Utolsó kommentek

Szocializálj velünk!

A legújabb előzetesek

Nincs megjeleníthető elem

GeexKomix különkiadás - 2010 legjobb angol és magyar nyelvű képregényei

2011.01.28. 08:00 Geekblog

Hosszasabb kihagyás után a GeexComix egyenesen a 2010-es év általunk legjobbnak tartott angol és magyar nyelvű képregényeinek toplistájával jelentkezik Santito és Oló… izé, Rusznyák Csaba ajánlásával, négy kategóriában (legjobb tíz futó sorozat, legjobb tíz minisorozat vagy gyűjteményes kötet, legjobb öt magyar kiadású külföldi képregény és legjobb öt magyar képregény), főleg az amerikai és európai szerzők spektrumát lefedve. A címek szigorúan ábécésorrendben, a tovább nem jutott, de jelölt versenyzők felsorolásával kiegészítve.

2010-es TOP10: jelenleg futó (ongoing) sorozatok

Avengers (Marvel Comics, 2010-)
Írta: Brian Michael Bendis (Powers, Ultimate Spider-Man, Jinx, New Avengers)
Rajzolta: John Romita Jr. (Uncanny X-Men, Amazing Spider-Man)


Ha az Invincible az ultimate szuperhősképregény, akkor Brian Michael Bendis új Bosszú Angyalai sorozata az ultimate mainstream (értsd: DC-s vagy marveles) szuperhősképregény. Benne van minden, amiért egy felnőtt ember még a harmadik x-hez közeledve is fenntartások és szégyenérzet nélkül falja ezeket az elsősorban fiatalabbaknak írt kalandokat. A hősök, a gonoszok, az akciók, a történet, minden hatalmas, az emberi léptéket bőven meghaladó. Az író ezzel hosszú évek után végre feléleszti a klasszikus Avengers stílusát.


Fables
(Vertigo, 2002-)
Írta: Bill Willingham (Elementals, Patheon, Thessaly, Witch for Hire)
Rajzolta: Mark Buckingham (Marvelman)


Az évtizedes toplistánkon is szereplő Fables energikus aggastyánkorba lépett, hiszen elérte a századik számát, amiben végre szemtanúi lehettünk a régóta várt eposzi (és nem epikus: tanulunk az olvasói hozzászólásokból!) összecsapásnak: a mesevilágok eddigi legveszélyesebb entitása, Mr. Dark és az enigmatikus Frau Totenkinder mágikus párbajban mérik össze erejüket, melynek kimenetelén ezúttal nem csak a fabulák, de az emberek világának sorsa is múlik. A százoldalas jubileumi számban több szálat elvarrnak és még többet fejtenek fel, Bill Willingham pedig minden kétséget eloszlat az olvasókban, hogy még rengeteg ötlet lapul a tarsolyában az elkövetkező évekre.

Invincible (Image Comics, 2003-)
Írta: Robert Kirkman (The Walking Dead, Marvel Zombies, Battle Pope)
Rajzolta: Corey Walker (The Irredeemable Ant-Man, Marvel Team-Up)


Ez a szuperhősképregény nem ejt foglyokat. Robert Kirkman sorozata végletekig viszi az egyébként unalomig ismert koncepciót (tinédzser fiú szuperképességekre tesz szert), és egy olyan sokrétű, intelligens, grandiózus, fordulatos és alkalmanként elképesztően brutális sci-fi kalandot kerekít belőle, amilyenhez hasonló nincs még egy a piacon. Az éppen folyó sztori (The Viltrumite War) pedig egyike az egész sorozat eddigi legjobbjainak.

