Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Dűne

2010.03.27. 20:36 Wostry Ferenc

1982 nyarán George Lucas felkérte David Lynchet a Csillagok háborúja-trilógia befejező epizódjának, a Jedi visszatérnek a megrendezésére. Lynch nemet mondott az ajánlatra: ahelyett, hogy valaki más, már korábban megkezdett „univerzumát” kibővítse, a Dűnével saját mozi-mitológiát szeretett volna útjára indítani.

Így utólag csak sejteni lehet, hogyan nézhetett volna ki a Star Wars-franchise harmadik része, ha Richard Marquand helyett Lynch rendezi meg: Jabba talán Frank Booth és Mr. Eddy előfutáraként, groteszk-nyáladzó központként uralta volna a filmet; a speeder-motorok balesetei jóval véresebbek lettek volna és az Endor rovarjai esetleg összediffundáltak volna az evokok testével, Luke és Darth Vader potenciális, ödipális konfliktusairól már nem is beszélve: „Don’t look at me, fuck! – Luke, I AM your Father. Daddy’s home, Luke.” Álmodni lehet… Vader szuszogása mindenesetre, ha mást nem, előrevetítette volna a Kék bársonyt.

Ehelyett Lynch Frank Herbert gigantikus opuszának feszült neki, amelynek központjában az Arrakis, a sivatagbolygó áll, közismertebb nevén a Dűne. Herbert regényfolyama először folytatásokban jelent meg a hatvanas évek elején, és 1965-ben fogták össze könyvformában. A nyolcvanas évek elejéig Herbert még négy folytatást írt, amelyekben tovább bonyolította a galaxist uraló Atreides-ház, és az életükkel örökre összefonódó bolygó történetét. A regényfolyam során a szerzőnek sikerült egy sajátos, fantasztikusan részletes, ökonómiai, szociális és politikai aspektusaiban egyedi univerzumot létrehoznia.

Az első könyvet már a hetvenes évek elején meg szerették volna filmesíteni. Eredetileg a mexikói neo-szürrealista, Alejandro Jodorowsky rendezte volna, a díszletek, kosztümök és maszkok megtervezésére pedig Moebius (Jean Girault) és H. R. Giger, az Alien „atyja” lettek kiszemelve, sőt az egyik mellékszerepet Salvador Dalinak szánták! Miután anyagi okokból a produkció dugába dőlt, Ridley Scott próbált meg bele életet verni, kevés sikerrel. 1983-ban aztán Lynchnek adatott meg a lehetőség, hogy – Dino De Laurentiis produceri szárnyai alatt, ötven millió dolláros költségvetéssel megtámogatva – megalkossa a saját interpretációját. Hogy milyen kétes eredménnyel, azt talán jól példázza, hogy a film a mai napig a rendező egyik legvitatottabb filmje, amelyből több változat is létezik, például egy öt órás tévé-verzió, amelytől Lynch elhatárolódott.

A Dűne Paul Atreides (Kyle McLachlan) herceg felemelkedésének története, akiből a mese végére a Kwisatz Haderach (héberül: „az út lerövidítője”, kvázi isten), a Dűne uralkodója, illetve a bolygó népének, a fremeneknek messiása lesz. A Dűne az egyetlen lelőhelye az univerzum szuperkábítószerének, a Fűszernek, amelynek hatására a userek mindenféle emberfeletti tetteket – teleportáció, gondolatátvitel, stb. - képesek véghezvinni, sőt, ami a leglényegesebb, az űrkereskedelmet felügyelő Liga navigátorai is a Fűszer segítségével teleportálják át az irányításuk alatt álló űrhajókat az univerzum egyik pontjáról a másikra.

Nem csoda tehát, hogy őrületes harc folyik a bolygó feletti uralom megszerzéséért. Paul apja is ennek a csatározásnak esik áldozatul, mikor IV Shaddam császár beáldozza őt a rivális Harkonneneknek (a film főgonosza, Vladimir Harkonnen báró (Kenneth McMillan) Lynch egyik legeredetibb és legundorítóbb antagonistája: gennyedző, túlsúlyos testét egy repülő székhez szíjazva közlekedteti, otthona pedig egy indusztriális szemétdomb-planéta, amely mintegy kontrasztot alkot a Dűne univerzum többi, általában archaikus technikai szinten leledző bolygójával.)

