reagáltak is nekem.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.12. 11:23:15

Nem mondtam, hogy a Képes Kiadó nem üzleti vállalkozás, csak a kiadó magyar kiadványainak a helyzetéről szóltam pár szót. Megtisztelő, hogy "profi szerkesztőnek" nevezel (feltehetően rám gondoltál), de én nem vagyok állásban a Képes Kiadónál, adott munkákra szerződöm velük, ahogy más kiadókkal is. Velük eddig gyakrabban, ez tény (mert volt mire).
Teljesen igazad van, hogy egy kiadó működése magánügy - de ha az olvasók részéről számonkérés van, akkor talán mégsem teljesen az, nem gondolod?
Tudom, hogy semmilyen ellenszenvvel nem viseltetsz az említett kiadók iránt, hisz sokszor eljössz rendezvényekre is, és mindig váltunk pár szót. Legfeljebb azon csodálkozom kicsit, hogy miért nem ezeken fejted ki bővebben a nézeteidet, miért nem ott teszed fel a kérdéseidet. Szerintem már tapasztalhattad, hogy élőben sokkal nyíltabban is válaszolgatunk.

Azt a kérdésedet nem értem, hogy mitől lenne márkanév a Nero Blanco Comix. Most már a negyedik füzet fog megjelenni ezen a címen (ha minden igaz, holnap már kész is lesz a Sebők-megnyitóra), ráadásul a Múzeum és az ÉN története is ezen brand alatt jött ki. Valamint a Buborékhámozó 5. számát is már én adtam ki, szintén megbélyegezve az NBC logóval. Tehát: márkanév. Annyira még nem épült be a tudatba, mint a Coca Cola, de valahol el kell kezdeni. :)

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2009.05.12. 11:26:31

@Chavez: Köszönöm, igyekszik az ember. Marketingbüdzsére nem futja, viszont a képregények iránt érdeklődő körök szoktak örülni az információknak.
Ami a másik megjegyzésedet illeti: te emlegettél az írásod végén "jó irányt", erre reagáltam.
A Pinkhelltől elnézést, nem foglalom el többé a helyet előlük.

~zoli79 2009.05.12. 22:42:45

És milyen jó, hogy nem említettem a piszkos kést! :D

www.youtube.com/watch?v=EdzqTGmEcZE

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.13. 03:25:14

Raveon, akkor félreértettük egymást: olyan sorozatokat mindenképpen érdemes rendszeresíteni, amik egy-egy lapszámon belül egy komplex, azaz befejeződő epizóddal jelennek meg. Én olyanra értettem, hogy nincs értelme elkezdeni, ami ki tudja mikor ér véget és véget ér-e egyáltalán. ;)

raveon 2009.05.13. 07:25:34

Nem értettük félre egymást. Én olyanokra IS gondoltam. El tudok képzelni egy olyat (jólvanlaci, ügyes vagy! :D), hogy folytatásos legyen, de a képregény dinamizmusa nem követeli meg annyira a havi megjelenést.

Hogy valami rettentően sablonos és hülye példát mondjak: van egy fantasyvilág, összeverbuválódik valami tré ötös akinek meg kell menteni a király lányát a tököm tudja kitől a háború kellős közpén. Minden egyes 16 oldalas részben van valami amivel szembetalálkoznak (azt nagyjából azon belül meg is oldják), de közben megy valami fejleményféleség is, így egyszerre lenne "önálló" is meg annál több is. Na, mosmá befogom. :D

FIAT! · http://fiat.blog.hu/ 2009.05.15. 23:55:54

Bocs, nem jártam erre!
De okés, értem és egyet is értek. Ha beérkezik valami hasonló, biztos, hogy nem hajítom vissza. ;)
süti beállítások módosítása