Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

Paletta 1.: A Boros-Szikszai alkotópáros

2013.11.20. 06:00 Desrix

Boszi00.jpg(Most induló sorozatunkban a vizuális képzőművészetek olyan nagyjairól készítünk portrét, akik kimeríthetetlen fantáziájukat képekbe, festményekbe, illusztrációkba és grafikákba öntve kápráztatnak el minket, és ezzel valamilyen formában a Nagy Geek Képet gazdagítják. A betekintések nyilván nem panoráma jellegűek, ám arra – reményeink szerint - kiválóan alkalmasak, hogy látókört szélesítsenek. Mielőtt kifogynánk a képes frázisokból, csapjunk is bele a lecsóba, oppárdon, a festékes vödörbe. Első alkalommal alaposan beizzítjuk a motorokat, és nem egy, hanem rögtön két művészt mutatunk be, akik ráadásul magyarok, méghozzá a szakmán belül és kívül is nagy elismertségnek örvendenek.)

Boros Zoltán és Szikszai Gábor, vagy ahogy többen ismerik őket, Boros-Szikszai (bennfenteseknek BoSzi), egy olyan különleges alkotópáros, akik Magyarországon egy egész korszakot határoztak meg, hihetetlen méretű munkásságuk pedig eljutott azokhoz is, akiknek halvány fogalmuk sincs róla, kit vagy mit takar ez a név. Jellegzetes stílusban készült képeik számtalan könyv- és magazinborítóról, plakátról, játékról, vagy kártyáról köszönnek vissza. Kötve hiszem, hogy lenne olyan ember kicsiny országunkban, aki ne látott volna életében Boros-Szikszai festményt.


Boszi02.jpgA világ szeme című könyv borítója (Az Idő Kereke sorozat) - félig kint, félig bent: a kinti hideg és a benti meleg színek összecsapása

A két művész már a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában megismerkedett, onnan mindkettejük útja egyenesen vezetett a Képzőművészeti Főiskolára, így nincs mit csodálkozni azon, hogy mennyire egybeforrt a stílusuk. Belépőjük a geek világba egy Galaktika-borító volt, amit pár másik és néhány illusztráció követett. Emellett szorgalmasan készítették az akkor még bevett szokás szerint lemagyarított moziplakátokat, így amikor a kilencvenes években belendült a sci-fi és fantasy zsáner, és szükség volt egy borítóra, nem volt kérdéses, hogy kikre essen a választás - ugyanis nagyon kevés regény jelent meg eredeti, átvett borítóval, sőt, a már akkor is hasító filmes frencsájzokra épülő, saját gyártású könyvek egész sora látott napvilágot (hiába no, a magyar ember mindig feltalálja magát). Ezek aztán természetüknél fogva eleve igényelték a jól ismert karaktereket megformázó színészek borítón való szerepeltetését, így kerülhetett Schwarzenegger egy Alien regény elejére.

Boszi01.jpgKiálts farkast - a leghíresebb magyar cyberpunk regény borítója és az áll-leejtő részletességgel kidolgozott háttér

A művészpáros az esetleges külföldi munkákon felbátorodva úgy döntött, próbát tesz az észak-amerikai ringben is, próbálkozásukat pedig siker koronázta: a Wizards of the Coast épp akkoriban végzett ráncfelvarrást a világhírű Magic: The Gathering gyűjtögetős kártyajátékán, és teret engedett a két magyarnak, akik be is bizonyították, érdemesek rá, hogy világméretű porondon legyen a helyük. A Magic-játékosok körében osztatlan sikert arattak, munkájukat a szakma 2006-ban a Chesley-díjjal ismerte el (ez a legjobb játékillusztráció díja, a Blazing Archon című képükért kapták).

Boszi05.jpgA híres-nevezetes Blazing Archon - egy apró kártyalapnyi tüzes szemkápráztatás Chesley-díjat ér

