Utolsó kommentek

  • Androsz: @pragmaP: Ismerem, amiről beszélsz, de ennek a könyvnek a fordítása teljesen rendben van, nem emlé... (2019.09.13. 17:59) FlashForward - A jövő emlékei
  • Carada: @Carada: Módosítanom kell a fenti kommentemet: nincs kétségem a plágiumot illreően. Érdemes összeh... (2019.04.07. 00:34) Üzenet az űrből
  • Carada: Kölyökkorom egyik meghatározó filmje volt az Üzenet az Űrből. A liabe diók, a keresztvitorlázatú h... (2019.04.07. 00:07) Üzenet az űrből
  • ipartelep: @Gábor Miski: Igen, így van, Rusznyák csaba nagyon melléfogott a "megfejtésével". A The Endlessből... (2019.01.03. 23:55) Resolution
  • Gábor Miski: @Rusznyák Csaba: Logikusnak tűnt ez a magyarázat, amíg meg nem néztem a rendező duó The Endless c.... (2018.08.23. 23:00) Resolution
  • Utolsó 20

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Philip K. Dick: Timothy Archer lélekvándorlása

2011.08.08. 12:17 VilosCohaagen

Csak elöljáróban: az Agave jelenleg felmérést tart arról, mely Philip K. Dick könyvet tartjátok a legjobbnak. Érdemes szavazni!

Dick utolsó, befejezett műve már halála után jelent meg, 1982-ben. A mű a Valis–trilógia része, amely most már sosem lesz teljes.

A történet Timothy Archerről, az episzkopális egyház püspökéről szól, akinek hitét megrengeti a Holt-tengeri tekercsek felfedezése. Fia öngyilkossága után az okkultizmus felé fordul és új Jézusként hirdeti ezt a másfajta igét, ahogyan korábban a kereszténységet.

A narrátor az ateista Angel Archer, a püspök fiának felesége, aki a történetben beleszövi szabad asszociációs agymenését irodalomról, történelemről, a hatvanas évek lázadásáról - mintha csak Freud bőrkanapéján feküdne.

Aki tipikus dicki sci-fit (dikiszifi!) vár, keserűen csalódni fog. Brutális akciók, arctalan üldözők nincsenek, de vannak hasadt személyiségek és a menekülés igénye – csak már nincs hová. A paranoiát felváltja a filozófia.

Elbeszéléstechnikájának előképe talán Pirsing (A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete), következménye a nyolcvanas évek végén megjelent generáció, hiszen McInerney meg Ellis hősei szívesen idéznek korábbi olvasmányaikból. Csapongva kerülnek szóba a német kocsik, a tudatlan férfiak, az indiai filozófiák.

A szellemi, a metafizikai és az anyagi síkok erőteljes összefonódása, ami a könyvben kifejeződik, természetesen visszatérő motívuma az amerikai irodalomnak; Mellville, Hemingway dagasztották a sarat ezen az úton. De a központi motívum a hit elvesztése. A hippikorszaknak végleg vége, agóniája az altamonti eseményektől a Dakota-házig tart. A romantikának annyi. Akkor hogyan lesz egység az ember és a természet között? Ember és ember között? Dick maga sem tudja a választ, de részletesen mesél a tudattágítás módjairól, az ellenkultúra gyökereiről. Korai műveihez képest jól szerkesztett, alaposan megírt tragédia ez, ahol a görcsös hinni akarás három ember halálához vezet.

És hogy akkor mit tanulhatunk mindezen felhajtásból, melynek következtében a szeretet zászlaja alatt emberek haltak meg? Talán, hogy újrakezdeni sosem késő.

