Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Doktor Parnasszus és a képzelet birodalma

2010.01.07. 18:00 virtualdog

A Doktor Parnasszus és a képzelet birodalma című legújabb Gilliam-opusz a felnőtteket is tárt karokkal váró, kíméletlen és ezerarcú giga-vidámparkok filmes megfelelője: kész színészparádé hozza a hátán a koktélcseresznyével teliszórt habos humor-hegyeket, szédítően agyament a látványvilág, zúgó fejjel jössz ki és máris visszamennél - de egy héttel később már messze nem lesz olyan éles az emlék. Az etalon, a Brazil által magasra tett lécet semmiképp sem ugorja meg.

Terry Gilliam megszállott mesélő - a szó legklasszikusabb értelmében -, aki imádja szabadjára engedni zabolátlan fantáziáját a vásznon. A hirtelen műfajváltások és a jelzés nélküli, hosszú álomjelenetek azonban nehezen követhetővé teszik műveit az avatatlan néző számára - hogy a szokatlan karakterekről, szürreális helyszínekről vagy éppen az erőteljes groteszk humorról már ne is beszéljünk.

Ennek megfelelően nem is csoda, hogy produkciói rendre veszteségesen pattannak le a lomhán totyogó mainstream masszív kitinpáncéljáról, és azt beszélik, sötét hollywoodi éjjeleken még a legkötélidegzetűbb producerek is verejtékben úszva riadnak fel néha, mert azt álmodták, hogy Gilliam legújabb filmtervén dolgoznak...

A Doktor Parnasszus forgatását ezenkívül még egy közismert tragédia, a főszerepet játszó Heath Ledger váratlan halálesete is megnehezítette. Gilliam azonban nem adta fel és nem alkudott meg: az eredmény nem tökéletes, messze nem tisztára csiszolt - de minden pillanatban kiszámíthatatlan, és ezért máma már akkor is hálásnak illenék lenni, ha nem lenne az egész olyan átkozottul szórakoztató. A fickó ugyanis, hű sidekick-jével, Charles McKeown-nal együtt ezúttal is egy beszpídezett szélvész sebességével ontja magából az ötleteket.

A történetről eddig nem sok szó esett, és nem is fog, a Doktor Parnasszus ugyanis tipikusan az a film, amiről minél kevesebbet tudsz, annál jobban fogod élvezni. A mefisztói alapokra épülő alaphelyzetet (a főhős örök életet, majd fiatalságot vesz az ördögtől, aki cserébe a még meg sem született lányra tart majd igényt 16 éves korában) a Doktor Parnasszus és a Tom Waits által megformált Ördög közti újabb fogadások tovább bonyolítják, és ha ez nem volna elég, sok jelenet (különösen az álomvilágban játszódóak) leszakad a főszálról, önmagában is növekedni kezd, mint egy pszichedelikus lázálom, és ez az egész filmet meglehetősen kuszává teszi.

Az epizódikusságra pedig az a megoldás is rátesz egy lapáttal, amit Heath Ledger pótlására találtak ki, miszerint minden fantáziavilágban valaki más játssza majd el őt. Depp erős (de fórral indul, alapból is erősen hasonlít Heath Ledger-re), Jude Law egyszerre utánozza Ledger-t és Depp-et (oké, oké, csak szemétkedek...), Colin Farrel pedig gyengén és zavarosan játszik, ráadásul ő kapta a legfontosabb drámai szerepet. Lily Cole arca inkább furcsa, mint csinos, de valószínűleg pont ez volt a cél - a hivatalos 16 éves korból viszont eléggé kilóg, pláne amikor melltartóban hever a csónakban...

A leghálásabb dolga talán az öregeknek van: Christopher Plummer dülöngélése és fetrengései egyszerre emlékeztetik az embert valami kedves öreg alkesz ismerősére és hozzák mégis az esélytelen lecsúszottság Nyugati aluljáró-szagú hétköznapi horrorját. Tom Waits pedig, ha lehet, még jobban élvezi a pipec ördög karakterét (ő amúgy rövid filmszerepeiben mindig önmagát hozza - illetve azt a színpadi persona-t, akit magából és a fantáziájából megformált).

Határokat nemigen ismer és könnyen túlzásokba esik, de őrületét nehéz nem kedvelni - Terry Gilliam újabb pszichedelikus hullámvasúttal gazdagította életművét.

