Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Filmkritika: A TEXASI LÁNCFŰRÉSZES MÉSZÁRLÁS (The Texas Chainsaw Massacre, USA, 1974) *****

2007.10.15. 13:13 Wostry Ferenc

Miután mostanában egyik-másik hazai publikáció megpróbálta definiálni a grindhouse fogalmát, illetve csokorba szedni azokat a filmeket, amelyeket ez a gyűjtőnév takar, úgy gondoltuk, ideje megmutatni a sok kibicnek, mi is a valódi grindhouse. Here ya go, bitches:

GRINDHOUSE KLASSIX-SOROZAT, 1.

Hooper már az első jelenettel legendát teremt. A később sikeres komikusi karriert befutó John Laroquette kellemes baritonja nyugodtan, hangjában minimális hatásvadászattal olvassa fel a vásznon Star Wars -módra felfelé vánszorgó szöveget. A narrátor poklot, borzalmakat, eddig sosem tapasztalt horrort ígér; fiatalok tragikus, megdöbbentő történetét. Vaku villan: az erős oszlás stádiumában lévő emberi maradványokról készült közeli képeket nyikorgás, dübörgés, morgás festi alá, a tökéletes musique concrete . A montázs lezárásaként a kamera megállapodik egy összeaszott hullaarcon. A kamera nyitni kezd, a premier plánból totál lesz, a halottból király: obszcén pózban, széttett lábakkal, kezében emberi fejjel pózol egy ormótlan síremlék tetején, miközben háta mögött a látóhatárt vörösre-sárgára festi a préri lemenő napja.

Sally Hardesty és barátai, Jerry, Kirk és Pam, valamint Sally tolószékhez kötött öccse, Franklin, mintegy összekapcsolva a kellemeset a hasznossal, egy szűk, dobozos kisbusszal végigrobognak az USA déli államain. Hogy mi ebben a hasznos? Ha már úgyis arra járnak, beugranak abba az isten háta mögötti temetőbe, ahová Sallyék nagyfaterja lett elföldelve. Mókás kedvű ismeretlenek ugyanis, több másik elhunyttal egyetemben, a papát is előásták (lásd fentebb), és mindenféle elmondhatatlan dolgot műveltek vele. A helyi hatóságok kimondottan jó néven veszik, ha egy családtag veszi a fáradtságot, és lejön mély Délre segíteni nekik a sok, pajkosan egymásra halmozott testrész között rendet rakni.

Ám téved az, aki azt hiszi, hogy utazásuk során a fiatalok csak ilyen és ehhez hasonló pozitív élményekkel gazdagodnak! Az a stoppos például, akit rögtön a főcím után vesznek fel, lököttebb, mint egy elektromos bikacsök. Az még hagyján, hogy a képén egy szép hosszú, rojtos szélű nyílt seb virít. Hőseink még azt is elviselik, mikor a modern vágóhídi módszerek túlzott vértelenségéről kezd hablatyolni (”The gun’s no good!”), de mikor egy nyeles borotvával csontig beletúr a saját kezébe, majd Franklin karján is ejt egy mély vágást, úgy rúgják ki a kocsiból, hogy nyekken. Búcsúzóul még végighúzza véres tenyerét a furgon oldalán. Jel? Jel.

A társaság Sally felmenőinek üres, lerobbant tanyáján szándékszik éjszakázni. Már épp belaknák a romot, mikor Kirk és Pam úgy dönt, megmártóznak a ház mögötti “swimming hole”-ban (az USA déli részén így becézik a kisebb természetes tavakat). Ám víznek nyoma sincs, bizonyára kiszáradt mióta Sally utoljára itt járt. Kirk és Pam elhatározza, hogy szemügyre veszik a közeli, szintén elhagyatottnak látszó házat. Bár körülötte a gyom derékig ér és az épület háta mögött autók generációi állnak katonai álcázóhálóval letakarva, a ház áramgenerátora teljes erőbedobással zakatol. Mindössze embernek nem lelni nyomát.

