Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

The Postman

2010.01.22. 08:02 Varga Denes

POSZT-APOKALIPSZIS MOST! - SOROZAT, 11.

A kilencvenes évek hurráoptimista hangulata nem kedvezett az apokaliptikus vízióknak. A reageni politika meghozta a gyümölcsét, Szovjetunió darabjaira hullott, az USA és a nyugati világrend győzedelmeskedett. Nehéz hitelt érdemlően atomháborúval és annak következményeivel riogatni egy konkrét elllenségképet nélkülöző közegben. A Waterworld is inkább az akkoriban egyre nagyobb nyilvánossághoz jutó globális felmelegedés témáját használta fel, a Postman pedig a katasztrófa utáni újjáépítés folyamatát állította a középpontba. A film hangvételét talán azzal a jelenettel tudnám a legjobban érzékeltetni, amelyben a bányatavat körbeülő túlélők türelmetlenül várják az éjszakai mozizás kezdetét. A mozigépész a Tökéletes katona tekercsét helyezi be a gépbe. Peregni kezdenek a film képkockái, az emberek zugólodva veszik tudomásul Dolph Lundgren feltűnését, elégedetlenségük nőttön-nő, kövekkel kezdik dobálni a mozigépész viskóját, aki behódolva a közakaratnak, a Muzsika hangjára cseréli le az akciófilmet. Valóban - anélkül, hogy idő előtt belemennék a film értékelésébe - ez a legoptimistább poszt-apokaliptikus film, amit valaha láttam. A kérdés az, hogy egy világégés utáni állapotokat taglaló filmmel összeegyeztethető-e a pátosz és a kritikátlan derűlátás. Látva a Postmant, azt kell hogy mondjam, hogy nem.

Sok mindenért lehet kárhoztatni Kevin Costnert, egy tulajdonságáért azonban mindenféleképpen irigylem: a megtörhetetlen önbizalmáért. Ismerjük a közhelyt, hogy magasról lehet a legnagyobbat esni. David Lean a Ryan leányával már korántsem volt képes megismételni az Arábiai Lawrence és a Doktor Zsivágó sikerét. A kritikusok fanyalogva fogadták, a nézők elmaradtak. David Leant igencsak megviselte filmjének fogadtatása: 14 évre visszavonult a rendezéstől. Kevin Costner, rendezőtársával ellentéttben, a Waterworld világraszóló fiaskója után három évvel, bizonyos tekintetben még ambiciózusabb filmmel jelentkezett. Immáron ő volt a vállalkozás főszereplője és rendezője is egyben. Új filmjében már nyoma sem volt a Waterworldöt jellemző rombolásban kiteljesedő játszótéri hangulatnak. Costner szeme előtt nem kisebb cél lebegett, mint hogy legendát teremt. Egy új mitikus hőst helyez John Wayne mellé az amerikai nemzeti hősök pantheonjába. Aki ezúttal nem az amerikai történelem legnagyobb veszteseinek szolgáltat igazságot (Farkasokkal táncoló), hanem a közeli jövőben egyberántja a darabjaira hullott amerikai nemzetet. Kevin Costner egyszerre akarta eljátszani John Wayne és John Ford szerepét. Ez körülbelül olyan vállalás volt a részéről, mintha Koeman megigérné, hogy a következő világbajnokságra nemcsak hogy kijut a magyar válogatott, hanem a döntőig menetel és azt megnyeri.

A film első háromnegyed órája eminens tanulóként felmondja a poszt-apokaliptikus filmek összes kötelező kellékét és a westernből is átemel bizonyos elemeket. Magányos vándor (Kevin Costner) kóborol a sivatagban. Egyetlen barátja a lova, akivel gyakran beszélget. Módszeresen kerüli az emberi civilizációt és ha csak a szükség úgy kívánja, akkor látogat el egy faluba és amatőr színi előadásokkal szórakoztatja a Shakespeare-i ékesszólásra fogékony lakosokat. Az apokalipszis túlélői kicsiny, egymástól függetlenül létező falusi közösségekbe tömörülnek, a társadalmi berendezkedés és a technikai fejlettség a kora-középkori állapotokat idézi. Központi hatalom nincsen, csupán egy helyi földbirtokos által alapított militáns szekta, a holnisták zsarnokoskodnak a falvak felett. Betlehem tábornok (Will Patton) sorra járja a településeket és "önkéntesek" toboroz a hadseregébe. Így kerül akarata ellenére a Kevin Costner által alakított vándor Betlehem magánhadseregébe. A holnisták főhadiszállásának helye logisztikai és védelmi szempontokból totális melléfogás, egy hatalmas külszíni fejtés közepén táboroznak, viszont a sivár táj tovább erősíti a poszt-apokaliptikus miliőt.

