Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Filmkritika: A MÁSIK ÉN (The Brave One, USA, 2007)*

2007.10.19. 04:35 Parraghramma.

Jodie Foster korszakának meghatározó színésznőcije, mindemellett egészen tolerálható hatékonysággal nézi be a forgatókönyveket. Szépségesen rideg közvetítőként (A belső ember), anyatigrisként (Pánikszoba), momonániás mulder-imitátorként (Kapcsolat), tökös lepkevadászként (A bárányok hallgatnak) is megperzseli a vásznat, de egy homemade spermabank epizodista szerepében is hajlamos olyat pucsítani, hogy zsepi nem marad szárazon (Hosszú jegyesség). Az idei kűr, A másik én a szabályt konzekvens bárgyúságával erősítő, korántsem egyedüli kivétel: ahogy a Légcsavarnál, szegényem itt is csúnyán beletenyerelt egy számára mélységesen rangon aluli projektbe. Végül is semmi gond nincs ezzel a negédes thrillerrel (oximoron? a rendező Neil Jordan szerint: „má mé lenne az?”), csak azt nehéz a rendelkezésemre álló, szerény szellemi potenciával befogadni, hogy az eme recenzió tárgyát képező két óra miért nem a Hallmark koradélutáni műsorsávjában landolt – már eleve?

Nekem az a küldetésem, hogy szóljak: noha Jodie másodlagos nemi jegyei nagy szemérmetlenül be-belibbennek a kamera látszögébe egy végprimitív hatásvadászat csúcspontocskáiként, mindez nem tart annyi ideig, hogy a jóravaló – és szemérmetlen – néző kielégülhessen. A másik én fennmaradó, sokkal prűdebb és sokkal hosszabb hányadában pedig egész egyszerűen nincs okunk semmilyen élvezetre.

Erica Bain (Jodie) rádiós megmondó, aki diktafonnal sertepertél New „a világ legbiztonságosabb városa” Yorkban, és nemcsak hogy hallja a űberurbán szuperorganizmus minden rezdülését (játszótéri labdapattogás, metró zakatolása, etc), de – foglalkozási ártalom – a hallottakat naiv próza formájában (f)el is mondja a műsorára fogékony sokaknak. (Nők Lapja on the air.) Még el sem kezdődött, a filmre konstans háttérzajként máris rátehénkedik Foster szakkommentátori jelenléte, ami Hajdú B. elhivatottságával karattyolja végig a játékidőt. (Ennek szükségességét erősen kérdőjelezi meg, hogy az egy közepesen alulírt Baywatch elnagyoltságával operáló dramaturgia korántsem bergmanosan enigmatikus krízishelyzetekkel szembesíti hegyes tekintetű főhősnőnket.)

Az esküvőre készülő, a világvárost éppen ezért kajszibarack- és rózsaszínben szemlélő Ericát orvos jegyesével együtt helybenhagyják jól a Central Park antagonistái. A műsorvezető megússza pár hetes kómával, kedvese azonban már soha többet nem élhet a paraszolvencia és a raktári nyugtatók dézsmálásának evilági gyönyöreivel. (A geekz szerkesztősége a Lostból és a Terrorbolygóból is rémlő Naveen Andrews formálta, látens férjet saját halottjának tekinti.) Erica világlátása besetétedik, univerzális félelemmel, tárgytalan paranoiával küzd. Szinte hallja, ahogy a Nagy Almát belülről rágcsálja a csúnyarossz, jogállamokra jellemző, adminisztratív-bürokratikus módszerekkel kipucolhatatlan bűnözés. A forgatókönyv filmtörténeti jelentőségű leleményének bőszen engedelmeskedve (úgy se találnátok ki:) kényelmesen kontemplatív szerepét élvezetesen inspekciózusra cseréli, és instant önbíráskodásba kezd egy kínai piacon vett marokfegyverrel. Ha valaki csintalankodik a hátsó ülésen, vagy beszól a metrón, annak: annyi.

Foster törékeny vállainak tehermentesítésére Neil Jordan hihhhetetlen arányérzékkel vezényli a történetbe a cast kettes számú PR komponensének, Terrence Howardnak zsaru karakterét. A rokonszenves, paragrafusok és sztárügyvédek béklyózta Mercer nyomozó a műsorvezető kéretlen narrációjához hasonlatosan hangoztatja unos-untalan az írott törvény fennhatóságát (brutális elvhűségének mellőzhetetlen demonstrációjaként), és már feltűnésének pillanatában triviális, hogy ha odáig fajulna az elbeszélés, és rajtakapná, minden teketória nélkül durrantaná fejbe a poszttraumatikus, szőke bűnvadászt. Fel sem ötlene benne a kollaboráció lehetősége. Ááá, dehogy.