Egészen addig, míg Leatherface elő nem ront egy félretolható fal mögül, elvonszolja Pamet és fel nem tűzi egy masszív acélkampóra…

Tobe Hooper klasszikusa a hetvenes évek legjobb amerikai horrorfilmje, sőt, a hetvenes évek legjobb amerikai filmje, úgy általában. Jobb, mint a Keresztapa , a Kínai negyed vagy bármelyik másik, abban az évtizedben készült, joggal emlékezetes mozi. Ez a filmtörténet egyik legintenzívebb alkotása, amely többet elmond az USA újkori társadalmának állapotáról, mint bármely másik.

A Texas Chainsaw Massacre két világ összecsapásáról mesél: Leatherface és családja - a Nagypapa, a Hentes és a Stoppos - Amerika régi, úttörő értékrendjének elkorcsosult (az önként, dacból vállalt izoláció és a “jenki elnyomás”, a progresszív Amerika által degenerált régi Déljének) megelevenedett romjai, akiknek a tradíciók tisztelete áll értékrendjük csúcsán. Áldozataik a vietnámi háború létrehozta hippigeneráció tagjai, az akkori USA uralkodói, a fiatal remény. A hűtőládában végzik.

Hooper és Henkel maximális művészi koncepciója egy hazai területen, Texasban játszódó horrorfilm terve volt - és a mai napig habosszájú vehemenciával ellenzik, ha valaki a csupasz narratíván kívül valami mást is belelát a filmbe. Nem nagyon kell figyelni a nyavajgásukra, hiszen miután egy műalkotás elkészül, kikerül az alkotó tulajdonából, és megnyílik a különböző interpretációk felé. A fentebbi “régi Amerika a modern USA ellen”-féle elgondolás mellé befér még egy “a vidék bosszút áll az urbánus világon”-elvű is. Egyszóval, a nyálasszájú városi turisták Leatherface láncfűrészének fogai közt végzik!

A Sawyer család (Mark Twain áthallás?), a film antagonistái, mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az életmódjukat - vagy inkább kiélvezzék az általa kínált örömöket. Annyira őrültek, hogy egyáltalában nincsenek tisztában tetteik súlyával, vagy akár saját állapotukkal. A hús minden, és “the saw is family”. Embertelenségük számukra a szokásos életmenet. Még direkt rosszindulatot sem lehet igazán rájuk bizonyítani: a Hentes, a családfő, aki egyébként mellékes keresetként benzinkutat üzemeltet, a fiatal társasággal való első találkozásakor egyenesen megpróbálja lebeszélni őket arról, hogy az üreg házban éjszakázzanak. Érdemes megfigyelni az arcát, mikor rájön, hogy nem lesz képes eltéríteni az utazókat szándékuktól: fáradt csalódottság és bágyadt éhség kifejezése jelenik meg az arcán.

A filmben a zseniális exploitation -cím ellenére szinte alig folyik vér, amely azzal magyarázható, hogy Hooper egy PG (Parental Guidance - szülői felügyelettel megtekinthető) korhatárt szeretett volna a Texasnak kieszközölni! És akkor ad neki egy ilyen címet… Na mindegy. Míg a tizenkét évvel későbbi folytatás valósággal pogózik Tom Savini groteszk effektjeiben - amelyek over the top jellege nagyban hozzájárul a film irónikus hangvételéhez -, az első részben Hooper a híres hitchcocki “minél kevesebbet mutatsz, annál nagyobb hatást érsz el” elvet követi (az már más kérdés, hogy ezt a direktívát Sir Alfredre inkább a cenzúrabizottságok gyökérsége, és nem a saját filmes értékrendje erőltette).