Sajnos a film sok ilyen eredeti ötletéhez hasonlóan ez is háttérbe szorul, mivel Lynchnek a regény epikus kibontásával is törődnie kell – szinte érezni, mennyire nem fűlik a foga minden egyes részlet töviről hegyire való elmagyarázásához. Ez a fajta történet egész egyszerűen nem az ő stílusa, és nem is ért igazán az ilyen meséhez: aki nem olvasta a regényt, elvész a percenként felbukkanó excentrikus karakterek dzsungelében, akik gyakran nyomtalanul párolognak el a történetből.

Lynch elköveti azt a hibát, hogy a néző számára is hallható belső dialógok segítségével próbálja a narratív dzsumbujt érthetővé tenni, ám ezek megint csak olyan ügyetlenek és olyannyira tele vannak információval, hogy csak a film műfaji életképtelenségét erősítik. A rendező a jól sikerült álomjelenetekben a főszereplőket motiváló inner space-t mint szürreális képfolyamot vetíti elénk, amelynek hatásosságát a sztori patetikus hőseposzi ambíciói ássák alá.

A mind narratívája, mind pedig díszletei szempontjából túlságosan sűrű film képtelen megvalósítani kitűzött célját, a messiás-mítoszt érdemleges kitárgyalását. A Dűne tele van érdekes részletekkel és okos ötletekkel, de messze van attól, hogy bármilyen szempontból lezárt egészet alkosson. A finálé a bombasztikus gitárrohamokkal aláfestett, óriásférgeken duhajkodó harcosaival inkább emlékeztet valamilyen félresikerült rockoperára, mint bármi olyasmire, ami egy átgondolt forgatókönyvből eredhet. A sok félresikerült jelenet között megbújva azonban állandóan olyan pillanatokba botlunk, amelyek Lynch tehetségének megcáfolhatatlan bizonyítékai, és amelyek az űropera monoton, előírásos menetét szürreális rémálom-víziókkal és egyedi kompozíciókkal szakítják meg.

George Lucas dinamikus Csillagok háborúja-folyamához képest, amely műfajok sokaságát integrálja a maga széria-kozmoszába, a Dűne egyik központi eleme a történet lassúsága. Paul nem csak egy bizarr, középkorinak látszó harci gépet győz le a kapkodás helyett bevetett lassú mozdulatai segítségével, de maga Lynch is úgy próbálja legyőzni az űroperát, mint kényelmetlen zsánert, hogy a történetet néha szó szerint megállítja, és a hőseposz repedezett hártyája mögé pillant, annak titkait kikutatandó, hátha talál alatta valami értékesebbet. Sajnos sosincs elég ideje belebámulni a sötétbe, az epikus történet kényszere – no meg a producerek – továbbhajtják.

 

Dune. USA, 1984. Frank Herbert regényéből a filmet írta és rendezte David Lynch. Producer: Dino De Laurentiis. Zene: Toto. Fényképezte: Freddie Francis. Vágó: Anthony Gibbs. Szereplők: Kyle MacLachlan, Kenneth McMillan, Jürgen Prochnow, Francesca Annis és mások.

34 komment

Címkék: scifi filmkritika 3csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr25166378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Beyonder 2007.09.20. 09:39:11

Én megnéztem volna azt a Lynch féle Jedi visszatértet... :)

moRtiZ 2007.09.20. 10:23:52

Kivételesen egyáltalán nem értek egyet a kritikával, én remek filmnek, tovább megyek kultfilmnek tartom ezt a mozit. A 2000 valahányas verzióhoz képest messze-messze sokkal jobb. Persze nehéz megvalósítani a könyvet, de én film -> könyv úton ismertem meg a Dune univerzumot, ezért a film hiányosságai alapból nem tüntek fel. Én egyáltalán nem éreztem a filmen, hogy kicsit is lassú lett volna, és számomra a történet is érthető volt. (Bár többször megnéztem pár hónapon belül).

Személy szerint a Lynch féle verziót nyugodt szívvel ajánlom bárkinek is megnézésre.

Balfake 2007.09.20. 10:38:07

Mégis hogy kéne 2 órába darálni több ezer oldalt úgy, hogy semmi se sérüljön, és a rajongók kiikszelhessék a legutolsó lábjegyzetet is a kánonból?