A Síró játék babérjait lassan, de határozottan elkártyázó Jordan hol a steadycam idióta csavargatásával, hol a meghasonlás ultrarövid frekvencián sugárzott, felszínes boncolgatásával (lásd cím) próbál fazont szabni ennek a bosszúfilmes közhelyeket hangos gondolkodások kíséretében csúcsra járató, simulékony matinétölteléknek. Felesleges vesződés, az eredeti célközönséget (unatkozó háztartásbeliek és távirányítóhoz nőtt nyugdíjasok) úgyis csak az érdekli, hogy az Erica szerelmét anno agyonagyaló csőcselék megkapja-e a magáét.

Őket ezennel hidegverejtékes kétségek között hagynám.

20 komment

Címkék: akció filmkritika 1csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr98200876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chavez 2007.10.19. 11:19:57

Kár, pedig annyira bíztam benne, hogy Jodie-ból is Taxisofőr lesz.:(

Beyonder 2007.10.19. 11:27:34

És Jodie Foster látens hajlamainak felemlegetése hol marad? :D

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.19. 11:38:53

pedig a Jordan régen az egyik kedvencem volt...

kisnyul78 2007.10.19. 13:36:10

Sajnálom, hogy Neked nem tetszett a film, mindenesetre figyelmedbe ajánlanék egy olyan értelmezését is, ami szerintem kiemeli a tucatfilmek köréből.
Amellett, hogy a film elsősorban azt mutatja meg, hogy Jodie Foster hogyan küzd meg a veszteséggel, szerintem nagyon erősen kijön egy post 9-11 allegória is.
Ezt nem csak a helyszín (NY)adja meg, hanem az is, hogy a tulajdonképpeni történet voltaképpen páthuzamos az USA reakciójával a terrortámadásra: az addig elfojtott félelem felszabadul, és mindent átitat, amit csak úgy tud kezelni, hogy maga is az erőszakot választja.
Nyilván szimbolikus az a jelenet is, hogy Jodie Foster miután hazajön a kórházból, a nyakába akasztja a keresztet, mielőtt elindulna igazságot tenni.
Érdekes az is, hogy először nem azok ellen fordul, akiknek ő a személyes sérelmét "köszönhette", hanem mindenki ellen, amelyet ő az erőszak megnyilvánulásaként perceptál. Először egy olyan embert lő le, aki már gyilkolt, és őt akarja lelőni, a következő áldozatok nem gyilkosok, csak fenyegetik, ezután már ő keresi kifejeztten a lehetőséget a konfliktusra (és ez ártatlan áldozatokkal is jár), végül pedig tképpen csak 'bemondásra' öli meg az áldozatot.
Nem folytatom, pedig sok motívumot lehetne még sorolni, mindenesetre a film végkövetkeztetése mind Fosternek, mind Amerikának szomorú: nem lehet a korábbi önmagához visszatalálni, mert az erőszak véglegesen átalakította.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2007.10.19. 15:43:17

Én is sajnálom, hogy nem tetszett a film, a délelőtti sajtóvetítés ugyanis pont egy zárthelyi felkészüléséből vett el 3, mint utóbb kiderült kardinális jelentőségű órát.

Ami a 911-et illeti, igazad van, bár teoretikai szervízelést igényel, működőképes az allegória. (Az pedig, hogy ezt nem vettem észre csak és kizárólag valamiféle prognosztizálhatatlan gikszer lehet a Mátrixba. Itt sütizek az orákulumnál egy ideje, de ő is tanácstalan.) Mégis úgy érzem, az a meglátásom, szvsz, hogy egy lejtőn gurulni hajlamos metafora-tákolmány nem fogja a pl. tréjler alapján bevállalt zsáner követelményeit elhúzni. Mert A másik én egész egyszerűen egy unalmasan zilált lövöldözésekkel meg-megböködött, merengő, irritálóan diszkurzív* melodráma, de abból a hardcore fajtából, amitől a Wostry féle gyengébb idegzetűek sorozatban kapják a lábizom és agyérgörcsöt. És pont az emelné ki a tucatfilmek közül, ha nem csak sufnituningolt ideológiák szintjén lenne működőképes, lásd pl 28 héttel később. (Amiről szintén kell majd pár keresetlent, hisz zombiopuszként meghatóbb, mint amilyen gyönyörű-ocsmány.)

Komolyan le szerettem volna írni, hogy a film tulajdonképpen majdnem deklaráltan önmaga paródiája. Ám ez nem igaz, ugyanis bármennyire is feszegeti a jóízlésű geek nyállal szembeni (különben alacsony) toleranciaküszöbét, nincs meg benne - recenzionista terminus technicussal élve - az a "tudatos tréség", ami pl. a Team Americában. Komolyan gondolja magát. Mármint: nemcsak szubtextuálisan. A kritikában citált szexjelenet (ami az intenzív osztály előkészületi procedúrájával van összekavarva) mérhetetlen giccsességét talán a nézőtér sziszegése-somolygása fejezi ki a legjobban. (Nicolas Roeg Ne nézz vissza! című klasszikusa mennyivel visszafogottabban, és mennyivel hatásosabban használja ugyanezt a fragmentálást, te jószagú szent szar.)