„Ha egy üzlet beindul…”, szól a mondás, ami Boros és Szikszai esetében egész pontosan azt jelentette, hogy a Magic mellett a World of Warcraft gyűjtögetős kártyajátékhoz is nekiláthattak illusztrációkat készíteni. A Spectrum évkönyvébe bekerülni szintén nem kis dolog, a fantasztikus témájú művészeti munkákat felvonultató kiadvány az egyik legjobb szakmai ajánlólevél. Az amerikai piac azonban nem tud mit kezdeni az alfától ómegáig minden munkafázist maguk végző művészekkel, így a specializálódás oltárán feláldozva kettősüket, Boros Zoltán és Szikszai Gábor két évvel ezelőtt úgy döntött, ennek a felállásnak ebben a formában egyelőre vége, egyikük az USA keleti, másikuk a nyugati partjára költözött (persze családostól). Boros Zoltán szabadúszó illusztrátorként azóta többek között a negyedik kiadású Dark Sun könyveit (egy nagyon sikeres és egyedi szerepjáték világ) és a Magic kártya Return to Ravnica nevű szettjét gazdagította, Szikszai Gábor pedig concept artistként legutóbb az EverQuest online szerepjáték készülő új részéhez, a Nexthez rittyentett egy csodaszép háttérképet. Az együtt töltött munkaéveknek köszönhetően rajzstílusuk szinte összeforrt, nagyon nehéz különbséget tenni a két művész egyéni alkotásai között - holott elmondásuk szerint a kézzel való rajzolásban, a kompozíciókban, a dinamizmusban Boros Zoltán, a digitális festésben, a színek életre keltésében pedig Szikszai Gábor jeleskedett.

Boszi08.jpgGreg Bear: Moving Mars című regényének német nyelvterületen megjelent verziójához készült borító - olyan valóságos, hogy szinte a lány után iramodnánk (ebben javarészt a festés a ludas)

Stílusukat tekintve képeikre legjellemzőbb a pasztelles-fémes színvilág, a valósághű textúrák: akár az életben, úgy csillan a fém, a karakterek ruháinak súlya érezhető, a tűz lobogása szinte vakít, a füst eszméletlenül „szép”. A részletek tisztán kivehetőek, nem sallangosak, a barokkos túldíszítettség helyett inkább a funkcionális díszek dominálnak (a páncél nem csupán ott van az alakon, de látszanak az azt rögzítő övek és csatok). Az árnyékok kellemesen mélyek, ám szerepük itt véget is ér, a kontrasztot döntő többségében a színek adják, amiket a két művész remek érzékkel használ.

Boszi03.jpgItt aztán van minden: káprázatos égbolt, futurisztikus épületek, fény-sötét játék és elképesztően részletes ablakkeret

A fény és a színek hol szemkápráztató kavalkádban tombolják ki magukat, hol jéghideg mozdulatlanságra kárhoztatva borzongatnak. Emberalakjaikon szigorúan betartják az arányokat, sehol nem látunk példát kilengésre, a valósághű ábrázolás első számú prioritásként jelenik meg, ennek köszönhetően a fegyverek, a gépezetek mind-mind azt az érzetet keltik, hogy akár mi magunk is használhatnánk azokat (ami a sci-fi témáknak terít meg alaposabban, mivel a két művész saját bevallása szerint jobban vonzódik a science-fictionhöz, mint a fantasyhez). Kivétel ez alól a World of Warcrafthez készült képek, ám ott alapkövetelmény a jellegzetes rajzfilmes stílus visszaadása.

Boszi07.jpgMegy a cartoonish-style is - World of Warcraft kártyajáték

Nőalakjaik ehhez mérten nincsenek extrém méretekkel eltúlozva, sőt, a mértékletesség kifejezetten jó táptalaja a szépségnek – mivel nem a lufinyi dudákra összpontosítanak, képesek úgy visszaadni egy-egy nőalakot, hogy annak esetenként kisugárzása van, nem csak piszokjó segge. Kompozícióik karakter-központúak, a borítófestés „szakbarbársága” miatt képeik zömén a dinamizmus visszafogottan ábrázolt, ezt a sort a kártyaillusztrálás szakítja csak meg. Az általuk rajzolt sziklák olyan jellegzetesek, hogy fantasy képeiket ezekről ismertem fel a legkönnyebben.

Boszi04.jpgM.A.G.U.S., Sárkányháború, és egy formás hátsó - mi kellhet még egy ifjú kalandozónak?