Orc Stain (Image Comics, 2010-)
Írta és rajzolta: James Stokoe (Wonton Soup)

Az élvezhető fantasy képregény az utóbbi években ritka, akár a fehér holló, a Dark Horse stabilan futó Conan-jét leszámítva, de úgy tűnik végre megtört a jég: Stokoe bizarr és a mangák eszköztárából sokat kölcsönző látványvilága azonnal magába szippant, amint egy félszemű ork mackós (értsd: organikus medveszéfeket, valamint ősi sírokat tör fel) ámokfutását követhetjük, aki után a legnagyobb hadúr indít hajtóvadászatot, hogy “önkéntes” segítségével juthasson hozzá egy rég halott isten testén keresztül elképzelhetetlen hatalomhoz. A képlet egyszerű, a megvalósítás viszont parádés, ennyi vizuális geget utoljára a Scott Pilgrim sorozatba zsúfoltak, már csak ezért érdemes beszerezni a nemrég megjelent gyűjteményes kötetet.


PunisherMax
(Marvel Comics, 2010-)
Írta: Jason Aaron (Scalped, Wolverine, The Other Side)
Rajzolta: Steve Dillon (Preacher, Judge Dredd, Wolverine: Origins)


Beteg, cinikus, vicces, kegyetlen és brutális. Nagyjából ezekkel a jelzőkkel írták körül anno Garth Ennis szépemlékű Punisher Max sorozatát, és ugyanezekkel lehet körülírni Jason Aaron új szériáját – ami legalább (mondom, legalább!) olyan jó, mint elődjéé. És ezt sem lehet egyszerű guilty pleasure-ként elkönyvelni, mert Aaron is azon kevesek közé tartozik, akik képesek rá, hogy megmutassák a főszereplő karakterének drámai oldalát. Steve Dillon meg esküszöm, arra született, hogy Megtorlót rajzoljon.

RASL (Cartoon Books, 2008-)
Írta és rajzolta: Jeff Smith (Bone)

A tíz Eisner-díjat nyert Jeff Smith legnagyobb dobása a Bone óta ez a fekete-fehér, több-kevesebb rendszerességgel megjelenő ongoing sorozat, melynek főszereplője egy párhuzamos valóságok között ugráló műtárgytolvaj, akinek korábbi megbízóinak ügynökével kell szembenéznie: amíg nem szerzi vissza Nikola Tesla elveszett jegyzeteit, addig újra és újra, minden dimenzióban meggyilkolják Annie-t, a prostituáltat, akihez egyre gyengédebb szálak fűzik. Az év legintelligensebben megírt sci-fije, a független képregény egyik legnagyobb történetmesélőjétől.

Scalped (Vertigo Comics, 2007-)
Írta: Jason Aaron (Wolverine, The Other Side, PunisherMAX)
Rajzolta: R.M. Guéra


Vannak címek, amik évről-évre szerepelnek a listán, mert még évek elmúltával is ugyanolyan mocskosul jók, ha nem jobbak, mint eleinte voltak. A Scalped ilyen. Nem is fűzök ehhez hozzá semmit. Aki még mindig nem ismeri, az magára vessen.



The Sword
(Image Comics, 2007-2010)
Írta és rajzolta: Jonathan és Joshua Luna (Ultra, Girls, Spider-Woman: Origin)

Ki másra számíthatnánk, ha nem a Luna-testvérekre, hogy egy tipikus szuperhősös koncepciót (egy fiatal lány egy olyan kardhoz jut hozzá, ami különleges képességeket biztosít neki) mélyen emberi oldalról közelítsenek meg? A The Sword története egyszerű, akár egy pont, de drámája erőteljes, karakterei pedig elevenek és utolsó rezdüléseikig hitelesek. A sorozat az év első felében véget ért a 24. résszel, és a klasszikus tragédiákat idéző lezárásával végképp bebiztosította helyét a nagyok között.