Meg az eredeti által elém vetített kép sem volt sokkal értelmesebb annak idején a férgen lovagló dzsihádistákról. A pátosz, az eposzi igények és a gyermeteg hangvétel kényelmetlenül közel vannak egymáshoz.

Chavez 2007.09.20. 10:47:36

Én viszont egyetértek! Eleinte nem is értettem a sztorit, leginkább csak a látvány miatt kedveltem ezt a filmet. A világa így is lenyűgöző, de a Jodorowsky/Meobius/Giger féle verzió, valószínűleg mindenidők legsajnálatosabban meg nem valósult filmes projectje.(Na ez egy hülye mondat lett, de értitek!)
Csillagozás elmarad?

J. McClane 2007.09.20. 22:04:44

A film szerintem egyáltalán nem adja vissza a könyv mondanivalóját, mármint a messiáslét kettősségét. A Düne egy nehezen megfilmesíthető könyv szerintem.

A 2000-es minisorozat kicsit talán jobb, de ott a megvalósítás gyenge (igaz a jelmezek nagyon jók). A folytatás, a Düne Gyermekei / Messiása talán még jobb mint az első könyv filmverziója.

A többi részt remélem nem fogják vászonra (képernyőre) vinni, mert a féreg többezer éves szenvedését nem tudom elképzelni megfilmesítve.

PinkHell · http://geekz.blog.hu 2007.09.21. 01:53:14

Játék, persze, de nekem is megfogta a fantáziámat a Lynch-féle SW. :D

Amúgy mindenkinek melegen ajánlom Chris Cunningham mester SW-re komponált zárt őrületét: www.youtube.com/watch?v=sxchw646zs4

Tényleg érdemes megnézni.

Bombadil Toma · http://tomakonyha.blogspot.com/ 2007.09.21. 03:30:57

szerintem sem a lejobban sikerült könyv adptáció, viszont az is igaz, hogy kultfilm. vannak nagyon jo pillanatai. liga hajók, harkonnen világ, a végjáték is jó szerintem. biztos lesz még próbálkozás a megfilmesitésre, csak peter jacksont ne engedjék a közelébe...:)))

Gecco · http://geccosays.freeblog.hu 2007.09.21. 15:43:01

Lynch közel a maxot hozta ki a dologból, de egy könyvet ismerőnek ez nem lehet elég. De baj ez?
Szerintem arra jó, hogy kedvet csináljon a hat könyvhöz.

tistedur 2007.09.22. 11:14:04

nem a legjobb film-de van benne valami,ami megfog..és emiatt mégicsak jó :)
a könyv megfilmesíthetetlen-a hossza és az összetettsége miatt..a minisorozat jobb megoldás volt ebben az esetben-viszont pocsék lett..unalmas,se íze-se bűze.
a film minden hiányossága ellenére kedvenc marad-legalábbis nekem..:)

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2007.09.22. 11:26:08

Azt mondja egy ismerősöm, aki mindent tud a filmekről, amit érdemes, hogy a Lynch rajongók utálják ezt a filmjét, a Dűne rajongók viszont imádják. Én ez utóbbi csoportba tartozom :)

A Dűne jellemzően egy megfilmesíthetetlen regény. Ugyanúgy pl. mint a Rejtő könyvek, csak más okból. Ehhez képest Lynch valami zseniálisat hozott létre, de a könyv filozófiáját gyakorlatilag még a könyv sem tudta visszaadni, nem véletlenül vannak benne mellékletek, kiegészítések, stb.
A film képi világa überelhetetlen, már számtalanszor megnéztem, és még nagyon sokszor mig is fogom nézni.
Szvsz a filmnek mindenképp ott a helye a valaha készült öt legjobb sci-fi film között.

clive 2007.09.22. 12:46:04

Lynch filmjeit is szeretem, a Dűne regényeket is szeretem ezt a filmet meg pláne nagyon szeretem:)Anynira hiányoznak az ilyen sci-fik..

nasab 2007.09.24. 08:00:56

Az tény, hogy egy klasszikus filmről beszélünk! De sajnos az is igaz, hogy a filmből szerintem lényeges momentumok maradtak ki, kérdés az, hogy ezek esetleg a könyv hossza miatt, vagy a rendező látás módja miatt nem kerültek be a filmbe.