A hátterek gondos aprólékossággal kimunkáltak, de sosem túlzsúfoltak, nem veszik el a fókuszt a főalaktól. Az épületek a járműveknél megismert realista törekvésnek esnek áldozatul, de milyen jól teszik, hogy hagyják magukat pőreségükben megfesteni: indokolt esetben oly mértékű kidolgozottság figyelhető meg egy-egy városi háttért használó képnél, ami már-már a pofaleszakadás jelenségét súrolja. Sőt, tudjátok mit - át is lépi. Itt bizony nincs kecmec, leheletnyi művészi vénával megáldott kölykök ezrei sóhajtoztak a Boros-Szikszai képek láttán (nyilván másféle képek feletti kisóhajtozás után), magukban mantraként ismételgetve, hogy "bárcsak így tudnék rajzolni..."

erion01.jpgYnev-i All-Starz gála, hol másutt, mint Erionban, a Kalandozók Városában - ugyan nagy tolongás nincs az utcákon, de a lényeg és a hangulat egyből lejön

Mert nyilván van, aki falra mászik a Boros-Szikszai képektől, ám ízlésről nincs értelme vitatkozni, az mindenkinek olyan, amilyen – a tények, és ez esetben a rajzkészség, a nagy betűs Tálentum azonban már más tészta. Boros Zoltán és Szikszai Gábor érdeme a magyar művészet területén vitathatatlan, több, mint 1000 alkotásuk látott már napvilágot, legyen az Pepsi-plakát vagy biztosítós falinaptár, annak idején soha nem tudhattuk, mikor botlunk bele a képeikbe. Ezúton is kívánok a művészuraknak még sok-sok kreativitással teli évet!

Boszi06.jpgArany élet, arany napfény - gyönyörűek a színek, az ing gyűrődése hibátlan, minden a helyén (na de whiskeyt konyakos pohárból?!)

(A cikkben látható összes kép az alkotópáros honlapjáról származik: www.boros-szikszai.com)

26 komment

Címkék: scifi fantasy cover paletta

A bejegyzés trackback címe:

http://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr405616122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

prick 2013.11.20. 10:27:59

Megvan kik rajzolják majd meg a képregényemet. :)

Flankerr 2013.11.20. 11:22:09

Méltó a munkájuk minőségéhez a poszt is, jobban nem is lehetett volna elkezdeni ezt a rovatot. Én nem vagyok a téma szakértője, és nagyon fogyasztója se, de az ő stílusuk tényleg annyira egyedi, hogy bárhol kiszúrható.

Lupius von Girard 2013.11.20. 17:12:47

Számomra viszont a nevük egyszerűen egybeforrt a gagyival. A szívem megfájdul mikor egy-egy régebbi regényt ilyen borítóval látok meg. Hiába a szép rajz technika, a legtöbb képükre nem esik jól ránéznem. Csak én vagyok így vele?

Chavez 2013.11.20. 17:43:04

@Lupius von Girard: Nekem azért nem rossz ránéznem, de tény, hogy túl steril, túl "tiszta" és kicentizett, ezért nagyon személytelen és unalmas ez a fajta stílus azokkal a túlidealizált alakokkal meg látvánnyal. Mindenféle egyediséget nélkülöznek.

Maya-- 2013.11.20. 19:30:16

s ha konyakot iszik a pohárból? :)

Neocon 2013.11.20. 21:05:42

Mindig is imadtam a kepeiket. Le a kalappal elottuk.

2013.11.20. 21:40:14

Ez a nyolcvanas-kilencvenes években elment, mert vizuálisan iszonyú műveletlenek voltunk, internet híján szinte semmi új nem jutott el hozzánk. És hol volt még a desktop 3D...A hűtőgép-kompresszoros airbrush volt a csúcs. Az ilyeneket tátott szájjal bámultuk. Ma már ez a stílus annyira lenne eladható, mint egy zx spectrum — nosztalgikus érzésekkel gondolnak rá az idősebbek, de kb. csak egy limlomokat gyűjtő ócskásnak jelentenek eszmei értéket. Gyerekként én is megcsodáltam Vallejo illusztrációit például, ma már, felnőtt fejjel, a hideg kiráz, ha meglátok egyet. A BSZ duó munkássága is ilyen.

Desrix 2013.11.20. 21:54:30

@retrovírus: Művészetről vérre menő vitákat folytatni totál értelmetlen, nyilván mindenkinek olyan ízlése van, amilyen. De azt mondani a művészetről, hogy az informatikához hasonlóan elavul, ne haragudj, de hatalmas baromság. Különben Picasso, vagy sokkal régebbi festők művei nem múzeumokban lennének kiállítva, vagy árveréseken százezrekért cserélnének gazdát, hanem limlomokat gyűjtő ócskások garázsában porosodnának.
Elfogadom, hogy másnak nem tetszik az ő művészetük, de azt, amit állítasz, semmiképp. Sőt, cáfolom: ez a stílus simán eladható, el is adják. Éveken keresztül adták el és adják el most is, és ezt nem én állítom, hanem tény.