The Walking Dead (Image Comics, 2003-)
Írta: Robert Kirkman (Invincible, Marvel Zombies, Battle Pope)
Rajzolta: Tony Moore (Fear Agent, The Exterminators), Charlie Adlard (Savage, The Establishment)


Mi már egyszer beválasztottuk az évtized legjobb képregényei közé, mostanra pedig a belőle készült tévésorozat sikerének köszönhetően legalább 5 millió újabb potenciális olvasót ránthat be a 2003 óta még mindig fekete-fehér, minden az oldalak közé beszúrt reklámot nélkülöző, továbbra is öt oldalas old school levelezési rovattal rendelkező posztapokaliptikus zombisorozat. Rick és társai 2010-ben újabb menedéket találtak, de ahogy azt sejteni lehetett, Michonne katanája nem marad sokáig szögre akasztva: bár a The Walking Dead szíve a karakterábrázolás és a gördülékeny, hihető dialógusok, minden bizonnyal bővelkedni fogunk majd a kiontott, rothadó belsőségekben a 2011-es év során is, tavasszal pedig minden előjel szerint a kezünkben tarthatjuk majd az első gyűjteményes kötetének magyar kiadását.

The Unwritten (Vertigo, 2009-)
Írta: Mike Carey (Lucifer, Crossing Midnight, Hellblazer)
Rajzolta: Peter Gross (The Books of Magic, Lucifer)


A brit Mike Carey már a Sandman spin-off Luciferrel és a Hellblazer legendájához hozzáadott munkásságával megalapozta a hírnevét a képregények világában, de a Harry Potter-jelenséget továbbgondoló irodalmi-misztikus sorozata mostanra már saját jogán vált a Fables és a The Walking Dead egyenrangú társává. Főszereplője egy csak irodalmi művek helyszíneit feltüntető mágikus térképet követve próbálja kideríteni homályos múltját, de egyre csak újabb rejtélyekbe botlik, amint egy ideológiai világuralomra törő titkos társaság próbálja útját állni minden eszközzel. Az olvasót füzetről-füzetre zseniális ötletekkel bombázzák: egy tolvaj kétségbeesetten próbál meg kijutni egy szirupos mesekönyv történetéből, melybe beszélő nyúl alakjában börtönözték, egy kómába esett lány hasadt személyiségének történetét lapozgatós könyv formában rakhatjuk össze, a főhősnek újra férfivá kell válnia a Moby Dick egyik fiktív(?) szereplőjének bőrében. A hab a tortán Yuko Shimizu káprázatos borítói, amelyek ugyanolyan védjegyévé váltak a sorozatnak, mint James Jean munkái a nagyszerű Fables széria esetében. Ha csak egy új címbe kezdesz bele az idén, az ez legyen.

Futottak még: American Vampire, Batman Inc, Chew, Conan the Cimmerian, Echo, King City, Knight & Squire, Morning Glories, S.H.I.E.L.D, Sweet Tooth, The Sixth Gun, The Ultimate Spider-Man


2010-es TOP10: minisorozatok/gyűjteményes kötetek

Blacksad (Dark Horse, 2010)
Írta: Juan Diaz Canales
Rajzolta: Juanjo Guarnido


2010 egyik legfontosabb angol nyelvű kiadása a keményöklű magándetektív, John Blacksad mindhárom kalandját (Somewhere Within the Shadows , Arctic Nation, Red Soul) összegyűjtő keményfedeles, 184 oldalt számláló album. A fiktív és létező személyeket antropomorf formában szerepeltető (főhősünk veszedelmes feketepárduc, Oppenheimer bagoly, McCarthy szenátor pedig bivaly), az ötvenes évek Amerikájának milieu-jét tökéletesen visszaadó fim noir vizuális világa a spanyol Juanjo Guarnido tehetségét dícséri, aki már a kilencvenes évek elejétől dolgozik rajzolóként és animátorként a Disney stúdióiban. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az elsőre kissé negédesnek tűnő, rajzfilmszerű ábrázolással lehet-e megfelelően kezelni a nácizmus, a rasszizmus, a bosszú és az erőszak témáját, de aki belelapoz a kötetbe, efelől minden kétsége el fog oszlani.