18 komment

Címkék: filmkritika 4csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr251653884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ti3 2010.01.07. 19:47:23

Csak az a "máma" szúrja nagyon a szemem... ;)

martinriggs 2010.01.07. 20:44:18

volt már hasonló zabolaátlan fantasy agymenése ugye korábban is Gilliamnek, a Münchausen, de a színészi játék és a díszletek pazar burjánzása ellenére az a történet többször leült, ha jól emlékszem.Remélem a Parnasszus doki kalandja esetében a mester már a történet ritmusára is jobban odafigyel...

martinriggs 2010.01.07. 20:46:08

Amúgy az Időbandítákat egyszer ugyan láttam már, de emlékszem hogy kissé öncélú képkavalkádot ott is megsínylette a történet.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.01.07. 21:01:47

Gilliam agymenésben utazik, hiszen a Félelem és reszketés, vagy a még talán ennél is betegebb Tideland is pszichedelikus agymenés volt, ha nem is fantasys. A Grimmet és a Münchausent viszont én nem bírtam végignézni.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2010.01.07. 21:05:59

@_tibcsi_: 'máma' a ma tájnyelvi változata, nincs vele semmi baj.

martinriggs 2010.01.07. 21:06:08

@efes: a Grimmet én sem, a Münchausen-t is csak egyszer...meg mégegyszer, és eljutottam a Robin Williams-es jelenetig...

clive. 2010.01.08. 12:46:58

A Grimm borzalmas film, büntetni lehet vele.
A Brazilban nagyon tetszett a képi világ, de zavart, főleg a vége, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az egész film egy Orwelli 1984-s nyúlás Gilliam módra.
Legjobb filmje a Halászkirály legendája, az szerintem hibátlan.

virtualdog 2010.01.08. 15:42:31

Jézusom, van, aki nem hallotta még azt a változatot "ma" szóra, hogy "máma"? A nagymamám használja mindig, és egész életemben azt hittem, hogy közismert ez. Furák ezek a tájnyelvi szavak, még az egész életüket pesti utcákon eltöltöt emberek is használnak egyet-egyet, amit családilag megörököltek valakitől. :D

Én imádom a Brazil-t, az 1984-et meg annyifelé nyúlták már, hogy már-már közkincs. Meg különben is, posztmodern van... ^^

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2010.01.08. 16:02:10

Igen, ez a "máma" dolog kicsit túlzásba lett víve... :)

elefes 2010.01.08. 18:04:02

"Ma má máma van má?"

Gilliam-mel aza baj, hogy soha nem tudja leállítani magát, sokszor olyannyira túlpörgeti a dolgokat, hogy az bizony kínossá válik.

Én a Münchausent szeretem tőle a legjobban, az Uma Thurman-nel való táncikálás a puttók között pedig az egyik kedvenc jelenetem ever.

Ti3 2010.01.08. 21:06:04

@Ramiz: Hogyne ismerném a máma szót, elvégre alföldi parasztgyerek vagyok :) Csak azért bátorkodtam szóvátenni, mert nekem olyan volt ott, mint amikor végighúzod a kezed egy bőrkanapén, és megakad az ujjad egy gombban :) Egyszer viszont volt egy Vas megyei - ugyancsak parasztgyerek - lakótársam, na, vele voltak időnként kommunikációs problémáink :)

Egyébként meg részemről egy tucat majom, főképp azért mert az volt az első komolyabb film, amit valamikor réges-régen, 11-12 éves fejjel megértettem.

GreenDragon 2010.01.08. 21:45:35

Én bírom Gilliam filmjeit, egyedül a Grimm nem tetszett annyira, kicsit üresnek éreztem. De a látvány ott is jó volt.
Brazilt meg kiadhatnák már DVDn nálunk is. Ha nem is máma, de holnap akár jöhet is :)

virtualdog 2010.01.09. 15:37:21

Hát én elnézést kérek mindenkitől, akinek ez a máma szöget ütött a szemébe, istenuccse nem akartam Parraghramma nyomdokaiba lépni itten néplázítás terén.

wim · http://sajatszoba.blog.hu/ 2010.01.10. 13:50:37

@clive.: A Brazilt inkább nevezném parafrázisnak, mint lenyúlásnak. Amúgy ezt a filmet még nem láttam, a Grimm pedig förtelmes.