@Maya--: persze, konyakot iszik, de ezzel hibát követ el. :D

2013.11.20. 23:52:23

@Desrix: Ahhoz, hogy az állításodat érvként lehessen elfogadni, először is definiálni kellene, mi a művészet. Ez ötezer éve nem sikerül a filozófiának. Vajon a befogadás aktusa része a műalkotásnak? Vagy akkor is művészet lenne, ha mondjuk a holdon lenne, és nem látná soha senki? A legújabb analitikus művészetfilozófiák (pl. Danto) egyszerűen azt állítják, hogy a művészet a kontextustól függ: művészet az, ami a galériákban ki van állítva (ld. pl. Duchamp piszoárja, vagy Warhol leveskonzvervjei, amik tagadhatatlanul részei a művészettörténetnek). Egyet tudok viszont. A BSZ kategóriájú alkotók soha nem fognak olyan tulajdonságot felmutatni, bármilyen legyen is a korszak filozófiai széljárása, amiben ezeket művészetnek lehetne nevezni. Ezek a silányság esszenciái, bennük van minden vulgaritás, ami elválasztja a művészetet a nem-művészettől. És hiányzik belőlük minden, amitől kicsit is új és eredeti lenne, és üzenne valamit. Oké, hogy alkalmazott grafika és nem lép fel a klasszikus értelemben vett művészet igényével — de még ezzel együtt is poshadt, lábszagú dolog, amit művelnek. Megújulni soha nem tudtak és nem is akartak. Rendben, hogy eladják, talán pár képregénykiadó meg kisebb könyvkiadó még mindig vevő rá, dehát az összelapított sörösdobozt is megveszi valaki, szóval ne ez legyen a mérce. Ami talán nekem a legnagyobb fenntartásom velük szemben, az az absztrakció teljes hiánya. Végtelenül didaktikus, buta, egydimenziós, leképezős világuk van, buta befogadókra kihegyezve. Ehhez alakították a stílusukat is.

2013.11.20. 23:58:31

@Desrix: Amúgy meg rajztudásban nincsenek nagyon ott, nézd meg jobban a kezeket pl, vagy egyes pózokat, béna a kontraposztó, hiába jártak a képzőre. Még úgy is, hogy fotó után rajzolnak. Ha rajztudást akarsz látni, nézz mondjuk Zichyt. Na az művészet.

Is 2013.11.21. 09:29:43

@retrovírus: Köszönöm, hogy ismeretlenül is lebutáztál engem és még nem kevés embert csak azért, mert más a véleményünk. Máris jobban indul a napom.

Desrix 2013.11.21. 11:10:55

@retrovírus: ez a "definiáljuk a művészetet" csak süket duma. Azért nincs ilyen, mert a művészetben több az irracionális, mint a racionális, mert javarészt megfoghatatlan, blablabla.
Számodra a valóság lerajzolása, újragondolása, az a fajta "visszaadom tökéletesítve amit látok vagy átteszem scifibe" hozzáállás üres, sértő az igazzy művészetekre nézve. Van, aki számára meg pont nem. Oda lehet szarni a vászon közepére és szétkenni egy ecsettel, volt is rá példa, és ugyanúgy volt, aki lelkesedett érte, és volt aki elégette volna. Én elfogadom, hogy ez Neked nem tetszik, ennyi. Mehet minden tovább.
A művészet nem olyan, mint a matek, hogy a 2*2 mindig 4 - ahány emberi lélek, annyiféle művészet.
Szóval szerintem leszólni más ízlését, butának titulálni őket - na az a butaság. :)
Disclaimer: nem ismerem a művészurakat, nem őriztünk együtt nyájat, és nem kaptam pénzt (sajnos) a fenti cikkért, a fentiek a saját véleményemet tükrözik.

endberg 2013.11.21. 13:08:59

@retrovírus:

Boros és Szikszai sikeresek abban amit csinálnak, vagyis az alkalmazott művészetben. Nem csak a 80as években és Magyarországon voltak sikeresek, hanem most is azok, és külföldön is azok. (többek közt egy olyan országban, ahol az alkalmazott grafikának brutális hagyománya, ipara van, és nagyon komoly konkurenciával szemben kell kiemelkedőnek lenni) Ezek simán tények, ezzel vitatkozni szerintem csak trolloknak érdemes. Az hogy neked nem tetszik, azzal nincs semmi baj. Lehet olyanokat írni, hogy túl steril, túlságosan merev, beállított stb. Ezek mind-mind tudatosan vállalt dolgok, nem azért ilyenek a műveik, mert bénák, vagy alulképzettek, hanem azért, mert ilyen a stílusuk (mint ahogy Vallejo is direkt rajzol bodybuilder pózba mindenkit). Az nem baj ha valakinek ez nem tetszik. Az a baj, ha valaki elkezdi a kategórikus megmondást, elkezd egyetemes értékekkel meg jól manipulálható esztétikai-filozófiai fogalmakkal dobálózni. És mindezt teszi a geekzen, ahol még véletlenül sem az a jóság fokmérője, hogy mennyire művészi valami. Nyilván kilógna a lóláb egy XXI. századi kortárs festőkről szóló blogban, de könyörgöm, ez valami egész másról szól.

2013.11.21. 21:51:52

@Desrix: Sajnos halvány fogalmad sincs, hogy te magad mit értesz művészet alatt. Így az ilyen kijelentéseiddel, hogy " ahány emberi lélek, annyiféle művészet", abszolut nem lehet mit kezdeni, még válaszolni se lehet rá, mert nem állít semmit. Én is elfogadom természetesen, hogy neked ez a stílus bejön, semmi bajom vele, sőt örülök, hogy mindenféle műfaj megtalálja a közönségét. De azt nem olvashattad ki a kommentemből, hogy a magas művészetet akarom számon kérni BSZ-éktől. Még az se érdekelne, hogy túl steril, amit csinálnak. Volt egy rajztanárom, Kósa János, aki ma mainstream festő, és ő is fest robotokat a kiállítótermi képeibe. Asszem egy időben is jártak a képzőre a BSZ valamelyik felével. Nem ez a mérce. Hogy mi a bajom velük, azt már elmondtam, nem írom le mégegyszer. De itt van pár illusztrátor, kifejezetten a sci-fi/concept art műfajból, akik nekem sokkal jobban tetszenek (és most szándékosan nem Zichyt említem, mert amúgy BSZ a táskáját se vihetné olyannak, aki tényleg tud rajzolni):
www.keiththompsonart.com/gallery.html
www.dusso.com/
hendrix-design.com/

2013.11.21. 21:59:51

@endberg: felfogtam a blog lényegét, és lehet, hogy igazad van, és tényleg nem jó helyen mondtam el, hogy szerintem szar, amit csinálnak. Ha nem került volna ki a címlapra, valószínűleg sose olvastam volna a posztot. Remélem, nem baj, hogy olyan komment is van, ami nem ért egyet a szerző felütésével, igazán nem mondhatod, hogy fikázni meg trollkodni jöttem ide. Elmondtam, hogy szerintem miért hulladék és ennyi. Egész életemben hulladéknak tartottam a munkájukat, kivéve pár évet egész fiatal suttyó koromban, de most volt az első alkalom, hogy ezt el is mondtam valahol.

Rusznyák Csaba 2013.11.21. 22:35:11

@retrovírus: EGYÁLTALÁN NEM baj az ellentétes vélemény. De azért remélem érzed, hogy a zichys meg a "definiáljuk a művészetet" megjegyzéssel kissé meglengetted a sznob-o-métert:)

kukilopezromero 2013.11.22. 09:32:07

A képek fele visszaköszön gyerekkoromból ! :))) szuper ez a cikk !!!

Desrix 2013.11.22. 13:21:38

@retrovírus: Kedves retrovírus, Veled társalogni olyan, mint sajtreszelővel rejszolni. Enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas. :))) Azt légyszíves engedd meg nekem fennkölt intellektuális pole pozíciódból, hogy hadd döntsem el én magam, mit értek művészet alatt. Örülök valahol, hogy nem tudsz mit kezdeni ezzel, meg hogy nem tudsz rá válaszolni. Bár igazándiból hidegen hagy.
Simán elfér itt is a másvélemény, csak az nem mindegy, hogy adod elő. Többeket is ismerek, akik szintén így vannak a Boros-Szikszaival, hogy hulladéknak tartják a műveiket, ez így van rendjén. Valóban kitérhettem volna a cikkben arra, hogy aki nem kedveli őket, az miért van, többek között azokra gondolok, amiket Te is megemlítesz, hogy merev, steril, stb. Az elkövetkezendő Palettákban igyekszem majd kitérni ezekre is, nem csak az ajnározásra, úgyhogy már volt haszna ennek a bájcsevejnek, köszönet érte. :)
Azt is aláírom, hogy nem fikázni és trollkodni jöttél ide, hátistenem, így sikerült, fátylat rá. :)