Kevés filmet - most hirtelen csak Hitchcock Psycho-ját és Avati La Casa dalle Finestre che ridono-ját tudom példaként felhozni - ural annyira a fenyegetettség légköre, mint a Texast. Ez egy olyan hangulati elem, amelyről rengeteg rendező tépi a száját, érteni mégis csak rendkívül kevesen értenek hozzá. Hatásos kidolgozásához finesz, fingerspitzengefühl, az anyag és a mesterség mély-mély ismerete szükséges. A film kezdése lassú, de minden jelenet a veszély bármikori felbukkanásától bűzlik. A tárgyalásban Hooper megcsillogtatja izgalomteremtési tehetségét, amelyet mára mintha ráspollyal reszeltek volna ki az agyából. Az éjszaka macska-egér játszmái gyors, de brutális gyilkosságokban érik el csúcspontjukat. Éjfélre már csak Sally marad életben, akit Sawyerék olyan vacsorára invitálnak, amelyet ha valaki végignéz, soha el nem felejt. És mikor a Nagyfater színrelép (”My ole Grandpa’s the best killer there ever was!”), a közönség ízelítőt kap a kannibálcsalád régimódi vágóhidas módszereiből is. A vacsora-finálé ereje visszaadhatatlan, a maga nemében jelenet sem addig, sem azóta nem volt hasonlóan intenzív. Bár a Texasban egyébként sem nagyon találni kivetnivalót, az utolsó fél óra mutatja meg igazán, hogy értő kezekben vagy akár csak a körülmények szerencsés összejátszása folytán mire képes a horror, mint műfaj. Az élmény beleég az agyba.

A folytatásokra, a korábban már leírtaknál hadd ne pazaroljak több szót. A második részből Savini maszkjain kívül mást nem érdemes megjegyezni, a harmadik és a negyedik, Kim Henkel rendezte epizódból még ennyit sem. A Texas Chainsaw Massacre-nek, amelynek egy kópiáját tárolásra érdemesnek találta a new york-i Museum of Modern Art, valójában nincsenek is folytatásai. A puszta őrületnek ez a csodálatos mesterműve egyedülálló, és csak pörög magányosan a saját tengelye körül, mint Leatherface a film végén, az izzó napkoronggal a háta mögött, berregő láncfűrésszel a kezében.

22 komment

Címkék: horror filmkritika grindhouse 5csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr20196742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

proci 2007.10.15. 14:48:47

remek kritika, azt hiszem lassan ezt is pótolnom kéne (a remaket már láttam, de az valami hihetetlenül gyengén sikerült).

a grindhouse könyvek a death prooffal az elejükön meg viccesek... death proofnak minimum rendezői/scriptírói/női főszereplői/férfi mellékszereplői razziet kéne adni az első 50 percért. ebből 3mat egy embernek...

Beyonder 2007.10.15. 14:56:15

alig off: A Mozinet féle (szerintem kiváló) Grindhouse könyvnek hamarosan érkezik a recenziója.

travis 2007.10.15. 16:03:07

"Jobb, mint a Keresztapa , a Kínai negyed vagy bármelyik másik, abban az évtizedben készült, joggal emlékezetes mozi."
BRUHAHA! Egy Pacino-De Niro-Nicholson szentháromságot azért nehéz ehhez a mozihoz mérni. Én nagyon bírom (a korai) Hoopert, de azért kicsit óvatosabban a jelzőkkel! Az említett két film európai gyökerű klasszikus amerikai mozi, míg a Massacre tőrőlmetszett amerikai zsánerfilm, más világ. Nincs értelme az összehasonlításnak.

"többet elmond az USA újkori társadalmának állapotáról, mint bármely másik"
Ez viszont kurvára igaz! Mondjuk ha társadalmi keresztmetszet, akkor inkább a Dawn Of The Dead. Igen, a remake is.