 

Ha mást nem is, de színészi képességeinek korlátait tisztán látta Costner, és ez önirónikus formában meg is jelenik a filmben, a magányos vándor hiába tud - nagyvonalakban legalábbis - elszavalni teljes Shakespeare darabokat, az átéléssel már problémái akadnak. Betlehem viszont zengő hangon, átlényegülve idéz a Julius Caesarból. A szónoki párbajt Betlehem nyeri, ez nem is meglepő annak fényében, hogy egész életében arról álmodozott, hogy történelmi léptékben mérve is nagy ember lesz belőle és ez az új világrend következtében be is következett. Könyveket éget, náci ideológiát hirdet - az erősek uralmát a gyengéken, közben a saját portréját festegeti és Machiavellihez hasonlítja magát. Mégis van valami szánnivalóan tragikus benne, a kisember, aki belebolondul a hatalomgyakorlásba és az önimádatba. Messze ő a legizgalmasabb karakter a filmben, Kevin Costner szerepe kimerül abban, hogy állandóan akarata ellenére kerül az események középpontjába.

Costner, miután sikeresen megszökik a holnisták fogságából, magához veszi egy elhunyt postás egyenruháját és oldaltáskáját és levélhordói minőségben próbál bejutni a falvakba, ingyenes étkeztetést remélve. Ez az a pont, amikor helyrehozhatatlanul megbicsaklik a film dramaturgiája. A poszt-apokaliptikus miliő szertefoszlik, mintha sosem lett volna és helyette egy kisvárosi melodráma veszi kezdetét. A Postás nagy nehezen elnyeri a helyiek bizalmát, falusi mulatságon vesz részt és még bérapának is felfogadják. Én pedig hiába várok a holnisták feltűnésére. A Postás, azzal hogy leveleket kézbesít és ezáltal kapcsolatot teremt a környék települései között, az újraszerveződő Egyesült Államok szimbólumává válik. A holnisták pedig arra a rettenetes tettre ragadtatják magukat, hogy elégetnek egy amerikai lobogót - ők köszönik, de nem kérnek a régi világrendből. A film felénél végérvényesen nyilvánvalóvá válik, hogy Kevin Costnernek mindösszesen arra kellett a poszt-apokaliptikus filmekből ismert alaphelyzet, hogy kinyilvánítsa hazaszeretetét, dicsőítse az amerikai kisvárost és megmutassa, hogy az amerikai nép szabadságvágyát nem lehet elnyomni. Ez így filmnek nagyon kevés és innen Európából nézve még teljességgel érdektelen és bárgyúan naiv is. A mélypontját akkor éri el a film, amikor lassított felvételben láthatjuk, ahogy Costner vágtatva közeledik egy kisfiú felé és kiragadja a kezéből a levelet. Ezt a jelenetet bátran be lehetne illeszteni a giccs definíciójához bármelyik multimédiás enciklopédiába.

 

A filmbe, a cselekményt teljesen megakasztva, még egy negyed órás "Thoreau kiköltözik a vadonba" epizód is jutott, amelyben a Postás és a nő, akibe reménytelenül szerelmes (Olivia Williams) egy fakunyhóban vészeli át a telet valahol a Sziklás-hegység közepén. A civilizációba való visszatérésükkel, sajnos nem változik a helyzet, a történet továbbra is tyúklépésekben halad előre. Újabb és újabb emberek csatlakoznak a Postás kiépülő hálózatához, a holnisták pedig újabb és újabb úton lévő postást vadásznak le. Az különösképp' kínos, ahogy újabb és újabb jelenetekből értesülhetünk arról, hogy a messiástól a nemzetegyesítő hazafin keresztül milyen sok nagyszerű eszményképet testesít meg a Postás. Érthetetlen, hogy miért kellett közel három órássá dagasztani a filmet, vagyis feszültséggyilkos önismétlésekkel, és vontatott melodrámával kitölteni a játékidőt. Kevin Costner végre megtanulhatta volna, hogy a hosszú játékidő miatt még nem válik automatikusan eposzi méretűvé egy történelmi film.