Alan Caselli 2007.09.25. 12:14:42

A hallható gondolatok általában nagyon bénának hatnak egy filmben, de valahogy itt nem éreztem ezt. Sok pluszt ad a karakterekhez, hogy halljuk mit gondolnak, és ehelyett mit mondanak. Ez a könyvben is rengeteg helyen használt motívum, szerintem szükség volt rá a filmben is.

Természetesen a megfilmesítés adta korlátok miatt nem jön át igazán a történet, szerencsére Lynch nem is erőltette ezt túlságosan. A karakterek és a világ jellege, hangulata viszont zseniálisan megformált és kifejező.

A film elején a doboz jelenet szerintem az egyik legjobb filmes feszültségfokozás.

Ha csak a rendezést, a színészi játékot és hangulatot nézzük, nem túlzás a mestermű megjelölés. (Tán kicsit elfogult vagyok. :) )
A történetvezetés, pedig a könyv jellegéből adódóan filmen kissé széteső. Ettől függetlenül ez a film sokat ad az egész Dűne univerzumhoz.

Amúgy, Piter de Vries kényszeres mozgása a legjobb. :)

RRomeo · http://www.artistpub.hu 2007.09.25. 14:53:08

Szerintem a filmnek egy baja van, egy ekkora regényt nem lehet visszaadni pár órában, így nemes egyszerűséggel hatalmasat vág rendező a közepéből, és persze messze nincs senki sem úgy kidolgozva, hogy az olyannak aki nem olvasta érthető legyen és jól élvezhető. Erre nem lehet sok mindent mondani, lehett volna itt-ott rövidebb, máshol meg hosszabb, de a probléma akkor is fennállt volna.
Ettől függően viszonylag kellemes lett, főleg a TOTO zenével (én meg is vettem a Soundtrack-et, igaz jobbra számítottam) és valóban, legalább meghozta a kedvet a könyv(ek) elolvasásához. Ezt igazából úgy lehetett volna leadni mint a Gyürük Urát, mondjuk 3 részben szétszedve. Túl nagy falat volt - pedig akkoriban technikailag is villantott és design-ban is igencsak ott volt. Manapság nagyítóval nem találni egy használható normális sci-fi filmet... akkoriban ez ment. Pedig most már megvan a technikai színvonal. Én láttam a TV sorozatot is, az meg átesik a ló túloldalára, és túl hosszan erőlködik már, néha szinte már unalmas :-(

Lady Morgana 2007.10.06. 20:15:47

Én nagyon szeretem az első könyvet, de ezt a filmet láttam először. Jó volna, ha nem hiányozna a középrész. Egész szép részletes addig, míg Paul és Jessica a fremenek közé kerülnek, de utána túlságosan kapkod. Persze ez valószínűleg a vágók bűne. Sok nagyszerű filmet tettek tönkre a vágók, ha a rendező akarata ellenére ténykedett a stúdió (lásd még a Peckinpah vs. MGM esetet).

A karakterek többsége remekül eltalált, Harkonnen báró ritka undormány egy főgonosz, de roppant jó. A könyvben is az egyik legjobban megírt karakter. A ruhák meg gyönyörűek. A minisorozat rémes volt, pocakos fremenek, bögyös Csani, plusz semmi ötlet...

Ha nem is tökéletes a film, van egy igen erőteljes hangulata és nagyon szép képi világa.

Csak éppen lehetne hosszabb... akkor nem volna baj.

Hogy ki tudta volna megcsinálni? Hm. Lynch szürrealista látásmódja jó volt a filmhez, de ha már újra megfilmesítenénk, valami eposzi hangvételre és lassú, megfontolt történetmesélésre hajlamos ember kéne nekünk, aki szeret a részletekkel bíbelődni. A fiatal Coppola ilyen volt, ilyen volt Leone is, de a mai rendezők mind rohannak... csak tudnám, hová?
Persze, az isteni Kuroszava is remek Dűnét tudott volna csinálni. Elképzelem Mifunét mint Stilgart, Nakadait mint Piter de Vries-t, Shimurát mint Thufirt... :)