Summa summárum: lehet, hogy New York filmszínházaiban és azok közvetlen környezetében Jordan filmjének vetítése óta hiánycikk az almás Zewa Softis, de engem kurvára nem hatott meg - most, hogy rávilágítottál, sem - a jenkik terápiás vendettája. Valszeg durván más hangnemhez szoktunk. Remélem, nincs harag.


* - igen, és ezek után még tükörbe merek nézni!
** - America, Fuck Yeah.

Linkovic Csumoszky · http://geekz.blog.hu 2007.10.19. 15:49:18

(jó kis írás, csak lemaradtak a címkék)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.19. 15:54:10

"pont egy zárthelyi felkészüléséből vett el 3, mint utóbb kiderült kardinális jelentőségű órát."

Kampó? lúhú-zöhör...

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.19. 15:56:27

" 28 héttel később. (Amiről szintén kell majd pár keresetlent, hisz zombiopuszként meghatóbb, mint amilyen gyönyörű-ocsmány.)"

Írsz róla? Imádom azt a filmet.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2007.10.19. 17:53:00

Én még nem cimkéztem, de akkó mingyá végigzongorázok itt pár gombon.

Kampó??? Dehogy, csak az ötös kétséges erősen.

28 hét: jövő héten megpróbálok vmit összelopni.

(Ja, és természetesen ultrarövid _hullámú_ frekvencián. Bár ez gondolom evidens mindenkinek, csak vártatok, hogy magamtól jöjjek rá.)

vittorio 2007.10.20. 08:08:02

Nemtom ki hogy van vele, de én el bírnám viselni, ha lefeleznéd mondjuk az idegen szavak használatát a következőben. Mondjuk csak úgy, próbaképpen. Szerintem elveszi a figyelmet a lényegről ez a sok - nekem - erőltetettnek ható szó. Egy filmkritikában nálam ez sok. Bár mindenképp érdekes. Lehet, hogy egyedül vagyok és mindenki másnak bejön. Természetesen a legnagyobb jóindulattal jegyeztem ezt meg. Mindemellett szívesen olvasok tőled, és várom is az újabb porciót.

miért kell?? 2008.02.22. 19:41:57

Nem értem miért kell egy filmkritikát teletűzdelni 8 soros, egy egyszerűen közölhető észrevételt 30 idegenszóval körülmagyarázni? A film értékelése után szerényen értékelném a kritika íróját is: Habár a megközelítés frappáns helyenként, mégis összességében túlbonyolított maszlag, talán épp annyira mint a fil. Személyeskedés nélkül ez a kritika épp annyira vette el kedvem a filmtől mint az olvasástól. Ez a saját véleményem.

wer 2008.03.06. 23:35:46

Mér'? Mer' egy kis pöcs.
Kis puhapöcs.

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.03.07. 16:20:23

Hé, skacok, esetleg tuttok ojat is, ami netán átmászik az ingerküszöbömön, vagy az túl kemény dijó?

Parraghramma. · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.03.09. 00:21:12

Nem hittem volna, hogy egyszer erre is sor kerül, de most nagyon közel állok moderálási jogaim érvényesítéséhez. Túl mentél minden határon, kedves Eerf.

Ezt azonnal szívd vissza.

Terpeszgyermek · http://terpesz.freeblog.hu 2008.06.23. 15:07:04

Kedves Parraghramma!

1. Nézd meg legalább egyszer ezt a filmet.
2. Próbálj egotrip helyett mások érdeklődésére is számot tartó írást kiizzadni magadból.
3. Inkább ne írj filmkritikát.

Talented Torrance · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.06.23. 21:44:35

Köszönjük, Emese.

(A roppant szarkasztikus pontyaidra válaszolva: a filmet láttam - sajnos. Dirigájj annak, akinek fizecc. De ami a legfőbb, hogy most, hogy hónod alá kaptál két ekkora szart, mint a dómzdéj, meg a döbréván, vegyél két flakon hipót, meg egy drótkefét, mer anyád nem fogad be.)

Terpeszgyermek · http://terpesz.freeblog.hu/ 2008.06.25. 16:35:01

Úgy visítasz, mint egy süldőlány. Tényleg ennyire fájt?

Talented Torrance · http://torrance.freeblog.hu/ 2008.06.25. 18:57:34

"Nnnagyon. Belesajogott az epevezetékem!"

Emese, amúgy benned nemcsak az a jó, hogy töménytelen ontopic okosságot mondasz, de ráadásul nem is vagy "színtelen": a "stílusérzéked" is magával ragadó. Tovább megyek: meglátásaid bravúrosan eredetiek, reflekcióid bénítóan kiszámíthatatlanok, az pedig, hogy egy ilyen merőben újszerű perspektívába helyezted a filmet, végtelen bölcsességre vall.

Esdeklem: ne hagyd abba!