A tetszetős helyszíneken (Oregon és Washington állam) kívül azt mindenképpen a film javára kell írni, hogy egy olyan koridegen szemléletet próbált lenyomni a nézők torkán, amellyel nem sok film próbálkozott az elmúlt húsz évben. (A koordináta-rendszer másik végében ott van Jarmusch szüreális haláltánca az 1995-ös Dead Man, amelyben nincs újrakezdés, csak lassú elmúlás.) A Postman visszanyúlva a John Ford-i hagyományokhoz a legenda szükségességét hirdette egy nemzet magára találásának feltételeként. Még akkor is, ha az a legenda eredendően hamis, gondolok itt a Postás kezdeti motivációjára vagy az Aki lelőtte Liberty Valancet filmvégi párbajának valódi lefolyására. A probléma kibontása elől azonban a giccsbe és a zászlólengetésbe menekül a Postman. Sokkal érdekfeszítőbb film lehetett volna, ha Costner kilépett volna ebből a rózsaszín színezetű utópiából, elhagyva az olyan blőd mondatokat, hogy az új elnök se nem demokrata, se nem republikánus, az új rendszerben nincsenek pártok, és megpróbálta volna filmre rögzíteni azt, hogy a valóságban hogyan épülhetne ki megint a központi állam a kiskirályok ellenében egy majdnem mindent elsöprő katasztrófa után. A film alapjául szolgáló könyvet mindenesetre megvettem, hátha az tetszésemnek inkább megfelelően foglalkozik a témával. Azt hiszem, ez summázza is az ambivalens érzéseimet a Postman irányába. Egy olyan filmet sem tudok mondani ezen kívül, amelyet két csillagra osztályoznék, és utána még érdekelne a film alapjául szolgáló könyv.

Egy biztos, hogy Costnernek égető szüksége volt a film bukásával járó józanító pofonra, anélkül biztos nem tudta volna elkészíteni néhány évvel később, élete eddigi legjobb filmjét, a Fegyvertársakat.

21 komment

Címkék: western filmkritika 2csillagos post apocalypse

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr141690106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Santito · http://geekz.blog.hu 2010.01.22. 12:00:19

Az alapjául szolgáló regény (David Brin: The Postman) bitang jó, a film pedig sajnos csillagos-sávos lobogólengetésbe fullad. Nagy kár, óriási ziccert hagyott ki ezzel Costner.

Rusznyák Csaba 2010.01.22. 15:02:08

"lassított felvételben láthatjuk, ahogy Costner vágtatva közeledik egy kisfiú felé és kiragadja a kezéből a levelet"

Soha hányinger olyan erősen még nem kerülgetett film alatt, mint akkor. Egy csillag, jóindulattal.

v_lad 2010.01.22. 18:28:18

Én is olvastam a könyvet, igaz, már Costner volt a borítóján (filmet követő magyar kiadás).

Szerintem is alapvetően jobb mint a film.

Spoilerek:
Kedvencem benne a vidéki legenda / hippi szuperkatona, aki a végén megmenti a póstás bőrét.

clive. 2010.01.22. 19:51:47

Szerintem a tábornokos szál még a filmben is jó. A valóságban is így nézne ki a dolog szerintem. A megnyerő szónoki képességgel, intelligenciával + kellő hatalomvággyal és kíméletlenséggel megáldott emberek nekiállnának maguk köré közösséget gyűjteni, hogy aztán uralkodjanak rajtuk.

martinriggs 2010.01.22. 19:58:05

Még mindig jobb mint a Rutger Haueres A Világvége Után...:-)Amúgy tényleg ciki, de az azért vicces hogy Betlehem tábornok, a fő ellenlábas, korábban fénymásoló-ügynökként tevékenykedett.Elképesztő egyébként hogy a filmet Eric Roth(Forrest Gump) és Brian Helgeland(soroljam?!....PAYBACK,Cosnspiracy Theory, L.A. Confidential, Mistyc River,Man Of Fire)forgatókönyvírók dobták össze.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.01.22. 20:09:33

Costner ilyen naiv. Szerintem tök őszinte a film és komolyan gondolta minden kockáját. Nincs itt önirónia, meg izé...