FotelTroll 2010.01.24. 22:55:54

SPOILER:

na akkor valaki legyen jó és segítsen, mert nem értem a végét:

1. Tony-nak miért nincs választása (ha van akkor mi az)? - A kislány felemelése nem választás, mert akkor abban a pillanatban nyert volna Nick. A hegy megmászsása az lehetne, de mégsem. A sípok közül hiába választ Parnassus meg akarja ölni, ezért átveri.

2. A vörös gádzsinak a választása, a két ajtó (HIS, HERS) mit szimbolizál? MI KÖZÜL VÁLASZT?

3. A lány a felszabadulásának milyen eredménye van? Az Ikea katalógusbeli családi életforma? Ennek örülnöm kéne?

Ugye a sztori lényege, az, hogy a tükörben (ami üres, de végtelen megnyilvánulásnak ad teret - ez maga a tudat) az ember a fantáziáján keresztül egy másik létállapotba jusson (ez a bardo). Ott, akárcsak az újjászületés előtti pillanatban válasszon: vagy a megvilágosodás és ezzel belép az örökkévalóságba megszabadulva minden materiális illúzitól, vagy a pusztulás (ez nincs kifejtve, a filmben). Tehát szép dolog a "tudat felszabadítása" és, hogy Parnassus ennek a katalizátora, mestere, Tony pedig segíti az embereknek meghozni a jó döntést. Azt értem, hogy Tony rabja lesz az ego-jának (gyerek charity és tibet megmentője :) ) és ezért - akár logikai hibák árán is - bűnhődnie kell.

De azt nem értem, hogy ha ennek az az üzenete, hogy szabadság kivívása után a lány megkapja a totális felszinességet szimbolizáló IKEA-családot akkor mi értelme volt a film elkészítésének?

ParaNormAlien 2010.02.08. 02:28:18

Troll, most néztem meg a filmet először. :) Körülbelül a vége előtt 5 perccel jöttem rá, hogy 3 színész is játszotta ugyanazt a karaktert, mit mondjak menthetetlen eset vagyok. :) Éreztem, hogy valami nem stimmel, de annyira bekábított az elején az a templomos rész, azon agyaltam másfél órát, hogy miért fosta le az a madárszerű lény ődögbácsit?És egyáltalán mi volt az a blabla a Zuniverzumról, meg a történetről, és egyáltalán heeee és ez most mi, hogy? Íme fél év barátok közt nézés eredménye. :D

Amúgy eddig nem ismertem az Urat és munkásságát, de ezzel a most jól betompítalak kis füves konzum köcsög és sírva rohansz indika infúzióért a sarki sáfrányárushoz, na ez egész rossz húzása volt, te azért odaírhatták volna,hogy leszokóban lévő narkósoknak és epilepsziásoknak nem ajánljuk. Namindegy.

Az ,,ikeás" magazin helyett végig egy teszkós termékkatalógusra gondoltam és így kicsit viccesebb lett a történet.

Sok apró részlet volt ebben még, ami iszonyatosan be tud kavarni, a nagy részük szerintem csacsiság és csak azért van, hogy összezavarja a kurva nagy Semmit.

Na ha megemésztem még felböfögök valamit, de agysejtjeim ehhez már nincsenek. :(

mUff.

ParaNormAlien 2010.02.08. 02:42:26

Ja, elfelejtettem a bojlert,pardon.

PROPELLER!

Folyton ezek a választások. Akár az áprilisi majd. Végül is az is választás ha nem választasz. És akkor most kurva jól megmondtam.
Tony azt választotta, hogy mindent úgy csinál, mint ahogy eddig. Lenyeli a pánsípját,jön az akasztás és félholtan várja,hogy valaki megmentse és mindig akad olyan, aki hisz abban, hogy van joga mások helyett dönteni és jót tesz azzal, ha beleavatkozik más végzetébe. Hiszen ez ígyis-úgyis utoléri.

Leo Decimus 2010.02.08. 12:56:45

Az megvan, amikor Anton déja vut játszik az akasztás után éppen magához térő Nickkel? Atyám, az mennyire durván trippes rész...

A derék Terryvel amúgy csak az a bajom, hogy szinte egyáltalán nem alkalmazza a legnagyobb pszichedelikus mesterművekre jellemző "húzzd meg-eresszd meg" stratégiát, hanem végig "full-on"-ban utazik. 1szóval ez szerintem nem "hullámvasút", hanem a legdurvább gyorsulási verseny (a végén persze egy kis drifttel).

...de azért jó látni, hogy a Grimm után végre visszatalált saját kreatív géniuszához.