Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Black Hole

2009.11.24. 18:00 Rusznyák Csaba

Vannak még, akik szerint egy történet nem attól válik igazi horrorrá, hogy maszkos őrültek öldökölnek benne félmeztelen tinédzsereket, vagy hogy zombik zabálják fel benne tehetetlen emberek belsőségeit. Vannak, akik ennél mélyebbre ásnak, bőven a felszín alá, akik az ijesztgetés helyett a félelmet, a vér helyett a borzalmat, a belek helyett a lelket helyezik előtérbe – és többnyire ezek maradnak fenn remekművekként az utókor számára. Charles Burns kerek egy évtizedig íródott 12 részes minisorozata minden jel szerint „csak” egy felkavaró dráma a tinédzserlétről, ami annak metamorfózisait és nehézségeit egy kizárólag tizenéveseket megtámadó, deformációkat okozó kór találó metaforáján keresztül tárja elénk. Valójában azonban horror a javából: nem hivalkodó, nem hatásvadász, de alattomos, magát a bőr alá fészkelő, zsigerekig hatoló, depresszív horror – vagyis egyike a legjobbaknak a zsánerben.


Valamikor a ’70-es évek közepén járunk, egy csendes, tipikus amerikai kisvárosban, ahol különös kór terjed a lakosság sorai között. Csak tinédzsereket támad, szexuális úton terjed, az áldozatokon pedig egyénenként eltérő, zavarbaejtő fizikai deformációkat okoz. Vannak, akiknek eltorzul az arcuk, vannak, akiknek új testrészeik nőnek, vagy épp bizarr kitüremkedések keletkeznek rajtuk. Ezek a rendellenességek egyeseknél könnyen elrejthetők, míg másoknál azonnal láthatók, és az illetők társadalomból való száműzöttségéhez vezetnek. A történet középpontjában egy lány, Chris, és egy fiú, Keith áll, s valamilyen módon mindketten kapcsolatba kerülnek a kórral. Életük addigi menete felborul, egy ijesztő és morbid világba kerülnek, ahonnan még a tiszta szerelem ígérete sem mentheti meg őket – ráadásul a városszéli erődben élő kitaszítottak közül többen is nyom nélkül eltűnnek.


A kórra nem kapunk magyarázatot sem a sorozat elején, sem pedig később. Egyszerűen létezik, mindegy, hogyan és miért (a minden rész elején felbukkanó rövid bevezető szövegek egyikéből tudjuk csak meg azt is, hogy egy idő után egyszerűen elmúlik), tényként kell kezelnünk, ami nem is esik nehezünkre, ugyanis metaforáról van szó. És hogy minek a metaforájáról? Könnyű lenne rávágni, hogy egyértelműen az AIDS-éről, hogy a képregény bizonyos módon a betegség felbukkanása utáni első pár év körülményei elé tart sajátos tükröt: szexuális úton terjedő betegség, amit senki sem ért, az érintettek egyre inkább rettegnek tőle, miközben a külvilág alig vesz róla tudomást, áldozatait pedig kitaszítottakká teszi. Ennél azonban jóval többről van szó: Burns a tinédzserlét keserveire és kérdéseire koncentrál, bizonytalanságról, félelemről, szerelemről, veszteségről, változásról, elidegenedésről, szexualitásról mesél, vagyis a kór valójában a felnőtté válás metaforája, ami pusztán radikálisan felnagyítja, és igazán rémisztővé teszi az egyébként is meglévő, mindennapi problémákat. Így témája szempontjából a Black Hole olyan művek mellé sorolható, mint a The Originals, a Demo, a Chosen, sőt az X-Men, hiszen ezek mindegyike egy-egy extrém szituáción keresztül foglalkozik a tinédzserlét visszásságaival.

Stílusát, elbeszélésmódját és hangulatát tekintve azonban igencsak messze áll mindegyik felsorolt példától. Burnsnél nem egyszerűen problémás tinédzsernek lenni, hanem egyenesen borzalmas, és itt lép be az olvasót a 12 rész alatt lassan, de biztosan megdolgozó horror (jellegében talán David Cronenberg műveihez hasonlít leginkább – aki mellesleg kiváló választás lenne az adaptáció rendezőjének, az azonban David Fincherrel van tervbe véve). A kór által okozott deformációk már önmagukban szörnyűek, de a következmények az igazán húsbavágóak. A Black Hole kitaszított, testileg-lelkileg tönkretett, kilátástalan helyzetben lévő és nyomorgó tinédzserek panteonja, akik számára a legédesebb gyümölcs (szex) egyben rettenetes átok is, s a közvetlen közlési formákon túl Burns ezt metaforák egész sorával is érzékelteti. Az egyszerre édes, gyönyörű, nyomasztó, félelmetes és ismeretlen szexualitás minden számban jelen van, ha nem konkrétan, hát elrejtve a képekben, mondjuk egy női nemi szervre rímelő seb, vagy széttett lábakra emlékeztető faágak formájában. Maga az erdő, ahol a cselekmény egy igen jelentős része játszódik, szintén az ismeretlent (sötét és riasztó) és a változást (kiköltözés az otthonból) szimbolizálja – a gyilkosságok, a bizarr, groteszk, és nem egyszer véres álmok illetve látomások már csak a pontot jelentik az i-n. Burns mindezzel kiválóan érzékelteti a szereplőknek ezt az irigylésre cseppet sem méltó állapotát, és ténylegesen képes a betegség borzalmaival súlyosbított tinédzserlét ijesztő metamorfózisait a nyomasztó, egyben mélyen szomorú és depresszív horror szintjére süllyeszteni.