Az viszont abszolút reális feltételezés, és jó ötlet is, hogy egy esetleges globális világégés után egész egyszerűen nem lesznek hősök, csak fénymásoló ügynökök, postások, bolti eladók és tanítónénik. Szerintem vicces film.

triumphator · http://aztirjaa.blogspot.hu/ 2010.01.22. 20:11:56

megvolt nektek a hozsánna néked leibowitz?
na, az posztapokalitikus.

martinriggs 2010.01.22. 20:18:45

@efes: Szerintem is vicces, és még nézhető darab is.

Delfman 2010.01.22. 22:26:15

A film legnagyobb jelenete kimaradt az elemzésből, héé!!!

Hogy egy idegen cikkből idézzek:
"One of the best scenes in the movie -- best in the sense that it is so preposterous that ridiculing it seems appropriate -- happens at an outdoor movie. As the animalistic soldiers get their evening entertainment, the projectionist dares to run something other than their favorite, THE SOUND OF MUSIC. Their reaction is swift and vicious as they try to stone him to death."

forrás: www.all-reviews.com/videos-2/postman.htm

Delfman 2010.01.22. 22:28:02

Basszus, én vagyok vak, bocsánatot kérek :-(
Már az első bekezdésben említed :-)
Tényleg elnézést, mentségem hogy péntek este van és dolgozó emberként fáradt vagyok.

Gulandro 2010.01.22. 23:14:25

Nem teljesen értettem sohasem mi a baj a filmmel. Én kifejezetten elgondolkodtatónak találtam anno és kifejezetten szép képek illetve gondolatok vannak benne. Persze hallottam, hogy emiatt bukott akkorát "Hollywood hercege", hogy egy ideig csitt, de sosem értettem. A könyv mind a mai napig érdekel.
Valóban az a hibája, hogy nagyon optimista és patriótista?

OriginalBateman 2010.01.22. 23:22:11

Hát én tegnap bevettem a The Road-ot és ahhoz képest a legtöbb műfaj azonos alkotás kicsi, amatőr próbálkozás (tisztelet a kivételnek!). Mikor irtok vmit róla?

Santito · http://geekz.blog.hu 2010.01.23. 01:30:51

@triumphator:
a Hozsánna néked Leibowitz a posztapok műfaj egyik legjobbja, nagy elégedettséggel töltene el, ha filmadaptáció születne belőle...

@Gulandro:
az a baj vele, hogy szörnyen szirupos, bugyután patrióta film...
egy hazafias filmet nem kell szükségszerűen giccsesen odakenni a vászonra...

@OriginalBateman:
mindenki legkedvencebb-kedvenc Geekz-szerktagja fog róla írni a jövő héten... :)))

scorsesefan 2010.01.23. 02:24:45

@Santito: Csak nem?? Parra? Akkor szabaddá teszem a jövő hetem. :D

OriginalBateman 2010.01.23. 10:52:24

@Santito: de remélhetőleg ezt már átfogja nézni a főszerkesztő is;)

Wostry 2010.01.23. 12:37:22

Olyan, hogy átnézni egy Parra-cikket, olyan nincs... Csak úszni lehet vele.

Állítólag a Könyvesblog megjelenés előtt kap majd a könyv magyar változatából, annak a kritikáját én írom, a filmről meg Parra ide.

DecKarD 2010.01.23. 21:30:10

@Wostry: Nem tudtok cserélni? Talán még nem késő. :D

besucher 2010.01.27. 18:47:55

Ezt a filmet sosem tudtam végignézni, mert a felénél mindig történt valami: amikor kicsi voltam, le kellett feküdni, később indulni valahová... Na de majdcsak bepótolom egyszer.

doktor.dikhed 2010.01.27. 19:16:46

A film fele eszméletlen jó, a többi kihagyott ziccer, a tábornok béna, egy pár jelenet nyálas klisé, de mégis tetszik, mert bizonyos részek nagyon hangulatosak, és összességében azért egy jó kis poszt-apokaliptikus mozi.

vontod75 2010.01.28. 23:43:10

Meglepő így pár évvel a megjelenés után elemezni ezt a filmet.

Itt van az újabb posztapokaliptikus film: Book of Eli. Hát olyan jó falloutos lett. Érdemes megnézni.

Linkovic Csumoszky · http://geekz.blog.hu 2010.01.29. 08:01:26

@vontod75: már miért lenne "meglepő" 13 évvel a bemutatása után elemezni egy filmet - ráadásul - egy tematikus sorozat apropóján?