Criminal: The Sinners
(Icon Comics, 2009-2010)
Írta: Ed Brubaker (Gotham Central, Sleeper, Daredevil, Captain America)
Rajzolta: Sean Phillips (Hellblazer, Sleeper, Incognito)


Ed Brubaker és Sean Philips olyan mélyre merészkedtek a noir erkölcsi fertőjébe, mint előtte még soha – pedig a Criminal korábbi etapjai sem kóristafiúknak íródtak. Gyerekek ölnek gyerekeket (is), a főszereplőt a múlt és a jelen egyaránt sanyargatja, az erőszak és a halál mindenkinek úgy tartozik hozzá a hétköznapjaihoz, mint a levegővétel, és eleve, azzal a világgal, amiben egy gyilkosnak kell rendet tennie, valami rohadtul nem stimmel. Plusz ebben láthattuk a tavalyi év legmegrázóbb haláljelenetét is.

Daytripper (Vertigo Comics, 2010)
Írta és rajzolta: Gábriel Bá (The Umbrella Academy, Casanova) és Fábio Moon (Casanova)

Fábio Moon és Gabriel Bá képregénye valami más, valami ritkaság. Valami, ami úgy szól felnőtteknek, hogy sem erőszak, sem szex nincs benne. És úgy, hogy szem nem marad szárazon, pedig egy percig nem érezni rajta, hogy direkt a könnycsatornákat célozná meg. Olyasvalami, amiből jó, ha tízévente van egy. Gyönyörű, katartikus meditálás életen, halálon, családon, otthonon, apaságon, és úgy általában, az emberen – csodálatosan megrajzolva. Azt hiszed, ezek nagy szavak? Helyes. Járj csak utána.

Detective Comics: Impostors (DC Comics, 2010)
Írta: David Hine (Spider-Man Noir, District X, Son of M)
Rajzolta: Scott McDaniel (Batman, Nightwing)


Ál-Batmanek és Ál-Jokerek egész hadseregeinek háborúja rázza meg Gotham Cityt. Az Imposors a mintapéldája annak, hogy hogyan kell felépíteni, és egyre grandiózusabbá növeszteni egy sztorit, hogy hogyan kell bemutatni, és félelmetessé, hatásossá tenni egy új gonosztevőt… És egyáltalán, hogy a mai sok batmanes baromság közt hogyan kell visszakanyarodni a klasszikus stílushoz, és elmesélni egy mindenféle posztmodern bullshit és ezüstkoros pöcsverés nélküli, piszkosul hatásos és intenzív történetet. Köszönjük, David Hine.


Hellboy: The Storm
(Dark Horse Comics, 2010)
Írta: Mike Mignola (B.P.R.D., The Amazing Screw-On Head)
Rajzolta: Duncan Fegredo (Judge Dredd, Enigma, Spider-Man: Tangled Web)


A tavalyi listán szerepelt a The Wild Hunt, és nehezen tudtam elképzelni, hogy Mignola azt felül tudja majd múlni. De felül tudta. A The Storm súlyos sorsszerűséggel menetel egy hatalmas háború, egy epikus finálé felé, és az olvasó szinte összerogyik a képregény őszinte, nyers és vegytiszta érzelmi ereje alatt. Hellboy búcsúja Alice-től 2010 egyik legemlékezetesebb pillanata volt a comicok világában. Az idekívánkozó, immár ironikus kérdés: hogy fogja Mignola ezt felülmúlni?

It was the War of the Trenches (Fantagraphics, 2010)
Írta és rajzolta: Jacques Tardi (Les Aventures extraordinaires d'Adèle Blanc-Sec, Nestor Burma, Le Cri du peuple)

Felejtsétek el Adele Blanc-Sec-et és az ő csodálatos kalandjait, mint Tardi munkásságának leggyengébb szeletét és vessétek inkább vigyázó szemetek az amerikai Fantagraphics kiadó felé, ami 2010-ben adta ki angolul a francia BD nagy öregjének egyik legfontosabb művét, a Franciaország kollektív tudatán eltörölhetetlen nyomot hagyó és az őt magát is rendkívül foglalkoztató I. világháborút feldolgozó 126 oldalas kötetet. A témához nagyon is illően fekete-fehér album egyenesen és céltudatosan ragadja torkon a lövészárkok háborújának rettenetét: itt nincsen főszereplő, Tardi érett és egyedi stílusában anekdoták sorát fűzi egymásba, melyek egyetlen kapcsolódási pontja maga a háború természete. Ha eleged van a szuperhőstörténetekből, akkor érdemes felütnöd a kilencedik művészet válaszát a Nyugaton a helyzet változatlanra.