Szintén a bizonytalanságot és az ismeretlentől való félelmet mélyíti el a képregény dramaturgiája. Burns szabadon ugrál előre és hátra az időben, olykor vegyíti a valóságot a képzelettel (sőt, az első szám jövőt előrevetítő látomásaival az egész cselekményt egyfajta zárójelbe rakja), és a szereplők közti állandó szempontváltásokkal is növeli a sztori kiszámíthatatlanságát. Ezzel az olvasótól komoly figyelmet megkívánó struktúrával jön létre a tartalom és a forma tökéletes egysége, azaz nem csak a történet beszédes, hanem az is, ahogy tálalja nekünk – és ennek természetesen része a rajz is, amiért ugyancsak őt illeti az elismerés. A 100%-os kontrasztot képező fekete-fehér képek roppant nyomasztó hangulatot teremtenek, ami nem kis részben köszönhető a fekete tinta túlsúlyos használatának. Csak egészen elvétve találkozunk olyan panelekkel, amiknek a fehér uralja a hátterét, egyébként minden alak és vonás a teljes sötétségből nő ki, néha olyan érzést keltve, mintha Burns fehér ceruzával dolgozott volna teljesen fekete papírra, és nem fordítva. Problémát ezen a téren csak néhány szereplő felismerése jelenthet kezdetben, minthogy az arcok (különösen a női arcok) nehezen megkülönböztethetők. De az alkotó munkája már csak azért is rendkívül figyelemreméltó, mert az első szám minden szempontból pontosan ugyanúgy néz ki, mint az utolsó – holott a kettő elkészülése között egy teljes évtized eltelt.


A Black Hole nehéz olvasmány: teljes figyelmet igényel, és cserébe mind szimbólumrendszerével, mind témájával, mind hangulatával még könnyen meg is feküdheti az ember gyomrát. A hatása pedig nem múlik el egyhamar, mert van olyan felkavaró és nyomasztó, hogy elolvasása után legalább is hosszú napokig velünk maradjon, ehhez pedig sok más műtől eltérően még csak lesújtóan tragikus befejezésre sincs szüksége. Sőt, a végszó új lehetőségekkel és bár bizonytalan, de talán reményteli jövővel kecsegtet – más kérdés, hogy ekkorra már mind nagyon jól tudjuk, mi volt ennek az ára.



Megjelenés: 1995-2005
Történet és rajz: Charles Burns

17 komment · 1 trackback

Címkék: horror 5csillagos képregénykritika

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr651546093

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Www.zaizhuli.com 2018.06.08. 15:06:01

Botrányos interjú - bodoky

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Santito · http://geekz.blog.hu 2009.11.24. 22:30:06

Elég fajsúlyos, kissé depresszív olvasmány, lelkileg kissé neki kell gyürkőzni, de bőven megéri a megpróbáltatásokat...

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2009.11.24. 22:54:16

Durvaság. Ezt csekkoljuk!

És a kritika is remek ezúttal.

Santito · http://geekz.blog.hu 2009.11.25. 00:05:25

Akarod mondani: ezúttal is. :)

b0lha 2009.11.25. 00:37:41

sosem olvastam kepregenyt, nem azert mert eloiteleteim lettek volna, egyszeruen csak nem fogott meg. viszont ez annyira erdekesnek tunik, h megkerdeznem, hol lehet ennek a darabnak utana nezni?

szürke_tag 2009.11.25. 07:49:40

Ez nagyon tetszett és valójában emlékeztet a Bibliára. Ugyanis Isten nem azért tiltja, hogy mindenki mindenkivel keféljen mert egy jó dologtól megakarja fosztani az embert, hanem azért teszi mert az emberben egy szesz nem törölhető ki nyomtalanul. Vagyis minden kapcsolata emléket rak rá, hogy ez most jó vagy rossz az nemlényeges ebből a szempontból. Az emlékek keverednek és az adott ember szellemét deformálják. Így elég bizarr lényekkel válnak és az más hasonlít a fent leírtakhoz. A szellemvilágban egyértelmű egy ember akit Isten a saját képmására széppé teremtett, egy pár illegális, szex után emberi végtagokkal testrészekkel kinövésekkel van dekorálva.
Ez nem igazán esztétikus, de ezzel az üdvösségével is játszik.

Közöd?? (törölt) 2009.11.25. 09:11:34

@szürke_tag: kímélj meg a nyomorék deformált vallási szövegektől pls!