15 komment

Címkék: scifi könyvkritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr773133725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Weöres Dániel · http://www.vatican.va/ 2011.08.08. 14:51:12

Jaj, nekem a Valis-trilógia első két része nagyon betett. Dick legszarabbjai. Csupa ezo-bio-öko new age-es közhely sci-fi meg posztmodern köntössel takargatva. Nagyon tisztelem a faszit amúgy, de ebben az időszakában már nem a jó irányba gurult a gyógyszere.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2011.08.08. 15:59:24

most akkor ez a harmadik része? mert akkor teljes (fogalmam sincs, Dicktől soha semmit nem olvastam.)

elefes 2011.08.09. 00:08:42

Én nagyon szeretem Dicket, amik magyarul megjelentek, nagyjából mindet olvastam. Rajongóként mondom, hogy Dicknek szar regényei vannak, de még így is kétszer olvastam szinte mindet, pedig ritkán olvasok újra könyvet.
A regényei végét rendre összecsapja, karakterei elnagyoltak (általában a mellékszereplői a legemlékezetesebbek), a történetek tele vannak következetlenségekkel, csapong össze-vissza. Látszik, hogy általában 1-2 hét alatt írta meg a regényeit és az is, hogy csomószor fingja sincs, merre viszi tovább a sztorit, ahogy esik, úgy puffan alapon az adott pillanatban dönt. Dicket a témái és a vesszőparipái miatt szeretik, mert azok tényleg piszok jók. Viszont a novellái általában erősek.

entro 2011.08.09. 07:42:03

Bizony, nagyon érdekes, hogy tulajdonképpen nem tudott írni, mégis falni kell a könyveit. Helyenként baromi nehezen olvasható, nekem gyakran vissza kell lapoznom, hogy képben legyek, mert komoly fordulatokat elintéz két mondattal, mintha azt hinné, hogy ami számára magától értetődik egy történetben, az a gyanútlan olvasója számára is nyilvánvaló. A témaválasztásai, és a -mentális állapotából adódó- teljesen egyedülálló hangulat viszont olyan plusz töltetet ad a munkáinak, hogy muszáj olvasni. Egyszerűen jó belelátni a fejébe. Valószínűleg kényszeresen írt, terápiás jelleggel... Amúgy én is fordításokat olvastam, és erős a gyanúm, hogy ezek bizony slendrián fordítások. A Kamera által homályosan (A Scanner Darkly)- ami egyébként a legjobb drogkönyv a Trainspotting mellett- egyes részeiben például rendszeresen keverve vannak a kábítószerek nevei, a fordító nyilvánvalóan nem akkora szakértője a témának, mint a szerző:). Olvastam egy jó régi (Tehát nem Agavés) könyvét (talán A Halál útvesztője a címe) ami érdekes módon tökéletesen követhető volt, szépen formált, gördülékeny mondatokkal,pergő, kerek egész történettel, ellentétben a Pék Zoltán által magyarított kötetekkel, amik hemzsegnek a béna, odavetett, kétkezes fejfogásra és hangos feljajdulásra késztető félmondatoktól. Szóval, előző állításommal ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy nem tudott írni...

Rusznyák Csaba 2011.08.09. 11:39:22

Dick nagyon is jól tudott írni, csak többnyire egészen másra helyezte a hangsúlyt, mint amire más sci-fi szerzők helyezték volna. A történetei azért tűnnek csapongónak és kidolgozatlannak, mert előáll egy tökjó ötlettel, és aztán van pofája NEM arra kihegyezni a könyv lényegét - hanem a karaktereinek a lelki és mentális állapotára, és ráadásul ezek a karakterek fényévekre vannak mindenféle hőstípustól (gyávák, bizonytalanok, betegek, híján minden önbizalomnak és határozottságnak, akik képtelenek saját kezükbe venni a sorsukat).

elefes 2011.08.09. 11:56:31

@entro: Érdekes, amit a fordítás slendriánságáról mondasz - én Gaiman A temető könyvénél éreztem leginkább azt, hogy valami nagyon félrecsúszott a fordításnál. Többször is olyan mondatokba futottam bele, hogy csak a fogtam a feje. (persze később azon gondolkodtam, hogy vajon Gaiman a ludas a béna szövegekkel?) Pedig az Agave saját elmondása szerint kényes a fordításra, ezért is fordítanak újra mániákusan mindent, az Amerikai isteneket is valószínűleg nem a régivel fogják kiadni.