Mesmo Delivery (Dark Horse, 2010)
Írta és rajzolta: Rafael Grampá (Gunned Down, Strange Tales II)

Akárha egy Alkonyzóna epizódot látnánk: egy ex-bokszolónak és egy Elvis-imitátornak titokzatos küldeményt kell leszállítania kamionnal, amikor megállnak egy dinernél, ahol természetesen azonnal beléjük kötnek, innentől pedig mintha egy hurrikán szabadulna el, Grampá energikus stílusával, tökéletesen eltalált beállításaival és megkomponált jeleneteivel úgy ránt magával minket egy szuszra 58 oldalon keresztül, hogy már csak a csattanó után tudjuk visszarakni a helyére leesett állunkat. Az év meglepetése, annak ellenére, hogy a marveles Strange Tales II is szinte kizárólag miatta került volna bele a válogatásunkba.


Northlanders: The Plague Widow
(Vertigo Comics, 2010)
Írta: Brian Wood (DMZ, Demo)
Rajzolta: Leandro Fernández (Queen and Country, The Incredible Hulk, Wolverine)


A legutóbbi Metal című sztorival Brian Wood éppen csúnyán belerondított eddig makulátlan sorozatába, de ez még nem változtat a tényen, hogy a Northlanders azelőtti története, a The Plague Widow az egész széria eddigi legjobbja volt. Egy özvegy nő és kislánya próbálnak kétségbeesetten túlélni egy halálos járványt, ami egy külvilágtól elzárt, belviszályoktól tépázott viking falucskát sújt 1020 telén. Kegyetlenség, reménytelenség és néma, sivár fehérség. Az a fajta brutálisan realisztikus képregény, ami görcsöt növeszt a gyomrodba.

Scott Pilgrim's Finest Hour (Oni Press, 2010)
Írta és rajzolta: Bryan Lee O’Malley (Lost at Sea, Hopeless Savages: Ground Zero)

A Scott Pilgrim sorozat utolsó kötete, mint a legtöbb olyan szériánál, ami már a legelején magasra tette a lécet, nem ér fel az első két részhez, de még így is az év egyik legeredetibb, legmeggyőzőbb és leghumorosabb képregénye. O’Malley tökélyre fejlesztette a manga eszközeiből összeállított narratív vizuális stílusát és korrekt befejezést kerekített a videojátékgeneráció sagájának, amit szerencsénkre a Nyitott Könyvnek köszönhetően hamarosan elolvashatunk magyar kiadásban is.

The Last Days of American Crime (Radical Publishing, 2009-2010)
Írta: Rick Remender (Fear Agent, The End League, Uncanny X-Force)
Rajzolta: Greg Tocchini (Thor: Son of Asgard, 1602: New World)


A nem is olyan távoli jövőben a gondolatrendőrség intézménye megvalósulni látszik az USA-ban, hamarosan elkezdik sugározni az API (American Peace initiative) szignált, ami jámbor, törvényfélő embereket formál minden polgárból, ráadásul ugyanezen a napon történik meg a teljes áttérés a papírpénz intézményéről a kormányügynökségek által lekövethető elektronikus tranzakciókra is. A bűnözés régi módszereinek befellegzett, így Graham-nek, az öregedő szélhámosnak egészen pontosan két hete van arra, hogy végrehajtsa az utolsó nagy dobását. Rick Remender, akit leginkább az általunk is nagyra tartott pulp-sci-fi sorozata, a Fear Agent tett ismertté, mindent bevet, hogy egy igazán izgalmas, hard boiled heist sztorit kapjunk: a femme fatale gyönyörű, a leszámolások mocskosak és véresek, semmi és senki nem az, aminek látszik, az élményt pedig Tocchini gyönyörű illusztrációi teszik teljessé.