Pikszi · http://afeketezongora.blogspot.com/ 2009.11.25. 12:55:42

Tinédzserhét van nálatok? (Ld. New Moon.)

A minap elém került egy cikk arról, hogy az utóbbi 2 évtizedben milyen sokmilliárdos biznisz épült a tizenévesek igényeinek szórakoztatóipari megválaszolására. Nem hinném, hogy a fenti képregény születését ez közvetlenül befolyásolta volna (bár 1995 és 2005 közt íródott, ha jól tudom), de hogy a tinédzserlét tematizálásának mint trendnek komoly üzleti dimenziója is van, az biztos.
Bocs a hangosan gondolkodásért, csak épp kíváncsi lettem, mikor és mi történt, amitől a kamaszkor annyira érdekes lett, hogy súlyos franchise-ok települhetnek rá. A '80-as években is ilyen deklaratíve izgi és kibeszélhető volt ez a dolog?

Rusznyák Csaba 2009.11.25. 14:09:50

@Pikszi: Lényeges különbség van (lehet) aközött, hogy valami tinikről szól, és hogy tiniknek készül. Ez speciel tinikről szól, de nyilvánvalóan nem ők a célközönség (ellentétben a New Moonnal)

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2009.11.25. 14:39:06

@szürke_tag: "Ugyanis Isten nem azért tiltja, hogy mindenki mindenkivel keféljen mert egy jó dologtól megakarja fosztani az embert, hanem azért teszi mert az emberben egy szesz nem törölhető ki nyomtalanul."

Ez tárgyi tévedés. Isten tökéletesen tisztában a humán szervezet alkohollebontó képességeivel, és noha bizonyos kefélések valóban radikális etilszármazék fogyasztásra sarkallják az embert (előtte és/vagy utána), ez a viselkedés csak a mértéktelenség egy adott szintjétől hordozza a visszafordíthatatlan elváltozások lehetőségét.

(Egyébként minden etikai, vallási kódex a fogantatásukkor jellemző földrajzi körülmények közti érvényesülését biztosítják a közösségnek, tk. biológiai érdekek misztikus és szakrális hitelesítése. Blabla, közhely, meg, ööö... ja igen: blabla!)

@Pikszi: nemtom, akkoriban kutyagumit paníroztam a homokozóban, ami deklaratíve izgi és a későbbikben kibeszélt dolog volt. Ammeg nyilván kútúrtörténeti kérdésfeszegetés, hogy a mainstream a 20. században hogy lelt rá a tinire (lásd pl. az Universal alkalmazásában álló formidabilitások asszem 50-es évekbeli tinizálását), mint közvetlenül megpumpolható piaci szeletre, amin keresztül közvetetten megpumpolhatóak további piaci szeletek. De hát ehhez okosnak is kéne lenni :(

A fenti, lukas cucc egyébként tűnik annyira szerzőinek, hogy pont ne legyen ebből a szemszögből kellőképpen reprezentatív.

.m.

Pikszi · http://afeketezongora.blogspot.com/ 2009.11.25. 16:59:21

@Olorin: Ez igaz, viszont én most épp az összefüggésekre vagyok kíváncsi. Például hogy a tinitéma üzleti érdekű terítéken tartása miként hat (vissza) a kultúrára.
De hát ehhez okosnak is kéne lenni, amint arra a homokozós filosz rámutatott.

kemenes 2009.11.27. 00:13:26

Egyik kedvenc képregényem. Mennyire jó ez a Geekz blog, hogy ilyenekről is ír!!!!!!

NickelADeón 2009.11.27. 11:10:28

Nagyon szép írás!
Az imdb-n azt mutatja, hogy jövőre lesz egy ilyen film.
www.imdb.com/title/tt0775433/
Vagy ez más? Tudtok erről valamit?

Pikszi · http://afeketezongora.blogspot.com/ 2009.11.27. 11:26:37

@NickelADeón:
Ezt találtam a Reelzchannelen (micsoda nevek! - Avary a börtönből?):

Next up: an adaptation of Black Hole, Charles Burns' graphic novel about a group of high schoolers dealing with an STD called the 'teen plague.'

The screenplay is being written by sci-fi masters Neil Gaiman and Roger Avary (i.e. the writing team behind Beowulf) and David Fincher (Zodiac) will direct.

NickelADeón 2009.11.27. 12:29:18

@Pikszi: köszi. Látom, hogy O. is utalt rá, de így teljesebb a képem.

Szegedi Péter (törölt) 2009.11.29. 12:56:29

Most olvasom a képrgényt (a kritika hatására) és pont arra gondoltam, hogy milyen jó filmet lehetne csinálni belőle. Bár Fincher legutóbbi dolgaitól nem vagyok elájulva (a Zodiac még csak-csak de a Gomb Benjámin már a legalja sztem) Gaiman-Avary páros is bíztató, reméljük nem hátrálnak ki a projektből, hogy végül egy Uwe Boll szintű 'alkotónál' kössön ki.

moteltulaj 2009.11.29. 20:13:32

Most olvasom (a 9. résznél járok) és erős.