czyi · http://senkinemertsemmit.blog.hu/ 2007.10.06. 23:02:39

Se Lynch-fan nem vagyok, se a Dűne-könyveket nem szerettem; ez a film viszont zseniális! Kötelező darab szerintem! És mondom mindezt azzal, hogy életem első nagy mozis élménye volt, amikor 13 évesen, (87-ben!), a Pecsában egy sci-fi film- és egyéb fesztiválon óriás kivetítőn, feliratosan egy osztálytársammal végigültem! Akkoriban még mit tudtam Lynchről vagy a Dűne-könyvekről?! Semmit. Abszolúte. Viszont imádtam a sci-fiket! Ahogy msot is :)
És most már persze DVD-formában van fenn a polcon, a SW-filmek, meg a frissebb kedvenc sci-fik, a Serenity, meg a Pitch Black társaságában...

Norfren 2008.01.20. 01:14:25

Nehéz a döntés: a Lynch film jobb, de túl rövid, mint már előttem is írták. A 2000-es minisorozatba sokkal több belefért, ezért mélyebb a történet, de technikailag kifejezetten gyengébb. Ez egyébként érthető is: a Lynch-féle 1984-es bő két órás film 50 millió dollárból készült, 2000-ben 4 és fél órás film 25 millióból (ha jól tudom). Dupla hosszú fele pénzből, meg is látszik a filmeken. Egyébként színészileg a 2000-es Dűne se rossz (mégha szokatlan is az előző után). A pálmát viszont a Dűne gyermekei viszi el mindenképpen.

Yarner · http://androlib.blog.hu 2008.02.06. 16:56:23

Szintén kölyökfejjel, a könyv olvasása előtt láttam a filmet, és persze óriási hatással volt rám. (Még az első magyar videoforgalmazók egyike adta ki, feliratosan. Hála és köszönet, hogy nem alábeszélve kellett elszenvednünk.)A látvány, a hangulat utánozhatatlanul egyedi. A zenéjét azóta is szeretem, elsöprő, egyes képek/hangulatok pedig kitörölhetetlenül az agyamba égtek.

Ugyanakkor, mint Dűne-rajongó, később (főleg szövegkövető adaptációkat követelő fázisomban) erős köpködhetnékem támadt attól, amit a sztorival csináltak (főleg a "fremenek azért tudnak mindenkit lenyomni, mert kapnak menő titkos fegyvert hőseinktől" vonal fájt. Meg mikor utoljára belenéztem, rájöttem, hogy a filmbeli Jessica elviselhetetlenül szenveleg).

A konklúzióm az, hogy kiváló film, de a Dűnétől függetlenül kell nézni, csak úgy önmagában. nagy kár, hogy Lych papa nem tért vissza erre a vonalra, tudna mit kezdeni a világ még pár pszichedelikus sci-fi opusszal.

Ja, és végül nem vettem meg, bár évente 1-2-szer elkap a kísértés. Most, hogy ezt írom, megint: szerintem idén azért megveszem :-)

zvladij 2010.03.27. 23:58:12

Itt sok infót találni a készülő új Dűne filmről:
www.duneportal.hu/

Nostro · http://www.flickr.com/photos/terraflex/ 2010.03.28. 04:05:01

A Dűnétől függetlenül, amit egyébként nagyon szeretek, bár a film második felét nem igazán tudtam egyszer sem élvezni, viszont a kezdés és az első fele igazán pazar (a vége se kutya). Tehát a filmtől függetlenül, így buli meg ivászat után ez az új küllem kissé barátságtalan. Ha ez marad nehéz lesz megszokni, pedig a legutóbbi kb. fél évvel ezelőtti, előrelépésnek tünt, de ez... mondjátok azt, hogy ideiglenes.

Nostro · http://www.flickr.com/photos/terraflex/ 2010.03.28. 04:06:13

A Dűnétől függetlenül, amit egyébként nagyon szeretek, bár a film második felét nem igazán tudtam egyszer sem élvezni, viszont a kezdés és az első fele igazán pazar (a vége se kutya). Tehát a filmtől függetlenül, így buli meg ivászat után ez az új küllem kissé barátságtalan. Ha ez marad nehéz lesz megszokni, pedig a legutóbbi kb. fél évvel ezelőtti, előrelépésnek tünt, de ez... mondjátok azt, hogy ideiglenes.

mr.pither 2010.03.28. 12:48:53

"Vigyázz: ha előveszem a csizmámból a pengét, nem tehetem vissza, amíg nem ontott vért!"