Versenyen kívül:

Planetary Vol.4 - Spacetime Archeology (WildStorm, 2010)
Írta: Warren Ellis (Transmetropolitan, Hellblazer, Fell, Freakangels)
Rajzolta: John Cassaday (Astonishing X-Men, I Am Legion)


A brit képregénydemiurgosz, Warren Ellis stílusgyakorlatnak indult kultképregénye a sorozatot lezáró gyűjteményes kötet jogán kerülhetett be a 2010-es listába, hiszen a rajongóknak (köztük nekem is) majd három fájdalmas évet kellett várni a huszonhét részes történet lezáró részéig, az utolsó trade paperbackre pedig még egy újabbat . A türelem meghozta a gyümölcsét: a popkultúrális utalásokkal teletűzdelt, szuperhősképregénynek álcázott mélymerülés a zsánerek és szubzsánerek Marianna-árkába (hong-kongi akciófilmek, kaiju- és ötvenes évekbeli B-múvik megidézése, James Bond hommage, kikacsintások a pulp-éra, valamint a DC és Marvel univerzum mainstream szuperhősei felé) több, mint kielégítő dénouement-t kapott.

Futottak még: Afrodisiac, Parker: the Outfit, Strange Tales II, Superman: Earth One, The Thanos Imperative, X-Men: Second Coming


2010 TOP5: magyar megjelenések külföldi szerzőktől

Asszonybeszéd (Nyitott Könyv, 2010)
Írta és rajzolta: Marjane Satrapi

A Persepolis nemzetközi sikere után Satrapi nem sokáig ült a babérjain, a pletykás asszonyok egymásnak elmesélt, sajátosan iráni ízű történeteit tökéletesen kiszolgálja a minimalista, egyszerű vonalvezetésű stílusa. Aki olvasta a Persepolist, annak kötelező vétel, aki nem, annak is.


Sandman 3 – Álomország
(Cartaphilus, 2010)
Írta: Neil Gaiman
Rajzolta: Charles Vess, Colleen Doran, Kelley Jones, Malcolm Jones III
Fordította: Totth Benedek


Gaiman neve szerencsére befészkelte már magát a magyar olvasói köztudatba, a Sandman harmadik kötete pedig a lehető legjobb belépő pont a brit mester képregényes főművébe, hiszen a történetek, különösen a Szentivánéji álom újraértelmezése, ami megnyerte a rangos World Fantasy-díjat, önállóak, kerek egészet alkotnak és semmiféle képregényes háttértudást nem igényelnek (bár az Álarchoz mindenképp plusz élményt adhat). Kiváló ajándék képregényszüzeknek.

Sin City: Családi értékek (Fumax , 2010)
Írta és rajzolta: Frank Miller (Daredevil, Batman: Year One, The Dark Knight Returns)

Az a helyet, hogy amíg jönnek kifelé itthon a Sin City és Usagi kötetek, addig minden másnak keményen meg kell izzadnia, hogy helyet szorítson magának egy toplistán. Bár a Családi értékek Frank Miller egész sorozatának egyik legegyszerűbb története, ereje, hatásossága attól még vitathatatlan. Extrém brutalitás, gyilkos humor, virtuóz képi világ, a „style over substance” teljes és tökéletes diadala.

Usagi Yojimbo 8-9 (Vad Virágok Könyvműhely, 2010)
Írta és rajzolta: Stan Sakai

A Vad Virágok rendületlenül tartja magát a „két Usagi minden évben” elvhez – mindannyiunk nagy örömére. A szamurájnyúl izgalmas, tanulságos, fordulatos, és főleg, mélyen humánus kalandjainak kilencedik kötetéről részletesebben itt. (A sorozatról általánosságban pedig itt.)