Forgács W. András · http://geekz.444.hu 2013.11.22. 17:30:46

Nézzünk körül a nagybetűs művészettörténetben: a maga korában Caravaggio-tól undorodva fordultak el, hogyaszongya "mi ez a naturalizmus, kérem?" Hány festő, szobrász, miegyéb alkotott a reneszánszban, akinek ma már a nevére sem emlékszünk, mert távlatból nézve a többiek egyszerűen maradandóbbnak bizonyultak? Véleményem szerint a Boros-Szikszai művészetnek meg volt (és ebből következően most is megvan) a helye valahol. És igen, művészet, tűnjön bármennyire sterilnek vagy giccsesnek így húsz-harminc év távlatából. Sajnos a kort, amelyben készültek nem választhatjuk el a műalkotástól - ha ezt tennénk, akkor az összes gótikus freskót le lehetne vésni, mondván hogy ronda. Gondolom ezt egyik kedves Műértő Olvasó sem akarhatja.

prick 2013.11.22. 17:32:29

Nem tudom, nekem nagyon tetszenek és pont leszarom a kontraposztót, mert akkor laikus vagyok és nem tűnik fel.

kukilopezromero 2013.11.22. 22:45:45

szerintem meg pont az a művészet, hogy kint ülünk a Nascaron egész nap, és sörözünk, míg vörösre ég a tarkónk, há nem köll ezt annyira komolyan venni :)))

nemorino 2013.11.23. 11:46:38

Elég paradox módon viszonyulok ezekhez a borítókhoz. Egyrészt nem szeretem a túlzottan színes könyvborítókat, szerintem jobb az olyan, ami egy-egy tárgyat, motívumot ábrázol. Másrészről szerintem a Boros-Szikszai páros nagyon jól dolgozott a kilencvenes években és gyönyörű képeket alkotott. Volt olyan könyv, amit a sokat ígérő borítója miatt vettem meg. A legnagyobb kedvenceim:
Leslie L. Lawrence: Siva utolsó tánca (1996-os kiadás): www.antikvar.hu/images/konyv/siva-utolso-tanca-dc_original_63154.jpg
Timothy Zahn: Sötét erők ébredése moly.hu/system/covers/big/covers_16374.jpg?1373666445
Timothy Zahn: Az utolsó parancs p2.vatera.hu/photos/be/99/1fc6_1_big.jpg

Ez utóbbi kettő szerintem jobb, mint az angol nyelvű kiadás borítói. Az elsőnél meg érdemes rákeresni a további kiadások borítóira, hihetetlenül bénák összehasonlítva Borosék munkájával.

Szóval úgy vagyok vele, ha lehet kerüljük a feltűnő borítókat, de ha már ilyen, akkor inkább ők, mint más a hazai piacról. Plusz ugyebár a nosztalgiafaktor, ami verhetetlen :-)

ghavin 2013.11.25. 11:36:39

Illusztráció és alkalmazott grafika kapcsán művészetelméleti vita kerekedik - sírjak vagy nevessek? Hihetetlen, hogy amúgy intelligens és tájékozott emberek mennyire korlátoltan nyilvánulnak meg néha. Nem magyar sajátosság, de hogy magyar kommentharcost még nem láttam beismerni a tévedését, az egyszer holtbiztos.

RoFä 2013.11.25. 22:42:17

@retrovírus: hendrix valóban döbbenet...
azért bsz-nek is van helye valamelyik radioaktyv nap alatt

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2017.09.17. 08:29:39

Az a " Greg Bear: Moving Mars " kép megjelent aztán az Izzó Króm- William Gibson novellás könyv borítójaként is. Emlékszem anno szerepjátékos köreinkben azonnal feltűnt, hogy ez egy idegenbolygófelszínes+sugárpisztolyos kép, ez egy cyberpunk könyvhöz mennyire 'tájidegen". De az akkori kiadók szerint az akkori olvasónak ez is jó volt nyilván.