Szerintem akkor is a 40 éves szűz a legkirályabb Dűne-feldolgozás.:)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2010.03.28. 14:18:07

@Nostro: na most *ezzel* mi a baj? ez végre egy olyan skin, ami a szerktagoknak egyöntetűen tetszik, erre... :)

Nostro · http://www.flickr.com/photos/terraflex/ 2010.03.28. 14:47:06

@Wostry Ferenc: Kétszer jelent meg a hozzászólásom, nem így akartam. És ha már megkérdezted... a küllem számomra továbbra is meglepő. Eddig két fajtát láttam, a nagyon színes rajzosat(imádtam), meg a MadMax-es előzőt. Úgy gondolom (bár nem vagyok webdizájner) mind kettő utalta a rétegzett és változatos tartalomra, míg a jelenlegiről ránézésre ez nem mondható el. Sőt, a fejléc kicsit félrevezető számomra, mert azért ennyire nem vagytok horror meg trancsír központúak, és inkább a vizuális kultúra széles merítései a jellemzőek, amihez illett is például az előző tapétája.
Persze olvasni járok ide, és nem bambulni, de ha már megkérdezted...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2010.03.28. 18:40:43

A pacsmag a logó betűi mögött éppen ezért a megfelelő kivitelezésű: ránézésre lehet vér, de akár festék is ;)

Totenschiff 2010.03.28. 20:27:29

137 min
190 min Special edition
177 min Extended edition
Ezek közül melyik változatot nézzem meg?

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2010.03.28. 20:52:44

Jean Girault -> Jean Giraud
A kritikával egyetértek, bár bírom a filmet. (Lynchet viszont nem.)

Edgar 2010.03.28. 22:23:23

Ha már így felmerült a küllem: nekem az a gyíkz-dizájn tetszett, ahol a mikrofonfejű feka napszemüveges csávó nézett le a fejlécről. Hangulatos volt, és utalt a régi idők b-mozijára, amiről gyakran szó esik itt.

bolomba (törölt) 2010.03.29. 00:23:56

a header typoja miatt majdnem atvagtam az ujjam. oldalt meg vagy 2000 px utan nem viszi tovabb a hatteret.

ha ilyen stilusut akartok, szoljatok es 1-2 ora alatt valami igazan jo grungeos headert kaptok. ha mondtok meg tampontokat, is apro geek lenyomatok is kerulhetnek bele filmekbol.

7thArT 2010.03.29. 09:00:21

Szeretem a filmet minden hibájával együtt, mert egyedinek tartom, semmihez se tudom hasonlítani...
Ahogy megláttam a címet, már fel is csendült az ismerős dallam...És a belső dialógok is bejönnek itt, a Szárnyas fejvadász verziói között is az a kedvencem, ahol van belső dialóg.
Kiváncsian várom az újat!

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2010.03.29. 09:18:34

@bolomba: hogy a háttér miért nem megy tovább, fogalmunk sincs egyelőre...

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2010.03.29. 10:57:52

Herbert öt folytatást írt, nem négyet, mind alap. A fia és a szerencsétlen szc i en tológus Kevin J. Anderson pedig végtelen számút, lassan minden Dűne fejezet közé írnak egy összekötő regényt.
A DVD extrái, meg az imdb szerint nincs 5, sem hatórás verzió, csak a 190, meg a 177 perces, de azok is sok jelenetismétléssel tévére összegányolt szarok.
Azt még tegyük hozzá, hogy azért is lett olyan a film, amilyen, mert egyáltalán nem engedték, hogy Lynch beleszóljon a vágásába.
Amúgy megint új Dűne film készül, a Takenes Pierre Morel rendezi, elvileg 2012-re kész.

Tepes 2010.04.01. 07:42:34

Ezt a pár napos cikket hogy lehetett 2007-ben kommentelni?

" Beyonder 2007.09.20. 09:39:11 "

dar Khordak 2010.04.01. 21:22:24

@Tepes: biztosan van egy deloreanje(nem biztos,hogy jól írtam),és 88 mérfölddel kommentel