Új Marvel Extra (Kingpin, 2010)
Írta: Sta Lee, Peter David, Dan Slott, Ty Templeton, Joe Kelly
Rajzolta: John Romita, Bill Jaaska, Pete Woods


Feltámadt a gyermekkorunk! 13 év után ismét van Marvel Extránk – és hogy milyen jól sikerült összeválogatni bele az egyes (humoros) sztorikat, arról bővebben itt.

Futottak még: Asterix 3: Asterix és a gótok, Berlin 1: A kövek városa, Zograf: Elhasznált világ, Hellboy 2: Ördögöt a falra, Largo Winch 4: Business Blues, Lucky Luke 13: Oklahoma Jim, Scott Pilgrim végtelen bánata, Scott Pilgrim bekeményít

2010 TOP5: képregények magyar szerzőktől

Ágoston, a Nukleáris Baromfi (Nero Blanco Comix, 2010)
Írta és rajzolta: Vass Róbert

2010 valóban a Baromfi Éve volt, Vass Robi, aki a Geekz interjúrovatában is tiszteletét tette, stripek és rövidebb szösszenetek (mint az idegen bolygóról származó lakótárs történetei a Panel és mostanában a Nero Blanco Comix oldalain) után végre előrukkolt egy egész estés, szélesvásznú sztorival, melyben Magyarország egyetlen baromfi szuperhősének teljes és vágatlan története bontakozik ki. Az év leghumorosabb hazai kiadványa, ráadásul végre megtudhattam mi lett Koppány, a Szoláris Menyét végzete.


Kalyber Joe 6
(Kingpin, 2010)
Írta és rajzolta: Pilcz Roland

A leghosszabban futó magyar szerzői kalandsorozat, melyet mostanra felkarolt a Kingpin kiadó, stabilan és megérdemelten tartja a helyét az éves toplistánkon. A hatodik kötetben Kalyber Joe visszatér kalandjainak kiindulópontjára, a Headstone főiskolára, hogy kipihenje kalandjait, de mint tudjuk, egy kalandor sosem menekülhet a rá kimért sors elől. A szerzővel készült interjú itt található.

Lencsilány (Nyitott Könyv, 2010)
Írta és rajzolta: Lakatos István

Az év legnagyobb magyar képregényes dobása lenne, ha a szerzője nem tartaná inkább túlillusztrált meseregénynek. Minden viccet félretéve, egyrészt a hazai képregénykiadásban a Korcsmáros-féle Rejtő-köteteken kívül az egyetlen keményfedeles, A4-es méretű szerzői album (ez pedig komoly fegyvertény), másrészt a leghangulatosabb és érzelemdúsabb kötet, amire idén rátehetjük a kezünket. Bővebb kritika a Lencsilányról itt, interjú a szerzővel pedig itt található.

Pinkhell 7 (Magyar Képregény Szövetség, 2010)
Írta és rajzolta: Andok Tamás, Fórizs Gergely, Haránt Artúr, Haragos Péter, Felvidéki Miklós, Csordás Dániel, Fritz Zoltán, Szűcs Levente, Saban, Vincze Nóra, Szabó Jenő, Fabe, Matheika Gábor, Ábrai Barnabás (Geek), Varga Zsolt, Fehér Zoltán (Zorro de Bianco)

A magyar képregényes all-star képregényantológia, a Magyar Képregény Akadémia legkiforrottabb kiadványa. A hetedik próbálkozás már a mesékben is legalább kétszer olyan sikeres, mint a harmadik, itt pedig tizennyolcas karikával ellátva megkapjuk mi szem-szájnak ingere: élőhalott kalózok, Pokolgépes pólós küldött a legalsóbb bugyrokból, sci-fi paródia, stílusgyakorlat a klasszikus francia képregények mintájára vagy Noname legújabb kalandjai. Ha a következő szám is legalább ilyen színvonalas lesz, biztos helye van a toplistánkon.