entro 2011.08.09. 12:48:08

@Rusznyák Csaba: Igen, jellegzetes eszköze, hogy elindít egy történetszálat, aztán totál máshová futtatja ki, mint amire számítanánk. Valószínűleg ebben rejlik az ereje, hogy kegyetlenül, kompromisszumok nélkül modellezi le az elme legsötétebb zugait.

entro 2011.08.09. 12:53:13

@elefes: Igazából, mivel nem vagyok fordító, nem látok bele a dologba, de azt azért érzékelem, ha egy mondat súlyosan magyartalan, és az ilyesmi nagyban rontja az olvasás élményét. De hát, ezért kéne már megtanulnom angolul, de kurvagyorsan!!!:)

elefes 2011.08.09. 13:26:19

@Rusznyák Csaba: Az elektromos Lincoln kiváló példa arra, hogy ez a karakterek elmeállapotára való kihegyezés milyen könnyen félre tud siklani. Muszáj, hogy kordában tartsa a sztorit, különben csak szétfolyik.

Rusznyák Csaba 2011.08.09. 14:06:45

@elefes: Jó könyv volt az, egészen briliáns látlelete egy szánalmas, jelentéktelen kispolgárnak. A sztori csúszkált kicsit, persze, de nem is az volt a lényege.

elefes 2011.08.09. 14:50:24

@Rusznyák Csaba: Látleletként valóban brilliáns, de vagy 3-4szer váltott irányt, talán még műfajt is. Ráadásul genya módon, szinte csak poénból megpendítette a megszokott dolgait is, aztán teljesen másfelé ment. A történet rapszodikussága miatt gyanítom, hogy valami akkor nagyon is eleven emlékek, érzések hatására íródott egy könyv, nevezetesen rohadt mérges volt egy nőre és így adta ki magából.
(A fülszövegírónak meg jár egy emberes seggberúgás, mert nagyon megtéveszti az olvasót.)

superben 2011.08.09. 17:09:41

Bár az eredetiekkel nem tudom összehasonlítani őket, de nekem sose volt gondom az agavés fordításokkal, pedig a magyartalanságokra nagyon ugrom.

flynn 2011.08.09. 17:16:39

Egy nagy hibára hívnám fel a cikkíró figyelmét, rögtön az első mondatban: a Valis-trilógia teljes, hiszen a Timothy Archer lélekvándorlása a harmadik, befejező rész. Az első könyv természetesen a Valis, a második pedig az Istenek inváziója.

A kommentelők pedig kicsit pontosíthatnának - ha gondolják -, hogy konkrétan mi a gond Pék Zoli fordításaival, mert jobbára mindenki ki szokta emelni, hogy milyen jó munkát végez.

elefes 2011.08.09. 19:33:35

@flynn: Nekem a Temető könyvével voltak gondjaim, rendesen fel is idegesítettem magam, miközben olvastam. Nem csak stilisztikailag, hanem úgy általában: Gaiman nagyon csúnyán összecsapta. Volt benne jó néhány olyan mondat, amitől a falra másztam, de - ahogy már az előbb említettem - lehet, hogy már az eredeti is ilyen volt.

entro 2011.08.09. 22:23:17

@flynn: A legnagyobb bajom a már említett A Scanner Darkly-beli pontatlanságokkal volt, amiknél konkrétan érzékelni lehetett a fordító tájékozatlanságát drogtémában. Nyilván nem lehet elvárás egy irodalmi szöveg fordítójától a masszív drogfüggőség:), de, ha a téma megköveteli, azért nem árt, ha tájékozódik. Amúgy meg egyszerűen odavetettnek érzem a mondatokat néhol, nincs súlyuk, nincs szerkezetük. Ja, és nem valami lila szépirodalmi ömlenyt hiányolok, hanem egy egyszerű, de struktúráltabb szöveget. De, ahogy már írtam, én nem fordítok, így aztán lehet, hogy Pék Zoltán igazából remek munkát végez, csak nekem nem jön be valamiért.