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.15. 16:06:06

Nyugi, nemsokára lesz KÍNAI NEGYED-kritika is. ;)

ramiz · http://virtualdog.blogspot.com 2007.10.15. 16:11:51

Még mindig jó cikk... :D viszont a geekz lassan átmegy sokkba... nem mintha zavarna a dolog. :)

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.15. 16:16:07

Engem egy picit igen (mondom ezt úgy hogy ezt a cikket pont én írtam...) Ki is adtam az ukázt, hogy kommerszebb dolgokra is koncentráljunk, a kult cuccokról nem elfelejtkezve.

rolo tomasi · http://www.oriasi.blog.hu 2007.10.15. 20:00:50

Jó írás egy hatalmas moziról!Grat!

Balfake 2007.10.16. 01:10:17

Tán egyszerűen azért Sawyer, mert fűrészelnek, nem biztos, hogy pont a született amerikai kerítésfestő szabad lélekre akarnak utalni. A cikk kiváló, de már megszoktuk, a túlzások meg nyilván a rajongás számlájára írandók.

Chavez 2007.10.16. 02:01:43

Tom Sawyer ugyanolyan déli hillbilly, redneck tahó, mint a komplett Sawyer család.

ringsider · http://fussatokbolondok.blog.hu 2007.10.16. 09:15:32

Ez egy kurva nagy film! én szégyen-nem szégyen, nemrég láttam csak először, a bitang jó magyar megjelenés megvételekor! Kevés ennyire koros film tündököl teljes pompájában még most is...

boorman 2007.10.17. 21:49:56

Dr. Gonzo: Szerintem felesleges volt a Mozinet Grindhouse könyvét idekavarni "alig off"-ként, mert Ferenc barátunk nyilván nem arra gondolt a kis bevezető szövegében. ;)
(A könyv egyik szerzőjeként nyugodtan állíthatom, hogy sem definiálni, sem csokorba szedni nem akart senki a grindhouse kapcsán ebben a kis kötetben, legfeljebb "ezek is befigyeltek útközben", szinte mellékesen. Szóval valami másra gondol a Big Boss Man. :D )

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.17. 21:51:21

Arra nem gondolhatok, nem is olvastam!

Beyonder 2007.10.17. 22:03:00

boorman: ha megnyugtat, én sem arra gondoltam, hogy lenne bármi köze a bevezetőnek a könyvhöz :) A snuff filmes fejezetről viszont van véleményem, de azt majd a könyvrecenzió kommentjeinél fejtem ki...

boorman 2007.10.17. 22:09:13

Feri: Akkor már csak azt szeretném tudni, mire gondoltál (de komolyan).

Gonzo G.: Miért a kommentjeinél? Miért nem a recenzióban? Készüljek a ledorongolásra?

Wostry Ferenc · http://geekz.444.hu 2007.10.18. 03:29:12

Azt megtartom magamnak, mindenesetre vannak páran a hirtelen jött "szakértők" közül, akik hálát adhatnak a jóistennek az internetért meg a wikipédiáért.

boorman 2007.10.18. 06:47:57

Így már értem (asszem).

Beyonder 2007.10.18. 10:23:33

b: nem én írom a cikket (a szerzőket - rajtad kívül - mind ismerem, így nem lenne túl etikus...)

boorman 2007.10.18. 17:04:04

G: Értem... Mindenesetre kiváncsi vagyok. :)

spearmint 2007.11.15. 13:25:26

Egyszer megmutattam ezt a filmet egy haveromnak. Azt meselte, hogy meg kellett neznie az Ace Ventura-t lefekves elott ugy parazott. :D:D:D
Az egyik legjobb horror ever! :) Mekkora mar a lenyuzott arcokbol keszult fali lampaernyo! :)

-Szűcs Gyula- · http://nerdblog.blog.hu/ 2010.03.18. 00:00:04

boorman Dr.Gonzónak címezte a válaszát. Ilyen nick viszont nincs előtte, viszont a Mozinet könyvét előtte csak Beyonder emlegette.

tehát Dr. Gonzo kizárásos alapon Beyonder!
:)