Képregényiskola (2010)
Írta és rajzolta: Sváb József

Egy mára már hozzáférhetetlen klasszikus újrakiadása, változatlan tartalommal, új borítóval. A hazai képregénykiadás hőskorának első úttörője, amikor még volt rá remény, hogy nálunk is befussanak az európai képregények. A tartalma mára talán egy kissé avíttas, de minden valamit magára adó képregényrajongónak a polcán a helye.

Futottak még: Hidegbéke, Korcsmáros Pál: A három testőr, Nero Blanco Comix 6

14 komment

Címkék: toplista képregénykritika geexcomix

A bejegyzés trackback címe:

http://geekz.blog.hu/api/trackback/id/tr222585473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.01.28. 08:21:25

Már féltem, hogy megszűnik a geexkomix...
De örömmel látom, hogy nem.

Balakin · http://balakin.blog.hu/ 2011.01.28. 10:42:58

Énis.
Csak az Atomic Robo-t hiányoltam a listáról, A Chew és a Daytripper mellett az nekem a nagyfavorit( ja meg a Jonah Hex).

Chavez 2011.01.28. 10:51:37

@Balakin: Én meg a magyarok közül a Randomot.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.01.28. 11:16:46

@Chavez: angoloknál sem volt online képregény.

Spuri 2011.01.28. 11:29:38

Sajnálom, hogy a Bóni és Tim második része egyáltalán nem került be még a futottak még... közé sem. Ennyi rossz lett volna?

Santito · http://geekz.blog.hu 2011.01.28. 11:55:17

@Chavez:
Komavary jól mondja, online képregényt egyáltalán nem vizsgáltunk a lista összeállításakor, bár valóban, egy versenyen kívüli említést megérdemelt volna...

@Spuri:
tévedés azt gondolni, hogy a listára be nem került művek rosszak lennének: vagy nem olvastuk őket vagy egyszerűen voltak olyan alkotások, amik jobban megfeleltek a mi ízlésünknek...
gondolom felesleges hangsúlyozni, hogy a toplisták mindig is az összeállítóinak szubjektív véleményét tükrözik...

Chavez 2011.01.28. 12:20:04

@Santito: Akkor a lista felét nyugodtan kihagyhatnátok, mert hogy ezeket ti sem papírról olvastátok. :D

Amúgy nyugi, nem gondoltam komolyan. Tisztában vagyok vele, hogy ami ingyen és online érhető el, az nem is számít képregénynek. ;)

clegane 2011.01.28. 14:44:23

Chavez: ezzel most kivívtál magadnak egy facepalmot.

Equinoxe 2011.01.28. 16:19:39

Van valakinek tippje hogy a Blacksadet hol lehetne beszerezni? (inb4 Trillian: nem néztem még, nem tudok hétköznap odajutni.)

Santito · http://geekz.blog.hu 2011.01.28. 16:28:18

@Equinoxe:
ha van megfelelő bankkártyád, én az Amazont ajánlanám (a cucc két hét alatt itt van, a németországi raktáraikból szokták küldeni):

www.amazon.com/Blacksad-Juan-Diaz-Canales/dp/159582393X/ref=sr_1_1?s=books&ie=UTF8&qid=1296228386&sr=1-1

Nostro · http://www.flickr.com/photos/terraflex/ 2011.01.29. 22:06:55

"Deveraux" című munka felkerülhetett volna, legalább a futottak még kategóriába. Lehet, hogy túlontúl hasonlít egy bizonyos képregényhez, de van annyira korrekt mindkét eddig megjelent füzet, hogy említeni lehessen.
Ágoston pedig valóban...

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2011.01.30. 08:47:37

@Equinoxe: a comicsinvestnél van egy első kötet, a többit pedig, ha van, érdemes megnézni a bookdepositoryn is - olcsóbb, mint az amazon.

Santito · http://geekz.blog.hu 2011.01.30. 13:35:23

@Komavary:
érdemes figyelembe venni a tényt, hogy a link, amit én küldtem, az a három első kötet kiadása egyben, nem csupán az első album...
amúgy nyilván ott vedd meg, ahol olcsóbb (vagy egyszerűbb)...